Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-29 / 247. szám

8 NŐGE4D 1964. nov. 29. vasárnap Eldőlt a megyei tekeba jnokság sorsa Befejeződött Nógrád me­gye 1964. évi tekecsapat bajnoksága. A bajnoki cí­met a Salgótarjáni Üveg­gyár együttese szerezte meg az SKSE előtt. Nagy harc folyt a harmadik he­lyért, A Zagyvapálfalvi Építők végig esélyes volt, de az utolsó három fordu­lóban gyengén szerepelt és így a jó képességű Salgó­tarjáni Dózsa szerezte meg a harmadik helyet. A bajnokság végeredménye: 5. NTs* Bányász 43.5 „ 45 031 „ 6. Kisterenye 43.5 „ 44 813 „ 7. Mátrsz. FSK 39.5 „ 43 613 M 8. K.aljai B. 23 „ 39 612 „ Az üveggyári csapatban a következő játékosok sze­repeltek: Kovács Sándor, Kovács Aladár, Glauber Tamás, Pauczhli Rudolf, Uram János, Kiss Pál, Érinek Ferenc. A tartalékcsapatok ver­senyében három csapat in­dult. A végeredmény a kö­vetkező: 1. St. Üveggyár 79.5 pont, 45 423 fa, 2. St. 1. st. üveggyár ss p, 47 744 fa Kohász 40 pont 41 164 fa, 2. St. Kohász S3 ,, 47 092 „ „ y Pnftőlr no s nőni 3. St. Dózsa 71.S ,, 47 270 „ á\ ^P; UPltOÜ * ÜOnt 4. Zp, Építők 60.5 „ 45 676 ,. 42 541 fa. A Tel-Avivból a magyar csapat sikeres szereplése mellett még egy örvendetes hír erkezett. A Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) Lengyel Leventét nemzet­közi nagymesterré nyilvá­nította. Személyében a ma­gyar sakkozás az ötödik nagy mesterét ünnepelheti. Szabó, Barcza, Portisch és Bilek után Lengyel Le­vente is bejutott a sakk­sport ..hallhatatlanjai” kö­zé. Szereplése a „népi baj- nokság”-on kezdődött. Há­rom év múlva már a ma­gyar bajnokság döntőjében találjuk, ahol a fénykorá­ban lévő Szabó nagymes­tert legyőzi. Itt szerzi meg a mesteri címet. Visszaesés következett ezután, majd új klubjában az MTK-ban rendszeres elméleti képzés után pályája fokozatosan felfelé ível. 1962-ben osz­tott első helyet szerez Portisch társaságában a magyar bajnokságon. Ez­után egymást követi a nemzetközi sikerek, melye­ket a nemzetközi szövetség 9 most megadott nagymes­ter! címmel méltányolt. Az SBTC Sakk Szak­osztály éves munkájáról számolt be csütörtökön az SBTC klubházban Makkai Pál sakKszakosztályvezető, A közgyűlés alkalmával átadták a városi TST gyö­nyörű ezüst serlegét Vára­it Oszkárnak, Salgótarján z évi bajnokának. * Az SBTC által rendezett 1 osztályú minősítő ver­E E senyt dr. Monoki (ZIM) nyerte 14.5 ponttal. 2. Pal­la Gy. (SBTC) 14 ponttal. A további résztvevők kö­zül Andó Sándor, Berger Ferenc, Tóth Péter, Rá­kóczi János és dr. Gömöri Sándor megerősítette, míg Schablik Béla Kővári Im­re és Behán József meg­szerezte a II. osztályú mi­nősítést. Nógrád megye ifjúsági bajnokságát december hó­ban Salgótarjánban rende­zik. * A Pásztói Gimnázium­ban rendszeres sakkok­tatás kezdődik a járási sakkszövetség és Szamueli Zoltán támogatásával. Leg­utóbb Szokács László mes­terjelölt tartott sakktör­téneti előadást, majd 16 táblán szimultánt játszott. A gimnázium tanulói közül Tóth Mária, Tóth Anna, Sági Gábor és Sági Ferenc nyert. 16. Alfred de Musset Matt három lépésben A megoldást: Sakkrovat megjelöléssel Nógrád Szer­kesztőség címére kérjük beküldeni. C"^mkési©n sí SBTC Mint ismeretes, az SBTC labdarúgó csapata decem­ber 1-én Lengyelországba utazik, A salgótarjáni csapat ellenfele egy NB It-es és két NB I-es len­gyel csapat lesz. Tizenhat játékos és négy vezető utazik kedden a lengjél portyára. Az utolsó előké­születi mérkőzést a mai napon vívja a csapat So­moskőújfalun a megyebaj- nokságban szereplő helyi együttes ellen. Új játékosok as SBTC’hen A villám átigazolások során a következő új já­tékosok szerepelnek az új bajnoki évadban az SBTC színeiben: Kökény (Fe­rencváros), Kocsis (Szege­di VSE), Jack (Budafoki MTE), Müller (Kaposvári Honvéd). Tárgyalások foly­nak Szarvas (Nagybátonyi Bányász) és Schmidt (Ka­posvári Honvéd) átigazolá­sáról. Salgótarjánban tar­tózkodik Molnár, az Orosz­lányi Bányász hátvédje, aki kivárja a hathónapos várakozási időt. Sport sorokban A norvégiai Eiverum- ban februárban sorra ke­rülő biatlon (kéttusa) vi­lágbajnokságra eddig ti­zenkét európai ország ne­vezett. A jelek szerint a VB-nek nem lesz tengeren túli részvevője. A Köztársaság Lovagja elrevezésü kitüntetést ado­mányozta az olasz kor­mány Abdon Pamichnak, az 50 kilométeres gyalog­lás 31 esztendős olimpiai bajnokának. Aw, utánpótlásra számi tinik Beszélgetés az SKSE szerepléséről Megyénk NB IlI-as csa­patai közül a legjobb he­lyezést a Salgótarjáni Ko­hász csapata érte el az NB III. Északi csoportjá­ban 34 ponttal a 4, he­lyen végzett. A csapat szerepleséről és a jövő évi bajnokságról beszélgetünk Jancsó Sándorral, a csa­pat edzőjével. — Milyen célkitű­zésekkel indult a csapat? — A szakosztály fő cél­ja volt a játékosok egyé­niségének megfelelő csa­patjáték kialakítása. A bajnokságban való jó sze­replés. A szakosztály kol­lektív szellemének javítá­sa. Az első csapat szem­pontjából számításba jövő játékosok már az év ele­jén megkezdték a felké­szülést. Ez zavartalan volt. A szakvezetésnek sikerült megvalósítania elképzelé­sét — okulva az előbbi bajnokság tapasztalatain —, hogy a bajnokság kez­detére rutinos játékosok­ból álló csapatot küldjön pályára. Ez megtörtént, és az együttes jól rajtolt. A negyedik forduló után hat pontot szerzett a csapat, bár az „öregek” beállítá­sáért sok bírálat érte a szakvezetést. — Tehát bevált az elképzelés? — Ügy látszott, hogy ez a csapat a fiatalok éssze­rű beépítésével képes ar­ra, hogy a bajnoki címért versenyben legyen. — Mikor állt be a tőrés? — Már két hónapja együtt játszott a csapat, amikor különböző okok — sérülés, betegség, eltil­tás — miatt szétesett. Négy fiatalt kellett beállítani, s ez (hazai vereséget ered­ményezett. Á vereség oly súlyosan hatott, hogy a csapat a tavaszi szezon­ban már nem tudott ma­gára találni. Ősszel vala­mivel kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottunk. — Hogyan értéke­li az egyes csapat­részek munkáját? — A kapusok megbíz­ható teljesítményt nyúj­tottak, ugyanígy a hát­védhármas, közülük is az egész csapat két kiemel­kedően legjobb játékosa, Bablena és Kirisics. A fe­dezetpár váltakozó telje­sítményt nyújtott. — Miért volt gyenge a csatárjá- ték? — Kétségtelen a csapat leggyengébb része a tá­madósor volt. Hiányzott a gólratörő játék, gólképte­lenség, körülményes, las­sú támadásfelépítés jelle­mezte az ötösfogatot. Az egy mérkőzésre jutó gol- átlag mindössze 1,3. Ebben látom a gyenge szereplés legfőbb okát. — A fiatalok és a tartalékcsapat tag­jai közül senki nem tudta megoldani a csatársor problémá­ját? — Tartalékcsapatunkl ontotta a gólokat, de több1 játékos, amikor helyet' kapott az első csapatban lampalázasan, elfog ódot- tan játszott. Ifjúsági csa­patunknál sok a tehetsé­ges fiatal.. Bennük bízunk* közülük sokan még sok-1 ra vi'hetik. — Mire tőrefe-j szenek a jövőben? — Játékosaink közű® többen katonai szolgála­tot teljesítettek, ők visz- szatérnek ' a csapathoz. Szeretnénk a jövőben al szakosztály kollektív szel-1 lemét javítani, mely mégl kívánnivalót hagy magai után. Jövőre szeretnénk’ sikeresebben szerepelni,! bár úgy érzem erősödött az északi csoport, a volt NB II-ps Baglyasaljai Bá­nyásszál és jó erőt képvi­sel az újonc megyei baj­nok, a Mizserfai Bányász is. — fejezte be a beszél­getést Jancsó Sándor ed­ző. Az NB III. Északi csoportjában negyedik helyen végzett SKSE labdarúgó csapata. Allősor: balról-jobbra: Jancsó Sándor edző, Pünkösdi, Kirisics* Bablena, Mártinké, Pálvöigyi, Misecska Sándor szakosztályvezető, Gugol- nak: Vilcsek, Vári, Rigó, Havasi, Lovász II. Lábos. Bemutatjuk aranyérmesein két Tjiaíiasdúios (jóleipó Látogatás Bene Ferenc „tokiói gólkirályinál — Milyen gólt szeret lő­ni? Töprengő mosolygás, az­után vállrándítással: — Mindegy. — Azt beszélik, hogy tranzisztoros gólcipőt szer­zett Tokióban. Nevető csodálkozással feláll, a szekrényhez megy, a szeges labdarugó lábbelit előhúzza. — Itt van, nézzen bele, ha meglátja, szóljon, arra én is kíváncsi leszek. Való igaz: Japánban sok­féle , trancisztoros cikket árulnak, de a golgyartó ci­pőt még ők sem találták fel. Ezt magának. Beue Ferencnek kellett feltalál­nia. Sikerült is és Tokióban 12 góllal „szabadalmaztat­ta". Bene „betegsége" az egyetlen, amit nem szabad meggyógyítani: legyen csak mindig Lázasan gól­imádó. A szenvedély hirtelen tornyosult magasra és alig néhány esztendős, hisz őrzője is december­ben tölti huszadik élet­evét. Szinte tegnap történt; bátyja, Bene László vette észre, hogy a Feri öccse a balatonkereszturi grun- don milyen jól kezeli a labdat. Hatalmas bombá­kat zúdított a kapura. Ekkor fedezték fel elő­ször — s ez családban maradt. Futball-lázának görbéje ezután hirtelen kezd emelkedni. Hamaro­san Pestre kerül. A Ba­laton déli partjáról elin­dult fiú a Racing ellen húzza magára először az élvonalbeli trikót. 1961- ben az Űjpesti Dózsa iabdarúgó-csapatában húsz mérkőzést játszik egyfoly­tában. S három évvel ké­sőbb: az olimpiai bajnok magyar labdarúgó csapat gólkirálya... — Kit tart példaképé­nek? — Szusza Ferencet, Lö­vőtechnikáját, jólirányi- t ott bombáit szeretném elsajátítani. Sokat gyako­rolunk együtt. Rajta ki" vül Albert Flórián és Gö- röcs János tudását becsü­löm sokra. De Puskás Fe­renc is... — Látta öt játszani? — Itthon sosem. Csak filmről, s az utóbbi idő­ben a tv-ben többször is megfigyeltem játékát. — Találkozott vele? — Igen Mallorca szige­tén. Bene Ferenc igazán el­mondhatja magáról, hogy amióta Tokióból hazajött, egy pillanatra sincs meg­állása. A repülőtéren szü­lei. rokonai várták, ko­csiba dugták es azonnal levitték a szülőföldre, hogy a győzelem-ünnepe először a családban kez­dődjék, a somogyi dom­bok között. A pihenés szinte elmaradt, mert a falu apraja-nagyja állan­dó kérdés-záporában tar­totta. Rövid szabadság után edzés, gyakorlat követke­zik, újabb küzdelem, mér­kőzés, gólgyártás. Január 4-én a magyar labdarúgó válogatott többi tagjaival együtt bevonul három hétre a tatai edzőtáborba — ahonnan tokiói sikere­ire elindult. — Nálam még az ossz- játékkal vannak bajok, fejlesztenem kell a kom- binatív készséget. Diák koromból rajtam maradt a túlzott egyéni játékra való hajlam. Ezen szeret­nék a jövőben változtat­ni. Békés Attila 1 NOGRAD A Magva” Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottság» és a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Gotyár Gyula, Szerkesztőség: Salgótarján, • Városi Tanács-köz 4, Telefon: főszerkesztő: ■ t? 34, párt- és tömegszervezeti és kulturális rovat: I4-4C, 10-79. ipari rovat: 10-54, mezőgazda- sági rovat: 12-12 (123-as mellék). Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei Lapkiadó V. Felelős kiadó: Vida Edit. Kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi út 53. Telefon: 10-29: ■Index-szám: 25 072. Előállítja: a Nógrád megye) Nyomdaipari V., Salgótarján. Lovász József v. 2, Telefon: U-92, 64,352. Felelős vezető': Fila István. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahi­vataloknál és kézbesítőknél.. Előfizetési díj egy hörst: IS.- forint.

Next

/
Thumbnails
Contents