Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-29 / 247. szám
I 9 9 lisf, githxd M ÜNNEPI MELLÉKLETE Déryné késői követői... Hétmillió ember színháza A kezdet: bohócok, bűvészek — „Tartuffe“ diadalútja Miller és Donizetti — Jókai sírjának megkoszorúzása — Illyés Gyula új darabja Londoni ámulat A íoedosS DaWorker a asämap érdekes cükket között *a világ egyedülálló színházáról, amelynek nézőterén esténkánt 6—8 sasr ember kiséri figyelemmel a szírapacfi hősök sarsát”. Kevesen tudják: az egyedülálló színház” számunkra olyannyira természetessé vált, mint akármelyik más „testvére"; a tizennegyedik évadjába lépett Állami Déryné Színház — amelyről az említett kmdond cikk szólt — meghódította, magának a magyar fain aprajáit- nagyjáiL Estéről estére as ország legkülönbözőbb részén 12 társulata lép a közönség elé; eddig körülbelül 30 ezen előadást tartottak hétmillió néző előtt! Autóbuszaik, esőben és sárban, hóban és fagyban több mint 7 millió kilométert 'tettek meg; tehát minden egyes látogatóért ezer métert! . Játék a számokkal? Igen, az: a meghökkentő statisztika azonban gondolatébresztő Maliéret, élményfakasztó Shakespaaret, mesés kedvű Jókait, drámai ihletésű Katona Józsefet, klasszikus Sophok- lési, modem Arthur Mil- lent jelent- 1837 óta például Magyarországon a „Tantuffe”-ot 591-szer mutatták be: a Déryné Színház azonban egymaga majd 700 alkalommal játszotta. Az „Ahogy tetszik”, s az „Aranyember” hasonlóképp csaknem kétszer annyiszor szerepelt műsorukon, mint másfél százada az összes többi hazai színházban együttvéve. S amit képtelenség számokba foglalni: százezreket formáltak érzelemgaz- dagabb, műveltebb emberré! Jókaitól Lorcáig Aűé első előadást 1951. augusztus 20-án tartották a dunapentelei általános iskola udvarán. Az esztrad- műsorban bűvészek, bohócok is felléptek. Nehogy a színészek magvasabb versei, jelenetei, darabrészletei „unalomba fulladjanak” . •. A második évadban már hódított Jókai, s persze az ..elmaradhatatlaji” operett. A közelmúlt sikerei: Sophokles, Lorca, Shakespeare. Hosszú az üt Jókaitól Lorcáig. Az előbbi manapság főleg az iskolások, utóbbi a fogékony fiatal értlemiség kedvence. Az igények differenciálódtak: hanyatlóban az operettkultusz — inkább a modernebb hangvételű zenés vígjátékot szeretik, — s aligha akad olyan klasszikus, vagy XX. századi darab, amelyet „nem értenek vidéken”. A Déryné Színház tényekkel bizonyította: az igazi művészet nemcsak a városi kőszínházakban, hanem a művelődési házak „szerényebb” színpadán is utat talál a közönséghez. A darabválasztás szempontjából fejtörést okoz az a bizonyos „szerényebb” színpad, amelyen öt-hat szereplőnél több nem fér el- A kényszerűség törvénye késztette — elsősorban Kertész László Jászai-díjas főrendezőt — a kamara-előadások Déryné Színházra olyannyira jellemző művészi koncepciójának kialakítására. Sallangmentes tömörség, világosságra és közérthetőségre törekvő egyszerűség e stílus fémjelzője. Eszközei a klasszikus színészi iskola kifejezásvilágának, s a modem technika legegyszerűbb vívmányainak ötvözéséből alakultak ki. Csoda-e, hogy Lorcának — s századnk többi, igazán korszerű művészének — népi ihletésű, modern formavilágú alkotásait sikerült a Déryné Színháznak megértetnie és megszerettetnie a vidékkel ? .. . nesz, rendező, hanem ao is. Az előbbi Jókai regény színpadi változata ugyancsak az ő munkája Mi lesz jövőre? Két felújítás: Mikszáth „Tavaszi rügyek” és Mark Twain „Koldus és királyfi” című darabját játsszák — utóbbit ifjúsági előadásként. ' Valószínűleg az „Ilyen nagy szerelem” s a „Volpone” zárja az évadot. A színház mind jelentősebb részt vállal a mai magyar dráma népszerűsítéséből. (Eddig csaknem száz ősbemutatót tartottak!) Sikerült Illyés Gyulát is megnyerni: az évad során új darabját láthatják a faluszínház nézői. A másik meglepetés egy ismeretlen pápai pedagógus, P. Horváth László drámája lesz. A „Viaszrózsák” kalandos úton jutott el a dramaturgiára, amely tehetségesnek a bemutatan- dónak ítélte a vidéki pedagógus-házaspár konfliktusát kibontó színdarabot. A premiert jövő tavaszra tervezik. Mert új szerzők felkutatását Is feladatuknak tartják, szeretnék, ha a klasz- szikusok mellett Illyés Gyula és több mai magyar szerző ihlető-patronáló műhelyre találna a Déryné Színházban... S megpróbálkoznak m operával is! így került a műsortervbe Donizetti dallamos, vidám hangulatú kisoperája, „Az ezred lánya”. Az úttörő jellegű előadás rendezője, szereplői bíznak abban, hogy a vidéki színházlátogatók együttérző elismerésével találkozik az igényes zenei közönségnevelést is magáénak érző színház szándéka. Veszprémi Miklós 1 X i ttfi sí Gkmdffi ZcMén tee-natos c4 mozi cl íiéjpmíweléj sjzewej zíaka Egy értekezlet néhány tanulsága Mi lesz holnap ? íme, dióhéjban a következő idei bemutatók: „Édes fiaim.” Az első Miller-premier. Pár évvel ezelőtt még meglepődtek, amint egy tanyai vendég- szereplés alkalmával ,Nagyvilág”-ot láttak a nézők kezében- Most már senki sem csodálkozik a M i Uer-bemutatón. Jókai: „A saerelem bolondjai.” Első előadás november 28-én Komáromban, A fantáziadus mesemondó születésének 150. évfordulója alkalmából sírjának megkoszorúzásával, csehszlovák—-magyar baráti találkozóval egybekötve. Gyárfás Miklós „Kisasz- szonyok a magasban” című darabja az utolsó 1964-es bemutató. Vereczkey Zoltán vezetésével már javában tartanak a próbák: ő egyébként nemcsak szíGondolatok Sohasem vagyunk elégedetlenebbek másokkal, mint amiko-r önmagunkkal vagyunk elégedetlenek. Hibánk tudata türelmetlenné tesz bennünket, és ravasz szivünk kifelé porol, hogy elkábítsa magát. A függés elviselhetetlen gondolat nekem; de a jóvátehetetlentől, az önkénytől és a váratlantól függni, főképp pedig ennen hibámból, egy tévedéstől függni> vagyis lemondani szabadságomról és reményeimről, megrontani az álmomat és a boldogságomat, az maga a pokol. A zűrzavar tesz rabszolgává minket. A ma zűrzavara eltékozolja a holnap szabadságát. Az egyéniség kultuszának századát az a veszély fenyegeti, hogy nem. lesznek többé igazi egyéniségei.. (Jeubert)-rmvek óta fontos követelmény már, Hj hogy a népműveléssel foglalkozó szervek, intézmények, vállalatok — egységes elvek alapján — összehangolva végezzék munkájukat. Bár az elmúlt időszakban jelentős előrehaladást értünk el ezen a téren is, mégsem lehetünk elégedettek. Erről győznek meg a közelmúltban lezajlott moziüzem vezetői értekezletek. A járásonként tartott értekezleten az igazgatói beszámoló jó alapot adott a vitára, A bevezető emlékeztetett az MSZMP Megyei Bizottságának Ágit. Prop. Osztálya és a megyei művelődésügyi osztály által kiadott népművelési irányelvekre. Az elmúlt két évben számottevő eredményt ért el a vállalat az elvek és feladatok megoldásában. Jelentősen emelkedett a korszerű, ízléses mozik száma. Javult a müsorpolitika. Ebben az évadban a KISZ megyei bizottsággal 16 községben szerveztek ifjúsági filmszemináriumot. Ez évben is meghirdették az iskolák közötti mozilátogató versenyt. Számos eredménnyel büszkélkedhet tehát a megyei moziüzemi vállalat, de van még számos probléma, ami megoldásra vár. Ezekből szeretnék né- hánnyal foglalkozni A leirt és sokszor elmondott elvet — a mozit a népművelés részeként kell kezelni — nem értelmezik helyesen, ha jól értelmezik is, a megvalósítás elmarad, A járási és községi népművelési munkatervekben jelentős helyet kellene biztosítani a filmnek, a mozinak. Van egy-két terv amiben szerepel, de itt sem elég konkrétan. Jó lenne, ha a járási, városi népművelési felügyelők alaposabban figyelemmel kísérnék ezt a területet, csakúgy. mint a művelődési otthont, vagy a könyvtárat. Helyes, lenne elérni, hogy a járási művelődésügyi osztályok rendszeresen, a végrehajtó bizottságok időnként tűzzék napirendre a mozik munkájának értékelését. A hozott határozatok végrehajtását kísérjék figyelemmel. A moziüzemi vállalatnak nincsen járási szerve, de örömmel venné — és a tervszerű népművelési munka meg is kívánja —, hogy a járási művelődésügyi osztályok gazdái legyenek a területükön működő moziknak. A legégetőbb bajok a. községekben vannak. Elsősorban a személyi kapcsolatokkal. Számos helyen wsm még torzsalkodás, sőt veszekedés vs a művelődési otthon igazgató és a masd- üzem vezetői között. Feltétlenül helyes lenne, ha a moztüzemvezetö is tagja lenne a községi művelődési bizottságnak és a művelődési otthon társadalmi vezetőségének. Az együtt összeállított munkaterv, az abbcű adódó feladatok világos meghatározása minimálisra csökkentené a jelenleg még meglévő súrlódásokat. Népművelőink nagyon kevés heéyen használják ki a film, a mozi által kínált lehetőségeket. Hogyan lehetne például a film eszközeivel, a mozi fel- használásával egy-egy falusi művelődési otthon munkáját változatosabbá, tartalmasabbá tenni? Például filmklubot szervezni, (ahol ifjúsági filmszeminárium nem működik). Kiválogatni öt-tiz filmet bizonyos cél alapján (filmtörténeti, nagy rendezők, húsz év magyar filmterméséből. ,. stb). Megfelelő vezető segítségé- vel egy-két éven belül a fűmet lényegesen jobban értő közönséget nyernénk. A felnőttoktatás segítségére; — különösen nagyobb községekben — a tanterv alapján lehetne irodalmi, történelmi játékfilmeket vetíteni. Ha nem is teljes értékű a kötelező olpasmánv- nyal, de a felnőtt embernek praktikusabb. vonzóbb. Az ifjúság körében feltétlenül helyes az általános iskolások szervezett mozilátogatása. Jó kezdet a filmmel ményezés a KISZ ifjúsági film-szeminárium is. amely jelenleg 16 községben folyik. Jövőre növelni kellene ezt a számot, persze csak akkor cs ott, ahol a feltételek adottak, A szeminárium vezetőinek továbbképzést rendez a KISZ megyei bizottsága és a népművelési tanácsadó, hogy felkészülten állítassanak a fiatalok elé és megtanítsák őket a film helyes értékelésére, élvezésére. A hol nincs matiné előadás, if jusd- ffí filmnapokat kellene szervezni havonként egy-két alkalommal. előre meghatározott tematikával a KISZ és az úttörő-csapat bevonásával. A számos ifjúsági filmmel — a/mit játékrend szerint nem játszik a mozi — tartalmas, szórakoztató vasárnapokat. tudnánk biztosítani az ifjúságnak. Lénké Albert. a megyei művelődésügyi psatély előadója
