Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-12 / 232. szám
4 NrtGR AB 1964. nov íz. esötftrKa: Host jelent meg| As I. Internacionálé és Magya Felnőttek hajolnak a tankönyvek fölé Földrajzára előtt a »séesényi gimnáziumban A nemzetközi trmnkás- nsatäy eisó harci szövetsége megalakul asanak századik évfordulóba alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az MSZMP KB. Párttorténeti Intézete az I. Internacionálé és Magyarország címmel szép kiállítású művet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadónál. A tanulmánygyűjtemény sok új adattal és számos érdekes összefüggés feltárásával gyarapítja a Nemzetközi Munkásszövetség és a magyar szocialista mozgalom kapcsolatára vonatkozó ismereteinket. Az első magyarországi szocialista szervezet. az Általános Munkásegylet megalakulásával foglalkozó fejezetben olvashatjuk: „Hrabje polgártárs, akinek a közeli időben Londonból Magyarországra kell távoznia, megbízatik, hogy ebben az országban a szö- etség nevében tevékenykedjék”. Az Internacionálé Főtanácsának 1866. szeptember 18-i határozatából idézett pársoros megbízás arról tanúskodik, hogy az Általános Munkásegylet megalakítása az Intemacio- nálé kezdeményezésére történt. Hrabje János, a Londonban élő magyar asztalosmunkás a Főtanács említett határozatát követően hamarosan hazatért és megkezdte a szocialista szervező munkát. A tanulmányok bemutatják az Internacionálé fejlődését és a magyarországi szocialista mozgalom kialakulásának legfonto12. — És mi történt aztán? — az őrnagy valamit sokáig jegyezgetett a füzeté- oe. — Aztán már semmi kü- önösebb nem történt. Mint mondottam, hét óra előtt jött a takarítónőnk, és azt mondta, hogy már minden szobát kitakarított, és tovább nem tud várni. Mivel nem fejeztem be a munkámat, és tudtam, nogy reggelre kész kell lennie, ezért a vádiratot meg a hetedik kötetet a táskámba tettem és kimentem a bíróság épületéből. — Egyedül? — kérdezte sietve az őrnagy. — Igen, egyedül! Különben az egész épületben a takarítónőn kivül talán már senki sem volt. Mivel annyi órát ültem, elhatároztam, sétálok egy kicsit. A Traugutta utcánál autóbuszra szálltam. Útközben senkivel sem találkoztam— Otthon, a nagybátyá- mék már megvacsoráztak, a nagynéném így hát valami ételt melegített nekem, ettem és ismét munkához láttam. Talán éjfélig dolgoztam. — Otthon, a nagybátyámét már megvacsoráztak, sabb eseményeit. Az Általános munkásegylet 1868 februárjában kibocsátott Alapító Kiáltványa már megkísérli, hogy tudományos alapon, a valóságos helyzetnek megfelelően elemezze a hazai munkásság helyzetét. Megállapítja, hogy „a gyáripar napról napra nagyobb kiterjedést nyervén, mindinkább növekszik a nagy gyárak száma, mindinkább szaporodnak az azokban felállított gépek és ezért növekszik az azokhoz szükségelt bérmunkások száma is — és ugyanazon mérvben, mint azok száma emelkedik. hanyatlik mindnyájunk előtt minden remény, minden kilátás az egyéni önállóság és szabadság el- nyerhetésére. A munkás ezzel megszűnt ember lenni, 5 áruvá lett”. ,Elősorban az Internacio- nálé segítségének volt köszönhető, hogy az Általános Munkásegylet hamarosan rátalált a proletár osztályharc útjára. 1869. augusztus 22-én már munkások ezrei gyűlnek össze a pesti Gázgyár előtti téren „szabad népállamot”, polgári demokratikus szabadságjogokat követelve. A gyűlés végeztével a szónoki emelvény felett magasra emelkedik a nemzetközi proletariátus vörös zászlaja. „És ekkor — írja az egyik kortárs — az ezrekre rúgó nép levett kalappal egy szájjal hangoztatta: -esküszünk, hogy hűen fogunk kitartani.” Az Általános Munkás- egylet hű maradt ehhez az eskühöz. Széles körű a nagynéném így hát valami ételt melegített nekem, ettem és ismét munkához láttam. Talán éjfélig dolgoztam. — Mégis, meg tudná-e állapítani, hogy jneg'á- madták? — tért vissza az őrnagy ismét a következő nap reggeléhez. — Erre őszintén szólva nem mernék megesküdni. Mentem az ösvényen és másra nem emlékszem, öntudatom utolsó szikrájával éreztem csak a rettenetes fájdalmat a fejemben. — Az elesés előtt, vagy után? — Ezt sem tudom megállapítani. Az ügyeletes orvos már kétszer betekintett a szobába. Amikor látta, senki sem veszi észre, hogy jelt ad a látogatás befejezésére, elhatározta; interveniál; belépett és megérintette az ügyész vállát. — Uraim, fejezzék be a beszélgetést, mert a beteget nagyon kifárasztják. — Már megyünk — jegyezte meg az ügyész, — Elnézést kérünk, doktor úr — az őrnagy bűnösnek érezte magát a látogatás elhúzásáért — még csak egy kérdést. szervező munkát végzett egyes vidéki városokban, fiókegyleteket alakított, meggyőző szóval fordult nemcsak a munkássághoz, hanem a parasztsághoz és az értelmiséghez is. 1870— 71-ben szocialista munkástüntetések zajlanak az ilyesmit még nem látott pesti utcákon. 1871 júniusában. a világtörténelem élső proletárhatalmának, a Párizsi Kommünnek az emlékére rendezett tüntetésen pedig már „az új, az általános forradalmat” éltetik. Az első magyarországi szocialista szervezet az elmaradott hazai osztályviszonyok között. állandó rendőri zaklatással küzdve, az Internacionálé segítségével. betöltötte történelmi hivatását: a szocialista munkáspárt csírájává vált Magyarországon. A proletárintemacionaliz- mus nagy eszméjét és a szocializmus igazságait hirdették. Tevékenységükben kiemelkedő szerepet töltöttek be azok a munkásvezetők — elsősorban Farkas Károly vasmunkás, az Internacionálé magyarországi megbízottja — akik rendszeres összeköttetésben állottak az Intemacio- nálé központjával és személy szerint Marx Károly- lyal. Éppen ez a kapcsolat volt a fő oka annak, hogy a kormány 1871 nyarán az Általános Munkásegyletet feloszlatta, vezetőit letartóztatta. majd később „hűtlenség” címén bíróság elé állíttatta. E. T. Zygmunthoz fordult és megkérdezte: — Amikor a bíróságról ment haza, útközben, este, a támadás előtti napon nem találkozott senkivel és sehová sem tért be? — Nem, sehová sem mentem be és nem találkoztam senkivel. A joggyakomok gyorsan és nyugodtan mondta ezeket a szavakat, de a rendőrtiszt érzékeny füle mégis megjegyezte, hogy a válasz hangjának tónusa más volt. mint korábban. A különbség alig észrevehető, mégis létezik. Az őrnagy becsukta noteszét, közölte Zygmunttal. ha felgyógyul, kénytelen aláírni a vallomás formális jegyzőkönyvét, amelyet ennek a beszélgetésnek az alapján készítenek el. majd mielőbbi gyógyulást kívánt a betegnek. Mindketten elbúcsúztak Kalinkowskitól, és az orvos nagy megelégedésére végre elhagyták a kórtermet. Útközben még betértek a mentőkórház igazgatójához. Az őrnagy megkérte, adjon ki utasítást, hogy mindenkit igazoltassanak. aki Zygmunt Kalinkowskit akarja meglátogatni, és írják fel, ki telefonál neki. vagy ki érdeklődik egészségi állapota felől. Mula doktor beleegyezett és azonnal kiadta a megfelelő utasítást. — Minek kell ez? — csodálkozott az ügyész, amikor kimentek az utcára. — Talán szükség lesz rá Sötét van. Korán esteledik már. Világítanak a házak ablakszemei. Elcsendesült a falu- Szécsényben a Mikszáth Kálmán iskola felé tartok. Talán ez a legvilágosabb épület a kornyéken. A nebulók már régen hazamentek. A padok mégsem üresek. Meg- lettkorú férfiak, asszonyok, felnőttek hajolnak a tankönyvek fölé. Amikor kinyílik a tantermek ajtaja, elmarad a vidám gyermekzsivaj. Az öreg diákok lepik el a folyosót. Nekik a tízperc nem viháncolás, élénk kacarászás, kergetőzés — cigarettaszünet. Beszélgetnek a törtekről, a sejtek bonyolult világáról, s mindarról, ami a gimnázium első osztályában téma. Közöttük vagyok, s mielőtt még megszólítanék valakit. arra gondolok, hogy itt az iskolában nemcsak az öreg diákok találkoznak, hanem az akarat, a tudásszomj is, és mindaz, ami ezeket a felnőtteket a tanulásra készteti. Pilinyi Jánosné a Szé- csényi Tangazdaságban könyvelő- Harminckét éves. Fiatal. Tavaly végezte az általános iskola nyolcadik osztályát. Vajon öt mi ösztökéli arra, hogy lemondjon a munka utáni pihenőről, feláldozza szabadideje egy részét? Kérdezem tőle. Tekintete egy kicsit a múltba réved, vár egy percet, aztán megszólal: — Négyen voltunk testvérek. Minden fillér kellett a háznál, az is. amit én kerestem. Az általános — felelte immel-ámmal barátjának az őrnagy. — Ebben az ügyben nincs semmiféle kiindulópont, tehát minden oldalról keresnünk kell. Egy hirdetés közzététele is szükséges, hogy jelentkezzenek azok a szemtanúk, akik a baleset után Kalinkowski segítségére siettek. —Ezt elintézem Boci- anskival, az Expressben — ajánlotta az ügyész. % — Rendben van. Adja le a hirdetést, hogy jelentkezzenek a főkapitányságon, a mellékállomásom számán. Észrevettem, az emberek szívesebben jelentkeznek a rendőrségen, ha telefonálhatnak. Mindketten eljutottak a Hoza utcán a Marszalkows, ka utcáig, ahol az ügyész azt javasolta: térjenek be a közeli presszóba egy „kis feketére”, de az őrnagy elhárította, mondván, még szeretne elníenni az Agry- kolára, hogy megnézze a baleset színhelyét. Az őrnagy, amint elköszönt barátjától, bement az első önkiszolgáló boltba és vásárolt egy félkiló cukorkát. A zacskót kabátja zsebébe dugta és ment az Aleja Ujazdowsiki felé. Láthatóan örült, hogy egyedül maradt. Nem tudott és nem akart barátjának feltenni egy kérdést. Egy kérdést, amelyre még egyelőre nem talált feleletet. iskola utolsó osztályát már be sem tudtam fejezni. Valahogy egyre elhatalmasodott bennem az érzés, hogy tanulnom kellene. Körülöttem még az ötven- hatvanévesek is esténként iskolába jártak. Leérettségizett a férjem is. Én sem akarok lemaradni. Nem könnyű pedig, hiszen a háztartás épp elég elfoglaltságot ad egy asszonynak. — Nem könnyű — az az egy igaz —, veszi át a szót Bárány István, ö is elhagyhatta már a harmadik X-et. Gépkocsivezető a sütőiparnál. Nem írják elő számára a gimnáziumot. De többet akar tudni a világról, és ehhez tanulni kell. Belső szükséglete, hogy többet tudjon. És ilyenek többen járnak ide. Sutor Istvánnak az ideje engedi meg azt, hogy tanulhasson. Beteg volU s talán később már nem vállalhat nehéz munkát lenn a bánya mélyén. Ott, ahol éveken át fejtette a szenet. Egy figyelmes tanító, Kis László ludányhalászi pedagógus ösztönözte. Hallgatott rá. Azóta szorgalmasan jár az esti iskolába. De nemcsak biztatást kapott a ludányhalászi tanítótól. Együtt vitatkoznak a kémiáról, a vegyületekről. Ezzel egy kicsit nehezen birkózik, de mégiscsak ő az erősebb. A kémiának meg kelt adnia magát... November 21-én nagyszabású kulturális eseménysorozat kezdődik el a Salgótarjáni Acélárúgyár Művelődési Házában. A vasas színjátszók- immár hagyományos észak-magyarországi fesztiváljának idei programja a korábbiaknál is változatosabbnak, színvonalasabbnak ígérkezik. A fesztivál résztvevő csoportjai gondossággal készültek fel a találkozóra s a várható hat bemutató színvonalának alapos előkészület a biztosítéka. A fesztivál nyitányaként november 21-én az acélárugyár Petőfi színjátszó együttese rendez igényes összeállítású Ma- dách-estet, amelynek keretében bemutatja a költő fő műve: Az ember tragédiája negyedik, hetedik és nyolcadik képét valamint a Civilizátor című komédiáját. Az előadást Verlieh József rendezi. szereplői: Csics György, Somoskőy István, Szokács László, Kemer Edit, Heisler Kálmán, Szmolicza Gábor, Gombos Ferenc Mikula István, Kapás János, Vágvölgyi Ferenc, Eisler Mária, SZó- rád Ilona, Csákvári László, Szőke László, Papp Ervin, Torday Zzuzsa, Bolyós László, Pál Margit és Ivony István lesznek. — Nekem a történetem nehezebb — avatkozik a beszélgetésbe Tóth Terézia —, nem is azért, mert nem lehet megérteni. De ez a tantárgy mindig az utolsó órára esik, ilyenkor már tűkön ülünk, rohanni kell az autóbuszhoz. És sokszor itt hagyjuk az órát. Én például N ógrádsipe kről járok be. A buszt említve többen is helyeselnek. Jó lenne, ha a menetrendet egy kicsit igazítanák az iskolához is. Szóval ilyen gondok is vannak. Az akarat, a tanulnivágyás azonban ezt is leküzdt Bár jó lenne. ha ezen a mávautosok is segítenének. — Milyen órájuk lesz? — Talán nem is kellene kérdeznem, látni lehet az előkészületekből. Előkerülnek az atlaszok, a földrajzkönyvek. De azért szívélyesen válaszolnak: — Földrajz! Közben eltelik a tízperc s a belépő tanár, Radics Győző az újabb óra kezdetét jelzi. Elhalkul a beszélgetés, a könyveket becsukják. Számot kell ad- niok a korábbi órák anyagából. Az egyik önként jelentkező >,diák’’ határozott léptekkel elindul a fali térképhez. Kilépek az iskola ajtaján. Az ablakok megvilágítják az utat. November 22-én a bor- sodnádasdi művelődési otthon színjátszói lépnekl közönség elé. Kaszó-Tóth- Hajdu: Füredi komédiások című háromfelvo- násos operettjét mutatják be. A program harmadik| eseményére november 28-án kerül sor. Az ózdi művelődési ház színjátszói szintén zenés darabbal vesznek részt a fesztiválon. Kálmán Imre:! Montmartrei ibolya címűi nagyoperettjét tűzték mű-1 sorra. November 29-én az) Egyesült Izzó gyöngyösi színjátszói Dosztojevszkij : Két férfi az ágy alatt című háromfel vonásos komédiájával szerepelnek a fesztiválon majd december 5-én a Munka Vöröszászló Érdemrenddel kitüntetett Vasas Központi Művészegyüttes zenekara ad Strauss-estef Somlai Ferenc vezénylésével, Kozlova Olga, Pásztori Melinda. Simoni Ferenc és Rézbányái! László szólisták közreműködésével. Az észak-magyarorsizági vasas színjátszó fesztivál utolsó estjén, december 6-án Alexis Parnis: Afro- dite szigete című kétrészes drámáját a Magyar Optikai Művek Művelődésé Házának színjátszói mutatják be. A vasas színjátszók észak-magyarországi fesztiváljának programja (folytatjuk)
