Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-25 / 243. szám

1964 Bövember 25. 52erda V 0 G B 4 n 5 Kísérleti üzem As ötvösetek szülőotthonában A zagyvarónái Magyar Vasötvözetgyár kísérleti üzeme valójában csak mé­reteiben kisebb a termelő üzemnél, jelentőségében annál nagyobb. MIBEN ALL, EZ? — Kísérleteink elsősor­ban az üzemfejlesztéssel kapcsolatosak — kezdi a tájékoztatást Szalai János főmérnök. — A jövőben a legnagyobb gondot minde­nekelőtt az anyagelőkészí­tésre kell fordítanunk a jobb minőségű termékek előállítása érdekében. E gyártmányok előállításá­hoz természetesen megfe­lelő mennyiségű és minő­ségi alapanyagra van szükség. Elengedhetetlen a technológiák bizonyos vál­toztatása is, a metalo-, il­letve elektrotermikus gyártásra való áttérés. Az alapanyagok brikettálása ugyancsak fontos feladat, ez az alapanyagelőkészí­tés korszerűbb formáját jelenti. A kísérlett üzemet a műszaki osztály vezetőjé­vel, Kovács Istvánnal te­kintjük meg, ö tájékoztat a jelenleg folyó kísérle­tekről is. Az üzemrész­Tapasztalatcserén Tsz=e!nökök Nógrádmarcalon A hét elejétől a ter­melőszövetkezeti elnökök második csoportja tanul Eresztvényben a termelő­szövetkezeti elnökök to­vábbképző tanfolyamán. A tanfolyam keretében a nógrádmarcali termelő- szövetkezetbe látogattak a termelőszövetkezeti elnö­kök. A gazdaság megtekin­tése után a termelőszö­vetkezet elnöke és fő­könyvelője tájékoztatta a vendégeket. Ebből kide­rült, hogy a nógrádmarcali ter­melőszövetkezetben ! 964-ben az egy tagra eső átlagjövedelem előreláthatólag 16009 forint lesz A termelőszövetkezeti el­nök beszámolójából meg­ismerkedtek a vendégek a munkaszervezéssel, a gaz­dálkodási ágazatokkal. Jól érzékelteti a fejlődést az állatállomány alakulá­sa. A termelőszövetkezet megalakulásakor 77 tehe­nük, 30 lovuk volt. Je­lenlegi állatállományuk 57 tehén, 122 növendékmar­ha, de az év folyamán már 30 hízómarhát átad­tak a felvásárló vállalat­nak. 32 anyakocájuk. 60 hízósertésük, 238 mala­cuk, 2 apaállatuk van. Az év folyamán már 180 hí­zottsertést átadtak a fel­vásárló vállalatnak. A juhállományuk 150 anya­birkából és 90 bárányból tevődik ki. A termelőszövetkezeti elnökök nagyon élénken érdeklődtek a termelőszö­vetkezet tehénállomá­nyának fejési átlaga iránt. Kiderült, hogy ez na­gyon alacsony mindössze 5—6 liter. A vendégek tanácsadók lettek. Keresték, kutatták az ala­csony fejési átlag okát. Megvizsgálták a takar­mány készletet és annak minőségét, Kiderült, hogy kifogásolható, mert nem megfelelő az abraktakar­mány és nem kielégítő az adagolás sem. A tehénállomány minő­ségét Is megvizsgálták. Ez is meglehetősen öreg. És a termelőszövetkezeti elnökök, akik eddig mint vendégek voltak, tapasz­talatokat szereztek a nóg- rádmarcaliaktói baráti tanácsokat adtak. így ke­rült flszínre az is, hogy a termelőszövetkezet­nek több segítséget kellene adni az építke­zésekhez is. Amíg a százférőhelyes tehénistálló el nem ké­szül, nem tudják az állo­mányt megfelelően sze­lektálni. Kiderült, hogy a cserhátsurányi termelő­szövetkezeti építési bri­gád nem a vártnak meg­felelően dolgozik. A termlpszövetkezeti el­nökök továbbképző tan­folyamán résztvevők üzemlátogatásuk során sok tapasztalatot szereznek és sok hasznos tanácsot is adnak. ben eddig mintegy 15-20 jelentősebb kísérletet vé­geztek el. Közülük kiemel­kednek azok, amelyek az acélgyártásban nélkülöz­hetetlen előötvözetek elő­állításával kapcsolatosak. — Jelenleg a mangán­titán-alumíndum előötvö­zet gyártása folyik — mondja Kovács István. — Ezelőtt nikkel-titáffi ötvö­zetet gyártott az üzem. Másik jelentősebb kísér­letünk a szintetikus salak előállítására irányult, amelyből a többi között a Lenin Kohászati Művek­nek szállítottunk nagyobb mennyiséget. Ezt az acél­gyártásnál kéntelenítésre használják, A Dunai Vas­műnek fedöport gyártot­tunk, amely a spirálcső­gyártásnál nélkülözhetet­len. Eddig ebből az anyag­ból mintegy 150 tonnát szállítottunk, s a jövő év igénye 500 tonna. — ELŐÖTVÖZETEK GYÁRTÁSÁN KÍVÜL MÉG SZÁMOS MÁS JELLEGŰ KÍSÉRLETET IS VÉGEZ AZ ÜZEM? — Igen. Kísérletek foly­nak a karbonátos érc fel­dolgozásával kapcsolatban is — folytatja a tájékoz­tatást a műszaki osztály vezetője. — Ez a kisérlet- sorozat Budapesten kez­dődött, ez évben itt foly­tattuk 15 napon át. Az eddigi eredmények jók, a sorozatból még egy kísér­let van hátra. Az üzemrésznek jelen­leg 22 dolgozója van. Munkájukat négy techni­kus irányításával végzik. Az üzem múltjáról meg­tudjuk: az első kísérletek 1960-ban kezdődtek. Ez a nikkeles érc feldolgozásá­val volt kapcsolatban. Kezdetben mindössze egyetlen kis teljesítményű kemencével dolgoztak. Most három elektrotermi­kus kemence áll rendel­kezésükre. Ezeket a válla­lat TMK részlegének dol­gozói építették. Egyik ke­mence 750, a legújabb pe­dig 1 200 kilovoltamperes. A KÍSÉRLETI ÜZEM JÖVŐJÉRŐL SZALAI JÁ­NOS FŐMÉRNÖK EL­MONDJA: — A kísérlett üzem korszerűsítése az üzem­fejlesztéssel kapcsolatos. 1970-re 30—40 százalék­kal kell növelnünk a je­lenlegi termelést. Ezt egy­részt a kohók átépítésé­vel, másrészt a rakodás korszerűsítésével, a nehéz fizikai munka kiküszöbö­lésével, és az anyagelő­készítéssel oldjuk meg. Utóbbiban mindenekelőtt a kísérleti üzem segítsé­gére számítunk. Ezt az üzemrészt ügy fejlesztjük, hogy azokat az ötvözete­ket, amelyeket gyárt, helyben ki is lehessen próbálni. Ezt jelenleg a megrendelő üzemek vég­zik. Rendkívül jelentős­nek tartjuk az üzem fej­lesztésében a kutatóinté­zetekkel, elsősorban a Vasipari Kutatóintézettel való kapcsolataink szoro­sabbra fűzését is. Amit ugyanis a3 intézetek la­boratóriumban elvégez­nek, azokat mi kis-, il­letve félüzemi méretben gyártjuk. (t.) A meleg lehántolja rólunk a kabátot, a megyeszékhely felé fut velünk az Ika­rusz■ Hátul monoton sur- rogáss l dolgozik a motor. Támlákon pihennek a fe­jek, van aki bóbiskol. Ha nem következnének meg­állók, a kalauznak talán Turjánban ébresztenie kel­lene. Szécsénynél két fér­fi kaptat fel a lépcsőn. Spiccesek. A fiatalabb kisbabáéban, fején svájci sapka, arca kerek hajuk fekete. Az idősebbiken prémgalléros milcádó. Öl­tözetük egyszerű. Velem szemközt telepednek le■ A piros borítású asztalka nyúlik közénk. Láthatóan örülnek a meleg kényelmes helynek s egyszeriben ott­honosan érzik magukat. A göndörfürtű öregebb diiny- nyög valamit, de inkább csak magának beszél. A fiatalabb kíváncsian néz rám, szélesen mosolyog, s egy megkezdett kisüveg sört helyez az asztalra. A cimborája is belenyúl a zsebbe és előkerül égy másik üveg. — Lehet itt inni? — szól az egyik, de nem is annyira tőlem, vagy mástól, inkább magától. Azért kö­rülnéznek, várják a hatást, meg hátha szól valamit a kalauz. Csend van, csak. a motor zúg. Élénkség tá­madt■ Az előbb még szen­dergők figyelme az új uta­sok felé fordul. Vannak akik sokatmondoan ossze­néznek, mások fitymálva nevetgélnek, de a két utast ez nem zavarja. Mintha megszokták volna. Nézem őket. csendesen, majd a fiatal évődni kezd a má­sikkal egy kicsit, de csak azért., hogy teljen az idő. A míkádós szép ciganydalt kezd dudorászni hol anya­nyelvén, hol pedig m'gyá­rul. Az egyik kanyarnál váratlanul hasraesik az egyik üveg. Ösztönösen ka­— Az anyátok szentségit! Mintha misem történt volna a két férfi még csak egy hunyorítással sem rea­gál az éppen illatosnak nem nevezhető bókra. Ügy tűnik, megszokták már az ilyesmit, lepereg róluk, mint zsíros bőrről a viz. ön a kalauz — eddig udvariasan kérte a jegyeket — s egy­szerre hangos lesz. Hang­jában ellenséges érzület. UTÓN pom cl, hogy mentsem a sört, meg a ruhát is. Hálá­sak, aztán elmarkolják, nehogy „beleset” támad­jon, s úgy eltűnik az üveg tartalma, mint a száraz ho­mokon az esővíz- Valaki a hátam mögött büdös szivarfüstöt ereget. Élénken figyeli a jövevé­nyeket, velami izgalmat, valami érdekeset vár, ku­riózumot. De hát ez vala­hogy elmaradt, a két utas beéri egymás társaságával, rám is csak ritkán néznek, gondolatuk talán ott jár már a holnapi lagziban, ahová hivatalosak. A szi- varos élénken figyeli a jö­vevényeket. S miután ..szélcsend’ van. váratlanul megszólal, indulat és ha­rag nélkül. Csattan a felszólítás. — Meddig utaznak? — Kishartyánig. — Tizennégy fori: nyolcvan fillér Előkerül egy gyűrött I zes a mikádós zsebébe meg négy forint. — Azt mondtam 14 f rint... — Nyugi apukám, v< pénz.. . És előkerül a még szü séges néhány fillér. A k lauz átnyújtja a jegyein tovább megy. Az autóbu puhán siklik az országútc szinte nem is érezzük rohanást. A hátam mögött ülő l lartóan eregeti a füstöt, mikádós többször odanéz ilyenkor nyel egyet. Háromszáz vagon cukorrépa A romhányd vasútállomáson óriási répa-hegy fo­gadja az érkezőket, a Hatvani Cukorgyár kirendelt­sége az idén háromszáz vagon cukorrépát szállít el Rom hány környékéről (Koppány György felvétele) — Adjon már egyet az úr. A szivaros szélesen vi­gyorog, s tagadóan rázza a fejét. Ügy mint az'irigy gyerek, akitől cukrot kér­nék. — Megfizetem. — Nincs. — hangzik a megfellebezheletlen elutasí­tás. Egykedvűen fogadja a választ, pedig látom na- gyoti áhítozik rá és tényleg megfizetné, van nála ele­gendő pénz. Közben megáll a busz. Idősebb parasztasszony te­lepszik mellém. Motyóját a kezében tartja, megigazítja a kendőt, aztán figyelme a két kávés cigányra terelő­dik. Elvigyorodik, rám, emeli a szemét, fejével fe­léjük bök. Felhívás ez a keringőre, beszélni szeret­ne. de én szándékosan nem szólok, mert itt most csak azt lehetne mondani; hát igen, ittak. Na és ittak. Tet­szetős szavak lennének, tetszetősek és olcsók is. Kishartyánnál figyelmez­tetően szól a kalauz. Fel­kapják a fejüket, de a mi- kádósból valami ősi kétke­dés szól. — De nehogy becsapjon... — Nincs kedvem viccel­ni. — Hát jó apukám, eme­li fenyítésre a mutató uj­ját a mikádós — de ha be­csap. .. Leszállnk, A busz to­vább szálad velünk. S egy negyven ev körüli jól öl­tözött utas. aki az előbb ri másik oldalon meg az ülé sl széléről is elhúzódott, csak­nem kinyomva az ablak­üveget. közelebb jön. meg­élénkül. Gyarmatról jön. tárgyaláson volt, jogász fé­le lehét valamelyik válla­latnál. — Ezek kérem a társa­dalom szemétjei! — Hang­jából indulatait érzek, meg- fellebezhetetlen kinyilat­koztatást. Egyszerre felsza­lad a vérnyomásom, de ilyenkor nem jó szólni. Töprengek a vítriolos sza­vakon. De látom flem hall­gathatok, mert amit ez a simára fésült hajú férfi mond. az nem más, mint hatáskeltés. — Könnyű ezt mondani! —»- vetem oda. A jogász el­pirul mmt a kisfiú, akit tetten értek a osinytevé­sen. Szinte undorító a jele­net, a nagy megalázkodás. — Kérem én nem va­gyok soviniszta. — Nem vagyak:.. — Nekem mrimegy. hagy cigány, vagy magyar, én a részeget vóélom... feszítem a húrt, I" látom, hegy izgatott,, maga is éwtt. hogy messzire ment az líéfíes•zés­ben. Próbál áwéttom. Azt mondja a munka, a jó kSBe- nyezet formálja át őket. Etcetera, etcetera. Különben igaza, vom; csak az a baj, hogy mkzhol be biflázta. Az értelme nem itta be. Nem husaek neki. Grtéyás Esaö

Next

/
Thumbnails
Contents