Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-16 / 261. szám
W9L deasessfoer Ä acda. WÖGE AB 1 Hem könnyé a vontatók munkája SZEKVÖLGYTÖL BAGLYASIG kitérőkkel, rendezőkkel elég hosszú az iparvasút. Dolgozói — az úgynevezett vontatási szolgálat — csak nehezen birkóznak meg a téllel. — Kevesen vagyunk — újságolja Németh István vontatási főnök. A 20 kilométeres szakaszra legalább 18 fenntartó kellene. Létszám szerint, lenne is de ma mégis csak 6 van. A többi beteg. Ha havazik, főleg akikor van baj — mondja. A jelemtóskönyvet nézem. Az első havas nap sok gondot okozoft. A hó súlya alatt leszakadt a somlyói váltónál a munkavezeték. Itt a szerelők gyors munkáján múlott, hogy nem lett nagyobb termeléskiesés. Székvölgyön ugyancsak elszakadt a villamosvezeték, de itt már lassabb volt a .helyreállítás. A telefonvezetékek sorra elszakadtak, pedig enélkül lehetetlen a vasúti szállítás. Grosz József felvigyázó a mozdony elejére állt és óvatosan, lassítva szállították a bányák szenét. Ave, Mariiiiijjja...! — Ave, Maria.. ave Mariiija... ave Mariiiiiijjja, — zsolozmázik teljes, sót annál is teljesebb hangerővel egy érzelmeshangu férfiú a salgótarjáni Karancs utca elején. — Ave, Maria, ave Marrriiijjja .. ! — rezegnek az ablakok, sajognak a dobhártyák. A melódia első néhány templomi hangulatú taktusa után zeng, zúg. bőg a boldogtalan hangszóró nyitástól záróráig. Az ideiglenes jellegű áruház, a modulbarak ormáról fiatalság fölényével és friss energiájával verseng az autóbusz- és a vasút állomás hangszórójával Rendben; népgazdasági érdek, hogy minél több vásárlójelölt figyelmét felhívják az áruházra, az ott kínált árukra. A reklámszak- »mbereknek azonban illenék annyi természet tudományos képzettséggel rendelkeznek, hogy tudják: a zaj bizonyos hangerőn túl idegtépő, fájdalomokozó, az egészségre ártalmas. Az ennyire hangos hírverés inkább taszít, mint vonz. Nem beszélve arról, hogy a ricsajmasinák tőszomszédságában ott a könyvtár olvasóterme, ahol az emberek tanulnak, szórakoznak, — azaz: szeretnének tanulni, csendesen szórakozni. A környező házakat — persze — lakók is lakják; ezek közül nem kevés három műszakban dolgozik. Az ö pihenésük biztosítását is tartjuk annyira fontos népgazdasági érdeknek, mint az áruház tervének teljesítését. ' R. A lag hogy az egyik akadályt elhárították, már ott volt a másik. A vízválasztói osztályozón a törő lengőnyelve eltört. Javítása sokáig tartott, a darabos szén gyűlt, a bányákban pedig hiányzott az üres csille. — Nem mindig mi vagyunk a hibásak, bár a bányáknál igen nagy előszeretettel hivatkoznak az üreshiányra. Van például állandóan 2 200 üzemképes csillénk. A napi termelés viszont nincs ennyi. Tehát egy csillét, a jó napokon is legfeljebb egyszer raknak meg. Ma reggel például Király-táróról azt jéientette az aknász, hogy üresihiány volt.1 Nem igaz! Nem is lehetett, hisz tele csille és torlódás sem volt. Ezt Prousa Tibor üzemvezető újságolta. — Milyen a mozdonypark? Nem rossz. Van 16 mozdonyunk, de abból 13- 14 állandóan üzemképes. A pályák fenntartására, felújítására azonban többet kellene fordítanunk. Ugyanez a helyzet az osz- tályozóknál. Azok i9 felújításra szorulnak, mert nem bírják zökkenőmentesen a terhelést. Sok a gond, kevés az ember, ennek ellenére igyekszünk megvalósítani a feladatokat — magyarázzák. KORÁBBAN ELÉG SOK panasz volt a vontatásra. Vajon van-e már változás? — kérdezem. — Kétségtelen, sok baj volt a munkafegyelemmel. Egyesek munkaidő alatt akartak minden magánügyet elintézni. Azután műszak végén előbb abba hagyni a munkát, hogy a korábbi • helyijárattal haza mehessenek. Felléptünk ez ellen csakúgy, mint az igazolatlan mulasztókkal szemben. Ma már ha valaki igazolatlanul hiányzik, másnap addig nem állhat munkába, amíg nem beszéltünk vele. Használt ez a módszer, de használt a társadalmi szervek felvilágosító, nevelő munkája. Az utóbbi időben kevesebb a fegyelmezetlenség a vontatásnál és osztályozókon is. Meglátszik ez a gépi berendezések ápolásán, karbantartásában is — mondja az üzemvezető. A ZAGYVA! BÁNYAÜZEM fenntartási részlegén az első téli akadályt sikeresen vették, reméljük a többit is úgy fogják. Bodó János Több száz nyúl kerüli puskavégre a Mátra és a Karancs yadászkörzeteiben A Matra, a Karancs, a Cserhát és a Börzsönymenti vadászikörzetekben különösen mozgalmas volt ez a vasárnap. Vadasztak a szécsényi. a rétságkörnyéki és a Salgótarjánt környező vadászkörzetekben is. 1 A többi között, mintegy kétszáz bányász is a vadászberkekben töltötte hétvégi pihenőjét. Noha a palotásí és bujá- ki vadászkörzet múltheti sikerét soha nem tudták megismételni, így is mintegy 500 nyulat kerítettek puskavégre a nógrádi berkekben ' vasárnap A palotásí vadászok másik két vadászkörzetben összesen 40 puskásával 604 nyulat ejtettek, A szerződésben vállalt 400 nyúl helyett 450-et adtak át eddig az államnak. Hősi harcokra emlékezünk Salgótarjáni ősz, 1Q44 A z üzemek. gyarak munkásai mind elkeseredettebbé váltak, amikor a frontra szólító behívót hozta a postás. Az örökös bizonytalanság, és a háború okozta nyomor fokozta a tőkések elleni gyűlöletet- Dr. Jánosi m.kir. rendőrtanácsos, a salgótarjáni kapitányság vezetője már 1942. szeptember 5-én így írt a belügyminiszterhez küldött jelentésében. "A harctéri eseményeidet meglehetősen közönnyel fogadta a város lakossága, aminek okát az képezi. hogy a lakosság 60 százaléka kommunista elveket vall, és csak a rendkívüli helyzettel járó rendszabályok tartják vissza attól, hogy Sztálint nyíltan nem dicsőítik ...” Teltek, múltak a napok. A rendőrtanácsos mind izgatottabb hangú jelentéseket küldött a belügyminiszternek. November 5- én már azt írta, hogy a szabotázs cselekményekre szóló „ ■. .felhívás termékeny talajra talált... ” Salgótarjánban. A csendőrök pedig „dolgoztak". Letartóztatták a kommunistagyanús embereket. Röpcédulák jelentek meg a város utcáin. Benkő Antalt és 14 társát már 1944. április 3-án letartóztatta a csendőrség. A város utcáin megjelent a sárga csillag. Aztán következett 1944. október 15-e, Horthy szánalmas kiugrási kísérlete a háborúból. A salgótarjániak pedig azt a Nyílt levelet követték, amelyet a Kommunista Párt juttatott el az ország népiéhez. „ ... általános nemzeti ellenállás a Vörös Hadsereg támogatására, országunk és népünk felszabadítására. ma elsősorban a fegyveres harc, a partizánhnre vállalását jelenti. A Kommunista Párt vezetősége fegyverbe szó ■ Htja a magyar nép legjobb fiait!” Erről a felhívásról, Nyílt levélről beszéltek a bányák mélyén, az üzemekben, a munkapadok mellett egyaránt. A mozgást azonban nagyon nehezítette a nyilas köpök állandó Látogatás a távfűtés építőinél Az Acélárugyár mellett átívelő csőhidat rosszul szerelték fal. Most njrszerelik. Koppány György felvételei A távfűtés átadásának határidői múlnak, a melegvíz csak nem indul meg a csöveken. Pedig már december közepén járunk. Ahová a meleget Ígérték, ott mindenesetre kályhákat. villanymelegi- tőket állítottak fel. Sovány, azaz, langyos vigasz. Mi az oka a késedelemnek? Most üt vissza, hogy a szigetelést június helyett szeptemberben kezdték el. Hogy miért? Mert a csőszerelők nem rakták idejében az oszlopokra a csöveket — mondják a szigetelők. S ha fel is rakták, késett a nyomáspróba. Miért késtek a csőszerelők? Mert a Nógrád megyei Építőipari Vállalat nem állította fel idejében az oszlopokat — mondják a csőszerelők. Miért késtek az építők? Mert a csőtartók konstrukcióján többször is változtattak — mondják. Szóval, az elmaradásnak oka. okozója már van. De mikor lesz ebből meleg a távfűtésben? Van elegendő csőszigetelő aluminium de nedves az idő, nem tudnak vele mit kezdeni. szirna lolasa. A munkások azonban szervezkedtek. Ahol csak lehetett, lassí- lották a termel .st, szabo- lálták a hadiüzemek munkáját. 1944. november 2^án érkezett Salgótarjánba Is Szakváry miniszter utasítása a hadiüzemek kiürítésére. November 21-én a Salgótarjáni Üveggyár RT. igazgatóságához intézett levélben a gyár leállításáról, a raktáron lévő anyagok elszállításáról, a kemencék teljes leállításáról, az üzem megbénításáról is intézkednek. 1944. december elsején jegyzőkönyvben rögzítik a Zagyvapál- falvi Üveggyár megbénításáról szóló rendszabályokat is. Az úgynevezett bónítást a hadiüzemek parancsnokai az üzemek, gyárak munkásaival végeztették. A munkások azonban úgy végeztük ezt a „megbízatást”, hogy lassították a leszerelést. Az volt o cél, hogy minél több értékes gépet rejtsenek el az Üveggyárban csakúgy. miT't az Acélárugyárban. O -'akváry miniszter utasítása „körültekintő” volt. Kiterjedt arra. hogy a leszerelés alatt levő üzemekben is meddig kell biztosítani a termetest. Szólt a hadiüzemek alkalmazottainak elvonulásáról, az anyagok elszállításáról. Külön sorrendet szabott meg a készáru, félkészáru, a nagyfontosságú nyersanyagok, gépek összegyűjtéséről, továbbításáról. Gépeket, transzformátorokat kellett leszerelni ... Salgótarjánban a csendőrök mellett már nyilasok és németek is tanyáztak. A környék bányaüzemeiben mind erőteljesebbé vált a szervezkedés. A Kommunista Párt legfontosabb feladatának látta a Nógrád megyei sejtekben is a fegyverszerzést, a munkások, parasztok felfegyverzését, és a német— magyar fasiszta egységek megtámadását. fegyveres nyugtalanítását, zavarását és megsemmisítését. A fegyverszerzés különösen a bányászok között mutatkozott gyorsnak és eredményesnek. Már mindenki tudta, hogy a német-nyálas rémuralom totális terrorral igyekezett megakadályozni a fegyveres népi ellenállás kibontakozását... A Kommunista Párt bá- nyászbizottsaga által kiadott röplap eljutott Salgótarjánba is. Ez újabb bátorítást, erőt. adott p v-. vábbi harcra, A röpcédula hatarozottan felhív a fegyveres ellenállásra. ..Munkások! Bányászok’ Támogassátok a magyar hadsereg fegyveres harcát a rabló német ellen! Pusztítsátok el a nekik termelő üzemeket, szervezzétek meg a falvak népét, hogy a magyar szabadság- harcosoknak juttassa az élelmet és ne táplálja a nácik sáskahadát! Teremtsétek meg a magyar honvédok és munkások harcoló csoportjait!’' Kommunista Párt sejtjeinek vezetői és1 baloldali érzelmű1 emberek jól tudták: most már nem lehet várni, tétovázni, fegyveresen kell a fasisztáknak eltenáílm. Nógrád megye, az ország legszegényebb megyéje volt Népe az ország legékesebbjei és legtöbbet1 szenvedettjei közé tartozott. így tehát a megyébe«' és Salgótarjánban jó talajra talált a partózán- mozgalom, megkezdődött: a salgótarjáni munkások, a nógrádi partizánok ettem- álláea. SeasosjroáSf taiezEi
