Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-16 / 261. szám

KÖGSAB 1964. deoemfaee M_ Televízió nélkül... „A Szilaspogonyi KISZ fiatalok arról írnak, hogy a községben a pártszerve­zetnek és a tanácsnak is van televíziója, azonban maholnap egysem lesz. A községi tanács készülékét csak január 1-ig tudják üzemeltetni, mivel a költ­ségvetés szerint csak ed­dig van lehetőségük. A másik pedig már tíz hó­napja rossz, és eddig még nem gondoskodtak a javí­tásáról. így aztán törhet­jük a fejünket, hogy a hosszú téli estéken, — nem beszélve az ünnepekről — hol fogunk szórakozni. Kérjük véleményüket, se­gítségüket. ..” Ennyit a le­vél tartalmából. A bejelentés nyomán a községi tanács vb. elnöké­nek véleményét kértük, aki így tájékoztatta la­punkat: — A levélben írottak megfelelnek a valóságnak, annál is inkább, mivel a tanács televízióját valóban csak január 1-ig tudjuk üzemeltetni. A pártszerve­zet televíziója pedig rossz már május óta. A tv terem fűtésére, takarítására ha­vonta 300 fointot fordíta­nak. S azt a költséget a továbbiakban k biztosíta­ni tudják. Jó lenne, ha a pártszer­vezet is belátná a tv sze­repének fontosságát. Mert a község fiataljainak, la­kóinak igénye is így kí­vánja, amely sokkal jobb annál, mintha valahol „másutt” töltenék szabad­idejüket. TÖBB A SOKNÁL! A Mátraaljai Szénbá­nyászati Tröszt Petőfibá- nyai üzemegységénél dol­gozott Hegedűs János. Munkahelyéről 1962 no­vember 5-én szabályos felmondással távozott. Ek­kor, mivel a bányától ka­pott munkaruhák haszná­lati ideje még nem járt le. 459,30 forintot levontak tőle, amit egyébként ol­vasónk is jogosnak tar­tott. A levonásról elis­mervényt kapott, tehát úgy vélte, hogy minden rendben van. Legújabb meglepeté­sére azonban új munka­helyén, letiltásra újból le­vonták a fenti összeget. Hegedűs János ezt már nem. tartotta jogosnak, azért ez év júliusában személyesen felkereste a fent említett Tröszt telep­helyét, ahol elismerték, hogy a 459.30 forint má­sodszori levonása jogtala­nul történt. Elismerték a. hibát, de a jogtalanul levont összeg visszafizeté­sére még mindig nem került sor. * Kétségtelen, munka köz­ben fordulnak elé hibák, tévedések, De ez nem je­lenti azt, hogy nem kell kijavítani azokat. Ha már a trösztnél is elismerték, hogy tévedtek, miért tető­zik az előző hibájukat még azzal, hogy a jogtala­nul levont pénzt hónapok múlva sem fizetik vissza? Évfordulót ünnepelt Drégelypalánk Drégelypalánk községi felszabadulásának 20 éves évfordulóját ünnepelte december 8-án a falu ap­raja nagyja. Az iskola ta­nulói ünnepélyes csapat­gyűlésen emlékeztek meg a történelmi eseményről. Ezen a délutánon min­denki a művelődési ott­,A fiatalasszony nem ment vissza... Olvasóink hozzászólása a Nőgrád cikkéhez 4 r ©n m gi enyém „A fiatalasszony nem ment vissza,.eitnü ,Tá'ró! sokat gondolkodtam. Ügy érzem, a higgad­tabb családtagok, a KISZ-szervezet bölcs szava el­érhetné, hogy a történeteket valamennyi érdekelt elfeledje, s hogy a fiatalasszony hazatérjen nyűgöd­én tanuljon tovább. Azt hiszem, ha magam kerül­nék hasonló helyzetbe, nem késlekednék a békü- éssel. Ha azonban a férjem ahhoz ragaszkodnék, hogy hátat fordítsak az iskolának, inkább a válást választanám, Az én életem az enyém; s nem tudom elképzelni, hogy olyan valaki mellett éljem le, aki ellensége a művelődésnek, a szellemi felemelkedés­nek. K. Józsefné, Ugyannal JHrqknpfa, anut lutesett Szerkesztői üzenetek Pádár... (?!>: Érdeklő­désére közöljük, hogy a rébsági járás területén egy takarékszövetkezet műkö­dik. A Diósjenő és Vidé­ke Körzeti Takarékszövet­kezet. Székhelye: Diósjenő, s működési területe kiter­jed Nógrád és Berkenye községekre. Az alapszabály értelmében tagja lelhet a takarékszövetkezetnek az az állampolgár, akinek ál­landó lakása, vagy mun­kahelye a fenti községek­ben van. Kölcsönt csak a takarékszövetkezeti tagok igényelhetnek, amelyhez legalább 100 forint rész­jegy lejegyzése szükséges. Tehát, ha lakása, vagy munkahelye a fent em­lített községek egyikében van, keresse fel a taka­rékszövetkezetet, ahol bő­vebb felvilágosítással szol­gálnak. Második kérdésére: A rétsági járásban lakó gép- járművezetői jogosítvány- nyál rendelkező dolgozók, a Balassagyarmati SZTK Rendelőintézetben vehet­nek részt időszakos orvo­si vizsgálaton, szombat ki­vételével, a hét minden napján reggel nyolc órától déli 12 óráig. Kora: kétszázk usztmk&t esztendő A megye legöregebb gyógyszertárában honba sietett Németh Lajos, a pártszervezet titkára méltatta az évfor­duló jelentőségét Az út­törők szavalatokkal, ének­számok előadásával adóz­tak a hősi harcok vérta­núinak. Fongrácz Gézáné Műv. Otthon igazgató Én nem szoktam újság- sikkre a szerkesztőségnek 'rni, mert nehezemre esik a toliforgatás. Annak az erélyes asszonynak azon­ban, akiről Űjlaky elvtárs­nő írt., nagyon igazat adok, es ezt meg is írom! Azért van manapság annyi válás, mert sok fiatalasszony­nak a fejébe szállt az egyenlőség. Jól van, én is helyeslem az egyenlőséget. Legyen szabad a nőknek is dolgozni, meg szavaz­om, és megválasztani őkét akár képviselőnek vagy miniszternek is. De az asz- szony elsősorban asszony és nem diák. És ha az ura, aki feje a családnak, nem bírja elérni a fele­ségénél azt, amit akar, akkor segítsen neki az édesanyja. Aki viszont egy anyai pofon miatt, amit meg is érdemelt, elszalad a háztól, az inkább előbb menjen, mint utóbb. Leg­alább nem tesz szeren­csétlenné egy dolgos férfi­embert. B. Balazs, Ugyannal Felenned nem lehet nevelni A vasárnapi NŐGRÁD- ban olvasott, „A fiatálasz- szony nem ment vissza.. című tárcáról fél délután diskuráltunk, vitáztunk az urammal. Igaz, mi már könnyen beszéltünk. Né­hány évvel ezelőtt hasonló problémák merültek fel nálunk is. Azóta elvégez­tem egy szaktanfolyamot, és az érettségit is letettem. Nézetem szerint a fiatal- asszony édesanyja hely­telenül cselekedett, amikor megütötte a lányát. Pofon­nal nem lehet nevelni. Méginkább elmarasztalom a fiatalasszonyt, aki felhe- vült édesanyjának nem tudta megbocsátani, hogy elragadtatta magát. Ha megütötte is, akkory is az anyja. Az otthontól elsza­kadás pedig szerintem még erőszakosabb viselke­dés, mint az édesanyáé. A történtekből ítélve, az asz- szonyka erős akaratú. Meggyőződésem, hogy a családtagok, a KISZ-szer- vezet tapintatos, türelmes szava hazavezetheti; s ugyanaz elérheti azt is, hogy zavartalanul folytat­hassa tanulmányait. B. Z-né, Salgótarján B. L (Barna): Sajnálat­tal értesítjük, hogy leve­lét nem közölhetjük. Kér­jük, a jövőben írja ká teljes névé* és címét, ugyanis bírálni csak így lehet és így becsületes. Kovács György (Salgó­tarján): A táppénzből — a társadalombiztosítási rendelkezések értelmében — csak a jogtalanul fel- vett táppénz összegét & a tartásdíjakat lehet le­vonni Az összes levonás azonban nem lehet több, mint a kifizetésre kerülő táppénz 33 százaléka. Ha tehát a tartásdíj teljes összege nem haladja meg az említett mértéket, ak­kor az egész tartásdíjat le lehet vonni, ha azon­ban több lenne, mint a táppénz 33 százaléka, ak­kor legfeljebb 33 százalé­kot lehet levonni. Az épület falán tábla, rajta ez áll: műemlék. Ma­gas kort élt meg az épület Benne 222. születésnapját ünnepli a szécsényi gyógy­szertár. A múltja fel®, ér­deklődöm dr. Puy József­től, a gyógyszertár vezető­jétől. — Amikor államosítot­ták, akkor kerültem ide. Egyedül kezdtem a mun­kát, most már három se­gítőtársam van. Engem is rendkívül érdekel a gyógy- szetár múltja, hiszen ez a megye első és legrégibb ilyen intézménye. Sajnos írásos dokumentumaink nincsenek. Megpróbáltak háttérben felkutatni a gyógyszertárra vonatkozó emlékeket Nem sikerült. Csak a falusi öre­gek tudnak róla egy el­mést, De ezek az emlékek csak a századfordulóig nyúlnak vissza. Ekkor vet­te meg Bolgár Miklós a gyógyszertárat. Azt tartják réla: ügyes politikus, jó üzletember volt. Halaimé­val meggátolta, hogy a környéken újabb gyógy­szertárat nyissanak. Nem akadt versenytársa. Termé­szetesen annak idején ko­ránt sem volt ilyen nagy a forgalom, mint manapság. Csak a tehetősebbeknek futotta a drága gyógyszer­re. Sok ezer nincstelen pa­raszt család patika nélkül hadakozott a betegséggel. Javasasszony, kuruzsló „pótolta” az orvosságot, sokan azt tartották, a pati­ka csak gyógyfüveket ad, azt pedig lehet találni ele­gendőt a réten és az erdő­ben, Ebből csináltak kü­lönböző főzeteket és itták, ha betegek lettek A szív- betegségek hatásos gyógy­szerének a gyűszűvirágot tartották Ma is sokan ter­melik ,de inkább eladásra. Az állam felvásárolja. Amikor a vezető gyógy­szerész ide került maradi- sággal találkozott A pa­raszt ember el-eljárt ide orvosságért, de előfordult, hogy a szívcsepp helyett a köhögés csillapftasara-arórt folyadékot tette a kosará­ba. Mert az több ’sóik Or­vosság-orvosság gon­dolta — s az jó, ha több van belőle. Tovább tért. Bolgár MTkiós űzte« megfontolásból nagy kör­zetet alakított ki, s ez má­ig érezteti a hatásét A szécsényi járásban jelen­leg is mindössze két gyógyszertár van. Bgyfk- másik faluból harminc k4-' lométert is meg kell ten­ni, mert Szécsény és Pász­tó között nincs patika. Pe­dig a falu nagy átalakulá­sa megtízszerezte a faá­gaimat. Megsokszorozódott * forgalom, megnőttek «8 igények — hisz az étet megváltozott —, de a 222 éves körülmények még részben tartják állásaikat Szűk a gyógyszertár, zsú­folt a raktár. Ez a taná­cson és más szervek előtt is már többször szó-' ba került. A korszerűsítés1 néha anyagiak miatt hiú­sult meg. Néha azért,! mert az építők nem szá-* moltak a ház műemlék) jellegével. Azt hallani,, mostanában, összefogtak s műemlék-szakértők, ter­vezők, gyógyszerészek együtt alakítják ká az el­képzeléseket. Abban már­is megszületett az egyetér­tés, hogy a kétszáz esz­tendőnél öregebb falak között nincs mód százez­res értékek raktározására. Nagy szükség van a1 gyógyszertár belső Átala­kítására. bővítéséé. A szécsényi patika krö- túrtörténeti emlék Az épület falán már ott Sát­ható a műemléket jelzői tábla. Éppen ezért jö lenne, ha minél előbb el­készülnének az átalakítót» sál kapcsolatos tervek, m hozzálátnának megvalú- sftáséhoz ás —, hogy a megye korban első gyógy­szertára korszerűség szem­pontjából is az elsők kö­zé tartozhasson. rralottről jót, vagy n semmit. De ez nem egészen így van. A falucskának néhány éve lakója voltam kis idő­re. Most, hogy vendégként vetődöm erre, még mindig sok az ismerős arc. Nem túlzók semmit, ha úgy mondom: temérdek a lépten-nyomon szembetűnő újúlás. Szükségtelen so­rolni, mi minden; a veze­téki víztől sportklubig, bi­tumen úttól új postahiva­talig. Dicsérem valameny- nyit, mert őszintén érzem: dicsérni kell. A régi fodrász moso­lyog. Hagyja, hogy sorra kibeszélhessem valameny- nyi ujjongásom. — Hát igen, — hagyja aztán helyben. — Igen. Igen, kérem,, csodálatos ember volt a tanácstitká­runk ... Ügy hangzik ez a „volt”, mintha gyászra emelne ka­lapot. S valóban erről van szó. — mint hallom az­után, Meghalt a tanács­titkár. De ebbe, abba, amabba; minden újba be­írta magát hosszasan-em- lékeztetőn. A művelődési házba, a község vízháló­zatába, a falun átfutó út­ba, épülő járdasorokba, napközibe és egészségház­ba. Kesernyésen folytatja to­vább a mester: — Még az is az övé, ami ezután lesz... A szökőkút terve is az övé. Mindent kiszámolt, meg­tervezett. Az egészet. Szá­molt és tervezett. Igen. Járdát akart? ... Nem volt betonlap?... Építő­anyag? ... Ne heverjen a pénz. Megvette a vízcsö­veket. Épüljön addig a há­lózat. És úgy kezdett min­denbe, hogy semmi ne hiányozzék, ne akadozzon, amit elkezdett, — És most? _-i- Azóta?... — kedvet­lenül legyint. — A sport­klub azóta is bevégezetlen. A járdaépítés vánszorog, mert a betonkeverőbe fo­gaskerék kellene. Nincs aki utánamenne, megvenné. Halott a motor, kérem!... Előbbi esten még televí­ziót nézett a kultúr otthon­ban, reggelre nem volt. Ez az élet. — És most? — Máig se leltünk utó­dot. Nem is lelünk egyha­mar, meglátja. Az ilyen' ember ezer közül; egy. Tjalottról jót, vagy nf semmit — mondot­tam. De itt nem erről van szó. Erről a halottról nem lehet mást mondani jónál. A késői hálát így is kevés­nek érzik a somost embe­rek. (b. D t

Next

/
Thumbnails
Contents