Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-27 / 219. szám

»8* sfceSbar í» kedd. »ÖSSAB Biitdsitiák ox állatállomány átteleltetését Elekben a napokban a termelőszövetkezetek leg­többjében az időszerű mun­kák mellett nagy gonddal készülnek a télre is. Leg­nagyobb feladatot az állat- állomány átteleltetése je­lenti Persze nincs ok a vészharang kongatására. A gazdaságok, néhány kivé­telével több és jobb minő­ségű szálas és tömegtakar­mánnyal rendelkeznek, minta műit évben. Ha ezzel jól gazdálkodnak, nem lesz fennakadás. Az abraktakar­mányból viszont hiány mu­tatkozik. Ezt a hiányt el­sősorban a gazdaságoknak maguknak kell pótolniok, a központi készletre nem izámíthatnak. Azokban a termelőszövetkezetekben gondolkodnak helyesen, ahol nem várakoznak, hanem minden lehetőséget kihasz­nálva hozzálátnak a hiány­zó abraktakarmány pótlá­sához. Megyénk több szövetke­zetében a vezetőség tanács­kozást folytat az állatállo­mánnyal nem rendelkező tagokkal, hogy az abrak­takarmányban járó pré­miumot» vagy a részes mű­velés és munkaegység utá­ni részesedést abraktakar- mány helyett készpénzben vegyék fel. A salgótarjáni járás termelőszövetkeze­teiben a tsz-ek vezetősé­geinek felhívása megértés­re talált és a termelőszö­vetkezetek jelentős meny- nyiségű abraktakarmány­hoz jutottak. Vannak ter­melőszövetkezetek, ahol gondot okoz a takarmány­vásárlás, mert n ?m rendel­keznek megfelelő összeg­gel. A gazdaságok abrak-, takarmány vásárlására hi­telt kaphatnak. Jelenleg ilyen célra több mint tíz millió forint all rendelke­zésre. Egyébként az állatállo­mány téli 3tetősének biz­tosítására már különböző intézkedéseket tettek. Töb­bek között, hogy a tejüze­meknél keletkező mellék­termékeket maradméktala- lu! takarmányozásra hasz­nálják fel. A tejüzemnek ez­zel kapcsolatban már tár­gyalásokat folytattak a ter­melőszövetkezetek megbí- zottaival. Megkezdték a nedves és száraz répasze­letek átvételét is. A selypi cukorgyárból eddig már több vagonnal szi'lfiottak a megyébe. A termelői já­randóságokat veszik át a kö­zös állomány takarmányo­zására. Ezt természetesen a tagság és a vezetőség kö­zős megegyezése- alapján. Intézkedtek arról is. hogy a keveréktakarmányok el­osztásakor a tápok olyan gazdaságokba kerüljenek, ahol azok a legjobban ér­tékesülnek és a rendelke­zésre álló táptakarmány akár több, akár egy állat­csoport megszakítás nélkü­li folyamatos ellátást biz­tosítja. Az átteleltetésre az in­tézkedések már megtörtén­tek, szorgalmazni kell, ezek az intézkedések meg­valósuljanak mindenütt. A Megyei Tanács legutóbb egyik utasításában arról in­tézkedett, hogy azokban a gazdaságokban, amelyek a takarmány takarékos keze­lésében, tárolásában és fel- használásában a legjobb eredményt érik el, a tag­ságot megfelelő jutalmazás­ban részesíti. Löwy Sándor 1906-1929 Mindössze 23 évet élt. Rövid életútja mégis örökké emlékezetes lett. Benne van a sokat tapasz­talt ifjúmunkás humaniz­musa, elindulása és fölesz- m élése, megérkezése a marxista—leninista zászló alá. Szerette az életet, de oly nagyon, hogy még a halált is vállalta, tisztasá­gáért és teljességéért. Az iskolából egy másik iskolába került, inas-ként egy pékműhelybe, ahol megtanulta, mit jelent a tőke és a munka harca. Ön­maga sorsán mérte le, mennyire fájhat ifjú osztá­lyos-társainak ugyanaz a gyötrelem. Kora 'hajnaltól késő éjszakáig tartott a munkaideje. Öt azonban szellemében readkivüli fo­gékonysága megóvta a „be­letörődés” csapdájától. Cé­lul tűzte maga elé méltat­lan helyzetének megváltoz­tatását. így keriilt a kom­munista ifjúmunkások kö­zé. Akkoriban Csehszlová­kiában élt még, ahol — 18 éves korában — a Kommu­nista Ifjúsági szövetség tit­kári teendőit bízták rá. 1926-ban került Magyar- országra. Az itt szerzett tapasztala­itok fokozták elszántságát. Tehetsége a küzdelem él­vonalába vezényelte s mint a KIMSZ titkára irányítot­ta a kommunista fiatalokat. Eredményes munkáját a MSZMP ifjúmunkás alosz­tályában folytatta. Az osz­tályharc minden területén bámulatos rátermettséggel állt helyt. A nagy célok erős akaratot oltottak belé. A kor illegális mozgal­mának terepe rendkívüli ■ gszedelmekkel volt tele. A r-slitikai nyomozók, rend­őrkémek. besúgók, árulók, megalkuvók egész sokasá­ga akadályozta humanista céljainak megvalósításában. Az előre nem látható buk­tatók, egy pillanatnyi elfá­radás, vagy konspirációs hiba máris elbuktatta a harcost. Löwy mindezt jól tudta. Áldozatos szívvel követte azonban korabeli példaké­peit. Lelkesítette őt az ille­gális magyar kommunista párt hősiessége és leninista igazsága. Gyémántok csi- csolták a gyémántot, s az idők nyomása gondoskodott keménységéről. 192SÍ októ­ber 27-én harcosként halt meg. 1927-ben zúdult reá a Horthy-féle politikai rend­őrség gépezete. Csupán a dantei Pokol ’borzalmaihoz hasonlíthatók az akkori fő- kapitányság kínzó kamrái­ban átélt szenvedései. Meg­törni mégsem tudták. Nem vált méltatlanná sem a mozgalomhoz, sem önmagá­hoz. Végső fokon a törvény lábbal táprása révén állí­tották a burzsoá vérbíró- ség elé amely sokadmagá­val elítélte, őt 3 és fél évi (egyházzal sújtották. A fegyházban tovább gyötörték. Az elviselhetet­len bánásmód ellen az or­szág valamennyi fegyinté­zetében éhség-sztrájkkal tiltakoztak a politikai el­ítéltek. Ez a küzdelem — 1929-ben — bámulatra késztette az egész világ ha­ladó embereit. Ezért a ne- kidü'hödött reakció minden­áron le akarta tömi az el­lenállást. A szó szoros ér­telmében megölték az éh­ségsztrájk vezetőit. Löwy közéjük tartozott. Fizikai létében elmúlt azon a ködös, rideg októ­beri napon, de tetteiben él. ezek hatása soha el nem múlik . , F. M. Tél előtt as építőipar A legfontosabb tartalék Nem könnyű . egy építő­ipari vállalat számára olyan téliesítési tervet el­készíteni, hogy azzal min­denki elégedett legyen. Il­letve, amikor a terv elké­szül, akkor még hagyj án. A baj akkor kerekedik, amikor a végrehajtás nem úgy sikerül, ahogyan el­terveztük. Őszintén szólva, nem is nagyon tudunk olyan téliesítési tervről, amelyet pontról pontra végrehajtották volna. Hi­szen az ilyen tervhez nem kéne egyéb, mint hónapok­ra előre látni, mit hoz az időjárás. Ne legyen „matt" A téliesítési terv elké­szítőinek a sakkmesterek tulajdonságaival kell bír- niak: az ellenfél minden lehetséges lépésére tarta­lékolni az ellenlépések va­riációinak széles skáláját. Hogy még szorult helyzet­ből sem alakulhasson véd­het etlen „matt”. Nos, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat téliesí­tési tervének szerzői az idén mintha rendelkezné­nek néhány ilyen tartalék­kal. Ebből a szempontból te­hát nem is az a negyven­egymillió forint a legérde­kesebb, amit az idei ne­gyedév harmincöt millió­jával szemben 1965 első negyedében fel akarnak használni. Inkább az a sok „ha”, amit a tervben ol­vashatunk. Emlékszem egy megbe­szélésre, amelyen valaki éppen ezt kifogásolta. Pe­dig egy tervnek nem min­dig gyengéje a „ha”. Per­sze másként hat, mikor a két legnagyobb téliesíthetó objektum problémái köz­ben hangzik fel mindunta­lan. Ez a két építkezés a kórház és a művelődési háza. A tét mindkettőnél nagy. Jó téliesítésük azt jelenti, hogy a kórházban 1966 elején megkezdődhet a próbaüzemelés, a műve­lődési ház pedig 1965 első felében átadható. De a jó téliesítés azt is jelenti, hogy a hideg hónapokban itt nagyon sok építőipari munkás dolgozhat. S ez sem éppen utolsó szem­pont. Gondok a kórháznál Lesz is a kórházban munka, mondták az épí­tők, ha lesz fűtés. Ez a „ha” nem sokáig élt, mert az egyik vállalati dolgozó javaslata alapján sikerült elfogadható megoldást ta­lálni. A megvalósításon máris munkálkodnak. Azonban a „B” és a „C” jelű épületben mégis nagy a fennakadás. Az efféle munkára mondják a szak­emberek, hogy „kulcs- munka”, mert ahová szel­lőzőberendezést építenek, ott csöveket építenek be a falba, s azt rabitz-fallal még el is takarják. Csak ez után lehet megkezdeni a vakolást burkolást, s a többi finomabb jellegű be­fejező műveletet. Hanem a szellőző berendezéseket szállító és szerelő vállalat felajánlott befejezési ha­tárideje miatt már most a hideg fut végig a háton. Az alvállalkozó 1965. már­cius 31-re ígéri a szellő­zés szerelésének, befejezé­sét. Még a hozzá nem értő is láthatja, ha nem sikerül a alvállalkozót jobb belá­tásra bírni — amire egyébként napjainkban tö­MUNKA VTAN: Hova megy? Dálgozik-e, és mit? Tanul-e? Mit olvas? • Mit néz ét hallgat? Amit tesz, kielégíti-e szabadideje eltöltésé­ben? Ha nem, mit kívánna még? E kérdésekkel látogat­tunk el a napokban a salgótarjáni Acéláru­gyárba. A kérdésekre a gyár Angyal nevű mun­kásai válaszoltak: József, István, Béla, László, Im­re, Nándor. Akadt közöt­tük csoportvezető, daru­kezelő, szegtisztító, esz­tergályos, ponthegesztő, betanított munkás, üzemi takarító, stb. Az azonos nevű embereket a gyár­ban az egymástól való megkülönböztetés lehe­tősége céljából 1926-tól számozzák, illetve jelölik római számokkal. Az Angyalokat is. Közülük húszat tálaltunk az üzemben. Húsz valasz alapján természetesen megköze­lítően sem \ nyerhetünk teljes képet arról, hogy egy ipari nagyüzem munkáskollektívája hasz­Mive! tölti a szabadidejét? nosas, céltudatosan töl- ti-e el szabadidejét? Húsz ember: csepp a tenger­ben Ám, ha válaszaik alapján nem is alakulhat ki teljes kép, már húsz vá-. lasz is módot nyújthat bi­zonyos általánosabb érvé­nyű tanulságok levonására. Lássuk tehát a vála­szokat! A megkérdezettek sal­gótarjáni, Somoskőújfa­lui illetve zagyvarónai lakosok, valamennyien családosok. Munka után mindannyian haza men­nek. Otthon közülük sen­kii sem végez külön mun­kát, leszámítva a ház kö­rül adódó teendőket, (fa­vágás, gyümölcsfaápo­lás, stb.) Tíz százalékuk (két dolgozó) tanul kö­zépiskolában, könyvet csak ők olvasnak. Köte­lező olvasmányokat. A többiek legfeljebb újsá­got. Rádiót valamennyien hallgatnak, televíziót szintén mindannyian néz­nek. (Főképpen a sport­adásokat.) Az egyéb el­foglaltságok közt leggyak­rabban a vendéglő szere­pel. A jelenlegi állapot a megkérdezettek 60 száza­lékát elégíti ki. A negy­ven százalékának (40 év alatti fiatalabb korosz­tály) ez kevés. Ki mit kí­vánna még? Nehány va­lasz: ötös találatot a lot­tón, több fizetést, hogy több jusson a szórakozás­ra (vendéglő!), televíziót, autót, stb. A válaszok alapjan, mint mondottuk, nem vonhatunk le végleges következtetést. Nem sze­repelnek a megkérdezet­tek közt szocialista bri­gádtagok sem. Bár más felmérések alapján tud­juk, e brigádoknál is ép­pen a kulturális követel­mények, valamint a ta­nulás terén mutatkoznak a legnagyobb hiányossá­gok. Márpedig ez szintén összefügg a szabadidő felhasználásával. Mit tehetünk? Akadnak üzemek, ahol a dolgozók fele nem vé­gezte el az általános is­kolát, sőt számottevő az analfabéták száma is. S mi derül ki az Angyalok válaszaiból? Egy ezzel bizonyos mértékig össze­függő probléma. Neveze­tesen : nagyrészük ugyan elvégezte az általános is­kolát, de egyikük sem ol­vas könyvet (10 százaléka a kivétel), egyikük sem fordít gondot általános, illetve szakmai műveltsé­gének emelésére; Erre az igénye is hiányzik! Miért fontos mindé számunkra? Több okból. Elsősorban természe­tesen az egyén szempont­jából. De lényegesek a többi okok is. Mindenek­előtt a szüntelen emelke­dő műszaki színvonal, a gyártás-, illetve gyárt­mányfejlesztés, az ex­portáruk minőségének ja­vítása sürgeti a műszaki kultúra emelését. Márpe­dig műszaki képzettségét ki-ki elsősorban szabad­idejében emelheti. Vagy­is: amikor ideje van rá! A szabadidő eltöltése i- lyenformán tehát első­rendű termelési kérdés is. Méginkább az lesz a jö­vőben! Mit tehetünk? A válasz nem könnyű. Ki mivel tölti a szabad­idejét, látszólag ehhez semmi közünk. De csak látszólag! Mindenekelőtt a szocialista brigádnál sürgető a feladat, de az Anagyalok esetében is: tanuljanak meg az embe­rek szocialista módon ta­nulni és gondolkozni. Ne­héz feladat, igaz. De szép és fontos eegberi te­endő. Az Angyalok érdeké­ben. Az ember érdeké­ben. S ez vállalati, népgaz­dasági érdek is. T. E. raksaessek —, a ionrhás te­ljesítése veszélybe jcarfflL Távffté« é> a többiek... Akadálynak, mint lát­ható, ez az egy is elég ten­ne, de mivel a baj nem jár egyedül, ezen kívül is) van. Ugyan ez vanatkogák’ a művelődési házra is. Itt az épület fűtésszerelését kellene elvégezni. hogy novemberben, vagy de­cemberben fogadhassa a távfűtés által szállított forró vizet. De a Csőszere­lői pari Vállalat főmérnö­kének se hideg, se meleg ígéretével aligha lehet majd fűteni. Ezért, az épí­tőknek már most fel kell készülniök egy más „variá-* ciós lépésre”. Amiből az is kiderül, hogy a lényeg nem az akadályok felsoro­lása. Mert a kórház terü­letén még így is kilenc­ven-száz embert foglalkoz­tathatnak télen. A művelődési ház ügyén ben pedig napokon belül dűlőre viszik: csinalják-e a fűtésszerelést a pestiek, vagy keressenek Tarján- ban alkalmas embereket hozzá. Félszemmel pedig a télen is folytatható lakás­építkezéseket méregetik: a Rokkant-telepit, a VSrös- hadsereg útit, a Féeskő utcait, a ..belgiumit”; le­het-e ..keresni”, valamint a KÖJÁL, új saékhárának téli munkáin: esetleg még többe is. mint amennyi egyelőre a tervben szere­pel. A főmérnököt erősen foglalkoztatja az Acéláru- gvár készáru raktárának téliesítés«. Viták és tettek Ebből derül ki. hö*v van az építőknek még egy másik „tartaléka". Az építőipari szakemberek vé­leménye nem egyöntetű, a teljesítésről. Van, aki es­küszik rá. var. aki szük­séges rossznak tartja, var, aki még ennél is tovább megy. Való igaz. hogy a téliesítés költségei nagvok és esetenként egyáltalán nincsen arányban az elér­hető termelékenységgel. Ma azonban a mi építő­iparunk — a munka megJ tervezésétől a bérezésig —1 olyan felépítésű, hogy nem nélkülözheti dolgozóinak téli munkáját. Vitatkozni a problémán lehet, érde­mes is. Közben azonban teljes erővel dolgozni kell. És a nógrádi építők dol­gozni akarnak a télen. Dolgozni és hasznot hajta­ni. A téliesítés a lehetősé­gek terve. Ennél többet nem is szabad várni tőle. A téli munka biztosítéka azonban az ember: veze­tők és vezetettek akarata, következetessége, találé­konysága. Félkészül» jól a télre — kéül. De arra felkészülni méginkább hogy meglepetések várat­lanul ne érhessenek ben­nünket. CeHamcEa ©Ssa.

Next

/
Thumbnails
Contents