Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-13 / 207. szám
4 NÖGRA I) 1964. október 13. kedd. Gazdag program a megyei KPVDSZ kulturális napokon A Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete október 11—18 között rendezi meg a IV. kulturális napokat. A kulturális napok fő célja: a nevelő tevékenység kiterjesztése, fokozott agitációs munka, a művelődés iránti igény felkeltése. A megyei KPVDSZ is gazdag programmal készül a kulturális napokra. Ünnepélyesen indítják be a politikai oktatást és a különböző akadémiákat. Immár hagyományként újból megkezdődik a szakszervezeti. politikai oktatás 33 csoportban, csaknem 600 résztvevővel. A vendéglátóiparban, a földművesszövetkezeteknél, a pénzintézeteknél megkezdődik a Szabad Akadémiák előadássorozata. Központi és helyi előadók tartják meg az előadásokat. A közkedvelt, közművelődési akadémiákon művészeti kérdésekről kapnak tájékoztatást a dolgozók. A megyei KPVDSZ kezdeményezésére ruha- és divatbemutatóra is sor kerül. Nagy érdeklődéire tart számot a nyelvtanfolyam, melyet öt csoportban rendeznek meg. Csoportos múzeumlátogatás, irodalmi estek, szellemi vetélkedők és gazdag sportműsor teszik színessé a KPVDSZ megyei kulturális hetét. Na kezdődik Salgótarjánban a hang* versenyidény A Madách Centenárium és az 1964-65, évi hangversenyévad kiemelkedő eseményére kerül sor október 13-án ma este 7 órakor a salgótarjáni József Attila Művelődési Otthonban. Salgótarján évadnyitó hangversenyén a Budapesti MÁV Szimfónikusok. Zenekara ad hangversenyt Pécsi István vezényletével. Műsoron szerepel Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya, Dvorzsák: Gordonkaversenye, melynek magánszólamát Mező László fiatal zongoraművész, a tavalyi nemzetközi gordonkaverseny első helyezettje játsz- sza, és Kodály: Felszállott a páva c. zenekari variációja. A művészet templomai A múzeumok — gazdag kincseikkel — ma már fontos őrhelyei kulturális forradalmunknak. Az ország 122 múzeumából 20 Budapesten, a többi vidéken van, s ezeket az elmúlt három esztendőben évenként négy és félmillióan látogatták. (1949-ben míg csak hétszázezren.) A tízezer lakosra jutó látogatók tekintetében a „világ- ranglistán” Csehszlovákia mögött a második helyen állunk. A most zajló múzeumi hónap programjában állandó és időszaki kiállítások, vándortárlatok, múzeumi vetélkedők és előadások szerepelnek. Az események között külön figyelmet érdemel néhány nagyobbszabású kiállítás. Most nyílt meg a Nemzeti Galériában a magyar proletárművészet nagy alakja, Dési Huber István legjelentősebb alkotásainak emlékkiállítása. Madách Imre, Az ember tragídiája szerzője halálának századik évfordulójáról a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékezik meg kiállítással. Az Iparművészeti Múzeumban a napokban mutatják be — a Herendi Porcelángyár alapításának 125. évfordulója alkalmából — a világhírű üzem legszebb müveit. A Nemzeti Múzeumban már az első napokban sokan - keresték fel a Magyarország állatvilága című kiállítást. A harmadik országos múzeumi hónapra vidéki városaink is változatos rendezví nyekkel készültek. A vidéki események közül kiemelkedik Hermann Ottó halálának 50. évfordulójára készült kiállítás, amelyik Lillafüreden, a kiváló természettudós egykori otthonában nyílik meg. Számos példát lehetne említeni annak bizonyítására, hogy az eleinte „csak” az érdekességekre kíváncsi múzeumlátogatóból hogyan vált később más művészetek iránt érdeklődő, színházbajáró, természettudományos, vagy irodalmi folyóiratokat, könyveket olvasó, széles látókörű, művelt ember. ti. L. Nagy vendég Hangversenyére készül Pablo Casals A gondolkodás, a tudomány és a művészet legnagyobbjai embernek is nagyok. Koruk haladó gondolatait, eszméit képviselik, szolgálják; állást foglalnak a legidőszerűbb kérdésekben; magatartásukkal példát mutatnak. A budapesti zenei hetek idei nagy vendége, Pablo Casals is közülük való. Korunk egyik legnagyobb művésze, a Bartókok, Pi- cassók, Chaplinek, Eizen- steinek sorából. Casals az angol zenei lexikon szerint századunknak, az a zeneművésze, akinek elsőségét még soha senki sem vitatta. Ugyancsak ez a lexikon közli róla, hogy egyidöben „politikai okokból megtagadta az Egyesült Államokban és Angliában való szereplést”! Ezt megelőzően, a sponyol polgárháború után, a forradalmi erők leverését követően elhagyta spanyol polgárháború után, tette: addig nem lépi át annak határát, mig ott Franco bitorolja a hatalmat ... Hangversenyeinek bevételét akkoriban a spanyol menekültek és a polgárháború áldozatai, valamint azok családjai megsegítésére fordította. Ugyanezt tette a második világháború után, a fasizmus megnyomorítottjai érdekében. Szenvedélyes antifasiszta. Az a meggyőződése, hogy a gondolatnak, művészetnek szabadságra és békére van szüksége. Casals olyan hangszerré emelte a gordonkát, amilyen addig csak a hegedű meg a zongora volt: megadta a csellónak a valódi szólóhangszer rangját. A csellóra írt nagy klasszikus szólódarabok az ő felléptéig jobbára csak zene- történeti csemegék, ritkaságok voltak. Ö mutatta meg igazi arcukat és lehelte beléjük azt az életet, eleven, sőt nem egyszer korszerű tartalmat, amely csellóra komponált szóló- szonátái. Ezek a mindért kíséret nélkül felhangzó, egy szál gordonkára írt darabok csak Casals művészetének füzében forrósodtak eleven, szivdobogáseladdig csak a mélyükön szunnyadt. Az ő muzsikálásában ragyogtak fel szinte egyik percről a másikra Johann Sebastian Bach 5. Feltűnt nekem —, hogy mennyire érdekli a bánya. Elég gyerekes elképzelései voltak a bányász munkáról. Azt hitte, még mindig csákánnyal ütik-vágják odalent a szenet. Én azután szépen elmagyaráztam neki mindent. Sokat meséltem neki Takács János egykori munkacsapatvezetőmről. aki bányászt csinált belőlem. Később már Vera is úgy emlegette az öreget, mintha személyesen ismerné... Emlékszem, egyszer azzal állt elő, hogy segítsek megírni egy házi dolgozatot — Arany János balladáiról. — Kellemetlen volt nekem a dolog, mert az igazat megvallva, én összesen a Zách Klárára emlékeztem, de arra is csak úgy... A Kohászati Művek könyvtárában van egy ismerősöm, azt kértem meg. hogy szedjen össze nekem hozzá való könyveket, gyor-san elolvastam, amit tudtam. Telt-múlt az idő és én Veráéknál nagyon otthon lettem. Vera különben gyorsan szépült és csinosodott. Bárhol jártunk, alaposan megnézték. Az iskola befejezése után a Tartósító üzembe ment dolgozni. Munkája nem volt túlságosan izgalmas: uborkát válogatott. Nyomába sem jött az enyémnek. Az egymásra múló évek alatt nagyon összeszoktunk. Már a szeme állásáról tudtam, mit gondol. Mégsem untunk rá egymásra. Mindig történt valami és magunk is változtunk. Bár Vera soha nem szólt róla, én tudtam, hogy unja az uborka válogatást. Bántott a dolog, mert arra gondoltam: ez az én Verám okos, rendes lány. Miért kell neki olyan munkát végezni, amihez csak a kezét használhatja.- Nem szóltam neki semmit, hanem előbb szétnéztem a terepen. Elmentem az Élelmezési Technikumba és megbeszéltem az igazgatóval ,hogy s mint kell jelentkezni az esti tagozatra. Ugylátszik, rokonszenves lehettern neki, mert kérte, hogy hozzam el Verát, beszélget vele és segíteni fogja. Mikor elmondtam a dolgot, Vera olyan boldog volt, mint sok más lány. ha szép ajándékát kap. Azt mondta, azért külön is örül, hogy kérés nélkül is gondoltam rá. Olyan rendben voltak a dolgaink, hogy jobban már kívánni sem lehetett volna. Vera húsz éves volt, én huszonkettő. Ha meggondoljuk: nem is olyan sok kell a jó élethez. Az embernek munkája van, valaki szereti és ké=7. F.rív- nyi az egész. A többi az jön magától; a tervezgetem, a gyűjtés meg az ilyesmi... Nagyon elégedett voltam. Elhatároztuk, hogy tavasszal összeházasodunk. Egy szombati napra — január vége lehetett — beszéltük meg, hogy kora délután Veráéknál találkozunk és bemegyünk a városba bútort nézni. A nagyanyja azzal fogadott, hogy Verának délelőtt a negyedévi orvosi vizsgálaton azt mondták: tüdőbajos. — Hol van most — kérdeztem rosszat sejtve. Az öregasszony sírva mondta: — Elszaladt valahová... Kitántorogtam a házból. Megálltam az utcán. Életemben először magamban beszéltem. Nem tudom, mennyi idő telt el — azt hiszem, csak néhány másodperc. Álltam a kapu előtt és semmire sem gondoltam, csak beláthatatlan sötétség fogott körül. Mintha nem is éltem volna. Arra emlékszem vissza, hogy a Veráéktól körülbelül ötödik ház kerítéséhez támasztott kerékpár felé rohantok. Felugrottam rá és Vera unokanővéréhez robogtam. Nyolc kilométert tettem meg és ha mérik az időmet, azt hiszem, maluk Verával. Emlékszem, hogy ő is ritkán járt oda. Sokkal közelebb jónéhány ismerőséről, barátnőjéről tudtam. Köszönés nélkül törtem be a szobába. Vera arcraborulva feküdt a díványon. Érthetetlen szavakat ismételt. Rákiáltottam: — Mit csinálsz? Erre felemelte a fejét. Szeme a sírástól úgy bedagadt, mintha darázs csípte volna. — Hagyjál engem... menj innen — sírta. _ ■— gam is meglepődtem volna. Azt nem tehette... azt nem tehette. .. — ezt a három szót ismételtem eszelősen. Nem tudnám megmondani .miért éppen az unokanővéréhez indultam. Csupán egyszer jártam náUgyis tudsz már mindent, minek jöttél utánam? — Ne sírj, szeretlek — mondtam — nincs semmi baj. — Nem lehetek a feleséged. .. soha... (folytatjuk) sál teli, lüktető és valósé-' gos koncertzenévé. Elet és művészet dolgai-1 ban egyaránt mai és hala-' dó gondolatok harcos képviselője. A hazánkban tartózkodó mestert már tavaly vártuk, amikor a róla elnevezett nemzetközi csellóverseny zajlott Budapesten. Már akkor ígéretet tett, hogy az idén eljön. Saját' művét vezényli. A tegnap esti Erkel Színház-bei‘ hangversenyen tehát kettős minőségben ismerhettük meg a páratlan művészt: zeneszerzői és karmesteri oldaláról is. Mindkettő kivételes élmény, kevesek számára megadatott ajándék volt. (G. P.) Új könyv Christa Wolf: Kettészelt ég Hiteles, eddig alig is-' mert világot mutat be nekünk a tavaly Heine-díj- jal jutalmazott fiatal írónő: a német demokratikus, köztársaság fiataljainak mai életét, problémáit, útkeresését és magára találását. A történet kerete- egy nagy szerelem, mely1 kétéves tétovaság éá egymás keresése után jut ell a válaszúiig. A regény1 hősnője, Rita egy súlyos1 baleset után a szanatóri-; umi szobában éli át újra a maga regényét, s hosz- szas vívódás után szánjai rá magát, hogy szembenézzen az igazsággal. és végképpen megválassza párját. A könyv sikerére jellemző, hogy rövid idő alatt öt kiadást ért meg hazájában.
