Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-09 / 204. szám

2 NÖGRÁD 1984. október 9. péntek 1 Ami a Warren-jelentésből kimaradt Csombén nevet a világ Fontos hozzájárulás a felszabadító harchoz A kongói politikus tiltakozni készül Ax ei nem kötelezett or­szágok kairói értekezletén résztvevő állam- és kor­mányfők szerdán este tá­viratot intéztek Kaszavu- bu kongói elnökhöz. A tá­virat aláírói tiltakoznak az EAK és Algéria Léopold- ville-i nagykövetségeinek blokádja ellen, amely, mint hangsúlyozzák, „súlyos kö­vetkezményekkel járhat”. A távirat utal arra is, hogy az államfők egyhan­gúlag visszautasították Csőmbe részvételét és rá­mutat, hogy a kongói po­litikus már tudott erről a határozatról, amikor elin­dult Leopoldvllleből. Végül az aláírók felszólítják Ka- szavubu elnököt, tegyen sürgős lépéseket annak ér­dekében, hogy helyreálljon a testvéri barátság, egyfe­lől a kongói nép és kor­mány, másfelöl az afrikai népek és kormányok kö­zött. Kongóból is érkezett tá­virat Kairóba: ezt a Nem­zeti Felszabedítási Tanács küldte. A tanács elismerését fejezi ki a csúcsérte­kezleten résztvevő ál­lamférfiaknak a Csom- béval szemben elfog­lalt határozott állás­pontért. A kongói nép — hangsú­lyozza a távirat — ezt a magatartást a felszabadító harchoz való fontos hozzá­járulásként értékeli. Ami magát Csoanbét il­leti, a kairói háziőrizetben szerdán este fogadta az AFP francia hírügynökség munkatársát. Csőmbe kö­zölte, hogy levelet küldött az összes afrikai államfők­höz és ebben követelte, hogy a legrövidebb időn Qe Gaulle befejezte látogatását Paraguayban elnök azzal a határozatá­val, hogy fokozza az ol­csóbb, venezuelai és közép­keleti olaj vásárlását. Az amerikai kőolajtársaságok azt vetették Kennedy sze­mére, hogy gátolja az ame­rikai társaságok verseny- képességét A feszültség 1963 novemberében érte el tetőfokát amikor is a há­rom legnagyobb kőolajipa­ri részvénytársaság elnöke felkereste Kennedyt, de „25 perces látogatás után anélkül távozott a Fehér Házból, hogy az elnök en­gedményekről tett volna említést”! Közvetlenül ez­után, november 11-től 13-ig rendezték az amerikai kő­olajipari vállalatok képvi­selőinek kongresszusát amelyen az érdekelt ban­károk és az olaj bárók ki­vétel nélkül részt vettek. „A Chikágóban megtartott kongresszuson — folytató­dik a tudósítás — több éles vád hangzott el Ken­nedy ellen.” Majd minden kommentár nélkül csak ennyit jegyez meg a tudó­sítás: „Egy héttel a kong­resszus után, 1963 novem­ber 22-én John Fritzgerald Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke Texasban, a kőolajipar központjában gyilkosság áldozata lett.” városban. Az sem Mák« hogy Dallasban számos olyan milliomos éi, akik­nek egy-egy businesshe* (legyen az akár üzleti vagy politikai vonatkozású) a dollárok milliói, megfizetett tisztviselők, s megfizetett bérgyilkosok állnak ren­delkezésére. ▲ Daliásról Európában kialakult képet is megdöbbentő, sőt mese- szemenő következtetések levonására jogot adó mo­tívummal egészítette kfci azonban az Epoca, a legte­kintélyesebb olasz képes­lap helyszínen járt tudó­sítója — az elnök meggyig kolását követő első riport­jában. Nerin E. Gun abbém a kivételes szerencsében ré­szesült, hogy már öt, órávaíl a merénylet után — egf new york-i újságírókai szállító különrepül őgép* pel Dallasban lehetett. Gu» joggal tételezte fel, hogy Dallasban a repülőtér épü­letét csak többszöri ellen­őrzés és igazoltatás atá* hagyhatja el. Legnagyobb csodálkozására viszont sent őket nem igazoltatták, sen»1 azokat, akik éppen vala­melyik induló gépbe száll­tak be. A titokzatos fegyver De Gaulle francia elnök szerda este fogadást adott Stroessner paraguayi elnök tiszteletére, s ezzel gya­korlatilag befejeződött két­napos látogatása Paraguay­ban. A szerdai nap folya­mán De Gaulle két ízben is folytatott megbeszélést Strossner elnökkel és veze­tő paraguayi politikusok­ká!. Megfigyelők vélemé­nye szerint a két fél tel­jesen egyetértett a két or­szág együttműködésének fontosságában. Paraguay a nyersolaj-lelőhelyek felku­A KGST Szinesfémkohá- szati Állandó Bizottsága szeptember 28-tól október 5-ig Varsóban megtartotta ülésszakát, amelynek mun­kájában Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyar-ország, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjet­unió képviselői vettek részt. Megfigyelőkkel kép­tatásában, a vasúthálózat kiépítésében, az ország villamosításában szeretne segítséget kapni Franciaor­szágtól. Buenos Airesi jelentések szerint az argentin rend­őrség szabadon mocsátott 40 szakszervezeti funkcio­náriust, akiket kedden tar­tóztattak le Cordobában, a francia elnök látogatásával egyidőben szervezett pero­nista tüntetés során. A le­tartóztatottak jelentős ré­sze azonban még őrizetben maradt. viseltette magát az ülés­szakon a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság is. Mint a PAP Hírszolgála­ti iroda jelenti, az üléssza­kon kidolgozták a színes­fémkohászat szabványosí­tásának munkatervét és ja­vaslatot fogadtak el az év gazdaságosabb felhasználá­sára. belül hívják össze az afri­kai egységszervezet állam­főinek rendkívüli értekez­letét. A kongói politikus, aki hívatlanul érkezett Kai­róba e fórum előtt kíván tiltakozni a vele szemben foganatosított intézkedések ellen. A továbbiakban „Csőmbe kijelentette, hogy nem kívánja meg­szakítani a diplomáciai kapcsolatokat az EAK- al, majd közölte, hogy ha elutazik Kairóból, valószínűleg ellátogat Párizsba. Mint ismeretes, az EAK kormánya attól tette füg­gővé, megadja-e az enge­délyt a távozásra a hívat­lan vendégnek, hogy Leo- polvillében megszüntetik-e az EAK és Algéria nagy- követségeinek blokádját. A Kongóból érkező jelenté­sek ellentmondóak. A ha­tóságok bejelentették, hogy feloldják a zárlatot, de né­hány órával később az őr­ség továbbra is ott állt, csupán annyi volt a kü­lönbség, hogy az örök en­gedélyezték a belépést a nagykövetségek területére Más kongói jelentések szerint tovább folyik a Csőmbe által toborzott fehér zsoldosok hadjá­rata a kongói szabad­ságharcosok ellen. A hírügynökségi tudósítá­sok szerint a zsoldosok és a kongói hadsereg ejtőer­nyős alakulatai szerdán el­foglalták a Burundi hatá­rán fekvő Uvira városát. Az Egyesült Államokban változatlan hevességgel tombol a választási harc. A két nagy párt, a demok­raták és a republikánusok vezetői sorra járják az or­szágot és egymás után te­szik nyilatkozataikat, mondják beszédeiket, he­vesen támadva politikai ellenfeleiket és minél ked­vezőbb színben igyekezve feltüntetni saját pártjuk politikáját. Johnson elnök szerdán választási hadjáratának eddigi leghosszabb csatá­jába kezdett bele, amikor Das Moines városában mondott beszédében meg­indította hatnapos kampá­nyát az Egyesült Államok közép-nyugati részében. E kampány során az elnök legalább 11 államot keres fel, hogy a választók előtt ismertesse pártjának prog­ramját. Johnson beszédében han­goztatta, hogy „az elnöki székben elődei politikáját kívánja követni, amely an­nak felismerésén alapult, hogy az ágyúk és a raké­ták nem hozzák meg a bé­két és azt csupán az em­berek biztosíthatják”. Televízió beszédében Johnson ezután rámutatott arra, hogy napjainkban ezt a politikát heves támadá­sok érik. Ezzel kapcsolat­ban az elnök a republiká­nusok programját „rendkí­vül veszélyesnek” minősí­Amikor a Kennedy-gyil­kosság körülményeit vizs­gáló bizottság még javában dolgozott, Warren, a bi­zottság elnöke egyízben ki­jelentette (szavait a Stern szeptember 13-i száma idé­zi): „Lehetséges, hogy a nyilvánosság bizonyos rész­letekről, állambiztonsági okoból sohasem értesül.” 960 ezer szó Warren bíró megjegyzé­se a bizottság 816 oldal terjedelmű, 960 ezer szó­ból álló jelentésének köz­zététele után sokkal na­gyobb fontosságot nyert, mint amikor a részletek iránt, érdeklődő újságíró­kat a 11 szóval látszólag olcsón kifizette. Rendkí­vül frappánsan fejeződik ez ki a Le monde című te­kintélyes francia lap cik­kében, amely a jelentést kommentálva a következő­ket állapítja meg: a War­ren jelentés valószínűleg „hazafias hamisítvány”, megfejthetetlen okokból el akarja „temetni” a bűncse­lekményt. Nos, a megfejthetetlen okok tekintetében idézhető a Tanjug New York-i tu­dósítójának az a levele, amelyet még január 30-án közöltek a jugoszláv lapok, írója, Bogojevic az ameri­kai kőolaajtársaságok és a washingtoni kormány közit kiélesedett harccal foglal­kozik. Ez a csatározás tu­lajdonképpen — amint a jugoszláv tudósító mond­ja — azért kezdődött, mert az amerikai kőolajtársasá­gokat évi 3,5 milliárd dol­lártól ütötte el Kennedy tette, hangoztatva, hogy Goldwater és Miller köz­társaságpárti jelöltek cél­jukul tűzték ki az atom­fegyverek vietnami beve­tését, a diplomáciai kap­csolatok megszakítását a Szovjetunióval, bizonyos körülmények között az ENSZ-ból való kilépést, a más államoknak nyújtott támogatás megszüntetését, a moszkvai részleges atom­csen d-szerződés nyilvános elítélését. „Ha ezt az utat követnénk, a béke komoly veszélybe kerülne” — je­lentette ki az elnök. A választási kampány során szerdán beszédet mondott Hubert Humphrey, a Demokrata Párt alelnök- jelöltje is. Megállapította, hogy az amerikai külpoli­tikát a jövőben irányító személynek" tudatában kell lennie annak: az Egyesült Államok nem mindenható és nem lehet minden vi­lágproblémát amerikai módra megoldai. A Fehér Ház urának tu­datában kell vésnie, hogy az atomultimátumok dip­lomáciája veszélyes utat jelent és feltétlenül hábo­rúhoz vezet. William Miller, Goldwa­ter alelnökjelöltje szintén beszédet mondott szerdán. A floridai Jacksonville egyetemének hallgatói előtt heves kirohanásokat inté­zett Kuba ellen és közöl­Bárki elutazhat Daliásból Sok szó hangzott el az utóbbi hónapokban Daliás­ról. Köztudomású, hogy a John-Byrch Társaság szék­helye, hogy a fajgyűlölet, és a kommunistaellenesség elterjedt a Texas-állambeli te, hogy Goldwater elnök­ké választása esetén elren­delné az amerikai kikötők lezárását.minden olyan or­szág előtt, amely kereske­delmi kapcsolatokat foly­tat Kubával. Maga Goldwater New Yersey államot já*ja, ahol a REUTER jelentése sze­rint lélkes, de jóval kisebb létszámú hallgatóság előtt beszélt, mint Johnson el­nök. A republikánusok el- nökjelöltje szerdai beszé­deiben ismét Johnson túl­zottnak minősített centra­lizáló politikáját támadta és az elnök által indított „háborút a szegénység el­len” programot szemfény­vesztésnek minősítette. Megszólalt a választási hadjárat során Nixon re­publikánuspárti volt alel- nök is. Nixon támadta a Johnson-kormány vietnami politikáját, azt állítva, hogy Johnsonék nem kö­vetnek erőteljes politikát és amennyiben ezen nem változtatnak, Dél-Vietnam egy éven belül „elveszik a szabad világ számára”. A volt alelnök követelte, hogy az Egyesült Államok teljes katonai eerjét vesse be Vietnamban. Rockefeller New York-i szenátor Albany-ben, az állam fővárosában mon­dott beszédében támogatá­sáról biztosította Goldwa- tort. Számos mű jelent meg külföldön a merénylet óUl A könyvek szerzői sok-soh ellentmondásos körülmény­re hívták fel a figyelmet- Oldalakat tenne ki érvei)« bizonyítékaik és cáfolataik felsorolása. A sok közül is érdemes azonban kitérni az ügy egy máig is rejté­lyes vonatkozására. A War- ren-bizottság jelentése ha­tározottan leszögezi, hogy Lee Harvey Oswald egye­dül, segítőtársak nélkül gyilkolta meg Kennedy el­nököt, 6 tüzelt háromszor a dallasi tankönyvtár ha­todik emeleti ablakábóL Ugyanakkor sok más egyéb forrás közt Joachin Joesten is kifejti könyvében, hogy az ominózus vasúti felül­járó közelében, a vasúti pályán, néhány perccel * merénylet után, éppen azon a. részen, ahonnét a lövést leadhatták — egy fegyveres férfit tartóztattak le. Mint Joesten megjegyzi, a férfi ügyében tíz napig tartott a vizsgálat. Nevét vi­szont sohasem hozták nyil­vánosságra, mint ahogy azí sem közölték, milyen meg­gondolás alapján engedték szabadlábra. Nemcsak róla, de a Kennedy-gyilkosság kapcsán őrizetbe vett más személyekről sem hangzott el hivatalos forrásból egyet­len szó sem. A merénylet ügyét a je­lentés közzététele óta a hivatalos Amerika lezárt­nak tekinti. Valóban le is zárult, hiszen ki kérhetne „perújrafelvételt”, ha a Felhér Ház megelégszik a „hazafias hamistvány” ér­veivel?! Végezetül idézhe­tő az amerikai Portland Herald című lap is, amely keserű önváddal mondta ki a következő szavakat: „Ismét az amerikai para­doxon előtt állunk. Olyan ország a miénk, amely tör­vényes kormányrendszeré­vel dicsekszik, de amely történelmén keresztül meg­őrizte a vadság és a bruta­litás eszközeit.” Ónody György Ciprusi híradás Galo Plaza ciprusi ENSZ- közvetítö szerda délután több mint két óra hosszat tárgyalt Ankarában a tö­rök külügyminisztérium vezető munkatársaival. Utána újságíróknak kije­lentette. azt a benyomást szerezte, hogy „mindenki törekszik a ciprusi problé­ma megoldására és úgy tűnik, hogy az eddigi ma­gatartás vesztett valamit merevségéből. . .” Bemardes, U Thant sze­mélyes ciprusi megbízott­ja és Thimajja tábornok a cipnusi ENSZ-erők pa­rancsnoka szerdán hosz- szabb megbeszélést folyta­tott Kiéridesszel, a cipru­si nemzetgyűlés elnökével, aki jelenleg a köztársaság elnöki teendőket is ellátja, valamint Georgadzsisz cip­rusi bel- és hadügyminisz­terrel. A nicosiai kormány egy szóvivője szerint a Ni- cosia-Kirenia útvonal meg­nyitására vonatkozó meg­állapodásról tárgyaltak. U Thant ENSZ-főtitkár fogadta Nagy-Britannia, Olaszország és Törökország ENSZ-képviselőit és a cip­rusi kérdésről tárgyalt ve­lük. Az olasz küldöttnél azután érdeklődött, müven lehetőség van arra, hogy Olaszország újabb hozzájá­rulást nyújtson a ciprusi ENSZ-erők költségeihez. KGST-tcmácskozás Varsóban Vádak — ellenvádak \ Az amerikai elnökválasztási hadjáratról i

Next

/
Thumbnails
Contents