Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-19 / 238. szám
lSSiacK».«er.her ÍSL eeßtärt® KŐ6840 1 Az emberségről As «sberseg fogalmába nagyon sok minden beletartozik. Általában azt illetjük ezzel a szóval, aki megérti, segíti a másikat bajában, méltányosan intézi eä a hozzáfordulót panaszát De mindemellett mégsem csak ezt jelenti az emberség. Még a nagy nyári munkák idején történt, hogy az egyik termelőszövetkezetben dicsekedve mesélték a vezetők, hogy nékik milyen jél halad az aratás-cséplés. Pe mikor a traktoristákkal beszéltem, ők mást is mondtak, Éjt- nsppalla téve dolgoznak, de nincs hol aludniok. Mit lehet erre mondani? Vagy mit lehet mondani arra az agronómusra. aki ezt mondta: „Nem azért jöttek ide. hogy paplanos ágyban aludjanak, hanem dolgozni. Aki elfárad, kipihenheti magát az istállóban is, a szalmán,” Az utóbbi eset szereplőjéről még a legelnézőbb ember sem mondana jót, legkevésbé azt, hogy emberséges, Vajon gondoltak-e ezek az emberek ama, hogy értetlen viselkedésükkel mit váltottak ki embertársaikból? Találkoztam már olyan emberekkel is. akik elmondták. hogy ebben vagy abban az üzemben nem dolgoznak szívesen, ha csak tehetik eljönnek onnan. mert rosszul bánnak velük. Vajon nem oka-e ez is — ha csak részben is, bár úgy vélem jórészben — a munkósvándor- lásnak? Mai világunkban már megszűnt, a gazdasági kényszer. Nem állnak munkáért sorban az. üzemek kapui előtt a dolgozók, Mindenkinek biztosított a megélhetése, s egv- re nívósabb anyagi igényeket elégíthet ki Valami azonban mégsincsen mindenütt rendben Hiányzik valami a jólétből Az, ami megakadálvozza. hogv eltárgyiasuljanak az alkotó munka szépségei, s csak anyagiakkal mérjük mindennapjainkat. Mintha elfeledtünk volna valamit. Azt. hogy a m 11---------e sete, A három nyugatnémet szakember egy meghívás értelmében csupán tanulmányútra utazott az Egyesült Államokba, megérkezésük után viszont közölték levélben, hogy nincs szándékukban hazájukba visszatérni. Természetesen nem a Special Projects az egyetlen „felvásárló” az agyve- lő-piacon. A Wall Street Journal például arról írt, hogy a General Electric egyik vezetője nemrégiben 9 nyugat-európai országban járt, 175 tudóssal tárgyalt, s 45 azonnal és több évre szóló szerződést írt alá. Megdöbbentő különben az agyvelővásár statisztikája. 1948 júliusa és 1961 júniusa között 44 430 külföldi születésű tudós és mérnök vándorolt be Amerikába. 1962-ben csak Angliából 64 egyetemi tanár emigrált, 1963-ban pedig 900 fiatal tudós távozott el. Ugyanakkor az NSZK-t 1948 óta 4000 tudós mérnök hagyta el. Ennek következménye az is, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia 651 tagja közül 157 külföldi származású. gyárak, földek embere; a föld mélyét vallató bányász, a modern automatagép kezelője, vagy a kapát emelgető tsz-tag nemcsak termelési eszköz, hanem érzelmi lény is. Olyan érzelmi lény, aid örömre és boldogságra született; és megértésre. De ameny- nyire igaz az, hogy az embert a munka emelte naggyá, lendítette az űr magasságaiba, az is igaz, hogy az érzelmi tényezők hiányában beleszédülhet a mindennapok egyhangú szürkeségébe. Együk ismerősöm ezt mondta legutóbb: „Nekem mint embernek éreznem kell, hogy törődnek velem. Nemcsak azon, hogy rendesen megkapom a fizetésem, naponta kiadják a munkát, s megmossák a fejem, ha nem sikerül valami. Hanem azon is, .hogy Időnként megkérdezzék hogyan élék, s néha megköszönjék, ha jól dolgozom”. Érthető, jogos kívánság az övé. Tudom, hogy erre sokam azzal védekeznének. hogy nincsen idő egymás kérdezgetésé- re. Ez azonban nagyon sovány érv, ügy vélem. mindenki kötelessége, hogy megvizsgálja hányadán áll az emberséggel, Tegye azért, hogy ne fordulhassanak elő értetlenségből, közömbösségből fakadó esetek. Senki se szemlélje önmagába fordulva a másik kínlódását, baját. Megértéssel, segítséggel támogassák egymást, Félreértés ne essék ez nem holmiféle szamaritánuskodás. Társadalmunk berendezkedése. internacionalista felfogásúnk éppen ezt az állítást húzza alá. Furcsa lenne, ha az egymás iránti megértést, emberséget valamelyik szomszédban „kérnénk kölcsön”. Ezért mindenkinek tennie kell valamit. És legyen ereje mindenkinek megtennie, amit az emberség követel, mert ezen nagyon sok múlik. Fádár András Érdemes azonban felfigyelni egy másik számra is, amit a szovjet Novoje Vremja közül: a számítások szerint — írja a lap — 1961-ig 40 amerikai fizikus és vegyész kapott Nobel- díjat- Ezek közül azonban hat tudósnak még meg sem volt az állampolgársága, amikor a magas nemzetközi díjat elnyerte, kilencen pedig nemcsak külföldön születtek, hanem tanulmányaikat is az Egyesült Államokon kívül folytatták. Nem Utók mire használják fel az agyvelővásóron beszerzett szaktudósokat. Tyeplinszkij vezérőrnagy írta például a következőket a Krasznaja Zvezda című lapban: „Az amerikai Hold-program alapja a Satumus—V rakéta létrehozása. Ennek a rakétának kell majd eljuttatnia az Apollo űrhajót a Holdra. A program kidolgozása a Marshall Űrhajózási Intézetben folyik, amelynek vezetője Wemher von Braun. A Satumus rakétahivatal igazgatója szintén német származású. Oswald Lange 1956-ban érkezett Megyénk legfiatalabb özemében — Lehet, hogy a grof- kisasszony szobája volt, ahol most vagyunk — mondja kedélyesen Kelemen Gábor, szerszámkészítő, megyénk legfiatalabb üzemének, az Országos Üvegipari Vállalat Salgótarjáni Síküveggyár Pásztói Mechanikai Üzemének helyettes vehetnie. Igaz, akkor nem így nézett ki mint most ez a nagyúri gazdaságot, elkülönülést jelképező rezidencia, amely úgy áll a környező Ízléses kislakásé® tengerében, mint ahogy annak idején Gulliver a törpék országában. A volt grófi családot most egy nagyobb család, a vasmunkások egyre népesebb kollektívája váltja fel. itt és az emberi megbecsülést méltóan kifejező nemrég épített új, modern, tágas világos munkacsarnokban. Azt mondják a helybeliek: Ügy kellett ez az üzem, mint egy falat kenyér™ Haiei jennek Az új honfoglalók izig- vérig vasasok. Majd nem ötvenen vannak. Hazajöttek. Régebben Salgótarjánba. Pestre jártak dolgozná. Többségük annak idején még Jobbágyiban dolgozott, így hát az üzemi rend- és fegyelem követelményeit magukkal hozták előző munkahelyükről. Részegeske- dő kimaradó nincs közöttünk. De sokan vannak olvanok, akik alacsonyabb bérért szegődnek ide. Mégis azt mondják: megéri, mert kell naponta 60 kilométert utazni. A szakemberek többsége idős, nagyüzemhez szokott munkás. gazdag szakmai tudással, — Másképp nem is tudnánk megbirkózni a feladatokkal — magyarázza az Egyesült Államokba. Helyettese, Konrad Dad- nenberg ugyancsak az NSZK-ból emigrált. De német tudós áll a kutatási-tervezési osztály élén is: Ernst Stullinger. A Satur- nus és Apollo program koordinálása pedig Joachim Kuttner feladata. Végezetül pedig Kurt Debusse, von Braun egykori munkatársa, a NASA Cape Kennedy rakétafel bocsátó központjának igazgatója .. ■” Nyugat-Európa védekezik Amíg a nyugat-európai kormányok — felfigyelve a tudósfeivásárlás veszélyeire — szívós attakot indítottak az agyvelő-export ellen, addig a hivatalos Amerika a legmesszebb- menően támogatja a tudósok bevándorlását, s igyekszik megmagyarázni bizonyítványát a világ előtt. „Ha őszintén hiszünk a természet-tudományok nemzetközi jellegében — írta például az Endeavour című folyóirat — akkor elégedjünk meg azzal, hogy Ügy kellett, mint egy falat kenyér Kelemen Gábor... — Nagyon pontos munkát várnak tőlünk az üveggyárak. Egy-két század eltérés a formáknál, igen sok kárt okozhat. Ezért a jelenleginél jóval több szakmunkásra, főleg esztergályosra volna szükségünk. Néhányan, akik eddig Pestre jártak dolgozni, jelezték, hogy visszajönnek. Annyi, mint csepp a tengerben. Különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy jövőre három műszakos termeléssel nyolc-tíz milliós tervet is teljesíthetnének. — Mas járható út nincs előttünk, mint az, hogy magunk neveljük az utánpótlást. Ezért jövőre megkik készítendő munkák kötik le. Emiatt a salgótarjáni gyárak egy kicsit háttérbe szorulnak, de azért a helybeliek kívánságait is teljesítik. Az Öblösüveggyárnak szánt 500 darab szállítókosárból november végéig 300-at átdnak, a többit pedig év végéig szeretnék legyártani. A műszaki fejlesztést szolgáló pattintó gép, valamint a kért öt darab üvegbehordó szalag is elkészült. Valóban okos dolog volt ezt az üzemet itt létrehozni. Alig tekint vissza öt hónapos múltra, máris kisebb-nagyobb jelenségek arra figyelmeztetnek: az üzem továbbfejlesztését kár lenne abbahagyni Venesz Károly gyárban a mezőgsizdasagS mankóik elősegítése érdekében új eketípust ágHÜB" nak elő. amelyből év végéig mintegy 600 darabot küldenek majd ei a különböző helyekre, termelőszövetkezetekbe, áite*»í gazdaságokhoz. A kovácsoló üzemben is folyik a kísérletezés a 600 tonnás sajtolon a Hungária „A” típusú bá- nyatám felsőrészeinek előállítására. A kiserietek szerint a folyamatos gyártás érdekében még a felhasználandó alapanyag méretén és a szerszámokon kell módosítást eszközöl™ , utana megkezdik a sorozatgyártást. kezdjük a tanulóképzést — folytatja az előbbi gondolatai — A két szakma elsaAz Erzsébet-híd teherpróbája játrtására nem gondoltak? — Nem,,. De majd megpróbáljuk. Hátha sikerül... Bíztató jóvá Kelemen Gábor ezt mondja: A jövő feladatait még nem ismerjük, még nem tájékoztattak bennünket. Ennek ellenére az ország üveggyáraiból már összegyűjtöttük az 1965 évi kívánságokat. Számba- véve lehetőségeinket megállapítottuk: az igények 50 százalékát tudjuk csak teljesíteni, ha éjjel-nappal zúgnak a gépek, ha megkapjuk a szükséges termelőgépeket. A megrendelők listáján leggyakrabban az Orosházi Üveggyár szerepel. Érthető., Űj induló üzem, jövőre újabb termelőegységek kezdenek üzemelni. Sok formára, alkatrészre, berendezésre lesz szükségük, akárcsak az idén. Ugyais a jelenlegi kapacitás 10 százalékát a névalak! valahol jó kutatómunkát végez.” A folyóirat érvelésénél azonban igazabb Samuel Goldsmith amerikai tudós kijelentése: „Nem élhetünk az Európából kölcsönzött tudományos tőkéből. A jövőben előadódhat olyan helyzet, hogy nem Importálhatunk majd Enrico Fermihez hasonló fizikust, aki kulcsfontosságú munkát végzett atombobámk előállításánál, s nem szerezhetünk be Kármánhoz hasonló nagy aerodinamikai teoretikust sem. Saját zseniket kell produkálnunk.” Ez az érvelés őszintébb, s ugyanakkor az amerikai felsőoktatás közismert szegénységi bizonyítványára üti rá a pecsétet, amelyet — mint láttuk — a világ vezető tőkés hatalma nem az oktatás színvonalának emelésével próbál kiküszöbölni, hanem azáltal, hogy a rendelkezésre álló nasv pénzösszegekkel és nemkülönben nagy lehetőségekkel elcsábítja Nyugat- Európa legjobb szakembereit. Megtartották az Erzsébet-híd teher próbáját Ehhez | 155, részben megrakott járművet vettek igénybe, I mintegy hétezer tonna s iü cl. A* autóbuszok, te- ! herautók és villamosok a pályatest minden talp- aiattnyi helyié elfedték. (MTI Foto: Bodnár László felvétele) Mintegy hatvan szakember geodéziai és elektromos műszerekkel ellenőrizte a híd szerkezetének változásait. Dr. Kovács Kor rél mérnök a portréi nézi a híd változását a terhe lés alatt. Ónody György (MTI Foto: Mező Sándor fetvéteiej
