Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-09 / 204. szám

WOL aMffiiar 9. péetefe NÓGRÁD 5 GYORSÍTOTT TEMPÓBAN pippp A távfűtés földalatti cső­vezetékeinek elhelyezése nagy szakértelmet igényel. A képen Faragó László és brigádja, a szovjet emlék­műnél az úttest alatt fúrás­sal készítik elő a cső he­lyét. .. m Tóth Lajos szigetelő és Zsámboki János bádogos brigádja a távvezeték hő- szigetelését végzi. Napi tel­jesítményük 60—70 méter. Gyorsított ütemben dolgoz­nak, hogy mielőbb meg­kezdődjék a távfűtés (Foto £inka László) A KISZ KB kongresszusi téziseiről A VL KONGRESSZUS előkészítése során az ifjú­sági szövetség számos fó­rumán elemzik, megszabják a következő évek tevékeny­ségét. A Központi Bizott­ság kongresszusi tézisei, a KISZ munkája feltételei­nek kedvező alakulását elemzik, öt fejezete pedig az ifjúsági eszmei-politikai fejlődését: a szocializmus teljes felépítése érdekében folytatott termelési tevé­kenységét: a művelődés és sportolás terén elért ered­ményeket és jövőbeni fel­adatokat; a KlSZ-szerveze- ti helyzetét és továbbfej­lesztésének feladatait: vala­mint a KISZ nemzetközi kapcsolatainak alakulását elemzi. Befejezésként a té­zisek azzal foglalkoznak, mennyiben vált társadalmi üggyé az ifjúság nevelése. Csupán a főbb témakö­rök felsorolásából is látha­tó, a tézis valóban fontos dokumentum, melynek megfelelő feldolgozása, al­kotó tanulmányozása nagy mértékben elősegíti saját munkánk reális értékelését, a társadalom életében be­töltött szerepünk megvilá­gítását, s igen alkalmas ar­ra is, hogy a társadalom fi­gyelmét méginkább ráirá­nyítsa az ifjúság nevelésé­nek ügyére. Ezek mellett a tézisek mint mérték, mint összehasonlítási alap is igen jelentős. Aki felelős­ségérzettel foglalkozik az a tézisek minden megálla­pítását úgy olvassa, hogy mindjárt keresi a választ a felmerülő kérdésre... és nálunk ez, hogy áll..., mit kellene tennünk, hogy ná­lunk is így legyen. A SALGÓTARJÁNI alap­szervezetek többsége meg­tartotta már vezetőségi és küldöttválasztó taggyűlé­sét, melyeken az elmúlt évek munkájának értékelé­se az egyik fő témakör. A városi bizottság is készíti már a küldöttértekezlet beszámolóját. így nagyjá­ból választ tudunk adni az előbb említett kérdésekre. Vannak kiemelkedő mun­kát végző, de vannak gyengébb tevékenységet felmutató alapszerveze­teink is. Nincs az ifjúsági mozgalmi életnek olyan te­rülete, amelyen nem lép­tünk volna előre. A fiata­lok több ezres tömege vesz részt politikai oktatásban, munkás fiataljaink többsé­ge nemcsak becsülettel helytáll munkahelyén, de részese a különféle verse­nyeknek, akcióknak is. Több száz újítás, százezres számú társadalmi munka­óra teljesítmények, milliós nagyságrendű forint-meg­takarítások, tanulásban, művelődésben, sportolásban elért eredmények vannak mérlegünk egyik serpenyő­jében. Persze a másik serpenyő­ben is van még valami. Nézzük például az eszmei­politikai nevelés kérdését. Sokszor vagyunk hajlamo­sak, hogy ezt azonosítsuk a politikai oktatással, s meg­feledkezünk, nem, vagy csak keveset beszélünk a munkaerkölcs, a társadal­mi tulajdonhoz való vi­szony, a vallásosság, az idősebbekhez való viszony, stb. kérdéseiről. Pedig ezek is az említett nagy té­mához tartoznak. A párt gyakorlatban igazolt politi­káját sokszor frázisként ha­tó eszmecserékkel, s nem elég közvetlenül, nem elég­gé érthetően magyarázzuk. Ritka az ilyen agitáció: nézd csak, milyen szépen Szénbányászatunk helyzete Csak összefogással lehet eredményesen zárni az éret A bányaüzemeinknél ok­tóberben sorrakerülő párt- taggyűléseken megtárgyal­ják a gazdaságos szénter­melés helyzetét és felada­tait, amely beleilleszkedik a pártvezetőségek újjává- lasztásának tartalmi elő­készítésébe. A bányász pártszervezetekre, a kom­munistákra most különö­sen nagy felelősség hárul, hiszen a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt — az ered­mények elismerése mellett — komoly gondokkal, sú­lyos lemaradásokkal küzd a termelés szinte minden területén. Kedvezőtlen önköltség Az első fél év gazdálko­dása sem volt már kielé­gítő. Mennyiségi tervét eb­ben az időszakban sem tel­jesítette a tröszt, amely más egyéb tényezőkkel együtt kihatott a gazdasá­gossági mutatókra is. Saj­nos szeptemberben a hely­zet tovább romlott. Az év eltelt időszakában a terme­lési arányok sem alakultak kedvezően. A frontfejté­sekből kevesebb szenet bá­nyásztak, a tervezettnél. Az összüzemi teljesítmény sem mutat kedvező képet: az első nyolc hónapban csak 99,4 százalékos az ered­mény, a létszámterv túl­teljesítése mellett. Ebben jelentős szerepe van a fenntartási műszakszámok megnövekedésének, ame­lyek 1964. első felében 10,5 százalékkal voltak maga­sabbak, mint 1962-ben, jól­lehet ugyan ebben az idő­szakban csaknem egyhar- madával növekedett a kor­szerűen biztosított vágatok aránya. Ami az önköltsé­get illeti, itt minden egyéb mutatónál kedvezőtlenebb öltözködnek a fiatal mun­kások. Mindegyiknek van legalább két-három öltöny ruhája, több pár cipője, stb. Az ilyen és hasonló ervek pedig közvetleneb­bek, agitatív erejük is na­gyobb. Művelődési tevé­kenységünket többször Ítél­jük meg egy-két reprezen­tatív csoport szereplése alapján. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek a fia­talok tömegeinek művelő­dését jellemző tényezők­kel: a mozibajárás, a szín­házi előadások, hangverse­nyek, képzőművészeti tár­latok látogatásának rend­szerességével. Hasonló példákat hozhat­nánk fel ifjúsági mozgalmi munkánk ■ több területéről is. Ezek arra figyelmeztet­nek bennünket, hogy a munka színvonalát, tartal­masságát, mélységét, sok­szor tömegességét- illetően is bőven van még tenniva­lónk. A TÉZISEK tanulmá­nyozása tehát mozgósít is. Az egyszerű, igénytelen kiállítású kis füzet számta­lan tényt, kérdést, gondola­tot tartalmaz.. Eljutott min­denhová : KlSZ-szerveze­tekhez, üzemi, hivatali és más szervek vezetőihez, párt és társadalmi szer­vekhez. Anyagáról érde­mes és szükséges beszélget­nünk. vitatkoznunk. Ujlaky István a helyzet. Mindent egybe­vetve: augusztus végéig a tröszt költségfelhasználása 12 millió forinttal haladja meg a tervezettet. Ugyan­akkor 2,4 miihó forintnak megfelelő korszerű biztosí­tó anyagot nem használtak fel ebben az évben, az elő- vájásoknál pedig mintegy 3 ezer métert „takarítottak meg” az előirányzathoz vi­szonyítva. Ezeket összegez­ve: több mint 5 forinttal lépték túl egy-egy tonna szén önköltségét. És vé­gül; a tervezett 16,1 milli­ós vállalati nyereséggel szemben eddig mindössze 1,8 milliót tud felmutatni a tröszt. A nyereségnek ilyen alakulása kedvezőt­lenül érinti személy sze­rint a tröszt minden dol­gozóját. Megfelelő légkört Kétségtelen, hogy ma számos nem várt gonddal kell megküzdeniük a bá­nyák vezetőinek, munká­sainak. Itt azonban azokról a jelenségekről, okokról kell szólni, amelyek fel­számolása vezetőkön és bányászokon múlik és amelyekkel a nehézségek ellensúlyozhatok, kedvezőt­len hatásuk csökkenthető- Mindenek előtt a komrhu- nistákon múlik, hogy olyan 1 égkört, szemléletet, gya­korlati tevékenységet ala­kítsanak ki, amely a bá­nyákban magasabb szerve­zettséget, jobb munkafe­gyelmet, nagyobb tervsze­rűséget biztosít. A felada­tok aknánként, üzemen­ként változóak, sajátosak. Azonban népgazdasági je­lentőségénél fogva első helyen áll a mennyiségi terv teljesítése, de nem minden áron! A gyárak, erőművek, háztartások nem követ, hanem szenet, az adottságokhoz képest jómi­nőségű szenet kérnek a nógrádi bányászoktól. Ezért különösen fontos, hogy azok a bányák, amelyek a jobbminőségű szenet ter­melik a mennyiségi tervet túlteljesítsék. A pártszer­vezetek azonban ne enged­jék meg, hogy egyes arra hajlamos aknavezetők csu­pán a csilléket és vagono­kat számolják. Az egyenletes termelés Ugyanilyen fontos a ter­melés ütemessége. Ma még általános jelenség, hogy egy hónapon belül általá­ban csak a harmadik de­kádban érik el a bányák a 100 százalékot. Hasonló jelenséggel találkozunk a munkanapon és egy-egy műszakon belül is. Érde­mes lenne elemezni ak­nánként is, hogy az egyen­letes termelés mennyivel szervezettebbé tenné az amúgyis akadozó vagonel­látást! Ennek természete­sen feltétele az is, hogy nagyobb figyelmet fordít­sanak a széntermelő mun­kahelyek biztosítására, a telepítési arányok helyes kialakítására. Az egyenle­tes termelés további köve­telménye a munkafegye­lem erősítése. Itt nem csu­pán arról van szó — bár igen fontos, — hogy csök­kenjen az igazolatlan mu­lasztás, megvizsgálják pél­dául a betegletsaam magas arányát, a pénteki-szom­bati felfutásának okát, hogy betartsák a szabad­ságolási tervet. A pártszervezeteknek azt is el kell ómiök, hogy a gazdasági vezetők maguk is megtartsák és körülte­kintően, emberségesen meg­követeljék a fegyelemre vonatkozó intézkedéseket. Úgy szervezzék a munká­jukat, hogy ne adjanak okot a fegyelem lazulásá­ra. Ne gyűjtsék össze az egyéb, igen gyakran a ve­zetés hibájából adódó im­produktív műszakokat a fenntartási műszakok ro­vására. A fenntartási mű­szak valóban azt a célt szolgálja, ami a rendelte­tése! Ugyanilyen lehetósegeket sorolhatnánk az anvaggaz- dálkodást illetően is. Az utóbbi időben sajnos keve­set hallani a bányaüze­meknél a takarékosságról, célszerű anyagfelhaszná­lásról. Pedig számos, jól bevált gyakorlat, kezdemé­nyezés látott már napvilá­got. amelyek erősítése, fel­újítása jelentős a gazdasá­gos termelésben, Feladatok és az EMBER A pártszervezetek, a kommunisták ne felejtsék, hogy a megnövekedett és néhány tekintetben’ kedve­zőtlen körülmények között kitűzött feladatokat embe­rek, gazdasági-műszaki ve­zetők, bányászok hajtják végre. A vezetés színvona­lának növelése az az első­rendű emeiö. amellyel fo­kozottabb ütemben jutha­tunk előre, A szénbányászát lemara­dásának okai arra is rávi­lágítanak, hogy a szemlé­let nem minden vezetőnél állja ki a kritikát. A pártszervezetek támo­gassanak minden olyan kezdeményezést, amely a rend. a fegyelem, a szer­vezettség érdekében törté­nik. Segítsék a műszakia­kat abban, hogy az eddigi technikai fejlődés hatéko­nyabban szolgálja a szén­termelési tervek teljesíté­sét újabb műszaki intézke­dések szülesser*ek Erősítsék a gazdasági­műszaki vezetésben azt a felismerést, hogy az aka­dályok legyőzésében, a le­maradás behozásában rend­kívül nagy szerepe van » dolgozók alkotó kezdemé­nyezésének, javításának, bírálatának. Erre jó alkal­mat biztosítanak majd az októberi taggyűlések. A pártszervezeteknek legyen gondjuk arra, hogy a gaz­dasági-műszaki vezetés mi­nél előbb és nagy körülte­kintéssel hasznosítsa eze­ket a véleményeket. A he­lyesen kidolgozott anyagi ösztönzés mellett az olyan erkölcsi mozgatórugó, amelyet egyetlen bányave­zető sem nélkülözhet. A kommunisták, a vezetők, a szocialista brigádok, Ml egész bányászság összefogá­sára van szükség, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt hagyományaihoz méltóan zarhassa *z 1964 ■ es tervevet.

Next

/
Thumbnails
Contents