Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-28 / 246. szám
iß&L pcmssber 28. axesket MŐGSÁ5 1 Hamirggságok és mulasstások helyett Demokrácia — Szemtanúk emlékeznek Legyen középpontban az ember Korséta a MÁV nógrádi csomópontjain zctósághca futnak be a jelentések arról, maként készülnek fed az állomások, a pályafertn- tarfcás, a szolgálati főnökségek a zord, hideg téli napokra. A téK felkészülés nem új feladata a MÁV- nak: a jelentések is általában ezt tükrözték. Mindent megtettek a forgalom, és a vasutasok munkájának zavartalan biztosítása érdekében. A jelentések egy részével a zsebben, s a közelmúltban lezajlott értekezleteken hallott sok széppel és jóval az emlékezetben gépkocsikba szálltunk, hogy Nógrád megye egyes vasúti csomópontjain személyesen is meggyőződjünk err& a felkészülésről. Ez k öltöző? Első oitunk a balassagyarmati fűtőházhoz vezetett Érdeklődésünkre elmondották, hogy tennivalóból ugyan nem fogynak ki soha, de sok fiatal dolgozójuk van, akik szeretik és győzik is a munkát. Üzemanyagban sincs hiány— Akkor itt nincs is különösebb probléma — mumdtuk. — No, nőd — állítottak meg bennüneket. Jöjjenek velünk az öltözőbe. Az öltöző egykor fűtőház volt. A több ezer légköbméteres betonpadozatú helyiség falai tövében törpének érzi magát az ember. Mondhatnánk. didergő törpének. Mert egyetlen kazán fűtené, ha bírná energiával. Az . emberek, hogy az öltözőt télen is elviselhetővé tegyék, vállalták a központi fűtés felszerelését A központi fűtés kazánja ott hever az udvaron A felszereléséhez szükséges anyagokra és eszközökre kilenc-tizezer forint- kellett volna, de a kérést a MÁV illetékesei edutasították. így aztán a gyarmati fűtőház dolgozói évről évre szorongva várják a teletMűemlék és a többi Következő állomásunk Kisteresnye. A futballpálya felőli oldalon egy régen kiselejtezett kocsiszekrényt pillantottunk meg. Közeledik az esztendő vége. S ha a nagybáto- nyiak végiggondolják községük ezévi fejlődését, aligha lehetnek elégedetlenek. A faluban a köraeti orvosi rendelőtől a földművesszövetkezetig két kilométeres hosszban épült út, kereken kétmillió forintos, az állam által fedezett költséggel, A községfejlesztési alapból egymillió forintnál többet áldoztak a közvilágítás javítására, az úgynevezett községgazdálkodási telep megteremtésére, a művelődési ház felszerelésének nagyobbítá- sára, parkosításra, isbaen — Nlcsafc — kiáltott fel valaki —, vajon azért állították ezt itt fel? Hogy emlékezzünk a múltra? Körüljártuk, megcsodáltuk ezt a „műemléket” elcsodálkoztunk, mikor közölték velünk, hogy ez a rozzant kaszni tizenkilenc kocsdtisztító és vizsgálóla- katos öltözője Aztán az állomás dolgozóitól hamarosan más érdekességeket is megtudtunk. Azt például, hogy van itt a kis- terenyei állomáson egy diszkót Annyira „dísz”, hogy még víz sem folyik belőle. Folyhatna ugyan, de ahhoz hiányzik tizenöt méter cső. Van víz viszont a raiktárban, mert annak beázik a teteje. A raktárban drága bútorok, amelyek köztudomásúan nem kedvelik a vizet Mikor az állomás Vizslás felőli végéhez indulunk, megkérdezik tőlünk, fényképezőgépet hoztunk-e. A látvány valóban lencsevégre való. Az előbb említett kocsiszekrénynél egy még rozzantabb alkotmány tűnik a szemünkbe- Az az érzésünk, ha megérintenénk, szanaszét hullana. Ablakai bedeszkázva. Ez a bódé tizennyolc váltótisztftó és kocsirendező „pihenője”. De megférnek benne a patkányok is. Erről a panaszról is tudnak az illetékes vezetők. Arról is, hogy a kistere- nyei vasúti dolgozók vállalták: ha anyagot kapnak, ők, saját maguk építenek fel pihenőhelyet. De a MÁV vezetőinek segítsége egyre késik. Ha esik, ha fúj. ~ Késő délután értünk a salgótarjáni külső pályaudvarra, ahol a főnöki szobában a szakszervezeti bizottság titkára éppen arról beszélget az állomásfőnökkel: novemberben kellett volna befejezni a külső rakodótér betonozását. De a munkát a budapesti igazgatóság meg sem kezdte. Itt különben hamar végeztünk. Nem panaszkodnak, azt mondták, úgy sincs annak foganatja . Ml pedig ebbe nem nyugodhatunk bele. Nem nyugyérmék részere megfelelő óvoda, valamint bölcsőde és az 1. számú körzeti orvosi rendelő felújítására, a piac korszerűsítésére. A községi kezelésben levő kertészet termelte, száznegyvenezer virágtőből nemcsak Nagybá- tonynak jutott, de Sám- somházának és Kistere- nyének is. Az eddig említett hárommillió forint természetesen nem foglalja magában a más forrásokból biztosítót, s az AKÖV szerelőműhelyre és a vízműkorszerűsítésre fordított összeget godhatunk bele, hogy Ácsa—Erdőikürt állomáson a pályaőr ha esik, ha fúj, dermesztő hidegben vagy kánikulában a szabad ég alatt kénytelen fogadni a vonatot végig várni a tolatást, s a MÁV immáron nyolc esztendeje képtelen legalább egy őrbódét létesíteni itt. Hogy másutt sokan az illetményt és védőruhát még mindig nem kapták meg, s hogy a viszonylag könnyen, gyorsan orvosolható panaszok seregét illetékesek a fülük mellett eleresszék... A magyar vasút egészére nem jellemző ma már a panaszok, jogos sérelmek ilyen erdeje. Hiszen számos új létesítményt emeltek a dolgozók érdekében, javult a vasutasok ellátása. Itt Nógrád megyében azonban úgy éreztük sok még a tennivaló. A MÁV vezetőinek egyik legfontosabb feladata: gondoskodni az emberről. Ma fejtörést okoz a vasu tasok vándorlása, kevés a vasúti munkaerő, Nógrádbam is. Előidézője pedig nagyon gyakran éppen az emberekről való gondoskodás hiánya Hogy évekig húzódik olyan visszásságok megszüntetése, amelyhez nem százmilliók, nem hatalmas beruházások — néha csupán egy apró intézkedés kell: és több figyelmesség az ember, az egyszerű vasúti dolgozó panaszai iránt. Csiba József A BÍÖOHAD meghíváséra megyénkben tartózkodik Ursula Wofc- lenberg, erfurti testvérlapunk, a Das Volk helyettes szerkesztője- Szőkébb pátriájába. Erfurtba, Erfurt megyébe kalauzolja el olvasóinkat alábbi cikkében. E gy ki viszontlátoga- lásra szeretném meghívni Erfurtba a nógrádiakat. Hétvégi utunkat megtehetjük gyorsvonattal, autóbusszal, repülőgéppel is, minthogy Erfurtot már bekapcsolták a légiközlekedésbe. Erfurtban 190 ezer, a megyében egy millió 200 ezer ember él. Keleten, délen és nyugaton enyhén emelkedő dombok veszik körül a várost. Északi része alföldre nyúlik. Az utcákon forgalmas az élet, a nagy állami áruház, a szövetkezeti és magánüzletek kirakata már a közeledő karácsonyi ünnepek jegyét viseli magán. Városnézés közben lépe- ten-nyomon a történelem emlékeit találjuk. Erfurt már több mint ezer éves. Mesébe illő kis terek, szűk utcácskák, értékes alkotásai a különböző koroknak, tanúsítják a .történelem változatosságát. A virágzó kereskedelem, mozgalmas szellemi élet korai váltakoznak, háborús, szűkös időkkel, s ezek a vaA wasúg igazgatósághoz, szakszervezeti, megyei bi- egymás után Gazdagodott Nagybátonv A boríték, » munkabér — minden dolgozót közelről érintő, kényes kérdés. Nem is lehet zokon venni, hogy a vállalatoknál, áz üzemekben és egyebütt az emberek összeméregetik a boríték tartalmát. S különösen akkor van sok szóbeszéd, ha ez az összehasonlítás bizonyos aránytalanságokat tartalmaz. De azt is elmondhatjuk: az aránytalanság és olykor igazságtalanság a bérszabályzat idejétmúlt rendelkezéseiből is adódhat. Ezért figyeltünk fel a hírre: a Dunai Vasműben alkalmazott érdekes kezdeményezésre. A Vasmű kohászati üzemeiben, az olvasztóműben, és az acélműben ugyanis alapos közvélemény-kutatást rendeztek a jövő évi bérszabályzat tervezetének elkészítése előtt. Nem túlzás a dunaújvárosiak alaposságát dicsérni: a három nagy gyáregység már hetekkel ezelőtt üzemenként és műhelyenként közvéleménykutató füzeteket adott ki, amelybe a dolgozók bejegyezték a munkahelyük béreire vonatkozó észrevételeiket, javaslataikat. Van mit tarral- mányozniok a három gyáregység munkaügyi osztályának. Ennek feladata, hogy — az észrevételek és javaslatok figyelembevételével — összeállítsa a bérszabály zat-terveze- tet, amelyet megvitatásra a dolgozók elé terjesztenek. Nagyon szimpatikus „szolgálati át” ez: már az új bérszabályzat tervezeténél hadd bábáskodjanak ott a munkások, akikei ez a legközelebbről értet. Aki látta a tragédiát Csípős hideg őst voU. A csupasz fák megfeketedtek a sok esőtől. Korán sötétedett. A Jete bányatelep lakóit már napok óta izgalom tartotta hatalmában. A föld alatt több száz bányász várakozoót Igen várakozott. Előzőleg a szerszámokat már tó- hordták a bányából. A bányaigazgatóság megtíHttotía a munkát, a fegyverforgatóknak frontra kellett «oi- na indulniok, az idősebbeknek meg hadimunkáea, A karancsaXjai bányászok megtagadták a parancsot. * levonultak a bányába. Elhatározták, hogy mtnáaá- dig, ómig meg nem érkeznek a szovjet cso/patok, nem jönnek ki. Sajnos az ellenállást sikerült megtörni. Az emberek kezdtek felszállmgózni. Fáradttá* voltak, reménytelenek. A parancs szerint, ahogy kiléptek az aknából el kellett dobni a magukkal vitt motyót, a karbidlámpát. Egyenként szállingóztak felfelé, már egész kupac lámpa hevert egymáson. Asszonyok szorongtak egymás mellett. Aki cmk tehette itt volt, sokan még a kabátjukról, kendőjükről is megfeledkeztek, csak hogy lássák az övéiket, Bányaomláskor futnak ilyen riadtan az asszonyok. Futottak volna oda a fáradt, meggyötört emberekhez, akik már napok óta nem látták a külvilágot. Futottak volna, de konok német szemek, puskák csövei meredtek rájuk, s ka valami, megmozdult csattant a parancsszót — Kait! Mozdulni sem lehetett Fábsorakoztattdk. * bányászokat. Izgalom feszült a levegőben, majd egy SS * sorokhoz lépett, s durván kirántotta a sorból az egyik embert. A kiválasztottnak fel kellett menne* o bányakijárat tetejére. Űjabb parancsszó és eidöv- dűltek a gyilkos fegyverek. Laczkó Mátyás földre zuhan. így történt a másodikkal, a fiatal Pdles Jenővel. s a harmadikkal m, egy ismeretlen érdéig* katonával. A németek a negyedik embert akarták kirángatni a sörből, hogy megtizedeljék a bányászokat, megtorolják az ellenállást. Ekkor egy ismeretiem magyar katonatiszt futott a gyilkosok közé és megakadályozta a vérontást, mondván, magyarok felett magyarok Ítélkezhetnek. Leírhatatlan volt a fájdalom, az asszonyok shutsI- kodtak, jajgattak, zsebkendőjüket harapdáHák, 8 hogy ne legyen sok tanúja a további kegyetlenségeknek a feleségeket, a gyerekeket, a hozzátartozókat hazáig kergettek a németek. Az ötvennégy éves Tóth Andrásáé, m együk szemtanú mesélte ezeket a karancsaljtd történeteket. Látta a vérontást, ax ő férje is ott áftf « sorban és nem tudta, mikor következik, mikor jut a mártírok sorsára, ö túlélte. Csak nemrég kait meg A községi txmécsházén beszélgetünk Tóth Andrásnévaf- Azóta szinte megváltozott ez a község, egészen éj negyedek épültek,. , az emlékek azonban még sieve- név élnek. Elfelejtem, nem lehet. Nem. a szabad. Gulyás Baí Ursula Wohlenberg; Erfurti iéía vos pezsgő életének időnkénti hanyatlásához vezettek. Erfurt a napóleoni időben hét évig élt francia uralom alatt. A megyében, a városban gazdag tradíciói vannak a munkásmozgalomnak. Eisenachban tartotta első gyűlését 1864-ben a Német Szociáldemokrata Párt. Az 1891-es erfurti pártgyűlésen a munkás- mozgalom olyan kiemelkedő vezéregyéniségei vettek részt, mint Karl Liebknecht, Agust Bebel és Klara Zetkin. Itt fogadták el a nemzetközileg is ismert erfurti programot. A városban találni a híres Wartburg várát. Innen kapta a nevét az önök által is ismert személygépkocsi. K ellemes szórakozást, gazdag élményeket nyújt az erfurti séta. Sok minden utal azonban már itt is a jelenre. A ‘helyi tanács azon fáradozik, hogy eredeti állapotában őrizzük meg az utókornak a történelmi múltú műemlék ' jellegű épületeket Ezeket csupán belsőleg modernizálják. A Taros növekszik, terebélyesedik, Űs lakótömbök épülnek. Az elmúlt évben több mint négyezer lakást adtak át Ez még nem elégíti ki a szükségleteket. Nagyok voltak a háborús károk, Erfurt a Német Demokratikus Köztársaság határán túl is ismert Ügy is nevezik, a virágok városa. Itt rendezték meg az első nemzetközi virágkiállítást, 1961ben. A kiállítás területe kultúrparkul szolgál szabadtéri színpaddal, vendéglátó helyekkel, sokféle szórakozási lehetőséggel. Minden évben kiállításokat rendeznek itt a kertészek, termékeiket az egész világon ismerikItt találjuk az Optima Műveket is. író- és könyvelőgépeit önök is ismerik. Négyezer erfurti dolgozik itt, a munkások fele nő. A gyár dolgozói, mérnökei most arra törekszenek, hogy tovább fejlesz- szék a termékeket. Az a cél — s ennek érdekében torveket dolgoznak ki hogy 1970-ig a műszaki azok korsaerűsitéeébea túleeámyaUSk egy haaonkf profilú nyugatnémet kos- szem gyártmányait Erfurt utcám nap nstist nap lehet találkozni külföldi turista csoportokkal A közeimül fban tartózkodott városunkban egy nyugatnémet szociáldemokrata és szakszervezeti küldöttség. A megbeszélések bémája az volt .hogy miként tudjuk megakadályozni a nyugatnémet imperialisták törekvéseit a* atomfegyverkezésben A látogatónak nehéz eldöntenie mit tekintse» meg. Vajon a klasszikus Weimar: a klasszikus ereklyéivel, vagy Buchen- waldot a német történelem legsötétebb múltjának múzeummá átalakított táborát. Maradandó élményti nyújt Wartburg vára úu Innen szép kilátás nyflJki a thüringiai erdőkre Thü- ringiát Németország Zöldi Szívének hívják. Sok dől-! goeó talál itt télen-nyárom felüdülést, a hegyeik közt! lévő üzemi és szakszervezeti üdülőkben, Itt gyűjtenek erőt a további mén- kához. p rdeme* «RáJtogstesí r< hozzánk Erfurtba. A varosba, de a megyében te szroese® látott vendégek a küHÖMSek. így termékek színvonalában, salgötarjasu baráiasttk is. Fordjstoétiv JSosaf
