Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-10 / 230. szám
I ✓ 4 NOGRAD 1964. november M kedd Fllmhírek Irodalmi színpad Bétságon Ebben a hónapban mutatják be a filmszínházak Skopje 1963 című egész estét betöltő jugoszláv dokumentum filmet, mely megrázó képekben számol be a világot megrendítő tragédiát szenvedett városról, s lakóinak hősi erőfeszítéseiről . A filmet Veljko Bulajic, a Kozara rendezője készítette. Alkotását a velencei fesztiválon a dokumentum filmek Arany Oroszlán díjával tűntették ki. * Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából ismét bemutatják az elmúlt húsz esztendő legjelentősebb magyar filmalkotásait. Többek között az Angyalok földje, Alba Regia. Édes Anna, Hannibál tanár úr, Éjfélkor. című filmeket. A velencei filmfesztiválon nem mindennapi rövid filmet mutattak be. Az 1000-as éveket idéző Igaz történet (Histoire vraie) azoknak a fényképeknek az alapján készül, amelyeket a nagy író Emilé Zola 1897- 1907 között készítette. * Macskási Gyula rendezéseben elkészült a Romantikus történet című mulatságos rajzfilm, amely a férfiak „önzetlenségét” tarázza ki. Az emberi gyengeségeket választotta témául érdekes rajzfilmsorozatához Nép József rendező. A 13 filmből álló sorozat közös címe Emberek vagyunk. Közös főszereplője: Gusztáv. Néhány cím a sorozat filmjeiből: Gusztáv soron kívül. Gusztáv késik, Gusztáv a szalmaözvegy. Rétságon kultúrotthon hiányában a község kulturális élete a mozi helyiségébe szorul. A már megindult TIT előadásokon a tsz dolgozók szabadon választott témák alapján mezőgazdasági kérdésekről hallhatnak előadásokat. Érdeklődésre tart számot a felnőtt lakosság körében, a szülők iskolája előadássorozat, ahol világnézeti, erkölcsi, pedagógiai kérdésekről vitatkoznak, beszélnek. Kellemes színfolttal gazdagodott Rétság kultúrális élete. Csókási József tanító vezetésével irodalmi színpadot alakítottak a fiatalok. Készülődés, próbák sora előzi meg az első bemutatót, melynek címe Himnusz a békéről. Az est keretében költemények, jelenetek hangzanak el. Közreműködik még a község j óhímek örvendő iskolás énekkara, mely évente mintegy 15 szereplést mondhat magáénak. Legutóbb Bujákon szerepeltek sikerrel. Az újonnan alakult irodalmi színpad a rétsági bemutató után a járási seregszemlén is bemutatkozik. A következőkben önálló műsoros est keretében József Attila és Radnóti Miklós munkásságát szeretnék megismertetni a község lakóival. Nem feledkeznek el Rétságon a tanulásról sem. Számos felnőtt végzi a dolgozók iskolájának VI-VIII. osztályos anyagát, ugyanakkor az írni-olvasni nem tudó cigány lakosság alap- ismereti tanfolyamokon barátkozik a betűvetéssel. Á forradalmi munkásmozgalom válogatott dokumentumai (II. kötet 1929-1935) Minden megelőzőt felülmúló túltermelési válság, 30 millió munkanélküli a világon, tengerbe Öntőit kávé, kazánházban elégett búza: ez az a világkép, amelynek fényénél a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kötet eseményei lejátszódnak. Németországban hatalomra jut a barnainges horda: a Reichstag lángjai a nagy európai tűzvész kezdetét jelzik. Bécsben munkásvér folyik. A francia és spanyol munkások „megállj”-t parancsolnak a fasizmusnak. És Magyarországon? „Nő a búza, nő az Ínség, fegyverkezik az ellenség, csöndet kíván a fasizmus...” írja ebben az időben József Attila. Pereg a dob az elárverezett kisparaszti földeken. Reményt vesztett munkanélküliek a Ferenc József-híd turulmadaráról ugranak a Dunába. A ,,Si- pőcz-konyhak” előtt ezrek állnak sorban egy tányér levesért. A salgótarjáni bányászok négy hétig sztrájkolnak a kommunisták vezetésével. Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Győrött és az ország szinte minden munkásvárosában egymást érik a munkanélküliek tüntetései. „Munkát! Kenyeret!” harsogja százezer proletár 1930 szeptember elején a budapesti Városligetben és hangjukra visz- szazeng Békéscsaba, Gyula, Szentes, Orosháza. Al pécsi bányák mélyén többszáz munkás éhségsztrájkkal vívja ki jogos követeléseit. A cipészek, vasasok, építőmunkások sztrájkjai megrázzák az egész fasiszta rendszert. Ezeket a harcokat a hősök pártja — a statáriumtól, haláltól meg nem rettenő Kommunisták Magyarországi Pártja vezeti. Az eseményekben bővelkedő évekről igyekszik képet adni az olvasónak a dokumentum-gyűjtemény. A kötet korabeli rendőrségi jelentések, sajtószemelvények, valamint pártdokumentumok közlésével ábrázolja ezeket a harcokat. Közli a fasiszta igazságügyminisztórium jelentéseit is a kommunista foglyok éhségsztrájkjairól. A rendőrség és csendőrség „szigorúan bizalmas” anyagai a sztrájkok, munkanélküli mozgalmak eseményeit érzékeltetik. — Ezt már megtettük — mondta az ügyész —. Nem vártunk a nyomozás hivatalos befejezésére, a vajdasági ügyészség, tulajdonképpen a Főügyészség javaslatára, megfelelő figyelmeztetést adott ki. Sőt, részletesen leírtuk, milyen ez a dokumentum. r— Nagyszerű — örült meg a hírnek az őrnagy —. De állandóan figyelemmel kell kísérni, hogy ezt az utasítást végre is hajtsák. Tudom, hogyan kezelik az ilyesmit a határállomásokon. A vámosok megkapták a figyelmeztetést és vele együtt a nagy jutalom reményét, ha elfogják ezt az értékes csempészt. Az első néhány napon rávetik magukat minden, még a legkisebb német nyelven írt papírdarabkára is. Aztán újabb figyelmeztetések jönnek, és más ügyekkel kezdenek foglalkozni. Megjegyzem, kétlem, hogy úgy körül lehet venni a határt, hogy elkapjanak egy kis darab papírt. — Amikor hozzád jöttem, benéztem a mentőkhöz. Az igaz. a beteghez nemrs engedtek, de az orvos tájékoztatott, hogy Zygmumt lassan visszanyeri eszméletét. Ha nem történik valami komplikáció, akkor holnap már lehet vele beszélni. Korán reggel akarok hozzá menni. — Csináljuk másképpen — javasolta az őrnagy — reggeltől a Ksawerówán leszek- és igyekszem, hogy ezt az ügyet, ha lehet nekem adják. Ha sikerül, telefonálok, és együtt megyünk a Hozára. Hivatálo- san kihallgatjuk Kalinkows- kyt, és legalább megtudjuk, hogy mihez tartsuk magunkat. Meg vannak a baleset tanúi? — Nincs, Kalinkowskit egyszerű járókelők találták meg az utcán. Telefonáltak a mentőkhöz és gondoskodtak a betegről addig, amíg nem jött a mentő. Mindenki sietett, az orvps meg, aki odaérkezett, gyorsan átszállította a betegét a mentőautóval a Hozára. Nem is gondolt arra, hogy valakit igazoltasson. — Kár, mondta Krzy- zewski — ezt is fel kell derítenünk. A mentőknél biztosan tudni fogják, honnan telefonáltak. — Ezt már kiderítettem. Az Oktatásügyi Minisztérium épületéből. A portás telefonált. Amikor kikérdeztem, közölte: egy férfi kérésére telefonált, aki elmondta, hogy az utcán egy epilepsziás beteg fekszik. Sajnos, a portás nem tudja, hogyan is nézett ki az a férfi. Éppen munka kezdés előtt volt, és olyankor a hallban nagy a forgalom. — Látom, az ügyészség a mi segítségünk nélkül is energikusan vezeti a nyomozást — mosolygott az őrnagy. A megállapodás értelmében Krzyzewski őrnagy telefonált Jerzy Kur ügyészhez. Tizenegy órára beszélték meg a találkozót, a mentőkórház épületének földszinti várótermében. Mivel az orvosok beleegyeztek, hogy Kalinkowskit meglátogassák, az ápolónő felvezette őket a negyedik emeletre, ahol a kis kórház egyik kórtermében feküdt a beteg. — Kérem, legfeljebb 10—15 percig beszélgessenek a beteggel és ne idegesítsék, az egészségi állapota még nem a legjobb, — figyelmeztette őket az orvos. Kalinkowski a hasán feküdt és alig tudta fejét mozdítani. Örömmel fogadta az ügyész látogatását és csodálkozva tekintett a mellette álló ismeretlen férfira. Az ügyész röviden elmondta, hogy ki az ismeretlen és milyen minőségben jött hozzá. — Tulajdonképpen a kellemetlen baleset körülményeit szeretnénk megtudni. — Kevésre emlékszem — válaszolt Kalinkowski, — egyszerűen kiléptem otthonról, és a százas buszhoz siettem. Mivel hozzánk a Szucha utcai megálló közelebb van, mint a Piékna utcai, tehát az Agrykolán mentem. Ezen az utcán két ösvényt tapostak ki. Emlékszem nem jutottam el egészen az elejéig. Hirtelen elvesztettem az eszméletemet, és itt ébredtem fel a mentőkórházban. — Reggel rosszul érezte magát? — adta fel a következő kérdést az őrnagy. — Nem! teljesen jól éreztem magam. Emlékszem éjszaka sokáig dolgoztam. Tudtam, hogy a vádirat lapszámozását be kell fejeznem. Még a nagynémim haragudott, is hogy olyan sokáig fent vagyok. .. Éjfél felé lefeküdtem, de reggel hat óra előtt felébredtem, és azonnal munkához kezdtem. Több, mint egy órát dolgoztam, de mindent befejeztem. Remélem, hogy az ügyész úr ellenőrizte, és mindent jól megcsináltam. Aztán reggeliztem, és mentem az autóbusz megállóhoz. Nem tudom, hogyan történt ez. Soha életemben eddig nem ájultam el. — Észrevett valamit, amikor az Alejához ment? (folytatjuk) „Vinni kell a harcot—64 55 éve halt meg Gyulai Pál Hatvány Lajos írja líráé hevületű emlékezésében, a „Gyulai Pál estéjé”-ben, hogy a kritikus tulajdonképpen halála napjáig harcos, a közhangulattal szembeszállni merő, saját igazságai mellett bátran kiálló ember maradt. „Szelídebb lett és bölcsebb, de szé- gyellte volna, ha nem fedezi indulataival is felismeréseit.” Az 1826-ban, Kolozsvárott született és 55 évvel ezelőtt — tehát 83 esztendős korában — Budapesten meghalt Gyulai Pál soha nem tudta levetni a hivatalnok-sorba jutott nemesi család környezetéből magába szívott politikai konzervativizmust. Tudjuk, hogy Görgeyt Kossuth Lajos és Deák Ferencet, de Széli Kálmánt is Teleki László elé helyezte. Ugyanakkor azonban az irodalomban a realizmus harcos híve volt és rendkívül élesen támadta az életet hazugul „megszépítő”. a valóságot leegyszerűsítő, ahogy ő fogalmazta, „a legendákat gyártó” irodalmi műveket. Gyulaii rengeteg kritikát írt; a magyar irodalom ütőerén tartotta kezét. Noha Kozma Andor a Gyulai-vezette „irodalmi Deák-párt” emlőin nevelkedett, ez azonban nem akadályozza Gyulait aSEan, hogy az 1889-ben írt kritikábn rá ne mutasson Kozma költeményeinek „csinált”, „nagy- hangúan rhetorikus” voltára. Jó tanácsokkal zárja kritikáját: „Ne keresse a fantázia édes betegségét, de átadva magát az élet többnemű és erősebb benyomásainak, keressen minél több tápot fantáziájának. Ne írjon robotból verset, érlelje meg gondolatait”. Gyulai Pál írt regényeket. novellákat, verses elbeszéléseket, lírai költeményeket is. A Kemény Zsi gmond hatását túlságosan is tükröző „Egy régi udvarház utolsó gazdája” című regényénél fontosabb a „Nők a tükör előtt” című kisregény és fönnmaradnak a rostáló időben az olyan versek, mint az „Éji látogatás”, vagy a „Hadnagy uram”. Művészi alkotásainál — nevelőd, irodalom- szervezői munkásságánál is — fontosabb világos esztétikai elveken alapuló, a művekben a valóság és az élet vonásait kereső kritikai tevékenysége. Nem feledhetjük: ő fedezte fel a magyar irodalomtörténet számára Katona József „Bánk bán”-ját; ő írta az első, modern szemléletű Vörösmarty-tanulmányt; s egész életében küzdött az ál és fél-műveltség, aZ olcsó eredetieskedés, a szélhámos kozmopoMtiz- mus ellen. Ezeket az érdemeit felismerve búcsúzott versben Ady Endre Gyulai Páltól. A „Harcos Gyulai Pál” című költeménye tisztelgés előtte: „— Sorsunkat hordta, nem csupán a kardot, S a sorsvívők el nem mehetnek. Hol álom-pipák ős füstje kavargóit. Szívig és csontig vinni; kell a harcot” A. G, Tolsztoj és Tagore müvei az első helyen A műfordítások statisztikája Nemrégen jelent meg az UNESCO támogatása mellett az Index Translatio- rum (fordítások jegyzéke) c. kiadvány 15. száma. Belőle megtudhatjuk, hogy 1962-ben a világ 70 országából 32 787 fordítás jelent meg, míg az előző évben 77 országiból 32 931 művet fordítottak le valamely idegen nyelvre. Legérdekesebbek a kimutatásban az irodalmi művekre vonatkozó adatok. Az első helyen áll a hindu Rabindranath Tagore, akinek 1961-ben ünnepelték születésének 100. évfordulóját: 101 művét fordították le 1961-ben és 129 művét 1962-ben a világ különböző nyelveire. Vele azonos szinten áll Lev Tolsztoj, aki vezet a regényírók között idegenf nyelvekre történt fordító-; sok tekintetében, majd! Shakespeare következik 112 új fordítással, Dosztojev-i szkij 95, Gorkij 77, Mark; Twain 58, Balzac 53, Dic-i kens 50, Zola 49, Ander-i sen 46 új fordítással. Azj élő írók közül 1962-ben! Pearl Buck 76, Graham: Greene 62 fordítással szerepel. Ivo Andric Nobel - díjas jugoszláv író először' jelenik meg a sokat fordított írók névjegyzékében: 36 művét fordították le. Az ifjúsági írók közüli még mindig Jules Vemé tartja a rekordot. 1962-ben 106 új fordítása jelent meg a világ különböző nyelvein. MARÖTI LAJOS: AZÉRT SZERETTEM... Azért szerettein ember lenni: téged láthattalak örülni. Kitárulsz, mint a szárnyasabbak. Fehér párnáid szárnyra kapnak. Ezerwattos lámpád kigyullad bőrödben, s a szokott világ itt izgalmadtól szemedben száz kis tűvonulattal szétsugárzik. Arcod szokásait leejted. Szád szögletében két kcreAttéik gyerekkorodból ottfelejteti kis kuncogáska kcuofcocolgafc.
