Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-26 / 244. szám

2 1964, ncv. 26. csütörtök. •lOGRAn Brüsszel, London és Washington támogatja Csombét El a kezekkel Kongótól A fehér lakosság védelme ürügyén gyilkolnak Egy égési LEOPOLDVILLE (MTI) Stanleyville külvárosai­ban még mindig szórvá­nyos csatározások folynak. A kongói forradalmi kor­mány székhelyét, — mint ismeretes — kedden haj­nalban rohanták le az amerikai gépeken szállí­tott belga ejtőernyősök, s a velük egyidöben táma­dásba lendült Csombe-fé- le zsoldoscsapatok. A Stanlayville-böl érke­ző töredékes jelentések szerint a város nagy ré­szét most a belgák, vala­mint a fehér zsoldosok és a kormánycsapatok ellen­őrzik Az utcákon őrjára­tok cirkálnak. Csőmbe azt remélte, hogy már az invázió nap­ján egész Stanleyville az intervenciósok kezére ke­rül. Hogy ez nem történt meg. annak egyik bizonyí­téka, hogy a miniszterelnök lefúj­ta szerdára tervezett Stanleyville-i diadal­bevonulását. Christopher Gbenyéröl a forradalmi hatóságok ve­zetőjéről semmi hír, mint ahogy nem tudnak a felke­lés más vezetőiről sem. Thomas Kanaa. akit a né­ni kormány Nairobiba küldött tárgyalni az otta­ni amerikai nagykövettel, kedd este sürgős üzenetet intézett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához. Diallo Tellihez, az afrikai egység szervezetének főtitkárához, továbbá Nasszerhez, áz s nép pusztulásáért kijelentette, hogy a belga ejtőernyősöket Stanleyvil- len kívül, Kongó más te­rületein is bevetik. George Ball amerikai külügymi­niszterhelyettes televíziós nyilatkozatában ugyancsak a fehér életek meg­mentésének szükséges­ségét emlegette, sőt azt is kijelentette, hogy „fel fogják kutatni, felelősségre fogják vonni a Stanleyvtlle-i vezetőket”. A nyugati sajtó külön­böző egymásnak ellent­mondó adatokat közöl a fehér halálos áldozatok számáról. A legutóbbi közlés sze­rint 20-30 európai, il­letve amerikai állam­polgár vesztette életét, amikor a belga ejtőer­nyősök lerohanták Stanleyville-1. Kevés szó esik azonban arról, hogy — még nyu­gati becslések szerint is több mint ötven kon­gói hazafit mészárol­lak le a bevonuló bel­ga inváziós egységek. Ami az európaiakat il­leti, az agresszió után 1300 személyt szállítottak Léopoldville-be Stanley- ville-ből, s a belga telepe­sek első csoportja azóta már Brüsszelbe is megér­kezett. A kenyai kormány saj­nálatosnak nevezi, hogy a harcok során polgári sze­mélyek is életüket vesz­tették,. s ezért Belgiumra, az Egyesült Államokra, Csőmbe zsoldosaira hárít­felelösek Az EAK nyilatkozata in­dítványozza: hogy a sú­lyos fejlemény megvitatá­sa céljából haladéktala­nul hívják össze az afri­kai egység szervezete rendkívüli külügyminisz­teri értekezletét. A guineai kormány nyi­latkozata ugyancsak fel­háborodásának ad hangot a belga katonai beavatko­zása miatt. Az afrikai szakszervezeti szövetség nyilatkozata felszólítja a világ népéit, tiltakozzanak a belga ejtőernyősök Stan­leyville-i támadása ellen. A Daily Worker, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának lapja elmarasztalja az angol kormányt, amiért a bel­gák rendelkezésére bo­csátotta Ascension szi­getét, majd megállapítja: „Brüsz- szel, Washington és Lon­don támogatása nélkül Csombénak és társainak nem lett volna esélye. Itt az ideje, hogy kimondjuk: „El a kezekkel Kon­gótól!” Ben Bella algériai elnök kedden a sajtó számára adott nyilatkozatában éle­sen elítélte a belga ejtő­ernyősök stanleyvillei be­törését. Miután tipikus agressziónak” nevezte az amerikai—belga hadmű­veletet, kijelentette: a Stanleyvilleben lévő euró­paiak védelméről hangoz­tatott ..humánus” ürügyek­kel leplezik agresszív ter­veiket, azok, akik egy egész nép pusztulásáért felelősek. Negyven éves a Mongol Népköztársaság KGST-nek. „Ha egyesíteni tudjuk erőnket, számunkra sem­mi sem lehetetlen és va­lamennyien elérhetjük a boldogság csúcsát." — Szuhe Bátor lovasszobrá­nak talapzatán olvasható e mondat a főváros, Ulán­bátor főterén. S a negy­ven évvel ezelőtt, 1924. november 26-án megala­kult Mongol Népköztársaság népe a Mongol Népi For­radalmi Párt vezetésével egyesítette erejét, hogy el­induljon a boldogság fe­lé. den magyar dolgozó for- a. boldogság csúcsát, ha­ró üdvöletét küldi a test- zaja felvirágzását, a szo- véri mongol népnek és cializmus felépítését, kívánja, mielőbb érje el (G. I.) Mongólia nagykiterje- désü, ritka népességű or­szág. Területe tizenhétszer akkora, mint Magyaror­szág, lakóinak száma azonban alig több egymil­liónál, Földjein ma már a gabona is megterem, sót az utóbbi években kivitel­re is jut belőle. Eredmé­nyeit a mongol nép tehet­ségének, szorgalmának, valamint a Szovjetunió és ia többi szocialista ország támogatásának köszön­heti. 1962 óta tagja a Semmi sem példázza jobban egy ország előre­haladását, mint az a fej­lődés, amit a kultúra te­rén elért. A forradalom előtt, az írni-olvasni tu­dók száma a lakosság egy százalékát sem érte el, az országban egyetlen iskola működött, kórház, orvos egy sem. Ma minden ha­todik ember iskolába jár, sokan közülük közép- és főiskolába. Az átlagos életkor elérte a 64 évet. A mongol puszták egy­kori elmaradt, nomád pásztor népe forradalmi pártja vezetésével, a ba­ráti országok segítségével szilárdan halad előre a szocializmus felépítésé­nek útján. Nagy nemzeti ünnepek alkalmával min­Ulanbator, a Mongol Népköztársaság 200 ezer lakosú, gyorsan fejlődő városa Juhok, szarvasmarhák, lovak és kecskék milliói legel­nek a beláthatatlan pusztaságokon EAK elnökéhez, Tito ju­goszláv elnökhöz és Ban- daranaike asszony ceyloni miniszterelnökhöz. Kanza kormánya ne­vében kérte, hogy használják fel befo­lyásukat az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívása érdekében. Spaak sajtóértekezletén ja a felelősséget. Az Egyesült Arab Köz­társaság kormánya kedd este közzétett nyilatkoza­tában megállapítja, hogy Stan ley ville-ben a belga ejtőernyősök Iedobása a kongói kül­földi beavatkozás, az erőszakos cselekmények folytatását jelenti. Feszültség a közös piacon — Én leszek a pénztáros! (Erdei Sándor rajza) Emberek, szemléletek, határozatok Pillanatképek a ménkesi bányaüzem taggyűléséről Mélyreható elemzés, bá­tor kritikai hang, a párt politikája végrehajtásának tisztaságáért való kiállás jellemezte a ménkesi bá­nyaüzem kommunistáinak taggyűlését. A beszámoló, a vita nagy felelősségér­zetről, mértéktartásról tett tanúságot. Különösen szembetűnő volt a párt politikájának végrehajtá­sát biztosító helyes néze­tek, szemléletek kialakí­tása. Emelni a gazdasági vezetés színvonalát A taggyűlésen jelentő­ségének megfelelő helyet kapott a termelés, a gaz­dasági munka- Sajnos az utóbbi három évben nem sok eredménnyel dicseked­hetnek Ménkesen. — 1962-ben egyhavi ter­melésnek megfelelő szén­nel maradtunk le... Ta­valy háromszázalékos volt a túlteljesítés, de az idén, az első háromnegyed évben csaknem 3500 tonna a le­maradásunk — állapítot­ta meg Tajti Imre párttit­kár a vezetőség beszámoló­jában. Nem teljesítették a termelékenységi mutatókat sem. Két év alatt 4,3 mil­lió forinttal lépték túl az önköltséget. A gazdasági munka gyengeségeinek okait is feltárták. Ebben a leg­főbb. hogy a műszaki fej­lesztés nem hozta a várt eredményt. A termelés irá­nyítása ötletszerű- A ter­vezés, a munkaszervezés, a lehetőségek kihasználá­sa messze elmarad a kö­vetelmények mögött. Sok a gépállás, a szállítási za­var, kevés az üres csille! A beszámoló nagyon megszívlelendő jelensé­get, egyben feladatot tett szóvá: „A normarendezés nem h°zta meg a kívánt változást...” Példákkal igazolta azt: amíg 1962-ben 3,2 százalék, addig 1964- ben már 5,6 százalék volt a veszteségidő. Eben belül is a bányászoktól nem függő időveszteségek je­lentik a döntő részt. A termelés ütemességének hiánya, a hó végi hajrá komoly veszt ességeket okoz a bányának. A beszámolóval együtt több hozzászóló bátor célt tűzött a ménkesi bánya­üzem elé: ismét megsze­rezni az élüzem címet, mint ahogyan azt a koráb­bi években már többször megtették! Ehhez azonban emelni kell a vezetés szín­vonalát, erősíteni kapcso­latát a tömegekkel, mara­déktalanul és helyesen végrehajtani pártunk poli­tikáját. Ez a kérdés, köz­ponti helyet foglalt el a ménkesi kommunisták egész tanácskozásán. Miután a beszámoló a fenti kérdéscsoporthoz' megadta az alaphangot, a vita sokoldalúan és élőre- mutatóan határozta meg a feladatokat is, tisztázta a helytelen nézeteket, szem­léleteket­A legfőbb 3 a végrehajtás — A párttagság vélemé-) nyét sokszor nem hallgat-' ják meg... Néhány mű­szaki vezető figyelmen kí­vül hagyta az észrevétele­ket ... Nem tájékoztatják! a párttagságot.. • —• mondja az egyik felszóla­ló, Fekete József, majd, feltette a kérdést: „Vajoni a vezetők eleget tartózkod­nak-e a szánfalnál, a bá-, nyászok között?” Végh Sándor véleményét így le­hetne összegezni: „Bírál­junk, mert abból tapasz­tal a vezetőség, amit el­mondunk ...” Nemcsak a beszámold utalt rá, hogy egyes gaz- gasági-műszaki vezetők a munkások kezdeményezé­seit, nem használják ki. Ködmön Imre a vitában például elmondotta, hogy érvényesül a „ne szólj

Next

/
Thumbnails
Contents