Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-28 / 246. szám

iß&L pcmssber 28. axesket MŐGSÁ5 1 Hamirggságok és mulasstások helyett Demokrácia — Szemtanúk emlékeznek Legyen középpontban az ember Korséta a MÁV nógrádi csomópontjain zctósághca futnak be a jelentések ar­ról, maként készülnek fed az állomások, a pályafertn- tarfcás, a szolgálati főnök­ségek a zord, hideg téli napokra. A téK felkészülés nem új feladata a MÁV- nak: a jelentések is általá­ban ezt tükrözték. Min­dent megtettek a forgalom, és a vasutasok munkájá­nak zavartalan biztosítá­sa érdekében. A jelentések egy részével a zsebben, s a közelmúltban lezajlott ér­tekezleteken hallott sok széppel és jóval az emléke­zetben gépkocsikba száll­tunk, hogy Nógrád megye egyes vasúti csomópont­jain személyesen is meg­győződjünk err& a felké­szülésről. Ez k öltöző? Első oitunk a balassa­gyarmati fűtőházhoz veze­tett Érdeklődésünkre el­mondották, hogy tenniva­lóból ugyan nem fogynak ki soha, de sok fiatal dol­gozójuk van, akik szeretik és győzik is a munkát. Üzemanyagban sincs hiány­— Akkor itt nincs is kü­lönösebb probléma — mumdtuk. — No, nőd — állítottak meg bennüneket. Jöjjenek velünk az öltözőbe. Az öltöző egykor fűtőház volt. A több ezer légköb­méteres betonpadozatú he­lyiség falai tövében törpé­nek érzi magát az ember. Mondhatnánk. didergő törpének. Mert egyetlen kazán fűtené, ha bírná energiával. Az . emberek, hogy az öltözőt télen is el­viselhetővé tegyék, vállal­ták a központi fűtés fel­szerelését A központi fű­tés kazánja ott hever az udvaron A felszereléséhez szükséges anyagokra és eszközökre kilenc-tizezer forint- kellett volna, de a kérést a MÁV illetékesei edutasították. így aztán a gyarmati fűtőház dolgozói évről évre szorongva vár­ják a telet­Műemlék és a többi Következő állomásunk Kisteresnye. A futballpálya felőli oldalon egy régen kiselejtezett kocsiszekrényt pillantottunk meg. Közeledik az esztendő vége. S ha a nagybáto- nyiak végiggondolják köz­ségük ezévi fejlődését, alig­ha lehetnek elégedetlenek. A faluban a köraeti or­vosi rendelőtől a földmű­vesszövetkezetig két kilo­méteres hosszban épült út, kereken kétmillió forintos, az állam által fedezett költséggel, A községfej­lesztési alapból egymillió forintnál többet áldoztak a közvilágítás javítására, az úgynevezett községgazdál­kodási telep megteremté­sére, a művelődési ház fel­szerelésének nagyobbítá- sára, parkosításra, isbaen — Nlcsafc — kiáltott fel valaki —, vajon azért állí­tották ezt itt fel? Hogy emlékezzünk a múltra? Körüljártuk, megcsodál­tuk ezt a „műemléket” el­csodálkoztunk, mikor kö­zölték velünk, hogy ez a rozzant kaszni tizenkilenc kocsdtisztító és vizsgálóla- katos öltözője Aztán az állomás dolgozóitól hama­rosan más érdekességeket is megtudtunk. Azt pél­dául, hogy van itt a kis- terenyei állomáson egy diszkót Annyira „dísz”, hogy még víz sem folyik belőle. Folyhatna ugyan, de ahhoz hiányzik tizenöt méter cső. Van víz viszont a raiktárban, mert annak beázik a teteje. A raktár­ban drága bútorok, ame­lyek köztudomásúan nem kedvelik a vizet Mikor az állomás Vizslás felőli vé­géhez indulunk, megkér­dezik tőlünk, fényképező­gépet hoztunk-e. A lát­vány valóban lencsevégre való. Az előbb említett ko­csiszekrénynél egy még rozzantabb alkotmány tű­nik a szemünkbe- Az az érzésünk, ha megérinte­nénk, szanaszét hullana. Ablakai bedeszkázva. Ez a bódé tizennyolc váltótisztftó és kocsirende­ző „pihenője”. De megfér­nek benne a patkányok is. Erről a panaszról is tud­nak az illetékes vezetők. Arról is, hogy a kistere- nyei vasúti dolgozók vál­lalták: ha anyagot kap­nak, ők, saját maguk épí­tenek fel pihenőhelyet. De a MÁV vezetőinek segít­sége egyre késik. Ha esik, ha fúj. ~ Késő délután értünk a salgótarjáni külső pálya­udvarra, ahol a főnöki szo­bában a szakszervezeti bi­zottság titkára éppen ar­ról beszélget az állomás­főnökkel: novemberben kellett volna befejezni a külső rakodótér betonozá­sát. De a munkát a buda­pesti igazgatóság meg sem kezdte. Itt különben ha­mar végeztünk. Nem pa­naszkodnak, azt mondták, úgy sincs annak foganat­ja . Ml pedig ebbe nem nyu­godhatunk bele. Nem nyu­gyérmék részere megfele­lő óvoda, valamint böl­csőde és az 1. számú kör­zeti orvosi rendelő fel­újítására, a piac korszerű­sítésére. A községi keze­lésben levő kertészet ter­melte, száznegyvenezer vi­rágtőből nemcsak Nagybá- tonynak jutott, de Sám- somházának és Kistere- nyének is. Az eddig emlí­tett hárommillió forint természetesen nem foglal­ja magában a más forrá­sokból biztosítót, s az AKÖV szerelőműhelyre és a vízműkorszerűsítésre fordított összeget godhatunk bele, hogy Ácsa—Erdőikürt állomáson a pályaőr ha esik, ha fúj, dermesztő hidegben vagy kánikulában a szabad ég alatt kénytelen fogadni a vonatot végig várni a to­latást, s a MÁV immáron nyolc esztendeje képtelen legalább egy őrbódét léte­síteni itt. Hogy másutt so­kan az illetményt és vé­dőruhát még mindig nem kapták meg, s hogy a vi­szonylag könnyen, gyorsan orvosolható panaszok sere­gét illetékesek a fülük mellett eleresszék... A magyar vasút egészére nem jellemző ma már a panaszok, jogos sérelmek ilyen erdeje. Hiszen szá­mos új létesítményt emel­tek a dolgozók érdekében, javult a vasutasok ellátá­sa. Itt Nógrád megyében azonban úgy éreztük sok még a tennivaló. A MÁV vezetőinek egyik legfonto­sabb feladata: gondoskod­ni az emberről. Ma fejtö­rést okoz a vasu tasok ván­dorlása, kevés a vasúti munkaerő, Nógrádbam is. Előidézője pedig nagyon gyakran éppen az embe­rekről való gondoskodás hiánya Hogy évekig húzódik olyan visszásságok meg­szüntetése, amelyhez nem százmilliók, nem hatalmas beruházások — néha csu­pán egy apró intézkedés kell: és több figyelmesség az ember, az egyszerű vas­úti dolgozó panaszai iránt. Csiba József A BÍÖOHAD meghívá­séra megyénkben tar­tózkodik Ursula Wofc- lenberg, erfurti test­vérlapunk, a Das Volk helyettes szerkesztője- Szőkébb pátriájába. Erfurtba, Erfurt megyé­be kalauzolja el olvasó­inkat alábbi cikkében. E gy ki viszontlátoga- lásra szeretném meghívni Erfurtba a nógrádiakat. Hétvégi utunkat megtehetjük gyorsvonattal, autóbusszal, repülőgéppel is, minthogy Erfurtot már bekapcsolták a légiközlekedésbe. Erfurt­ban 190 ezer, a megyében egy millió 200 ezer ember él. Keleten, délen és nyu­gaton enyhén emelkedő dombok veszik körül a várost. Északi része al­földre nyúlik. Az utcákon forgalmas az élet, a nagy állami áru­ház, a szövetkezeti és ma­gánüzletek kirakata már a közeledő karácsonyi ünne­pek jegyét viseli magán. Városnézés közben lépe- ten-nyomon a történelem emlékeit találjuk. Erfurt már több mint ezer éves. Mesébe illő kis terek, szűk utcácskák, értékes al­kotásai a különböző korok­nak, tanúsítják a .történe­lem változatosságát. A vi­rágzó kereskedelem, moz­galmas szellemi élet korai váltakoznak, háborús, szű­kös időkkel, s ezek a va­A wasúg igazgatósághoz, szakszervezeti, megyei bi- egymás után Gazdagodott Nagybátonv A boríték, » munkabér — minden dolgozót közel­ről érintő, kényes kérdés. Nem is lehet zokon venni, hogy a vállalatoknál, áz üzemekben és egyebütt az emberek összeméregetik a boríték tartalmát. S külö­nösen akkor van sok szó­beszéd, ha ez az összeha­sonlítás bizonyos arányta­lanságokat tartalmaz. De azt is elmondhatjuk: az aránytalanság és olykor igazságtalanság a bérsza­bályzat idejétmúlt rendel­kezéseiből is adódhat. Ezért figyeltünk fel a hírre: a Dunai Vasműben alkalmazott érdekes kez­deményezésre. A Vasmű kohászati üzemeiben, az olvasztóműben, és az acélműben ugyanis alapos közvélemény-kutatást ren­deztek a jövő évi bérsza­bályzat tervezetének elké­szítése előtt. Nem túlzás a dunaújvárosiak alapossá­gát dicsérni: a három nagy gyáregység már hetekkel ezelőtt üzemenként és műhelyenként közvéle­ménykutató füzeteket adott ki, amelybe a dol­gozók bejegyezték a mun­kahelyük béreire vonatko­zó észrevételeiket, javas­lataikat. Van mit tarral- mányozniok a három gyáregység munkaügyi osztályának. Ennek felada­ta, hogy — az észrevételek és javaslatok figyelembe­vételével — összeállítsa a bérszabály zat-terveze- tet, amelyet megvitatásra a dolgozók elé terjeszte­nek. Nagyon szimpatikus „szolgálati át” ez: már az új bérszabályzat terveze­ténél hadd bábáskodjanak ott a munkások, akikei ez a legközelebbről értet. Aki látta a tragédiát Csípős hideg őst voU. A csupasz fák megfeke­tedtek a sok esőtől. Korán sötétedett. A Jete bánya­telep lakóit már napok óta izgalom tartotta hatal­mában. A föld alatt több száz bányász várakozoót Igen várakozott. Előzőleg a szerszámokat már tó- hordták a bányából. A bányaigazgatóság megtíHttotía a munkát, a fegyverforgatóknak frontra kellett «oi- na indulniok, az idősebbeknek meg hadimunkáea, A karancsaXjai bányászok megtagadták a parancsot. * levonultak a bányába. Elhatározták, hogy mtnáaá- dig, ómig meg nem érkeznek a szovjet cso/patok, nem jönnek ki. Sajnos az ellenállást sikerült meg­törni. Az emberek kezdtek felszállmgózni. Fáradttá* voltak, reménytelenek. A parancs szerint, ahogy ki­léptek az aknából el kellett dobni a magukkal vitt motyót, a karbidlámpát. Egyenként szállingóztak fel­felé, már egész kupac lámpa hevert egymáson. Asszonyok szorongtak egymás mellett. Aki cmk tehette itt volt, sokan még a kabátjukról, kendőjük­ről is megfeledkeztek, csak hogy lássák az övéiket, Bányaomláskor futnak ilyen riadtan az asszonyok. Futottak volna oda a fáradt, meggyötört emberek­hez, akik már napok óta nem látták a külvilágot. Futottak volna, de konok német szemek, puskák csövei meredtek rájuk, s ka valami, megmozdult csattant a parancsszót — Kait! Mozdulni sem lehetett Fábsorakoztattdk. * bányá­szokat. Izgalom feszült a levegőben, majd egy SS * sorokhoz lépett, s durván kirántotta a sorból az egyik embert. A kiválasztottnak fel kellett menne* o bányakijárat tetejére. Űjabb parancsszó és eidöv- dűltek a gyilkos fegyverek. Laczkó Mátyás földre zuhan. így történt a másodikkal, a fiatal Pdles Je­nővel. s a harmadikkal m, egy ismeretlen érdéig* katonával. A németek a negyedik embert akarták kirángatni a sörből, hogy megtizedeljék a bányászo­kat, megtorolják az ellenállást. Ekkor egy ismeretiem magyar katonatiszt futott a gyilkosok közé és meg­akadályozta a vérontást, mondván, magyarok fe­lett magyarok Ítélkezhetnek. Leírhatatlan volt a fájdalom, az asszonyok shutsI- kodtak, jajgattak, zsebkendőjüket harapdáHák, 8 hogy ne legyen sok tanúja a további kegyetlensé­geknek a feleségeket, a gyerekeket, a hozzátartozó­kat hazáig kergettek a németek. Az ötvennégy éves Tóth Andrásáé, m együk szemtanú mesélte ezeket a karancsaljtd története­ket. Látta a vérontást, ax ő férje is ott áftf « sorban és nem tudta, mikor következik, mikor jut a már­tírok sorsára, ö túlélte. Csak nemrég kait meg A községi txmécsházén beszélgetünk Tóth Andrásnévaf- Azóta szinte megváltozott ez a község, egészen éj negyedek épültek,. , az emlékek azonban még sieve- név élnek. Elfelejtem, nem lehet. Nem. a szabad. Gulyás Baí Ursula Wohlenberg; Erfurti iéía vos pezsgő életének időn­kénti hanyatlásához vezet­tek. Erfurt a napóleoni idő­ben hét évig élt francia uralom alatt. A megyében, a városban gazdag tradíciói vannak a munkásmozgalomnak. Eisenachban tartotta első gyűlését 1864-ben a Né­met Szociáldemokrata Párt. Az 1891-es erfurti pártgyűlésen a munkás- mozgalom olyan kiemelke­dő vezéregyéniségei vettek részt, mint Karl Liebk­necht, Agust Bebel és Klara Zetkin. Itt fogad­ták el a nemzetközileg is ismert erfurti programot. A városban találni a hí­res Wartburg várát. Innen kapta a nevét az önök ál­tal is ismert személygépko­csi. K ellemes szórakozást, gazdag élményeket nyújt az erfurti sé­ta. Sok minden utal azon­ban már itt is a jelenre. A ‘helyi tanács azon fára­dozik, hogy eredeti álla­potában őrizzük meg az utókornak a történelmi múltú műemlék ' jellegű épületeket Ezeket csupán belsőleg modernizálják. A Taros növekszik, terebé­lyesedik, Űs lakótömbök épülnek. Az elmúlt évben több mint négyezer lakást adtak át Ez még nem elégíti ki a szükségleteket. Nagyok voltak a háborús károk, Erfurt a Német Demok­ratikus Köztársaság hatá­rán túl is ismert Ügy is nevezik, a virágok városa. Itt rendezték meg az el­ső nemzetközi virágkiállí­tást, 1961ben. A kiállítás területe kultúrparkul szol­gál szabadtéri színpaddal, vendéglátó helyekkel, sok­féle szórakozási lehetőség­gel. Minden évben kiállí­tásokat rendeznek itt a kertészek, termékeiket az egész világon ismerik­Itt találjuk az Optima Műveket is. író- és köny­velőgépeit önök is isme­rik. Négyezer erfurti dol­gozik itt, a munkások fele nő. A gyár dolgozói, mér­nökei most arra töreksze­nek, hogy tovább fejlesz- szék a termékeket. Az a cél — s ennek érdekében torveket dolgoznak ki hogy 1970-ig a műszaki azok korsaerűsitéeébea túl­eeámyaUSk egy haaonkf profilú nyugatnémet kos- szem gyártmányait Erfurt utcám nap nstist nap lehet találkozni kül­földi turista csoportokkal A közeimül fban tartózko­dott városunkban egy nyugatnémet szociáldemok­rata és szakszervezeti kül­döttség. A megbeszélések bémája az volt .hogy mi­ként tudjuk megakadá­lyozni a nyugatnémet im­perialisták törekvéseit a* atomfegyverkezésben A látogatónak nehéz eldöntenie mit tekintse» meg. Vajon a klasszikus Weimar: a klasszikus ereklyéivel, vagy Buchen- waldot a német történe­lem legsötétebb múltjának múzeummá átalakított tá­borát. Maradandó élményti nyújt Wartburg vára úu Innen szép kilátás nyflJki a thüringiai erdőkre Thü- ringiát Németország Zöldi Szívének hívják. Sok dől-! goeó talál itt télen-nyárom felüdülést, a hegyeik közt! lévő üzemi és szakszerve­zeti üdülőkben, Itt gyűj­tenek erőt a további mén- kához. p rdeme* «RáJtogstesí r< hozzánk Erfurtba. A varosba, de a megyében te szroese® látott vendégek a küHÖMSek. így termékek színvonalában, salgötarjasu baráiasttk is. Fordjstoétiv JSosaf

Next

/
Thumbnails
Contents