Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-26 / 244. szám
Közgazdászok Csupa tűz minden szava. Áthatja a felelősségérzet. Méltatlankodik, mert a kínálkozó lehetőségeket nem használja fel a műszaki vezetés. Közgazdász. Sok hozzá hasonló van gyárainkban és üzemeinkben. Szerepük gazdasági mechanizmusunk tökéletesítésében gyors ütemben nő. A magas színvoralú termelést, segítségük nélkül nem lehet megvalósítani. Mégis vannak g> árak, ahol a közgazdászokat, a műszakiak okvetetlenke- dőknek tartják, neheztelnek rájuk, ha a számokban bebizonyítják; hol, milyen hibát vétett a műszaki vezetés, milyen lehetőségeket szalasztott el a termelékenység növelése, a gazdaságosság megvalósítása érdekében. Akik így viselkednek, olyan biztos irálytűt dobnák félre, amelyik különben elvezetné őket a legbonyolultabb kérdésekben is a leggyorsabb, legcélravezetőbb megoldáshoz. Az Öblösüveggyárban kiszámították, ha az automatáknál keletkező 15 százalékos selejtet 10 százalékkal csökkentik, akkor az év végéig majdnem másfél millió forinttal növelhetik a termékek mennyiségét. Ennek birtokában az ott dolgozóktól nem többlettermelést kérnek, hanem a selejt csökkentést szorgalmazzák. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az üzemgazdasági csoport bebizonyította, ha a Margit VI.-os lejtősakna szenét nem a külszínen, hanem a földalatt szállítják a kijelölt helyre, akkor 2 millióval csökkenthetik a költségeket. A bányabiztosító TH-ívek házi gyártásával ez év első öt hónapjaiban 37 ezer forintot takarítottak meg. Az építőiparban a gépek jobb kihasználásával jelentősen növelni lehetne a termelékenységet. Másutt a jobb munkaszervezéssel öt-tíz, vagy még ennél is több százalékkal tudnák emelni a termelést, ha megszüntetnék a közgazdászok által bizonyított okokat: a kapkodást, a szervezetlenséget, a keresztintézkedéseket, esetenként pedig a hozzá- nemértést. Valóban nem jó dolog, olyan tükörbe nézni, amelyik kézzelfoghatóan bizonyítja a műszaki vezetés mulasztásait. De meg kell tenni, még akkor is, ha az sokaknak nem tetszik. Ennek megvalósításában segítenek a közgazdászok, ezért nem szabad munkájukat lebecsülni, A közgazdászok szerepe, jelentősége megyénk gazdasági, politikai és kulturális életében ugrásszerűen megnő. Ezt érzékelteti az a folyamat is, amelynek során egyre több mérnök végzi el a közgazdasági egyetemet. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Üzemgazdasági Csoportja az idén több technikust készít elő a felsőfokű üzemgazdasági tanfolyamok vizsgáira. A közgazdászok nem alá, hanem mellérendeltjei a műszaki vezetésnek. Egyenlő partnerek. Olyan tanácsadók, akik nélkül üzemet, gyárat nem lehet irányítani. Nyugodtan kimondhatjuk: nélkülözhetetlen emberek és nem okvetetlenkedők. Pártszervezeteinktől is több segítséget várnak. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XX. ÉVF. 244. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR. 1964. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK E! a kelekkel tap® lsekre emlékeM A népművelés kísérleti otthonában Az m télen is pénz ÖseIvívó bajnok az SSTC Iparfejlesztő a vidék javára A konfekcióipari dolgozók többségét foglalkoztatják a vidéki üzemek Minden erőt a mélyszántásra Tsz-agronóuiusok tanácskozása a rétsági járásban A konfekcióruhak iránti nagy' kereslet kielégítéséért a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok termelése a második ötéves terv időszakában több mint negyven százalékkal emelkedik. Ennek érdekében nagyobb beruházásra nem került sor, a termelés növelését gépesítéssel, a .termelékenység fokozásával és a vidéki ipartelepítési politikának megfelelően új telephelyek létesítésével kellett megoldani. Hogyan tett eleget a konfekcióipar a vidéki ipartelepítési programjának? Erről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Könnyűipari Minisztériumban, ahol a következőket mondották: — A Május 1. Ruhagyár ceglédi és a Vörös Október Férfiruhagyár székes- fehérvári telepe már korábban létrejött, az utóbbi években pedig újabb hat gyártelep, a Szegedi Ruhagyár bácsalmási és szentesi, a Debreceni Ruhagyár ózdi, berettyóújfa- lusi, valamint hajdúdoro- gi, továbbá a Kaposvári Ruhaüzem taszári üzemében kezdődött meg a munka. Az új telephelyek létrehozásánál főként meglevő, de kihasználatlan épületeket vettek igénybe es a vállalatok bátran éltek azzal a lehetőséggel, hogy önköltségesökkentési bankhitellel gazdálkodjanak. Az újabb telepeken mintegy kétezer dolgozónak, főként nőknek teremtettek munkaalkalmat, A konfekcióiparban foglalkoztatott munkások száma 1960 óla 2633-mal növekedett, mig azonban vidéken 3179-cel gyarapodott, Budapesten 546-tal csökkent a munkáslétszám Ilymódon a vidék és a főváros aránya a konfekcióiparban jelentősen megváltozott. Az 1960, évi 56.1 százalék helyett most a ruhagyári dolgozóknak már 62,6 százalékát foglalkoztatják a vidéki üzemek. A két legzsúfoltabb budapesti nagyvállalat, a Május 1. Ruhagyár és a Férfi Fehérneműgyár inkább a fővárosban' csökkenti, a vidéki telephelyein viszont növeli a dolgozók számát. — Bár újabb telephelyek szervezésére a közeljövőben nem kerül sor. továbbra is a vidéki iparosítás formájában oldják meg a konfekcióipar fejlesztését. Ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv’ idején a ruhaipar termelése ismét mintegy negyven százalékkal emelkedjék, elsősorban a meglevő vidéki üzemeket bővítik, korszerűsítik. Tanácskozásra gyűltek össze a rétsági járás termelőszövetkezeteinek agro- nómusai Rétságon, hogy megvitassák az őszi mező- gazdasági munkákban még előttük álló feladatokat. A tanácskozást Perecz László, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője vezette le. Az eddig elért eredmények ismertetése után vitára került sor. A tanácskozáson megállapítottak. hogy a rétsági járásban meg mintegy 3300 holdnyi területen keli mélyszántást végezni. Ez jó gépkihasználással 10—15 nap alatt befejezhető. A jelenleg lábon álló ku- koricaszár seholsem akadályozza a szántótraktorok és a traktorosok munkáját, ellenben a mezőgazdászok véleménye szerint a rendelkezésre álló gépi Egész napos értekezletet tartott szerdán Salgótarjánban a Nógrád megyei Műemlékvédelmi Albizottság, meghívott aktivistái részére, hogy tájékoztatót adjon az eredményekről és a további feladatokról. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a Nógrád megyei Tanács nevében Ellenbach Istvánná köszöntötte a megjelenteket, majd Soerot nem csoportosították át kellően a mélyszántásra. A termelőszövetkezeti traktorok közül mintegy 60 és a gépállomási erőgépek közül csaknem negyven végez mélyszántást. Több helyütt nyújtott műszakban dolgoznak a traktorok, de a kettős műszakok megszervezése lényegesen elmaradt a követelmények mögött. Csak elvétve egy-egv gép végez éjszakai munkát. Több bírálat érte a Tol- mácsi Gépállomást is. amely a tsz-agronómusok szerint nem készítette elő megfelelően a lánctalpas traktorokat, több DT-trak- tor szorul rendszeres, szinte másnaponkénti javításra, ami rendkívül károsan befolyásolja a szántótraktorok teljesítményét. Az a kifogás is felmerült, hogy moskeöy István, a megyei műemlékvédelmi albizottság vezetője tartott igen érdekes beszámolót a nem- rig Budapesten rendezett nemzetközi műemléki kongresszus céljáról, tanulságairól- Hangoztatta, hogy ma már nemzetközi viszonylatban nagy jelentőséget tulajdonítanak a műemlékvédelemnek s ezen a téren a szocialista államok, ezen belül Magyarország, elismert szinten állnak. Ismertette ezután azokat az elvi szempontokat, amelyeket Nógrád viszonylatában is alkalmazni kell. A követelmények megyénkben — a különleges adottságok miatt — nagy feladatot jelentenek. A mulasztásokat csak tudatos. szívós felvilágosító munkával lehet pótolni. Nálunk a védettnek nyilvánított objektumok száma mintegy 350, ezekből 50 az a téli gépjavításra való hivatkozásai több szántásra alkalmas erőgépet is kivontak a munkából. A tanácskozás úgy határozott, hogy a gépállomás és a termelőszövetkezete legfontosabb feladatuknak a mélyszántás mielőbbi elvégzését tekintik es mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még a kemény fagy és a havazás beállta előtt befejezzék a mélyszántást. Ezek után a takarékos takarmánygazdálkodásról es a téli oktatás megszervezéséről kaptak tájékoztatást a tsz-agronomusok. A takarmány takarékosságra ismételten felhívták a figyelmüket. azonkívül elsősorban a szakmunkásképzésben való minél nagyobb arányú részvételt szorgalmazták. elsóosztalyu műemlék, amelyek nagy mértékben tükrözik a megye történelmi múltját. társadalmi fejlődését. Sajnálatos, hogy eddig egyetlen várromun k sem részesült állagmegóvásban vagy helyreállításban. Ennek oka részben az, hogy országosán kevís a régész, a megyében pedig egyáltalán nincs. Most már tervbe vették a nógrádi, vajamint a hollók -~i vár allagmegóvasát és szóba jöhet ebből a szempontból a salgói és drégeli vár is. A beszámolót követben EHimmerling Ödön. az Országos Műemléki Felüeve- lőség munkatársa igazgatási kérdésekről, ellenőrzési módozatokról, nyilvántartási feladatokról és műszaki lehetőségekről adott tájékoztatót. Az értekezleten több érdekes szaldóim vetítésére is sor kerültSzállítják a cukorrépát Üdvözlő táviratok a vietnami néppel siolidéfts nemzetközi konferencia részvevőihez Rallai Gyula, a Hazafias Népfront Orsaá#«« Saza®- csanak elnöke meleghangú táviratban üdvözölte a Hanoi ban szerdán megnyílt, a vietnami nenne! aseBSáats nemzetközi konferencia ré szívevéit, Ugyancsak táviratban ! ejeate kí jfflsívéaaégs» ae Országos Eéketanáes elnöksége, a SsaksaereejeMk Országos Tanácsa és a Magyar Sadidarítási BtaMitofar. Háromssásötven jelentős objektum a múltból Tanácskozás a műemlékvédelemről T. K. (Kínka László felvétele)
