Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-11 / 206. szám

1964. október 11. vasárnap NOGRA d 5 lavul Salgótarján személyforgalma Kötetlen beszélgetés az ÁKÖV vezetőivel — A megyei AKÖV ve­zetői nemcsak egyetértenek a Nógrádban megjelent cikksorozattal, de abban a szerencsés helyzetben van­nak, hogy néhány nagyobb fontos problémát még az idén meg is tudnak oldani. Az AKÖV párt-végre­hajtóbizottságának titkára, Bozó Ernő, és a személy­forgalmi osztály vezetője, Telek György egymás mon­dataiba kapcsolódva, egy­más szavait kiegészítve újságolják,, mi minden vál­tozás várható Salgótarján autóbusz közlekedésében. — A cikk megjelenésé­nek időszakában, sőt már azt megelőzően foglalkoz­tunk mindazokkal a prob­lémákkal, amelyek a Nóg- rád „Autóbuszon” című cikksorozatában felszínre kerültek — mondja Telek György. Az új menetrend, amely a helyi járatok zsú­foltságát, valamint az egyes járatok közti félórás idő — hézagokat megszün­teti, készen van. Csak az új kocsik érkezésére vá­runk, hogy az új menet­rendet életbe léptethessük. — Ugyanis — szól közbe a végrehajtó bizottság tit­kára — még ebben a hó­napban bekapcsolódik a közlekedésbe két pótkocsis busz Zagyvaróna és Bag- • lyasalja között, azonkívül már, befutott egy nyolcvan személyes, háromajtós autóbsz — — ... De a vezérigazga­tóság legutóbbi tájékozta­tása szerint — veszi át is­mét a szót a személyfor­galmi osztály vezetője — további négy nyolcvan személyes autóbuszt ka­punk november ’ húszadi­káig. Ezek az új kocsik teszik lehetővé, hogy sű­rítsük a járatokat, meg­szüntessük ezzel a félórás kieséseket. Természetesen a zsúfoltság is megszűnik, hiszen csak a Zagyvaróna —baglyasaljai járaton át­lagosan százhúsz hellyel nő a befogadóképessége. A zagyvapálfalvai helyijárat helyzete szintén javul. — És a 6-os busz vona­lán? — Azt is sűrítjük. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy a Béke-telep rövid időn belül az egyik legforgal­masabb vonalunk lesz. Elég, ha csak az épülő strandra, a megyei kórház­ra, a Vöröshadsereg úti la­kótelepre gondolunk. En­nek a problémának a meg­oldása egyébként nemcsak a helyijáraton, de a város belső közlekedésén is se­gít. Tudniillik a Béke-te­leptől a salgótarjáni külső pályaudvarig negyedórán­ként indítunk egy járatot. Nem kell többet félóráig várni — esetleg hiába —, ha valaki mondjuk például a Gyöngyvirág cukrászdától a megyei tanácsig akar utazni. — Lesz-e változás a ko­csik műszaki ellátásában? — Feltétlenül. Az új ko­csik tartalékalkatrészeket, tartalék gumikat is hoznak magukkal. — Apropos: gumi. Az új kocsik tartlék gumijai sem tartanak örökké. Igérnek-e valami javulást Pestről a gumiellátásban? Mindketten nagyot só­hajtanak. Az AKÖV veze­tőinek szinte valamennyi idei elképzelését, tervét keresztülhúzta a gumihiány. Az állapotokra jel­lemző, hogy minap a MAV­AUT részleg kocsijai közül tizenhét, egyébként teljesen üzemképes jármű „pihent” a telepen. — Átmenetileg javult a helyzet — jegyzi meg az osztályvezető. — A napok­ban kaptunk hatvan kö­penyt, meg erre a hónapra megígért a vezérigazgató­ság százhúszat. Beszélgetésünk végén szóba kerültek a távolabbi időkre vonatkozó tervek: Salgótarján keresztirányú személyforgalma. Ennek azonban az AKÖV-től füg­getlen feltételei is vannak. — A Rokkant-telepet például már a közeljövő­ben is bakapcsolnánk a forgalomba. De nem tehet­jük, a rossz utak miatt, — szól Telek György. — Kép­zelje el, hogy ha a cikk­ben is említett baglyasi úton, az idén tavasszal a közlekedés rendészet meg­tiltotta a közlekedést — és attól félünk, hogy a nyolc­van személyes autóbuszok időnap előtt tönkremen­nek itt — mi lenne, ha a Rokkant-telepi utak jelen­legi állapotában autóbusz járatot indítanánk. Defekt, törés, baleset baleset után. Ugyanez vonatkozik — fűzi hozzá Bozó Ernő — a harmadik ötéves tervben részünkről megvalósítható elgondolásokra is. Gondol­kodunk azon, hogy például Salgótarján külterületeit egy ellenirányú körforgal­mi járattal összekötjük, ezt nemcsak lokális, de ide­genforgalmi szempontok is sürgetik. A megvalósításhoz azonban jó út is kell! Sze­retnénk egy olyan kereszt- irányú járatot is teremteni, amely a Forgách-telepről indulna és a városközpont érintésével a Károlyi-akná­ra, onnan a Hidegéri úton Baglyasaljára menne, majd onnan vissza... Itt aztán be is fejezzük a beszélgetést. Amit az AKÖV vezetői a salgótarjá­ni személyforgalom fej­lesztésről elmondottakat, örömmel adjuk tovább, az­zal a fenntartással, hogy „nyugtával dicsérd a na­pot”, Reméljük, a közleke­dés irányítói bizonyítani fognak. Ami viszont az utakra vonatkozik: a bag­lyasi h^pe-hupák. a zagy­varónai (patakba) forduló; s a salgótarjáni útviszo­nyok megjavítása mindkö­zönségesen — már az ille­tékes tanács hatáskörébe tartozik. Közlekedési párbeszédünk következő résztvevőjét te­hát ott kell keresnünk. Addig is: elviselhető uta­zást kívánunk! Cs. G. A pásztói gépállomáson Űj alapokon a növényvédelem Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a világon a megtermelt növényfélesé­gek csaknem egyh armadát pusztítják el egy-egy esz­tendőben termesztett nö­vényeink kártevői. Több­millió forint annak a ter­mésnek az értéke is, amely itt a megyében megy ve­szendőbe a védekezés el­hanyagolása miatt. A vé­dekezés megszervezésében nagy jelentősége van a Népköztársaság Elnöki Ta­nács 1964. évi 17. számú törvényerejű rendeletének, valamint a Földművelés- ügyi Minisztérium. „A nö­vényvédelemről és a nö­vényvédelmi munkák vég­rehajtásáról” kiadott ez év július 25-én megjelent ren­deletének. A törvényerejű rende­let egységes szervezetbe foglalja a növényvédelem szervezésével, irányításá- sával és felügyeletével kapcsolatos rendelkezése­ket, felhatalmazásokat, va­lamint a rendelkezések vonatkozó szabálysértési megszegőire büntető és szankciókat. A rendelet kimondja, hogy a növényvédelem szervezése, irányítása, és" felügyelete a földművelés- ügyi minszter feladata. A megyében, megyei jogú városokban a mezőgazda- sági osztályok feladatát képezi e tevékenység. A növényvédelem gya­korlati végrehajtói pedig a megyei növényvédő állo­mások. A rendelet intézkedik a növényvédelmi szakokta­tás és ismeretterjesztés megszervezéséről is. Tisz­tázza a megyei mezőgaz­dasági osztályok növényvé­delmi feladatkörét, vala­mint a megyei növényvédő állomások tevékenységét is. A rendelet mellékleteiben megtalálhatók a fontosabb kártevők elleni védekezés szabályai többek között a burgonyafonálféreg, az amerikai fehér szövőlepke, az aranka, a burgonyabo­gár, a mezei pocok, a ku­koricamoly, s a gyomok el­leni védekezés alapvető tennivalói is. Most az őszi munkák idején sokat segít a környék termelőszövetkezetei­nek a pásztói gépállomás. Mintegy száz traktor dolgozik a közös gazdasá­gok határéban, hogy időben végezze­nek a talajelőkészítéssel és a búzave­téssel. Több gépállomási traktoros munkával töltötte a vasárnapot is, hogy megelőzzék az időt, még a csapa­dékos őszi napok beköszöntése előtt betakarítsák a kapásokat is. Serény munka folyik a gépállomás javító műhelyében is. A gépállomás tulajdonában lévő erő- és munkagé­peken kívül itt történik a termelőszö­vetkezetek gépeinek karbantartása és a beteg traktorok, munkagépeik faatr tása is. A gépállomás kotlekttváfta — 4 törzsgárda és a vezetőség — éveg hosz- szú sora óta kovácsolódott össze, ala­kította ki a jól szervezett mimkastd&st. Ma már országosan is ismert a pásztói gépállomás, legutóbb elnyerte az Sz­üzem kitüntetést és első lett a gép­állomások versenyében az aratási-csép* lesi munkákban. Éves tervük befeje­zéséhez is nagyon közel állnak, máé, ami szintén a szervezettség, az előre­látás és az összeforrottság bizonyíté­ka. Államunk az eredményes munkai alapján jelentős összegeket bocsátott az utóbbi években a gépállomás to­vábbi fejlesztésére, beruházásaira. A kisbágyoni Petőfi Termel őszövetkezet és a mátraszőHösi közös gazdaság trak­torain végzik a szerviz munkát a gépállomás szereim A gépállomás egész terüle tén 220 ezer forintos költsé ggel betonutat építenek Mintegy 850 ezer forintos költséggel épül a gépállomáson az új ebédlő és a munkásszállás. A miHikassaéitúa 36 dolgozó otthona lesz. Az épületeket december végén adják át rendeltetésének aa építők

Next

/
Thumbnails
Contents