Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-13 / 259. szám
MÖOBÄP — ÜNNEPI MELLÉKLETE Múzeumi Füzetek Nógrádi megye életében & É pp egy esztendeje je indult meg a sorozat, első darabjai csak igen szerény köntösben léphettek az olvasó elé. Az igénytelen külsejű kiadványok azonban — mint az eltelt időben megjelent munkák tanúsítják — értékes tartalom hordozói, hasznos segítői a széleskörű ismeretterjesztésnek. A Nógrád megyei Múzeumi Füzetekről van szó, amelynek első évfolyama eddig öt kötetben össze- geződik, s még négy munkával egészül ki. A megjelentek: Bélitzky János: Adatok a s algóbányai munkásság életkörülményeihez 1871—1888 és 1898 című tanulmánya, Nógrád megye múzeumai című című ismertető, Bélitzky: Schmidt bányaigazgató levelei című gyűjtése, Csukly László Madách Imréről szóló tanulmánya és Jakab Sándor: A Magyar Kommunista Párt Nógrád megyei szervezeteinek megalakulásáról és kezdeti tevékenységéről készült összefüggő feltárása. Az első évfolyam sorozatból nyomdában van még dr. Gazdag László- Nógrád megye térképei című összeállítása. — amely a helytörténeti kutatóknak ad jelentős segítséget egy-egy település, vagy község múltjának megírásához, a Madách centenáriumhoz kapcsolódó Miklós Róbert: Madách Imre csesztvei évei című tanulmánya, mely a költő csesztvei tartózkodásának, odaköltözésének okait és Fráter Erzsi Madách életében betöltött szerepét új megvilágításba helyezi. Ugyancsak a drámaköltővel foglalkozik dr. Krizsán László; Dokumentumok Madách Imre élettöténetéhez címet viselő munkája is. A kitűnő kutató a levéltárakban őrzött Madáchra vonatkozó adatakat adja közre, a gyűjteménybe foglalt anyag túlnyomó része eddig még a kutatók előtt is szinte ismeretlen volt. Az első évfolyam utolsó műve dr. Bélitzky János: Nógrád megye közgyűlésének és sajtójának állás- foglalása a munkásügyekben 1867-től 1890-ig címmel jelenik meg. A szerző a megye közgyűlési jegyzőkönyvei, s a korabeli sajtó tükrében képet ad a múlt század második felének politikai, gazdasági és társadalmi állapotáról, a megye munkásságának és parasztságának életéről. Egy év kilenc értékes kiadványa után milyen lesz a folytatás? Milyen törekvésekben teljesedik ki az eredményes kezdet? - erről beszélgettünk Zólyomi J ózseffel, a Balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatójával, a sorozat egyik gondozójával. — A Múzeumi Füzetek 1965. évi tervében - mondja - többnyire olyan feldolgozások szerepelnek, a- melyek a megye 1944-től 1964-ig terjedő történetével foglalkoznak. Tehát: a felszabadulástól két évtizeddel. így megjelentetjük Szomszéd Imre: A nógrádi partizánok című, rendkívül érdekes és igen sok eddig ismeretlen adatot, körülményt tartalmazó munkáját a megyei partizán tevékenységről. Molnár Pál a Salgótarjáni Acélárugyár történetének 1944—48 közötti szakaszát írta meg a sorozat részére. Csík Pál és Bugán József megjelenő tanulmányának címe: Megyénk művelődéspolitikája 1945- től napjainkig. Dr. Krizsán László: Dokumentumok Nógrád megye történetéhez 1945—1950 között címmel ad közre gyűjtést a felszabadulás körülményeiről, a földosztásról és a politikai, gazdasági élet kibontakozásáról. Boros Sándorné: A megyei földosztás történetét dolgozza fel. Hegedűs László: A munkásosztály fejlődése és számszerű alakulása Nógrád megyében a felszabadulás után címmel ad tanulmányt a sorozatnak. Géczi János: Az értelmiség fejlődésének időszerű kérdései napjainkban címmel ír, ezeken kívül több tanulmány jelenik meg a két világháború közötti munkás- mozgó! om megyei történetéről, egy-egy település néprajzáról. történetéről. A következő év elején jelenik meg például Molnár Pál: A salgótarjáni szénmedence munkásmozgalmai 1919—1932 között, Flórián Mária: A rimóci népviselet, és Kamaras József: A balassagyarmati kórház története című tanulmánya I gényes tehát a program. erre utal a sorozatot bevezető néhány mondat is, amelyet, számról - számra változatlanul követelni igyekszik:” A Nógrád megyei Múzeumi Füzeitek tudományos igénnyel és ismeretterjesztő céllal jelennék meg. A megye történeti, néprajzi, munkásmozgalmi, irodalmi, képző- és iparművészeti, műemléki és természettudományos kérdéseivel foglalkoznak.” Valóban ezek fórumául szolgál, igy tűnik ki Zólyomi József szavaiból is: —A Múzeumi Füzetek célkitűzése, hogy feldolgozza, közkinccsé tegye Nog- rád történetét, megyénk bekerüljön az országos áramba olyan értelemben, hogy ne hiányozzék az átfogó történelmi összefoglalásokból csak azért, mert eddig nem volt munka, amelyből áttekintést kaphattak volna a kutatók megyénk eseményeiről. — Másik célja sorozatunknak az, hogy lakosságunk megismerje az ősök küzdelmes életét, szűkebb hazája történetét. A Múzeumi Füzetekben kizárólag a megye történetére vonatkozó tanulmányok jelennek meg, s ’ a későbbiekben azt is szeretnénk elérni, hogy a művek szerzői közöttünk élő kutatóktól kerüljenek ki. Pályázatok, kiírásakor, monográfiák elkészítésénél sok jelét észleltük már az elmúlt években, hogy megyénkben számos olyan kutató van, aki jó felkészültséggel, tudományos szemlélettel bír, s képes felgyűjtésére, feldolgozására Nógrád történetének. — Milyen tervek valósulhatnak még meg a sorozatban? — A célkitűzésnek megfelelve tanulmányokat kívánunk megjelentetni várainkról. nagy íróinkról, munkásmozgalmunkról, néprajzi és történelmi hagyományainkról. Az elkövetkező években megjelentetjük a megyéről készült 1728-as, 1770-es, 1828-as összeírásokat, hogy a kutatóknak ezáltal is segítséget nyújtsunk történeti munkák készítéséhez. Részletesen feldolgozzuk a két világháború között és a felszabadulástól napjainkig eltelt időszak történetét, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára majd megírhassuk a megye legújabb korszakát. A Múzeumi Füzetekben megjelenő tanulmányok távlatai célkitűzése pedig az, hogy segítségükkel összeállíthassuk Nógrád minden eddiginél teljesebb és részletesebb monográfiáját. S zépek és távlatosak a célok, de biztosított-e a Múzeumi Füzetek széles nyilvánossága, terjesztése? — A füzeteket jelenleg könyvtárak, könyvüzletek, üzemi kultúrfelelősök terjesztik — mondja Zólyomi igazgató — de ennél szervezettebb formára lenne szükség. Igyekszünk megállapodást kötni az Állami Könyvterjesztő Vállalattal, a kiadványok nagyobb nyilvánossága érdekében, sajnos, eddigi tárgyalásaink nem hoztak eredményt. A Múzeumi Füzetek sorozatát nem arra szerkesztjük, szánjuk, hogy kötegekben porosodjon, és csak néhányakhoz juthasson el. De, hogy mindenkinek hasznos lehessen, ahhoz a könyvterjesztő vállalat megértő, segítőkész támogatására van szükségünk. (barna) Gy. Lakatos Marcella rajza 'TjcuuLbfmjig.lcf Szörnyű vízió Változnak a szépség- ideálok■ A reneszánsz telt- idomú madonnái ma zokogva szednék a Prelu- dint, a középkor aszkéta termetű szemforgató asz- szcmyaira azt mondanák, hogy csúf csontváz, de még Mona Lisa kezéért sem törnék magukat korunk férfiai, pedig a nevezett hölgy korának szépségideálja volt Na persze változik a férfiideál is. Hol vannak mer a lovagkor páncélos vitézei akik az életüket akarták áldozni imádott hölgyeik mosolyáért, amikor ma egy pár nylon harisnyáért akár nevetést is kaphatnak. A dolgot fejlődésében szemlélve: a nemek, úgy látszik, megunták az évezredes harcot, mindjobban közelednek egy máshoz és a békés koegzisz- tencia elvét e területre is kiterjesztik. (A békés egymás mellett élés általában a nemekre vonatkozik és nem minden házaspárra.) Hasonulni kezdünk egymáshoz. A nők férfiasodnak. Levágatják a hajukat, nadrágot öltenek, motoroznak, rumot isznak és néhányan ügy káromkodnak, mint egy hajdani huszárőrmester. A férfiak, honorálva a látható közeledést, szintén lépést tesznek a női nem felé és távolodnak a régi férfi ideáltól. Megnövesztik a hajukat, néhányan már bodorítják is. Színes strandtáskában cipelik az egy csomag Kossuth-jukat, mozdulataik, járásuk kecses, légies és szemérmes pironkodás- sal fogadják, ha udvarolnak nekik. Nem óhajtok elhamarkodottan pálcát tömi e kezdeményezés felett. De félek, hogy itt nem állnak meg és kitalálják a férfiak részére a szoknya, divatot, amit azért is ellen- \ zek, mert, kényelmetlen és nagyon vékonyak, a lábaim. Rettegek attól, hogy egy Váci utcai maszek dél-szicíliai halássbblz címén olyan ingeket ház a férfidivatba, amelyből kilóg a váltam. Félek, hogy 20 év múlva a. következő kis tudósításban kell beszámolnom lapomnak egy női és férfi szépsegver- senyról: „Az év szépségversenyének két győztese áll előttünk. A női mezőny legjobbjának Erűnek Margit bizonyult. 20 éves szépség Pipázik és kedvenc itala a törköly. Széles vállait kiemeli a válltötnés, lábain kecses szögesbakancs, Divatos kefefrizurát visel, az üzemi labdarugó válogatott jobbszélsője. Hajadon., ugyanis utolsó vőlegényét egy kisebb vitájuk következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel jelenleg is ápolják. A férfi győztes Hajnal Alfonz bájos, törékeny jelenség. Platinaszőke haja remek keretbe foglalja nyájas mosolygó arcát- Chanel kölnit használ, kedves virága a rezeda. Ívelt nyaka merészen emelkedik ki elöl raffolt. hátul dekoltált blúzából. Űj- vonalú nadrágján három hói és faltni emeli ki csodálatos alakját. Életmódja is abszolút férfias. Nem iszik, nem dohányzik, sportokkal nem rontja alakját. Kedvenc szórakozása a horgolás. Így várja az igazit, akinek már ősz- szegyűjtötte a stafirungot. A két győztest hosszú ideig ünnepelte a közönség .. . Hasonló sikert arattak a további helyezettek, míg a lemaradottak lehajtott fővel kullogtak ki d teremből■ Az utóbbiak köJ zött találtuk Knidoszi Aphroditét, Brigitte Bar- dot és Sophia Lorant. A férfi mezőny sereghajtói a Belvederi Apolló, Charles Boyer és Yves Montand voltak!'' fin F®re*se