Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-16 / 261. szám

nogs A n W64, óeoeraber M, Az őrmester és vitéz Gömbös Gyula Százötvenezer forint — szakszervezeti könyvtárra Félház, teljes siker Nagybátonyban „Ilyen nagy szerelem“ a Déryné Színház előadásában A KORT ARS decemberi számában olvastam Gál­yád Erzsébet önéletrajzi epizódokból összeállított A olyó” című elbeszélését s — meghökkentem. Egy 'trcsán fontoskodó stílusra emlékeztetett ez az írás. Katona voltam, továbbképzős katona 1955-ben. I gép távíró szerkezetét, kezelését, a táviratszövegek ételének, adásának mikéntjét magyarázta a tovább- zolgáló őrmester. Minta-mondatot írt fel a táblára, iy. „Az idén az egész országban termelőszövetkezeti nezögazdaság lessz." Kovács, a mindig precíz falusi postamester jelentkezett, hogy valami nem jól vah. „Először is most október van, s a mezőgazdaságnak lUg egy harmada nagyüzem, másodszor pedig, nem cét essel írjuk a lesz-t.” „Üljön le maga hatökör. Először is maga rangnélküli, tehát nem tudhatja azt, zmit egy őrmester, másodszor ez a felírás csak példa.” Galgóczi Erzsébet azt gondolhatta, nem tudhatja ízt mindenki, hogy a fasiszta miniszterelnök 1936- ban letűnt a színpadról. Az elbeszélésben az vagyon, hogy a Szentes melletti Fábiánsebestyén községben 1942-ben Gömbös Gyula avatta fel az ONCSA-tele- pet. (valójában vitéz Bonczos Miklós államtitkár), sőt „Gömbös Gyula beszéde után én szavaltam — ki sza­valt volna más? — újra csak azoknak az éveknek nagy slágerét, a Hiszekegyet.” Ám, a Hiszekegy után a tizenkét éves lányka még egy paloták ellen lázadó versbe is belekekezdett, amit apjától tanult. Utána csendőrök, házkutatás, az apa internálása, a család meghurcoltatása. De szerencse volt, hogy Lenin saját kezű írását, amit még annak idején adott a volt ma­gyar hadifogolynak — nem találták meg. És igy tovább. Alig internálták az apát, a bot­rány okozója, a versszavaló proletárlány éppen egy csendőrtiszthez került szolgálónak a városban­Nos, ennyi ellentmondás, és tévedés, még ha a Kortárs közölte is, erősen csökkenti az egyébként ha­tásosan megkomponált mű értékét. ... Persze ezeket a megjegyzéseket egy rangnél­küli teszi. K A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa könyvtára évről évre gyarapodik, egyre több dolgozó olva­sását, művelöd sét segíti elő. Letéti könyvtár háló­zata révén sok a faluról bejáró dolgozó lakóhelyé­re is eljuttatják a köny­vet, a világirodalom leg­nevesebb alkotásait. Az idén százötvenezer forintot költöttek könyv- vásárlásra. Jelenleg 26 000 kötetből lehet válogatni. A könyvtár vezetői el­határozták, nagyobb gon­dot fordítanak arra, hogy a felnőttoktatásban részt­vevő dolgozókat, valamint a szocialista brigádmoz­galom művelődési felada­tainak megvalósítását is elősegítsék. Ezzel kapcso­latban vélerhénykutatást folytatnak. A könyvtár készül ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulójára is. Eb­ből az alkalomból doku­mentációs anyagokat, megváltozott életünk be­mutatását kifejező alko­tásokat, népünk 20 éves fejlődését kifejező plaká­tokat és egyéb kiadványo­kat tesznek közé. Jubileumi orosz nyelvi vetélkedő A korábbi évek orosz nyelvi versenyeihez hason­lóan, de az eddigieknél szélesebb keretek között jubileumi versenyt hirdet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Uttörőszövetség és a KISZ hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. A verseny érdekeltjei az általános iskolák VII—VIII. osztályos és a középisko­lák III—IV. osztályos ta­nulói, akik iskolai, városi, lárási, megyei, ezt követő­en pedig országos szinten mérik össze tudásukat. Az iskolai verseny mind­két csoportba 1965. január 15-ig zajlik le, a megyei versenyeket március 5-ig kell lebonyolítani. E két határidő között kerülnek sorra a városi és járási döntőik, az országos döntő pedig 1965. április 6-án lesz a Magyar Űttörőszö- vetség csillebérci nagytá­borában. Az országos ver­seny győztesei minden ka­tegóriában jutalomutazást tehetnek a Szovjetunióban, ezt a jutalmat kapják a legkiválóbb eredményt el­ért növendékek szaktaná­rai is. MAGÄNYÜGY-E a sze­relem? Mennyire közügy a szerelem? Hol az anyai gondoskodás bölcsen meg­húzott határa. Hol tartunk az új, a szocialista társa­dalmi renddel harmonizá­ló nemi erkölcs kialakítá­sában? Merre vezet ahhoz az út? A szó legjobb ér­telmében vett izgalmas, vá­laszt követelő kérdések ezek. A csehszlovák drá­maíró, Pavel Kohout fi­nom tapintattal, politikai éleslátással és őszinte se- gíteniakarással próbál meg­felelni rájuk. A mű utolsó mondatában bevallja, hogy egyedül képtelen erre. A nézők — tehát közvetve a társadalom egészének — segítését igényli. MAI PROBLÉMÁRÓL mai, modern — részben vetített — díszletek között pereg a kétrészes mű. A Csongrádi Mária rendez­te előadás annyira eleven, hogy lehetetlen nem érez­ni a színen ejtett könnyek sós. az elcsókolt csók édes (máskor kíntól keserű) ízét; szippantani a nagyforgal­mú Vencel tér benzinbűzét; lehetetlen nem köhinteni a pályaudvar köddel kevere­dő füstjétől. A hangulat intenzitása — talán — megbocsátja, hogy a néző­ben olykor túlzottan natu- ralisztikus képzetek támad­nak. A remek Fodor Teréz anyafigurájának kezében szinte látjuk — elnézést! — a pelenkát, amellyel felnőtt, nősülendő fia lép­teit kíséri. Vajmi kevés nagyon szeretni — okosan, önmagunkat legyőzve kell szeretni] — állítja, paran­csolja Kohout, s tolmácsol­ja szavát híven Fodor Te­réz. MONOSTORI BÁLINT művészegyéniséghez nem illő, akarattalan fiatalem­bert mintázott remekbe. Aki nem ismeri a fiatal színészt, az alakítás szín­vonalából azt hinné, test­hezálló szerepet kapott. A valóság több: az akarás, a művészfegyelem és tehet­ség ötvözte jétékban gyö­nyörködhettünk. Hasonló­an nehéz feladatot oldott meg eredményesen a filo- zófus-főpincért játszó Vaj­da Dezső. Ezzel a szerep­pel, amelynek bohókássá- gán át kell parázslani az életbölcsességnek, korosabb színész könnyebben meg­birkózott volna. Új bekezdést érdemel a tanársegéd szobatársát ala­kító, a pásztorórához cin­kosan hunyorító Jámbor Zoltán. A néző olykor saj­nálja a művészt, mert úgy érzi: nem játssza szerepét, hanem végigszenvedi azt a lelki válságot, amelybe fri­vol felelőtlensége és szó­rakozott feledékenysége so­dorta. Tatay Éva olyan kotnyeles vakarcsot terem­tett a színre, amilyennek az életben az ember leg­szívesebben jól megcibálná gondatlanul fésült haját. A fásult, a brosúrák s az élet között tib-láboló No- vák káderes Tapasztó János megelevenítésében sokáig emlékezetes lesz számunk­ra. Táncsics Máriának, az áhitatos versmondásáról or­szágosan ismert művész- asszonynak, a vakvágányra futott életű feleség cizel­lált megformálását köszön­jük. Herendi Mária Lidája és Patassy Tibor tanárse­gédje kitűnő a kitűnők kö­zött. Jellemformálásuk — szerepükhöz híven — dü­hödt ökölrázás a közöm­bös élet arcába: miért so­dort két, karakterben egy­mástól ennyire különböző embert ennyire közel egy­máshoz? Pavel Kohout óvatosan taláros úrnak nevezi azt a szereplőt, aki az első má­sodperctől az utolsóig ott van a színen; aki szemléi], kommentálja, irányítja a cselekményt, aki egy sae- méiyben ügyész, bíró, vé­dő, játékmester, lelkiiame- rete a szereplőknek, véle­ménynyilvánítója a szerző­nek, egyetlen emberije sű­rített megszemélyesítője korunk társadalmának Kő­szegi Gyula megérezte, hogy ebben az évtizedes színpadi rufcin-t, művészi rátermettséget igénylő sze­repben mivel tartozik •! közönségnek. Gesztusainak kimunkáltsága, fölénye« hangvétele arra mutat, hogy nem akart adóé ma­radni. • A KOCSMA a Mátra Szálló földszintjén bűzöl- gő, 48. számú italbolt csü­törtökön este — a darab* nagybátonyi előadásának napján — csak italféléből; kereken hétezerötszáz fo­rintot forgalmazott. A mű­velődési ház ugyanakkor kétezeregyszázhatvanöt _fo- ri»t értékben adott el színházjegyeket A Dérynéi félház előtt játszott. Ez az elkedvetlenítő tény arra Int, hogy változtatni kell; a közönségszervezés mód-, szerén. Pavel Kahout —4 és a többi drámaíró —» nem azért kiált, hogy sza­va csak félannyi emberhez jusson el, mint amennyi­hez elérhetne. Áz irodalom rólunk, hozzánk, értünk beszél. A kultúra munká­sai segítsenek minél töb­beket ahhoz, hogy meghall­hassák a szavát. — borváré — i 40. arccal hagyta el az ezre­des dolgozószobáját. Ami Zienkiewicz ezredes, kor a saját szobájában akinek az őrnagy a sza- megtudta, hogy Kurügyész bályoknak megfelelően je- kéreti; felült a gyorsjára- lentést tett a nyomozás tú „A” autóbuszra, és né- ulolsó fázisáról, ugyan- hány perccel később már csak szkeptikusan véleke- belépett a bíróság épüle- dett a fáradtságosán ősz- tébe. Az ügyész szobajá- szegyűjtött nevek listájá- ban már két úr volt: az ról. egyik, a „Bude’’ külkeres­Az őrnagy mégsem vesz- kedelmi vállalat központ­tette el a kedvét. jának képviselője, a másik _ Ezredes úr. a nevek a Külkereskedelmi Minisz­a iapján igyekszem megái- tértum magasrangú tisztvi- lapitani, hogy e személyek selője. Mindketten azért közül ki volt legszorosabb jöttek az ügyészségre, hogy kapcsolatban az ügyész- megtudják, miként áll a ségnek és a bírósági appa- csekk-ügy? rátusmak a „fehér gengsz- Készek vagyunk na­terek” ügyével foglalkozó Syobb összegű jutalmat dolgozóival. Ki az, aki kü- adni — jelentette ki a lönösen . érdeklődött az „Budex képviselője, ügy iránt. Ez a módszer talán új nyomra vezet, legtöbb nevet érdektelen- Körülbelül ötvenezer zloty né tesz, nem hiszem, hogy jutalomra gondolunk, tíznél több név marad a — Ez nem rossz üzlet, listán. Ne felejtse el, őr- Az a lehetőség, hogy va- nagy úr, hogy a csekket laki ilyen összeget keres- minden nap kivihetik hét, nagyon csábító. Ehhez Becsbe, és beválthatják a még büntetlenséget is kell Donau bankban. És akkor szavatolni, ha bárki ön­eső után köpönyeg! ként jelentkezik a csekkel. Krzyzews/ki szomorú — tette hozzá a Külke­reskedelmi Minisztérium igazgatója. — Ez teljesen céltalan — mondta az ügyész —, akinek a kezében nyolc­vanezer dollár van, nem fut ötvenezer zloty után. De magát az ötletet, a ju­talommal, jónak tartom. Talán jelentkezik valaki, aki ismeri, vagy legalább is sejti, ki lopta el a csek­kek Ha a „.Budex” írás­ban adja 'hozzájárulását, holnap azonnal újsághir­detést tétetünk közzé. — A külker- képviselő­je ellenkezett Nyilvános nyilatkozatot azonban nem tehet, mert ez ártana ke­reskedelmi kapcsolataink­nak. A küldföldnek nem szabad tudni a „fehér gengszterekről”. Ha már tárgyalás lesz, az egészen más. Leleplezett tettesek, senki sem szenvedett kárt, sem mi. sem az osztrák kereskedelmi ügyfeleink stb, akkor természetesen a hazai és a külföldi új­ságírók írhatnak az ügy­ről annyit amennyit akar­nák. De egyelőre nagyon óvatosnak kell lennünk. Nekünk előnyösebb elve­szíteni a csekket, minthogy nevetségessé tegyük ma­gunkat. — Megértem Önöket uraim — mondta az őr­Mcgjefent nagy. — Én az ügyész úr­ral ellentétben, szkeptikus vagyak: nem hiszem, hogy a hirdetés eredményt hoz­hat. De, mint már mondot­tam, az ügy specifikus jel­legére és a sürgősségre va­ló tekintettel nem hanya­golhatjuk el azt a lehető­séget sem. Azért javas­lom, hogy a hirdetésből hagyjuk ki az ügyészséget és a rendőrséget is. A hir­detést egyszerűen adja fel a „Dudex” és kérje: hoz­zá küldjenek be minden információt, amelyek se­gíthetnek a csekk felderí­tésében. így az ügynek nincs szenzáció íze. — Mi pedig a „Budex”- hez delegáljuk egyik em­berünket. A központ tiszt- viselőjeként fog dolgozni és minden információt, ami ebben az ügyben be­érkezik, ő fogad majd. — Nagyszerű! — egye­zett bele a Külker, képvi­selője —, sőt ebben a hir­detésben megírhatjuk azt is, hogy a csekk a tulajdo­nos számára nem jelent értéket, mert letiltottuk a bankban. Ha a csekk tu­lajdonosa beugrik, a hir­detésnek, joggal azt gon­dolhatja: jobb kisebb, de biztosabb összeget kapni a bizonytalan dollárok he­lyett. (folytatjuk) Viktor Skkxvszkij: ÍGY ÉLTÜNK... (Európa) Az egyre színesebbé váJó szovjet memoárirodalom újabb jelentős művel gaz­dagodott. Viktor Sklovszkij eredeti egyénisége a szov­jet művésztársadalomnak, irodalomtörténész, kritikus és filmesztéta egy személy­ben, Majakovszkij és Pu- dovkin barátja, Babel és Tinyanov felfedezője­Kéthetes felmérő-kutató vizsgálatot folytat Nógrád megyében a Pedagógus Szakszervezet Központi Bizottsága. A szakemberek tanul­mányozzák a pedagógusok szakszervezeti tevékeny­ségét, megvizsgálják a felnőttoktatás helyzetét, valamint a g>ermekek nevelésével foglalkozó női pedagógusok problémáit. A művelődési vezetők a pásztói, a rétsági és a balassagyarmati járás pe­Rendkfvül vonzóan írj« le kora ifjúságát, első forga­tagát, majd a feltörekvő új szovjet irodalom és filmművészet első halha­tatlan szárnypróbálgatá­sait. Nagy kortársak egész sorának emberi arculatát ismerjük meg a kötetről készült portrékban. Igen érdekes összehasonlításra ad alkalmat ez a memoár Ehrenburg emlékirat soro­zatával, mely ugyanezt a kort és embereit rajzolja meg más szemszögből. dagógusainak életkörül­ményeit tanulmányozták. Meglátogatják a képesítés nélküli nevelőket is, hogy megtudakolják, kap­nak e elég segítséget is­kolai oktató-nevelő mun­kájukhoz az idősebb pe­dagógusoktól. Tapasztalatairól fel­jegyzéseket készítenek, amelyeket majd a Peda­gógus Szakszervezet Nóg­rád megyei Bizottsága legközelebbi ülésén vitat­nak meg. Megvizsgálják a Nógrád megyei pedagógusok életkörülményeit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents