Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-10 / 230. szám

tS&L nesssKber ÍŰ vedd. UŐGH4D 5 Fiatalok — Tersenybea Néhány sorban bemutat­ná őket szinte nem lehelt: fiatalok és szeretik szak­májukat Az Acélárugyár­ban jelentős munkát vé­geznek az ifjúsági export brigádok és nagyban hoz­zájárulnak a gyár tervtel­jesítéséhez az export nö­veléséhez. A szegcsomago- lóban Tolmácsi Márton Ex­port Brigádja versenyre hívta a gyár valamennyi ifjúsági brigádját a KISZ kongresszus tiszteletére. Angyal Júlia a szegcsoma- golo kiváló ifjúmunkás, a Varga Lászlóné exportbri­gád tagja. Tolmácsi Marton brigád- '»íetó 10 fős exporíbrigad- ja a KISZ kongresszus tisz­teletére versenyre hívta az Acélárugyár valamennyi brigádját, Kamaz Gyula a Kovácsoló­gyár export brigád tagja. Martinkó László a csákány­nyújtó exportbrigád tagja november 7-én Kiváló Dol­gozó kitüntetést kapott. Iskolaépítés a forradalom ünnepén Ilyen népes tán meg egyszer sem volt a mát- raverebélyi általános is­kola építkezése, mint no­vember 7-én, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom negyvenhetedik év­fordulójának napján. Az idén négytantermes álta­lános iskola építését kezdték meg. A Nógrád megyei Építőipari Válla­lat és a helyi KISZ szer­vezet kezdeményezésére lendületes munka folyt itt hetedikén és nyolca­dikén is, azért, hogy az épületet még a tél beállta előtt tető alá hozhassák. Hetedikén a vezérszóla­mot Verebélyi Pál kőmű­ves brigádja vitte, segí­tett neki Jakubovics Gyu­la, a vállalat pártszerve­zetének titkára. Juhász János, a szakszervezet termelési felelőse, Vere­bélyi József párt alap­szervezeti titkár, de raj­tuk kívül itt sürgölődött mint egy húsz kiszes fia­tal. Bércesi Anna vezetésével; a hordtak Verebélyi And­rás iskolaigazgató és ta­nárkollégái, serényen dol­gozott körülbelül negy­ven általános iskolás. Nyolcadikén Kormos Pál kőműves brigádja vonult fel az építkezéshez. A „sitnyikek” ezúttal műve­zetők voltak: Verebélyi Lajos, ifj. Verebélyi Gyu­la és Nagy István. A lelkes iskolaépítők munkájának eredménye­ként, a két napon alapo­san „megnőttek” a falak. Novemberben, a község lakosságának támogatá­sával szeretnék a máso­dik szintet is felrakni, s a fagyok beálltáig a te­tőt is rátenni, ajtókat, ablakokat elhelyezni. A Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat pártbi­zottsága, hasonló helyi tá­mogatás elnyerése érde­kében tárgyalásokat foly­tatott Kisterenyén és Ma- gyamándoron. Remélik, nem maradnak el a mát- raverebélyiek mögött. titkár habarcsot Tízéves az AKOV Határozat a megvalósulás útján Pártasterve*eteink és a beruhémúm&k A szocialista nepgazda­Kettős ünnepet tartottak a 2. számú Autóközlekedé­si Vállalat dolgozói. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évforduló­ján a vállalat fennállásá­nak tizedik évfordulóját is megünnepelték. íme a számok, amelyek tükrözik a vállalat 10 éves fejlődését: 1954-ben alig 100 tehergépkocsi, 150 autó­it hangjában, Par pillanat ra felvillan előtte kislá­nyának arca, néhány jel­legzetes mozdulata, talán még egyszer átéli azokat a perceket, amikor átfogja nyakát és hízelegve a fü­lébe suttogja, mit is sze­retne, ha apuka is úgy akarja. És apu nem sajnálja a fáradságot, ha kislányáról van szó. Ügy, ahogy mond­ja, valóban mindent meg­tesz érte. Bizonyítja, a-két­szer elnyert kiváló dolgozó oklevél és jelvény. De sok más is azt tanúsítja, hogy Pilinyi Sándornak nagy a becsülete. Ha valahol sző­rit a cipő, az építkezés ve­zetői a csoportvezetőnél mindig segítségre találnak. Pilinyi Sándor nem tud el­lentmondani, ha segítségét kérik. Ebben az esztendő­ben is minden második va­sárnapját a toronyházak valamelyikén töltötte■ Egy- részük nappal, másrészük éjjel dolgozik. Ügy irányít­ja oket> hogy mindannyian busz és 14 taxi állt a válla­lat rendelkezésére, ma több mint 370 tehergépkocsi, 230 autóbusz és 22 taxi bonyo­lítja le a forgalmat. Gyors ütemben fejlődött a vállalat éves termelési értéke is. Ebben az évben már elérik az évi 160 mil­lió forintot, ami csaknem négyszerese a 10 évvel előt­tinek. scó zsaluzó elem útját. — Már várják a betono­zok — szól felém fordulva majd igy folytatja: — Nagy úr az idő. Minden percnek megvan a szere­pe. Ácsok, vasbetonszere­lők váltogatják egymást'az építkezés különböző mun­kafolyamatában. Ebben az évben tető alatt lesz a har­madik toronyház. ha az idő közbe nem szól.. ■ Elharapja a szót. Tekin­tetét akaratlanul is az ólomszürke felhőktől ter­hes égboltra emeli: — Semmi, jót nem várhatunk, — mondja nekikeseredve. Fent a magasban a csú­szó zsaluzó elem közben a heyére került. Olyan, mint egy kaloda. Alkalmazásá­val jelentősen gyorsul a munka tempója. Műsza­kiak alkották meg. Pilinyi Sándor segítségével. — Nyolcvan óra megta­karítást jelent a hagyo­mányos építkezési mód­szerrel szemben — ma­gyarázza. ság fejlőd esenek egyik dön­tő tényezője, az állóalapok bővített újratermelése, s ez a beruházások megfele­lő ütemű fejlesztésén ke­resztül valósul meg első­sorban. Ennek a munká­nak elősegítése céljából a Központi Bizottság decem­ber 5-i határozata a leg­jelentősebb beruházások tervszerű megvalósítása és üzembehelyezése érdekében mind politikai, mind gaz­dasági téren felelősöket je­lölt meg. Ezek szerint a megyében a Salgótarjáni Acéláru­gyár hideghengerműjének fejlesztése, az északnógrá­di Regionális Vízmű építé­se, a salgótarjáni távhőel- látas megoldása és a me­gyei lakásépítési feladatok — jövő év is — előkészíté­se szerepel a kiemelt beru­házások listáján. Ez azon­ban nem jelenít azt, hogy a többieknél valamiféle lazulás lehetséges. Egyébként a bevezetőben említett határozat elvi megállapításai, a konkrét feladatokon túl megerősí­tették a megyei pártbizott­ság eddig végzett beruhá­zási politikáját, annak el­vi- és gyakorlati vonalét. Érzékeny műszerként A korábbi években ho­zott megyei, párt- és vég­rehajtó bizottsági határoza­tok konkrétan megszabták párttagjainknak és a be­ruházással foglalkozóknak azokat a közvetlen felada­tokat, amelynek végreha.i­— Első utunk a Mátrá­ba visz, d° kirándulunk majd a Tátrába is. A nyá­ron' pedig körbe járjuk a Balaton partját, megmár­tózunk a hús habokban, ha lesz rá szabadság — teszi hozzá nevetve. Amikor Pesten váloga­tott meccseket játszanak, akkor őt is megtalálhatjuk a népes sokaság között. Mert szenvedélye a futball. Pár évvel ezelőtt még ö is kergette a zöld gyepen a labdát. Edző akart lenni falujában, ahonnan dol­gozni jár. Nem tehette: nincs meg hozzá az érett­ségije. — Keresünk más társa­dalmi elfoglaltságot. Nem igaz? — néz rám hamis­kásan mosolyogva. Pár pillanattal később tovatűnő alakját elnyeliaz égnek nyújtózkodó hatal­mas épülettömb­Dolgozik az autótulajdo­nos. Venesz Károly leni lehet a beruházási elő­irányzatokat. Az útmutatások lelkes végrehajtókra találtak, s ennek eredményeként szü­letett meg a beruházások határidőre való átadasara indított mozgalom is. A kötelezettség vállalásokat szocialista szerződésben rögzítették, hangsúlyozva, hogy a jogi szerződéseken túl jobban szervezik és egybehangolják a munkát. Ennek a mozgalomnak eredményeképpen sikerült a rekonstrukciós beruházá­sainkat határidő előtt meg­valósítani. A sikeresen felbuzdulva — mely a munkásak lel­kesedése nyomán született meg — országos szerveink és hatóságaink támogatá­sával határoztuk el Salgó­tarján városközpont szoci­alista átépítését, a velejáró kommunális, kulturális és egyéb fontos megyei léte­sítményekkel együtt. Hosszú felsorolás nélkül is megállapíthatjuk: a köz­ponti segítség mellett sike­reinket annak köszönhet­jük, hogy helyesen ismer­tük fel beruházásunk gya­korlati problémáit, mun­kásaink, műszaki dolgozó­ink lelkes áldozatkészségét, és helyesen szabtuk meg a pártszervek és pártszerve­zetek feladatait. Míg 1961- ben 481,3 milliót költöttünk beruházásokra, addig 1963- ban már 579,8 milliót, ami 20,5 százalékos növekedés­nek felel meg. Persze nem ment min­den símán. Sok nehézseg­gel kellett megbirkózni. Azokat, amelyek rajtunk múltak — építőipari vál­lalatok megerősítése, ka­pacitásának növelése, lét­szám, anyagproblémák, tervezői munkák sürgeté­se stb. — a párt szervező, irányító, ellenőrző szerepé­nek fokozásával és a dol­gozók áldozat« munkájá­val leküzdöttük. Zöld utat. ... A már említett beruhá­zási tevékenység tovább­fejlesztésére és a kiemelt beruházások munkáinak fo­kozott ellenőrzésére es se­gítésére született meg a megyei pártbizottság újabb határozata: zöld utat a ki­emelt beruházásoknak, de nem feledkezve meg a tob- biekről sem. Vagyis célul tűztük te, hogy a beruházások rend­szeres figyelemmel kiséré­sével, partszerveink és pártszervezeteink érjék el, hogy a létesítmények meg­valósítása közüeevé váljon. Ennek érdekében a kom­munisták taggyűléseken, végrehajtó bizottsági ülé­seken rendszeresen szá- monkérték az illetékesek­től a vállalt kötelezettsé­gek teljesítését A tapasz­talatok birtokában bővítet­tük a szocialista szerződés­ben vállalt tennivalók kö­rét. Ennek nyomán ipari üzemeink szakmunkásokat, hiányzó anyagokat adtak át a kivitelező vállalatok­nak. Ezenkívül sokat segí­tett az a két operatív bi­zottság is, amely a pártbi­zottság kezdeményezésére jött lértre a beruházó- és ki- vitelezó vállalatok munká­jának lobb egvhéhangoía­sára. De sokat készíthe­tünk az építőipari szocialis­ta brigádoknak, akik sok­szor éjt-nappallá téve fá­radoztak a létesítmények idó előtti elkészítéséért. Jó érzés kimondani: a Nógrádi iparmedencében a létszám, az anyag, a hiá­nyos es késedelmes terv­szállítások ellenere is si­került évről-övre teljesíte­ni a növekvő beruházási feladatokat. Az eddigi eredmények iz azzal bíz­tatnak, hogy az év végéig előírt 653 milliós beruhá­zási összeget felhasználjuk. A minisiteri felelősökről Beruházási tevekenysé-1 gűnkben azonban vannak olyan területek, amelvek komolyan gátolják e mun­ka hatékonyságát és ez el­len sem az üzemi, sem a területi pártbizottságaink nem tudnak semmit sem tenni. Elsősorban a nagy értékű beruházási tervek késői és nem kielégítő mi­nőségi elkészítésére gondo­lunk. De jó lenne, ha a ki­termelt beruházásainknál találkoznánk a miniszté­riumi felelősók tevékeny­ségével íb. Mondjuk ezt' azért, mert tudjuk: szakmai ée gazdasági segítségük nélkülözhetetlen. Megálla­pításunk az is, hogy a be-j ruházásí tevékenység rán az allamgazdaságt szervek — beruházók. ter-‘ rezök, kivitelezők, hatósá­gok — munkájuk színvo­nalába* nem nőttek tel fel­adataikhoz. ebből adódba* tevékenységüket fejlődésü­ket a partra, a pártszervek­re igyekeztek hárítani, át­tolni. Ezért sok esetben * pártszerveket keresik meg véleményeltérések, anyag­beszerzés. és szállítási kér­désekben kéayelmességbőL akkor amikor ezt meg sem­mi sem indokolja. Hozzáértőbb©« Pártszerveinknek e té-t ren fel kell lépni e rosszul értelmezett gyakorlat el­len, Jó lenne megértetni a beruházással foglalkozó dolgozókkal, hogy szakmai képzettségük fejlesztésével, a tervfegyelem és a nép- gazdasági szemlélet ér­vényre juttatásával, saját feladatuk magasszin vona­lú maradéktalan elvégzésé­vel a kooperáció időbeni biztosításával tudják csak a reájuk bízott feladatokat jól megoldani. Ha az előbb említett hiá-t nvosságokat ki tudjuk küJ szöböhri, akkor mint már eddig nagyon sokszor, most is arról adhatunk szá­mot. hogy a Központi Bi­zottság 1963 december 5-i határozatának a beruházá­sokra vonatkozó részét vég­rehajtottuk és biztosítottuk a szocialista népgazdaság tervszerű, arányos fejlődé­sét megyénkben. Gócs Tfbor. a megyei pártbizottság mttBfcaáasaa tásával évről-éime teljesí­Autótulajdonos Két honapja vette. Moszkvics. Negyvenezer kilométert futott. Tulajdo­nosa: Pilinyi Sándor áts, a Pécskő utcai toronyház építkezés brigádvezetője­Felesége ,és nyolcéves kislánya is örül a kocsi­nak. A gyerek, aki az édes­apja szemefénye, azzal kedveskedik a szüleinek> hogy bizonyítványába csak ötösöket hoz haza. — Tanárnő szeretne len­ni. Mindent megteszek, hogy teljesüljön vágya — mondja nagy melegséggel megtalálják számításukat. ugyanakkor a munka is haladjon. Nem könnyű ezt megtenni még neki sem, aki a huszadik évét tapos­sa az épitőiparban, s ebből tű-öt töltött el a Nógrádi Állami, Építőiparnál. Füle mellett most is az elmaradhatatlan jelkép: a lapostestű ács ceruza, ol­dalán a bőrtáska, a muní­ciónak. azaz a szögeknek. Egy pillanatra abba hagy­ja a társalgást és a daru­hoz lép. Ujját az ég felé löki. Nézi a magasba ká­vaiéban nagy segítség ez a folyamatos munka biztosításában. Mert amíg az ácsok dolgoznak, addig a betonozók sem tétlenked­nek, és fordítva. Nem kell egyiknek a másikra várni. Ez sok felesleges idegeske­déstől menti meg a műm kásokat, ami nagyban megkönnyíti Pilinyi Sán­dor irányító munkáját is- Szólítják az egyik eme­letről. Még mielőtt búcsú­zásra nyújtaná a kezét, megkérdem: mondja eb merre jár majd kocsijával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents