Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-11 / 206. szám
1964 cfctóber ti. vasárnap NÓGKiO » Szervezett védekezés a pocok-kártétel ellen A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának felhívása a lakosságbaz Ismeretes, hogy megyénk ban ez csak szórványosan történt meg. Mivel a helyterületén is jelentős területen okoztak kárt az immár veszedelmesen elszaporodott mezei pockok. Az eddigi jelentések szerint 30 000 holdon fertőzték meg a mezőgazdasági területet. Ha tartós esőzés nem következik be, a fertőzés kiterjed nagyobb területre is. A mezei pocok fertőzése legsúlyosabb a pásztói és a rétsági járásban, de terjed a salgótarjáni és szé- esényi járás pásztói járással határos területein, valamint a balassagyarmati járás rétsági és pásztói járással határos résziéin is. A védekezés már korábban megindult a mezei pocok kártétele ellen, azonHáztáji bizottságok A napokban jelent meg a lapok hasábjain a Földművelésügyi Minisztérium felhívása a „Háztáji bizottságok” megalakításával kapcsolatban. Nálunk a megyében még egyetlen termelőszövetkezetben sincs ilyen bizottság. Történtek ugyan kezdeményezések a háztáji gazdálkodás segítésére de egyes részletkérdések megvitatásánál nem jutottak tovább. Az nyilvánvaló, s mindenki tudja, hogy mekkora szerepe van a háztáji gazdaságnak az ország ellátásában. Az is ismeretes, Megszokták, hogy beleszólnak a munkába... nek megakadályozására. A fertőzés elleni védekezéssel kapcsolatban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a következő felhívással fordul a megye lakosságához: A Dieldrin melegvérfi- ekre (emberre, állatra) gyilkos erejű méreg. Az elkövetkező időszakban a termelőszövetkezetek nagy területen hajtanak végre pocokirtást ezzel a szerrel. Azokon a helyeken, ahol végrehajtották a védekezést „Vigyázat! Erős méreggel permetezve” feliratos táblák hívják fel mindenkinek figyelmét a veszélyre. Az ilyen területre lépni és onnan valamit is elvinni életveszélyes és a legszigorúbban tilos. dást. De vitathatatlan nagy és fontos szerepe a termelőszövetkezeti parasztság szempontjából is, mert tulajdonképpen a bizottság érdekképviseleti szerepet tölt be a gazdák részére. Elősegíti a termelési kedvet, de ugyanakkor arra is ügyel, hogy meg legyenek a háztáji termeléshez szükséges összes feltételek. Tehát ez a szerepe a háztáji bizottságoknak. Valószínű, sőt kívánatos, hogy a Földművelésügyi Minisztérium háztáji bizottságokra vonatkozó irányelveit minden tsz-gazda alaposan tanulmányozza és a megalakítás mellett döntsön. Méltó less a felszabadulási évfordulóhoz Beszélgetés Molnár Pállal, a megyei tanács-vb művelődési osztály vezetősáv«! Nem jó a tűz, s Ilyenkor persze az üveg sem kezes. A hiba okára szeretnének a műszakiak gyors választ kapni. Az üzemvezető irodájában gyors, szinte távirati stílusú párbeszédnek vagyok fültanúja. Mikor Varga Ferenc végez, felém fordul: — Hozzám? — Igen. — Akkor menjünk a pártirodába. Az Öblösüveggyár II. számú pártszervezetének a helyiségében vagyunk. Bent íróasztal, előtte lócák. Varga Ferenc üzemvezető — a pártvezetőségnek is tagja — az íróasztal mögé telepszik, maga mellett hely- lyel kínál. — A kérdések? — csillantja rám a szemüvegét. — Igen értem. A vállalást, és egyben felhívást a kettes számú alapszervezet a félév után határozta el. Most már azért nem hangsúlyozom, hogy a kommunisták vállalása, mert azóta az egész üzem a magáévá tette, a pártonkívüliek is. Nélkülük, nem sikerült volna. Csak velük együtt. Szóval én a télen kórházban voltam — ezt ne írja, nem a tárgyhoz tartozik —, operáltak. Május húszadikán álltam munkába, akkorra már az üzemnek jókora elmaradása volt. Egy kicsit el is voltak eresztve az emberek, próbáét — országosan is — tovább romlott, a Földművelésügyi Minisztérium védekezési felelőst küldött megyénkbe is. A Növényvédő Állomás agronómusai, körzeti brigádvezetői a megyei tanács vezetőivel megbeszélték, hogy milyen intézkedéseket tesznek a kár, illetve a fertőzés elhárítása érdekében. Megbeszélték, illetve megbeszélik az érdekelt tsz-el- nökkel is a tennivalókat. Intézkedés történt a védekezéshez szükséges vegyszerek kiutalásáról is. Jelenleg Árváimnál folyik a védekezés, de rövidesen Díeldrint is biztosítanak a fertőzés továbbterjedéséhogy a megyében alaposan csökkent a háztájiban a szarvasmarha és sertéslétszám. Mindez azért, mert sok termelőszövetkezetben vajmi keveset törődtek a háztáji állatállomány takarmányellátásával. Sokszor beszéltünk arról, hogy meg kellene próbálni, tervszerűvé tenni a háztáji gazdálkodást. A helyes szándék mindeddig nem valósult meg. Nos. az utóbbi napokban megjelent közlemények szerint a háztáji bizottságok éppen arra hivatottak, hogy valóban tervszerűvé alapossá, gazdaggá változtassák a háztáji gazdálkolerna is adódik mindig, mint ez a mostani, hallotta, rosszalkodik az egyik kemencénk. Annak idején a mérő és a rázóhengerekkel volt baj. Pár ezret már megcsináltak, mikor kisült, hogy vékony a fala, a megrendelő reklamált, észbe kaptak. Szerintem a MEO hamarább észre vehette volna ... Mindegy. Lényeg az, hogy — ezt se írja, még valaki dicsekvésnek venné és öreg vagyok én már ahhoz — június óta a grafikon emelkedik. Igy-e — és mutatja a kezével, ahogyan a gyerekek a repülőgép felszállását szokták utánozni. Mint aki hangosan gondolkodik, sorolja a számokat: — Júniusban hatszázezer, júliusban négyszázötven, augusztusban nyolcvan, szeptemberben pedig annyi, hogy . . . Elharapja a mondatot és a szemüvege fölött rámpillant. — A tervosztályon már volt? Igen. Akkor jó, ott lefestettek bennünket. A számok nem hazudnak. Szóval,, most már egálban vagyunk. Nincs elmaradásunk. A negyedik negyedévre pedig 105 százalékot vállaltunk. No, ez gondolom alighanem túl simán ment. Talán a vállalásra sem lett volna szükség. Ki is mondom a gondolatot. Nevet. — No, nem, azért Ilyen egyszerűen nem ment. Hogy mágis miért sikerült? Mert éjjel-nappal együtt vagyunk. Jó a kollektíva. Az emberekkel lehet beszélni, hallgatnak rám. Itt, látja, ebben a helyiségben tartok hetenként kétszer brigádértekezletet, itt simogatom őket... — Ezt a simogatás idézőjellel, vagy anélkül kell érteni? — Idézőjel nélkül. Többre megyünk. Hatvanéves vagyok, erre már rájöttem. A gorombaságra” visszarúgnak” az emberek. Meg aztán ... — elgondolkozik — nincs is nekem arra szükségem. Schinlc Jóskát ismeri? Ismeri Varga Sanyit? Meg a többieket? No látja! Hát ezek a fiúk mind a kezem alatt nőttek fel. Néha ügy érzem, apjuk vagyok. Lehet, hogy ők is így érzik. Azért hallgatnak rám. És én mindig együtt vagyok velük. Együtt szórakozunk. Ha nyugdíjba megyek — nem is tudom Mind rövidebb idő választ el hazánk, felszabadulásának 20. évfordulójától. A felszabadulási ünnepség sorozattal kapcsolatos kérdéseinkkel Molnár Pált, a megyei tanács-vb művelődési osztálya vezetőjét kerestük fel. — Külsőségeiben hogyan ünnepeljük az évfordulót, milyen jelentősebb események várhatók megyénkben? — Az előkészületi munka folyamán szeretnénk elérni, hogy megyénk lakossága az ünnepségek előkészítésében minél nagyobb számban részt vegyen, a párt eszmei-politikai befolyása tovább növekedjék. Ennék fontos feltétele, hogy rendezvényeinken, tevékenységünkben megtaláljuk azokat a formákat, amelyek vonzóak, és amelyeket a lakosság elfogad, támogat. Fontos szerepet szánunk megyénk 20 éves fejlődését bemutató dokumentációs kiállítás megrendezésének és a járási székhelyeken történő vándoroltatásának. Célszerű lnne, ha a járások is készítenének a 15. évfordulóhoz hasonló, de külsőségeiben szebb, vonzóbb kiállításokat, és gondoskodnának azoknak a községekbe való eljuttatásáról. Külön szép színfoltja lesz a megyeszékhelyen lezajló ünnepségeknek az Bszakmagyarországi Területi Képzőművészeti Szövetség reprezentatív ldálmit csinálok nélkülük. Hiányozni fognak. Ismét egy „óvatos” kérdés; de sem váratlanul, sem kellemetlenül nem érinti: — Nézze, hogy a mi eredményeinkben mennyi a része annak, hogy hallgatnak rám és mennyi a kommunisták vállalásának: mindegy. Én is; üzemvezető vagyok, a barátjuk, és kommunista. Nem külön- külön, hanem együtt. Minek ezt — de nem is lehet — különválasztani. A kommunisták vállalása? Mindannyian dolgozni járunk ide. Igaz? És pénzt keresni. A kommunisták is. Baj ez? Nem baj. De ők ennél messzibb látnak. És akad az emberek közt „zsebista”. Azokat is magukkal viszik. Hogy magyarázzam ezt meg magának? . . . Például ... a hatos csarnok kommunistái megszokták, hogy beleszólnak az üzem munkájába, javaslatokat tesznek, tanácsokat adnak . . . Ami jó belőle, végrehajtom. Ez nekem könnyebbség Kevesebbet kell törnöm a fejemet. Aztán úgy vannak vele, ha már ők javasolták, végre is hajtják, még akkor is, ha nem egészen Iftása, amelyen megyénk képzőművészei legjobb alkotásaikkal szerepelnek. Mindkét városunkban fotókiállítást szervezünk, amely megváltozott életünket tükrözi. A Salgótarjánban és a járási székhelyeken a 20 év legkiválóbb irodalmi alkotásaiból könyvkiállításofcra kerül sor. A megyénkben élő rrőfe- költők, képzőművészek, fotósok részére a TIT-tel közösen pályázatot hirdetünk. Elősegítjük alkotásaik publikálását. A Képzőművészeti Alappal közösen szép kiállítású rézkarcalbumot készítünk megyénk új ipari, mezőgazdasági, kulturális, egészségügyi objektumaiból. A 20. évforduló megünneplésében fontos szerepet számunk az olyan jellegű kiadványoknak, amelyek képet adnak a megtett útról, a népi demokratikus átalakulási küzdelmekről, harcairól. Ebből a szempontból sokat várunk attól a munkától, amelyet 250—300 oldalnyi terjedelemben, illusztrációkkal, színes képekkel, több nyelvű monográfiával adunk ki. Emellett a Statisztikai Hivatal gondozásában tényekkel, adatokkal ellátott könyvecskét is megjelentetünk. A Múzeumi Igazgatóság által kiadásra kerülő múzeumi füzetekben megyénk 20 éves munkásmozgalmi hagyományait, a legjobb kultúrpolitikai, gazdaságpolitikai, néprajzi, szociológiai munkákat publikáljuk. A megyei könyvtári ünnepi évkönykifizetódő a számukra. Vagy például , . . igen. Kaptunk egy feladatot, húszezer hamutálcát meg kell csinálnunk exportra, tizenhatodikáig. Nem nagy megrendelés, pámapos munka, de tudja, hogy van az exporttal: ha a megrendelő megkapja időre az árut és az jó is, ad esetleg egy következő megrendelést Igen ám, de a műhelyen nyolc emberem van, a hamutálcához pedig csak négy kell. A másik néggyel mit csinálok? Addig beosztom behordó- nak, gyengébben fizető munkára. Pár nap. De béka? Béka. Rossz lenyelni? A minap beszéltem velük. Vállalták. Tudják: az export az export Ezzel azt is megmondtam, hogy a kommunistáknak az ilyesmit könnyebb megmagyarázni. És ha ők megértették és rábólintottak, köny- nyebb a többieket, a nem kommunistákat is előrevinni. Mert erről van szó, ezt akarjuk. Ezért tettük a vállalást ezért sikerült végrehajtani a vállalást; ma már ezért nincsen elmaradásunk, és a tervünket túlteljesítjük. Nagyon rendes emberek az enyémek. Én mondom magának . . . Van még kérdés? Nincs, Akkor gyerünk, mert az a kemence sehogy sem hagy nyugtot nekem . . , Csizmadia Géza vet közit A Megyei ifc zá üzemi Vállalat a fietaa- badulás idejét filmeket szerepelted soft, soraiban, a többi ktw*» a Budapesti tavasB-t, a Talpalatnyi föld-e*, a Elszabadult föld-et sth. Balassagyarmaton, Szécsánjf- ben, Pasztán, KistercayéB fihrmapok lesznek. Rendezvényeink sorába* kiemelkedik a város felszabadulása napján rendezendő salgótarjáni ünnepség, ahova a pártbizottsággal közösen a felszabadító saovjet hadsereg tagjait, csehszlovák es magyar par- ti iónokat te meghívunk. További ünnepségek, találkozók szervezése is folyamatban ven a járásokban; községekben. — ügy tudjuk, a kB» ségek külőn-b-fllőn fe készülnek a 2fl érfordulóra. A községi művelődési bizottságok, az iskolák tanulói hogyan készülnek erre az eseményre? — Külön gondot fordítottunk a községekben a húsz év helytörteneti dokumentumainak összegyűjtésére, az anyagok megfelelő tárolására, eljuttatására a megyei múzeumi szervezethez, hogy azokat kiállítások, tanulmányok, publicisztikák formájában viszontláthassa a lakosság. Ezek kiegészítésére a levéltárakból a különböző dokumentációkat beszerezzük^ ötven nagyobb községben január 1-től megkezdjük helytörténed krónikák ftd- jegyzéseit a lefolyt és aj továbbá események rögzítésére. Általános iskoláink az „Expedíció a jövőbe’1 mozgalom jegyében készüld nek az évforduló megünneplésére. A megye első felszabadult községében külön ünnepséget is szervezünk, bemutatva a kö»- ség 20 éves fejlődését, — A gazdag programban szobrok, emléktáblák avatása te szerepri. Hit lehet ezzel kapcsolatban megtudni? — A pártbizottsággal közösen nagyon fontos helyet kívánunk biztosítani a fel- szabadulást jelképező események képzőművészeti megörökítésének is. Salgótarjánban megyénk lakossága háláját, rokonszenvél is megfelelően dokume®- táló reprezentatív felszabadulási emlékművet kivonunk állítani a megépítendő művelődéri: ház előtti téren. A megyében 15—31 helyen állítunk fel emléktáblát, helyezünk ri dósa* borművet a népi demokratikus fejlődés fontos áfia- másaíra való emlékezés® — fejezte be nyilatkozatát a megyei tanács-vte művelődési osztályának vese« tője. 1
