Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-27 / 219. szám

2 yóGBAD 1964. október J7. kedd. Ünnepi gyűlés Bukarestben Bukarest (MTI) Szovjet és lengyel vezetők találkozása A Román Fegyveres Erők Napja alkalmából vasár­nap ünnepi gyűlést tartot­tak Bukarestben, amelyen megjelent a Grecsko mar­sall, honvédelmi miniszter- helyettes vezette szovjet küldöttség. Kirkenes (TASZSZ): Kirkenesben a szovjet harcosok emlékművénél vasárnap ünnepi gyűlést tartottak abból az alkalom­ból, hogy a szovjet csapa­tok 20 esztendővel ezelőtt szabadították fel Észak- Norvégiát a hitlerista meg­szállás alól. A gyűlésen Frisvold al­tábornagy, a norvég szá­razföldi csapatok parancs­Az ünnepségen Salajan hadseregtábornok, a román fegyveres erők minisztere mondott beszédet. Kijelen­tette, hogy a bátor szovjet és román katonáknak Ro­mánia szabadságáért közö­sen ontott vére erősítette meg a román-szovjet fegy­noka mondott beszédet. A norvég kormány nevében köszönetét mondott a fel­szabadító szovjet népnek. A norvég nép — mondot­ta Frisvold — mindenkor hálával gondol vissza a szovjet katonák hősiességé­re és a lakosság iránt tanú­sított baráti magatartásá­ra. A norvég kormány ne­vében Frisvold áltábornagy verbarátságot. Hadseregünk — mondotta — mint a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek résztvevője, a szo­cialista országok hadsere­gével szoros egységben tel­jesíti feladatait, eltökélten áll a szocializmus és a vi­lágbéke vártáján. megkoszorúzta a szovjet harcosok emlékművét. A gyűlésen beszédet mondott még G. J. Gyeni- szov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának képvise­lője, a szovjet küldöttség vezetője és K. Sz. Grusevoj altábornagy. A szovjet kül­döttség ugyancsak elhelyez­te koszorúját a szovjet har­cosok, valamint a norvég hazafiak emlékművénél. Moszkva, (TASZSZ): A napokban a bialowie- zai erdő körzetében talál­kozásra került sor a Szov- jeutnió Kommunista Párt­ja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői kö­zött. A találkozón szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, Alek- szej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke és Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára; lengyel részről Wladyslaw Gomul­zottságának első titkára, Józef Cyrankiaewicz, a LEMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a lengyel mi­nisztertanács elnöke és Zé­nón Kliszko, a LEMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára vett részt. A szívélyes, baráti lég­körben, a teljes nézetazo­nosság jegyében megtar­tott találkozón a SZKP és a LEMP közötti kapcsola­tok további fejlődésének,, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság közötti sokoldalú együtt­működés fejlesztésének kérdéseit vitatták meg. SZÉLJEGYZET | A mlágpoliíiki „beteg embere“ A Frankfurter Rund­schau című nyugatnémet lap beszámol arról, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság könyvpiacán rövide­sen megjelenik egy igen figyelemre méltó könyv, Már a címe sem akármi­lyen: „Megmenthető-e még a háború?” A bejelentés rután —- műfajilag nehezen beso­rolható — írd* következik^ amely részben az említett könyv recenziója, részbet afféle publicisztikai elme- futtatás. Lényege a kivet­kező: Ahogy valaha a szul­táni Törökországot „Euró­pa beteg emberének” hív­ták a politikusok, úgy a világpolitika beteg embe­re most — a szerző sze­rint — maga a háború. A mai technikai adottságoki egyszerűbben: a mai fegy­verek mellett — állítja é cikk írója — a háború túl­haladott dolog, halálra van ítélve. ka, a LEMP Központi Bi­A brit külügyminiszter Washingtonban Patrick Gordon Walker, brit külügyminiszter va­sárnap Washingtonba ér­kezése után kijelentette, hogy nem vitt magával Washingtonba semmilyen különleges javaslatot. Gor­don Walker hírek szerint Wilson későbbi washingto­ni útját készíti elő, de el­sősorban a NATO problé­máiról folytat széleskörű eszmecserét. Eszak-Norvégia felszabadulásának huszadik évfordulója Befejeződött a \D.\Sz tanácsának ülésszaka Vasárnap a későesti órák­ban, Eugenie Cotton asz- szony ünnepélyes zárósza­vával befejeződött a Nem­zetközi Demokratikus Nő­szövetség tanácsának szó­fiai ülésszaka. Az ülésszakon, amelyen csaknem 70 ország demok­ratikus nőrrjozgalmának képviselői vettek részt, megválasztották az NDNSZ új alelnökeit és titkárait. Váratlan repülőgépek és autódefekt Finis az amerikai választási kampányban párti jelszavakat lobogta­Washington, (MTI): Johnson amerikai elnök vasárnap kétnapos válasz­tási körutat kezdett három déli államban. Johnson, a demokraták elnökjelöltje az első nap a floridai Fort Leauerdale-t, Boca Ra- tónt-t, Miami-t, és Orlan- do-t kereste fel. Az amerikai választási kampány finisében John­son déli körútja már az első órákat tekintve is, meglehetősen mozgalmas­nak mutatkozott. Boca Ra- tonban például, amikor a floridai egyetemet kereste fel és beszédének leghatá­sosabb részénél tartott, két repülőgép húzott el az épü­let fölött s Goldwater­tott. A helikopter, amely az elnöki gépkocsi karavánt kísérte, a repülőgépek nyomába eredt és „eltaná­csolta” őket a színtérről. Egy másik kínos mozza­nat: évek óta először for­dult elő, hogy az elnöki gépkocsi kereke defektet kapott. Boca Ratonbán Johnson kénytelen volt a titkosszolgálat kocsiján folytatni útját. Miamiban viszont a he­lyi fiatalság olyan túlzott lelkesedéssel fogadta John- sont, hogy szállodájának csarnokában tettlegességre került sor a buzgó rend­őrök és az összesereglett fiatalok között. pCCUMlJFS iM k DS: — Jobban spékelve inkább szeretem! (Gerő Sándor rajza) Visszaszorult a szélső jobboldal Tartományi választások Ausztriában Bécs (MTI): A vasárnap megrendezett ausztriai tartományi válasz­tások a választó jogosult la­kosságnak több mint a fe­lét érintették. Alsó-Auszt- riában továbbra is' a nép­párt rendelkezik az abszo­lút többséggel. A salzburgi tartományi választások szo­ciáldemokrata szavazatnye­reséget hoztak. A kommu­nisták és baloldali szocia­listák választási blokkja a korábbi három helyett ez­úttal két mandátumhoz ju­tott. A szélső jobboldali Sza­badság Párt számottevően visszaszorult: Bécsben 24 ezer szavazatot s egy man­dátumot vesztett, Alsó- Ausztriában ismét nem ju­tott be a képviselőtestület­be Salzburgban pedig szin­tén szavazatokat vesztett. Új chilei elnök Santiago (MTI): A chilei képviselőház és a szenátus együttes ülésén ünnepélyesen beiktatta Eduardo Frei-t, az új köz- társasági elnököt. Freit idén szeptember 4-én abszolút többséggel ' választották meg Chile új elnökévé. Hi­vatalát november 3-án fog­lalja el, megbízatása 1970- ben jár le. A szociáldemokraták jelentős előretörése három nyugatnémet tartományban Hamburg (MTI): A Hessen, Rajna-Pfalz és Saar-vidék nyugatnémet tartományokban vasárnap megtartott községtanácsi választásokon a szociálde­mokraták kerültek ki győz­tesen. A kereken hat és fiimil­lió választásra jogosult ál­lampolgár 75—80 százaléka járult az urnákhoz. Willy Brandt, az SPD el­nöke — a DPA tájékozta­tása szerint — yasárnap este reális célnak minősí­tette a szociáldemokraták győzelmét a legközelebbi parlamenti választásokon. Betegágyához viszont —* folytatódik a cikk — ren­geteg „orvos” sietett, akik minden eszközzel meg akarják menteni a pa­cienst. Figyelmet érdemel ez a gondolatsor. A Newsweek például azt közli Kalifor­niából, az Eduards légitá­maszpontról, hogy ott si­kerrel folynak egy immár kétszemélyes U—2-es kém­repülőgép „üzemi” próbái. Biztos, hogy ez a változat legalább olyan éltető „gyógyszert” jelent az em- ‘Titett félelmes betegnek, mint az elődje. Ennek megfelelően a közvéle­mény visszhangja sem lesz kedvezőbb, mint a Powers főhadnagy által vezetett és a Szovjetunió felett lelőtt U—2 incidens idején volt. A világ azt várja a fele­lős politikusoktól, hogy ne a halál, hanem az élet or­vosai legyenek, s hogy engedjék békén távozni a békétlenséget... — Ha — Gibraltar, a legendás v szikla, amely 260 esztendeje őrzi az angol birodalom számára — és ezzel együtt persze az at­lanti blokk számára is — a Földközi-tenger nyugati ki­járatát, úgy látszik viharos történelmének forduló­pontjához érkezett. Az ENSZ 24-es bizottsága a múlt hét végén egy hatá­rozatában kimondotta: az ENSZ 1960-as nyilatkozatát a gyarmati területek ön­rendelkezési jogáról erre a brit koronagyarmatra is alkalmazni kell. Ezért azt „ajánlotta” Spanyolország­nak és Anglia kormányá­nak, hogy kezdjenek tár­gyalásokat a gibraltári kér­dés rendezéséről. Az angolok persze nyom­ban „nemet” kiáltottak : kereken kijelentették, hogy Anglia nem bocsátkozik tárgyal ásókba Spanyolor­szággal Gibraltár szuvere­nitásáról. A kérdés nem ilyen egy­szerű. Az egész vita. értékét kétségessé teszi már a „függetlenséget” és önren­delkezést követelő Franco rezsim természete is. Senki számára nem lehet kétsé­ges, hogy Spanyolországot Sziklaerőd — ssépségilcsstr ómmal nem a „népek, barátságá­nak eszméje” hajtja, ami­kor Gibraltárt Spanyolor­szághoz akarta csatolni. Az egyik változat szerint Franco tábornok azt sze­retné kierőszakolni, hogy Gibraltárt tegyék spanyol­angol kettős támaszponttá. Ez ugyanis elgondolásai szerint azt eredményezné, hogy a támaszpont részle- gís birtokában könnyebben elérhetné felvételét az At­lanti Blokkba. Egy másik tényezője a spanyol követeléseknek az, hogy Franciaország és Nyu- gat-Németország, (főleg a közöspiaci konfliktus miatt) fontos gazdasági kérdések­ben szemben állnak Nagy- Britanniával. Spanyolor­szág viszont közeledik a Közös Piac felé és sokak szerint hónapok kérdése, hogy átlépi annak küszö­bét. Ebben a helyzetben Franco francia-nyugatné­met támogatásra számít gibraltári céljai elérésében. A Gibraltár ügyében in­dított spanyol roham har­madik tényezpje az észak­afrikai spanyol gyarmatok sorsa. Franco Spanyolor­szága minden eszközzel meg akarja tartani gyar­matait a Szahara peremte­rületén. Ezek a gyarmatok gazdasági szempontból fon­tosak Spanyolország szá­mára, katonailag pedig a Kanári-szigetek stratégiai hátországát” alkotják. A Franco-rendszer úgy véli, hogy ha meg tudja vetni, a lábát a gibraltári sziklán — könyebben és tovább tudja uralma alatt tartani az 'említett észak-afrikai te­rületeket. pz a három fő ok sarkalja Spanyol- országot a gibraltári vita megindítására. Az angolok helyzete meglehetősen gyenge volt, hiszen a gyar­mati hódítás „jogánál” egyébre nem igen hivat­kozhattak. Az ENSZ-hatá- rozat ilymódon kétségtelen vereséget jelent Nagy-Bri- tanriia számára a Gibral-' tárért folyó nemzetközi kö­télhúzásban. E vereségen Szerencsé* jükre van két „szépség- flastrom”. Az egyik az, hogy az „önrendelkezési jog” zászlaját lobogtató „győztes” fél erkölcsileg és politikailag még védhetet- lenebb politikát folytat, mint Nagy-Britannia. A másik pedig az, hogy az ENSZ 24-es bizottsága Gib­raltár önrendelkezési jogá-l nak elvével együtt — azt* is kimondta, hogy az ön­rendelkezési jogot a Spa- nyol-Szahara és a többi észak-afrikai gyarmatok ügyében is alkalmazni kell. Ez az utóbbi határozat kényelmetlen helyzetbe hozta Francoókat, s aligha lehet kétséges, hogy ilyen körülrnények között már a gibraltári „önrendelkezés” zászlaját is kisebb lelkese­déssel lengetik majd. A vita eredménye pil- lanatnyilag így csak egy „ideiglenes döntetlen”. A gibraltári határozat már jelzi, hogy a sziklaerőd csa­tája ezentúl szerepét kap az Atlanti Blokkon belüli hatalmi játszmában és a következő évek nyugat-eu­rópai politikai küzdelmei­nek érdekes epizódja lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents