Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-25 / 218. szám

1964. október 25. vasárnap. NOG R A D 5 Az építési engedélyekről A salgótarjáni új, modern kenyérgyárban a kemencé­ből futószalag továbbítja a kenyeret a raktárba. Eredményes felvásárlás Szirákon Egészségügyi, esztétikai, gazdasági, közlekedési, kul­turális érdekek sokasága függ attól, hogy tervsze­rűen, előrepillantó módon építkezünk-e, vagy sem. Az építésügyi hatóság fel­adata megállapítani, hogy valamely tervezett létesít­mény — változtatással vagy anélkül — felépíthető-e. A 3/1964. ÉM. számú rendelet az építési engedélyezési el­járást szabályozza. Az új jogszabály kiteljesíti a há­rom évvel ezelőtt hatályba lépett Országos Építésügyi Szabályzatot, amely nem tartalmaz olyan rendelke­zéseket, amelyek egysége­sen szabályozzák az enge­délyek alá eső építési mun­kák körét. Az épületek és egyes építmények építésének en­gedélyezésére kétféle eljá­rás szolgál. A rendelet­ben pontosan meghatáro­zott esetekben az építéshez engedélyt kell kérni, más esetekben elegendő az épí­tés bejelentése. Ebben a utóbbi esetben az építés­ügyi hatóság nyolc napon beiül határoz arról, hogy tudomásul veszi-e a beje­lentést, vagy nem. Ha az elsőfokú építési hatóság megállapítása szerint a bejelentett építéshez építé­si engedély megszerzése szükséges, — erről tájékoz­tatnia kell az építeni kí­vánót. Aki bizonyos ab­ban, _ hogy tervezett építé­séhez a bejelentés is elég, annak sem szabad a mun­kát a bejelentés hatósági tudomásulvétele előtt meg­kezdenie. Valamennyi féle építési munkát, amelyhez engedély szükséges, nem sorolha­tunk fel; a rendelet negy­venhárom pontban foglalja össze azokat. Minden'cép­.,Amikor magyar földre tettük- a lábunkat, megindultság fogott el minden magyart. Szót­lanul összeölelkez­tünk. Az é) sötétjében csak érezni lehetett, hogy könybe lábadtak a szemek.” (NÓGRÁDI SÁNDOR: EMLÉKEIMBŐL.) 1944 október 8-án este 6 óra volt. Kiev egyik re­pülőteréről egy Douglas tí­pusú nagyteljesítményű katonai szállítógép emel­kedett a magasba. Alig telt el három óra és este 9 órakor ez a csoport Zó­lyom mellett ért földet. Nógrádi Sándor partizán- csoportja volt ez. Alig hatan és azzal a feladat­tal, hogy Zólyomba men­jenek. találkozzanak Vol- janszki százados szlovák partizán dandár parancs­nokkal, hogy megbeszél­jék az együttműködést. Ezen túl az volt a parancs, hogy a kis partizáncso­port minél előbb érjen el a salgótarjáni szénmeden­cébe, s nyújtsanak segít­séget a munkásságnak, a szerveződő fegyveres el­lenálláshoz. NAGY VOLT a német nyomás. A kis csoport nem bírt a túlerővel, s hogy rendezzék soraikat az Macsony-Tátrába Staré Hory és Tureckába vonul­tak. Ez a csodálatosan szép hegyes, erdős renge­pen szükséges építési en­gedély — például — bár­milyen célú új épület eme­léséhez, bővítéséhez, maga­sításához, süllyesztéséhez. Az építésügyi hatósági jogkört a tanács végrehaj­tó bizottságának szakigaz­gatási szerve gyakorolja. Tehát építés engedélyezé­sét első fokon a községek­ben a járási; járási jogú városokban a városi tanács vb építésügyi szakigazga­tási szenétől kell kérni. A rendelet lehetőséget ad a községi tanács-vb-k szakigazgatási szervei ha­táskörének bővítésére. A megyei tanács vb megha­tározott építési munkák engedélyezésére adhat jog­kört a községi szakigazga­tási szervnek, ha ezt a helység fejlődése, fontos­sága, lélekszáma indoké1 ja: s ha úgy látszik, hogy a helyi tanács vb szerveze­te meg tudja oldani e fel­adatot. A községi tanács vb Az Acélárugyár Műve­lődési Otthonában rende­zett oszágos kislakásépít­kezési ankét első napján négy előadás hangzott el. Az elhangzott referátu­mot hozzászólás és vita követte. A tanácskozás második napján, szomba­ton tovább folytatódott a vita és sor került a határ rozati javaslatok előter­jesztésére, elfogadására. A vita és az előadások alapján az ankét mintegy teg új lehetőségeket bizto­sított a felkészülésre, ah­hoz, hogy eljussanak oda, ahová indultak a salgótar­jáni szénmedencábe. Az út minden lépése har­cot, önfeláldozást követelt. Tudták, csak úgy jutnak előbbre, ha fegyelmezett módon, minden időt kihasz­nálva gyengítik a németek erőit, felszereléseit, után­pótlását. — Percnyi nyugalmat sem szabad hagyni az el­lenségnek. — mondták a partizánvezetők. A harc közben arra is volt idejük, hogy következetes, türel­mes, szívós felvilágosító és nevelő munkával minél több embert nyerjenek meg számukra. Ez sikerült is. Amerre elhaladtak a munkások a parasztok megértésével, támogatásá­val találkoztak. A falu la­kói szállást adtak, kenye­ret sütöttek, meleg tejjel látták el a partizánokat. Amikor a Garamtól a Brezovói folyócskán ke­resztül Madách Imre szü­lőfaluján, Alsó-Sztregován át eljutottak az Ipoly völ­gyébe, már 28 főből állt a partizáncsoport. A németek erősen őriz­ték az Ipolyt. A felderítés már három napja tartott, azt kutatták, hol lenne a legcélszerűbb a folyón át­kelni. Papp Béla vezetésé­vel a ferderí tők bejárták szakigazgatási szervének a hatáskörébe utalt ügyek­ben a tanács építési állan­dó bizottságára s annak aktívahálózatára kell tá­maszkodnia. Az állandó bizottságok véleményükkel, javaslataikkal értékesen segíthetik az új jellegű feladatok megoldását. Építési engedélyért az építkezés helye szerint il­letékes első fokú építés­ügyi hatósághoz kell for­dulni. Ugyanott kell kö­zölni a jelentési kötele­zettség alá eső építésre vonatkozó szándékot. A magánépíttetőknek közsé­gekben az építési enge­délyre vonatkozó kérelmü­ket a községi tanács vb útján kell előterjeszteniük. Erre a célra rendszeresített nyomtatványok szolgálnak Arra vonatkozóan, hogy a kérelemhez milyen okmá­nyokat kell mellékelni, az építésügyi szakigazgatási szervnél adnak felvilágosí­tást. 300 részvevője új felada­tokat lát a magánerőből, illetve állami támogatás­sal épülő kislakások épít­kezésének további lebo­nyolítása terén. A kétna­pos tanácskozás megerő­síti azt a törekvést, hogy a falvakban elsősorban olyan épületeket kell emelni. amelyek jól il­leszkednek a környezet­hez, célszerűen és prakti­kusan szolgálják a ben­ne lakók kényelmi, élet­tani s kulturális igényeit. a németek által megszállt Rárósmulyadba, Hámorba, körülnéztek Nógrádszakál környékén is. önzetlen hi­dat azonban nem találtak. Nógrádi Sándor, a parti­záncsoport parancsnoka az erőszakos átkelés mellett döntött. — Tovább várni már nem lehet — mondta. — Menni kell, a feladat még előttünk van. Minden perc drága. Lapsov őrnagy a cso­port törzsparancsnoka ja­vaslattal élt. Tegye megfon­tolttá a parancsnok elhatá­rozását, várjon az erősza­kos átkeléssel. Újabb ada­tot kaptak. Ez arról szólt, hogy Ipolytamóc térségé­ben őrizetlen a híd. A par­tizánok parancsnoka elfo­gadta a javaslatot. A fel- derítők vezetésével — el­lenőrizték. hogy az adat megfelel-e a valóságnak. A felderítők jó munkát vé­geztek. A hídon nem volt német őrszem. Az ipolytar- nóci vasútállomásról idő­közönként géppisztoly so­rozattal pásztázták a hidat a németek. Kisebb tanácskozás kö­vetkezett. Nógrádi elvtárs úgy határozott, hogy Kis- dályópusztától az Ipolytar- nócra vezető úton haladva kelnek át az Ipoly hídján. Az átkelés sikeres volt, ál­dozatot sem követelt. ÉS AMIKOR az átkelés megtörtént a csoport vala­mennyi tagja biztonságban volt, összeölelkeztek. Ma­gyarország! — súgták egy­másnak. örömük hallatla­nul nagy volt. Most már Hullámok Hullámok. No, nem a csónakot lágyan ringató vízi hullámokról van szó, hanem azokról, amelyek örökké visszatérnek a szén- termelésben. Egyszer ez, egyszer az kelti fel őket, mert indok mindig van. Olyan különösek ezek, hogy ellenük még nem sikerült feltalálni a hullámtörő gá­takat, pedig jaj, de na­gyon kellenének. Szeptemberben történt. A hónap első felében va­lamennyi bányaüzem hul­lámvölgybe került olyany- nyira, hogy már az örökö­sen visszatérő vagonhiány­ra sem lehetett hivatkoz­ni. Bizony volt szállítóesz­köz elegendő, sőt több mint kellett volna, hisz 7100 ton­na kocsimennyiséget le is kellett mondani, természe­tes törvényes következ­ménnyel: kötbérrel, le­mondási bírsággal. Az utol­só dekádban már termeltek volna a bányák, akkor meg nem volt vagon, összesen 341 óra állásidőt mértek az osztályozókon, ami 23 235 tonna osztályozói termelés- kiesést jelentett és a nóg­rádi bányák 11 ezer tonna szénnel adósak maradtak. Ha! Igen, ha... nincs hullám, akkor nem kell az előzőleg igényelt vasúti ko­csikat lemondani. Ha egyenletesen napról-napra kitermelik a tervben előírt szénmennyiséget, nincs ok idegeskedésre, egyenletes a szállítás, az ürescsille és vagonellátás. Sokan úgy vélekednek? — sajnos hullámokra min­dig lehet számítani. — De nem lehetne hónap elején, negyedév elején a hullám­hegyre felkerülni, és utána egyenletesen rakodni? Ugyanis a vasúti kocsipark nincs gumiból, tehát nem lehet húzni csúzliként. Bodő János hazájukban harcolhattak a német fasizmus ellen. A partizánok a műúton, túl a völgyben át eljutot­tak Hólyapusztára. Itt egy júhászcsalád jóvoltából két napot töltöttek. A felderí­tők tovább dolgoztak. Az út szabad volt a karancsbe- rényi harcállás — pontjuk­ra, melyet a Légrádi — féle vadászkastélyban ütöt­tek fel. Együtt voltak ma­gyarok és szlovákok, a ve­lük érkezett szovjetek. Nógrádi Sándor partizán alezredes, a parancsnok. Tömpe András partizán százados komiszár, Lapsov Jevgenyij szovjet őrnagy, törzsparancsnok, Bársony Máté felderítő. Molnár Já­nos hadtáp főnök, Szam- szonyenykó Tanya rádiós­lány, Kardos Éva rádiós- lánv, Papp G. Béla felde­rítő. Vecsera szlovák zászlós, Kubán szlovák szakaszvezető. Letko szlo­vák tizedes, Fridrich szlo­vák harcos. Honig József szlovák harcos, Szergejev Rahmanov szovjet felderí­tő parancsnok, Jósé San­doval szovjet katona, a műszaki osztag főnöke. Ku- rimszki Sándor, meg a töb­biek, akiknek neveit eddig’ nem jegyezte fel a króni­ka. MOST. amikor a Nógrá­di partizáncsoport harcá­nak és a magyar földrelé- pésének XX. évfordulójá­ra emlékezünk meghajtjuk a kegyelet zászlaját és márvánvba véssük az Ipoly partján, Ipolytarnócon a Nógrádi partizánok emlé­két. Szomszéd Imre Ez az esztendő a máso­dik év a Szirák- és Vidéke Körzeti Földművesszövet- kezet életében, amikor egyesült erővel tevékeny­kednek a szövetkezetek. A földművesszövetkezetek sokrétű tevékenységében fontos szerepet tölt be a felvásárlás, illetve a ter­meltetés. Munkájukkal elő­segítik a lakosság jobb el­látását, megszervezik a ház­táji gazdaságok termelését, biztosítják az ehhez szük­séges feltételeket. A Szirák- és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezethez tartozó községekben már a harma­dik negyedév végéig telje­sítették, illetve túlteljesí­tették a felvásárlási tervét. Idén szepember 30-ig a tervezett 590 000 tojás he­lyett 1 millió 100 ezer da­rabot vásároltak fel. Emel­lett két évre előre biztosí­tották évi 400 ezer tojás „előszerződéses” felvásár­lását. Baromfiból 42 mázsa az éves tervük, amelyből 27 mázsát már felvásárol­tak. A hátralévő mennyi­Ezekben a ködös októbe­ri napokban cseng a tele­fon a kórházakban. Előfor­dul, hogy egyszerre két-há- rom helyen is gyors orvosi segítséget kérnek a közle­kedési balesetek áldozatai számára. Sokszor már az orvosi beavatkozás sem se­gít. .. A balesetek fokozottabb élővigyázatosságra, óva­tosságra intenek. A statisz­tika szerint a legtöbb baj ittasságból származik, ép­pen ezért szigorítani kell a közutak, az ittas vezetők ellenőrzését. Nem lehet el­fogadni a bocsánatkérő ma­gyarázatot, amellyel egy gázoló gépkocsivezető vé­séget is rövidesen átveszik. Sokat fejlődött a zöldség­gyümölcs felvásárlás is. El­sősorban primőr árukat vá­sároltak. Többek között pa­radicsomot, zöldhagymát, görög- és sárgadinnyét. Ezeknek az áruknak nagy részét saját boltjaibai ad­ták el a lakosságnak. A felvásárlási tevékeny­ség azonban nemcsak eny- nyiben merül ki. Foglalko­zik az egyesült földmű­vesszövetkezet cukor, méz, dióbél, szőlő, szárazbab, s még tűzifa felvásárlásával is. . Külön kell szólni a szi- rákiak gyógynövény fel­vásárlásáról. E tekintetben nem is a számok különle­ges értékűek, hanem az a törekvés, hogy gyógyszer- iparunknak minél több ter­mészetes alapanyagot biz­tosítsanak. A szirákiak el­sősorban Kalló községben gyűjtik a legtöbb gyógynö­vényt — a tervezett 200 ezer forint értékű gyógy­növény helyett 290 ezer fo­rint értékűt vásároltak fel szeptember végéig dekezett a napokban a rendőrségen. „Csak két po­hár bort ittam” — mondta. Fokozni kell a felelősség- revonást az éjszaka sötét­jében poroszkáló kivilágí- tatlan lovaskocsik hajtójá­val, s a lámpa nélküli 'ke­rékpározókkal szemben is. Forgalmas közutakon alig van veszélyesebb a lámpa nélküli lovaskocsinál, ke­rékpárnál. Néhány veszélyforrást em­lítettünk csupán, a leggya­koribbakat. Életek, sorsok múlnak azon, hogy minde­nütt felismerjék ezeket és a hozzájuk hansoló vészé lyeket. K. F. Hősökre emlékezünk Partizánok magyar földön Ctyümölcsöző vita Az országos kislakásépítkezési tanácskozás második napja Körültekintőbb közlekedést Szigorúbb büntetést érdemelnek az ittas vezetők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents