Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-27 / 219. szám
»8* sfceSbar í» kedd. »ÖSSAB Biitdsitiák ox állatállomány átteleltetését Elekben a napokban a termelőszövetkezetek legtöbbjében az időszerű munkák mellett nagy gonddal készülnek a télre is. Legnagyobb feladatot az állat- állomány átteleltetése jelenti Persze nincs ok a vészharang kongatására. A gazdaságok, néhány kivételével több és jobb minőségű szálas és tömegtakarmánnyal rendelkeznek, minta műit évben. Ha ezzel jól gazdálkodnak, nem lesz fennakadás. Az abraktakarmányból viszont hiány mutatkozik. Ezt a hiányt elsősorban a gazdaságoknak maguknak kell pótolniok, a központi készletre nem izámíthatnak. Azokban a termelőszövetkezetekben gondolkodnak helyesen, ahol nem várakoznak, hanem minden lehetőséget kihasználva hozzálátnak a hiányzó abraktakarmány pótlásához. Megyénk több szövetkezetében a vezetőség tanácskozást folytat az állatállománnyal nem rendelkező tagokkal, hogy az abraktakarmányban járó prémiumot» vagy a részes művelés és munkaegység utáni részesedést abraktakar- mány helyett készpénzben vegyék fel. A salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben a tsz-ek vezetőségeinek felhívása megértésre talált és a termelőszövetkezetek jelentős meny- nyiségű abraktakarmányhoz jutottak. Vannak termelőszövetkezetek, ahol gondot okoz a takarmányvásárlás, mert n ?m rendelkeznek megfelelő összeggel. A gazdaságok abrak-, takarmány vásárlására hitelt kaphatnak. Jelenleg ilyen célra több mint tíz millió forint all rendelkezésre. Egyébként az állatállomány téli 3tetősének biztosítására már különböző intézkedéseket tettek. Többek között, hogy a tejüzemeknél keletkező melléktermékeket maradméktala- lu! takarmányozásra használják fel. A tejüzemnek ezzel kapcsolatban már tárgyalásokat folytattak a termelőszövetkezetek megbí- zottaival. Megkezdték a nedves és száraz répaszeletek átvételét is. A selypi cukorgyárból eddig már több vagonnal szi'lfiottak a megyébe. A termelői járandóságokat veszik át a közös állomány takarmányozására. Ezt természetesen a tagság és a vezetőség közős megegyezése- alapján. Intézkedtek arról is. hogy a keveréktakarmányok elosztásakor a tápok olyan gazdaságokba kerüljenek, ahol azok a legjobban értékesülnek és a rendelkezésre álló táptakarmány akár több, akár egy állatcsoport megszakítás nélküli folyamatos ellátást biztosítja. Az átteleltetésre az intézkedések már megtörténtek, szorgalmazni kell, ezek az intézkedések megvalósuljanak mindenütt. A Megyei Tanács legutóbb egyik utasításában arról intézkedett, hogy azokban a gazdaságokban, amelyek a takarmány takarékos kezelésében, tárolásában és fel- használásában a legjobb eredményt érik el, a tagságot megfelelő jutalmazásban részesíti. Löwy Sándor 1906-1929 Mindössze 23 évet élt. Rövid életútja mégis örökké emlékezetes lett. Benne van a sokat tapasztalt ifjúmunkás humanizmusa, elindulása és fölesz- m élése, megérkezése a marxista—leninista zászló alá. Szerette az életet, de oly nagyon, hogy még a halált is vállalta, tisztaságáért és teljességéért. Az iskolából egy másik iskolába került, inas-ként egy pékműhelybe, ahol megtanulta, mit jelent a tőke és a munka harca. Önmaga sorsán mérte le, mennyire fájhat ifjú osztályos-társainak ugyanaz a gyötrelem. Kora 'hajnaltól késő éjszakáig tartott a munkaideje. Öt azonban szellemében readkivüli fogékonysága megóvta a „beletörődés” csapdájától. Célul tűzte maga elé méltatlan helyzetének megváltoztatását. így keriilt a kommunista ifjúmunkások közé. Akkoriban Csehszlovákiában élt még, ahol — 18 éves korában — a Kommunista Ifjúsági szövetség titkári teendőit bízták rá. 1926-ban került Magyar- országra. Az itt szerzett tapasztalaitok fokozták elszántságát. Tehetsége a küzdelem élvonalába vezényelte s mint a KIMSZ titkára irányította a kommunista fiatalokat. Eredményes munkáját a MSZMP ifjúmunkás alosztályában folytatta. Az osztályharc minden területén bámulatos rátermettséggel állt helyt. A nagy célok erős akaratot oltottak belé. A kor illegális mozgalmának terepe rendkívüli ■ gszedelmekkel volt tele. A r-slitikai nyomozók, rendőrkémek. besúgók, árulók, megalkuvók egész sokasága akadályozta humanista céljainak megvalósításában. Az előre nem látható buktatók, egy pillanatnyi elfáradás, vagy konspirációs hiba máris elbuktatta a harcost. Löwy mindezt jól tudta. Áldozatos szívvel követte azonban korabeli példaképeit. Lelkesítette őt az illegális magyar kommunista párt hősiessége és leninista igazsága. Gyémántok csi- csolták a gyémántot, s az idők nyomása gondoskodott keménységéről. 192SÍ október 27-én harcosként halt meg. 1927-ben zúdult reá a Horthy-féle politikai rendőrség gépezete. Csupán a dantei Pokol ’borzalmaihoz hasonlíthatók az akkori fő- kapitányság kínzó kamráiban átélt szenvedései. Megtörni mégsem tudták. Nem vált méltatlanná sem a mozgalomhoz, sem önmagához. Végső fokon a törvény lábbal táprása révén állították a burzsoá vérbíró- ség elé amely sokadmagával elítélte, őt 3 és fél évi (egyházzal sújtották. A fegyházban tovább gyötörték. Az elviselhetetlen bánásmód ellen az ország valamennyi fegyintézetében éhség-sztrájkkal tiltakoztak a politikai elítéltek. Ez a küzdelem — 1929-ben — bámulatra késztette az egész világ haladó embereit. Ezért a ne- kidü'hödött reakció mindenáron le akarta tömi az ellenállást. A szó szoros értelmében megölték az éhségsztrájk vezetőit. Löwy közéjük tartozott. Fizikai létében elmúlt azon a ködös, rideg októberi napon, de tetteiben él. ezek hatása soha el nem múlik . , F. M. Tél előtt as építőipar A legfontosabb tartalék Nem könnyű . egy építőipari vállalat számára olyan téliesítési tervet elkészíteni, hogy azzal mindenki elégedett legyen. Illetve, amikor a terv elkészül, akkor még hagyj án. A baj akkor kerekedik, amikor a végrehajtás nem úgy sikerül, ahogyan elterveztük. Őszintén szólva, nem is nagyon tudunk olyan téliesítési tervről, amelyet pontról pontra végrehajtották volna. Hiszen az ilyen tervhez nem kéne egyéb, mint hónapokra előre látni, mit hoz az időjárás. Ne legyen „matt" A téliesítési terv elkészítőinek a sakkmesterek tulajdonságaival kell bír- niak: az ellenfél minden lehetséges lépésére tartalékolni az ellenlépések variációinak széles skáláját. Hogy még szorult helyzetből sem alakulhasson védhet etlen „matt”. Nos, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat téliesítési tervének szerzői az idén mintha rendelkeznének néhány ilyen tartalékkal. Ebből a szempontból tehát nem is az a negyvenegymillió forint a legérdekesebb, amit az idei negyedév harmincöt milliójával szemben 1965 első negyedében fel akarnak használni. Inkább az a sok „ha”, amit a tervben olvashatunk. Emlékszem egy megbeszélésre, amelyen valaki éppen ezt kifogásolta. Pedig egy tervnek nem mindig gyengéje a „ha”. Persze másként hat, mikor a két legnagyobb téliesíthetó objektum problémái közben hangzik fel minduntalan. Ez a két építkezés a kórház és a művelődési háza. A tét mindkettőnél nagy. Jó téliesítésük azt jelenti, hogy a kórházban 1966 elején megkezdődhet a próbaüzemelés, a művelődési ház pedig 1965 első felében átadható. De a jó téliesítés azt is jelenti, hogy a hideg hónapokban itt nagyon sok építőipari munkás dolgozhat. S ez sem éppen utolsó szempont. Gondok a kórháznál Lesz is a kórházban munka, mondták az építők, ha lesz fűtés. Ez a „ha” nem sokáig élt, mert az egyik vállalati dolgozó javaslata alapján sikerült elfogadható megoldást találni. A megvalósításon máris munkálkodnak. Azonban a „B” és a „C” jelű épületben mégis nagy a fennakadás. Az efféle munkára mondják a szakemberek, hogy „kulcs- munka”, mert ahová szellőzőberendezést építenek, ott csöveket építenek be a falba, s azt rabitz-fallal még el is takarják. Csak ez után lehet megkezdeni a vakolást burkolást, s a többi finomabb jellegű befejező műveletet. Hanem a szellőző berendezéseket szállító és szerelő vállalat felajánlott befejezési határideje miatt már most a hideg fut végig a háton. Az alvállalkozó 1965. március 31-re ígéri a szellőzés szerelésének, befejezését. Még a hozzá nem értő is láthatja, ha nem sikerül a alvállalkozót jobb belátásra bírni — amire egyébként napjainkban töMUNKA VTAN: Hova megy? Dálgozik-e, és mit? Tanul-e? Mit olvas? • Mit néz ét hallgat? Amit tesz, kielégíti-e szabadideje eltöltésében? Ha nem, mit kívánna még? E kérdésekkel látogattunk el a napokban a salgótarjáni Acélárugyárba. A kérdésekre a gyár Angyal nevű munkásai válaszoltak: József, István, Béla, László, Imre, Nándor. Akadt közöttük csoportvezető, darukezelő, szegtisztító, esztergályos, ponthegesztő, betanított munkás, üzemi takarító, stb. Az azonos nevű embereket a gyárban az egymástól való megkülönböztetés lehetősége céljából 1926-tól számozzák, illetve jelölik római számokkal. Az Angyalokat is. Közülük húszat tálaltunk az üzemben. Húsz valasz alapján természetesen megközelítően sem \ nyerhetünk teljes képet arról, hogy egy ipari nagyüzem munkáskollektívája haszMive! tölti a szabadidejét? nosas, céltudatosan töl- ti-e el szabadidejét? Húsz ember: csepp a tengerben Ám, ha válaszaik alapján nem is alakulhat ki teljes kép, már húsz vá-. lasz is módot nyújthat bizonyos általánosabb érvényű tanulságok levonására. Lássuk tehát a válaszokat! A megkérdezettek salgótarjáni, Somoskőújfalui illetve zagyvarónai lakosok, valamennyien családosok. Munka után mindannyian haza mennek. Otthon közülük senkii sem végez külön munkát, leszámítva a ház körül adódó teendőket, (favágás, gyümölcsfaápolás, stb.) Tíz százalékuk (két dolgozó) tanul középiskolában, könyvet csak ők olvasnak. Kötelező olvasmányokat. A többiek legfeljebb újságot. Rádiót valamennyien hallgatnak, televíziót szintén mindannyian néznek. (Főképpen a sportadásokat.) Az egyéb elfoglaltságok közt leggyakrabban a vendéglő szerepel. A jelenlegi állapot a megkérdezettek 60 százalékát elégíti ki. A negyven százalékának (40 év alatti fiatalabb korosztály) ez kevés. Ki mit kívánna még? Nehány valasz: ötös találatot a lottón, több fizetést, hogy több jusson a szórakozásra (vendéglő!), televíziót, autót, stb. A válaszok alapjan, mint mondottuk, nem vonhatunk le végleges következtetést. Nem szerepelnek a megkérdezettek közt szocialista brigádtagok sem. Bár más felmérések alapján tudjuk, e brigádoknál is éppen a kulturális követelmények, valamint a tanulás terén mutatkoznak a legnagyobb hiányosságok. Márpedig ez szintén összefügg a szabadidő felhasználásával. Mit tehetünk? Akadnak üzemek, ahol a dolgozók fele nem végezte el az általános iskolát, sőt számottevő az analfabéták száma is. S mi derül ki az Angyalok válaszaiból? Egy ezzel bizonyos mértékig összefüggő probléma. Nevezetesen : nagyrészük ugyan elvégezte az általános iskolát, de egyikük sem olvas könyvet (10 százaléka a kivétel), egyikük sem fordít gondot általános, illetve szakmai műveltségének emelésére; Erre az igénye is hiányzik! Miért fontos mindé számunkra? Több okból. Elsősorban természetesen az egyén szempontjából. De lényegesek a többi okok is. Mindenekelőtt a szüntelen emelkedő műszaki színvonal, a gyártás-, illetve gyártmányfejlesztés, az exportáruk minőségének javítása sürgeti a műszaki kultúra emelését. Márpedig műszaki képzettségét ki-ki elsősorban szabadidejében emelheti. Vagyis: amikor ideje van rá! A szabadidő eltöltése i- lyenformán tehát elsőrendű termelési kérdés is. Méginkább az lesz a jövőben! Mit tehetünk? A válasz nem könnyű. Ki mivel tölti a szabadidejét, látszólag ehhez semmi közünk. De csak látszólag! Mindenekelőtt a szocialista brigádnál sürgető a feladat, de az Anagyalok esetében is: tanuljanak meg az emberek szocialista módon tanulni és gondolkozni. Nehéz feladat, igaz. De szép és fontos eegberi teendő. Az Angyalok érdekében. Az ember érdekében. S ez vállalati, népgazdasági érdek is. T. E. raksaessek —, a ionrhás teljesítése veszélybe jcarfflL Távffté« é> a többiek... Akadálynak, mint látható, ez az egy is elég tenne, de mivel a baj nem jár egyedül, ezen kívül is) van. Ugyan ez vanatkogák’ a művelődési házra is. Itt az épület fűtésszerelését kellene elvégezni. hogy novemberben, vagy decemberben fogadhassa a távfűtés által szállított forró vizet. De a Csőszerelői pari Vállalat főmérnökének se hideg, se meleg ígéretével aligha lehet majd fűteni. Ezért, az építőknek már most fel kell készülniök egy más „variá-* ciós lépésre”. Amiből az is kiderül, hogy a lényeg nem az akadályok felsorolása. Mert a kórház területén még így is kilencven-száz embert foglalkoztathatnak télen. A művelődési ház ügyén ben pedig napokon belül dűlőre viszik: csinalják-e a fűtésszerelést a pestiek, vagy keressenek Tarján- ban alkalmas embereket hozzá. Félszemmel pedig a télen is folytatható lakásépítkezéseket méregetik: a Rokkant-telepit, a VSrös- hadsereg útit, a Féeskő utcait, a ..belgiumit”; lehet-e ..keresni”, valamint a KÖJÁL, új saékhárának téli munkáin: esetleg még többe is. mint amennyi egyelőre a tervben szerepel. A főmérnököt erősen foglalkoztatja az Acéláru- gvár készáru raktárának téliesítés«. Viták és tettek Ebből derül ki. hö*v van az építőknek még egy másik „tartaléka". Az építőipari szakemberek véleménye nem egyöntetű, a teljesítésről. Van, aki esküszik rá. var. aki szükséges rossznak tartja, var, aki még ennél is tovább megy. Való igaz. hogy a téliesítés költségei nagvok és esetenként egyáltalán nincsen arányban az elérhető termelékenységgel. Ma azonban a mi építőiparunk — a munka megJ tervezésétől a bérezésig —1 olyan felépítésű, hogy nem nélkülözheti dolgozóinak téli munkáját. Vitatkozni a problémán lehet, érdemes is. Közben azonban teljes erővel dolgozni kell. És a nógrádi építők dolgozni akarnak a télen. Dolgozni és hasznot hajtani. A téliesítés a lehetőségek terve. Ennél többet nem is szabad várni tőle. A téli munka biztosítéka azonban az ember: vezetők és vezetettek akarata, következetessége, találékonysága. Félkészül» jól a télre — kéül. De arra felkészülni méginkább hogy meglepetések váratlanul ne érhessenek bennünket. CeHamcEa ©Ssa.
