Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-11 / 180. szám

1564. geghamteg »I, ggetefe SdGEAB y , Van ■•esztveia — nincs mozgalom Támogatásra érdemes fiatalok a Búnyagépgyárban A zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár egyik műhelyében fiatalokkal beszélgetünk. Az üzemi ifjúsági szerve­zet titkára a VI. kongres­szusra való készülődésről, ennek kapcsán a maguk elé tűzött feladatokról be­szél. Szép vállalásokat so­rol, eredményekről tudó­sít. Szavaiból kiderül, hogy a bányagépgyári fia­talok okos, józan megfon­tolás alapján tették meg vállalásaikat, teljesítésük­ben nincs különösebb probléma. Az üzem több mint fél­ezer dolgozója közül bőven akad fiatal, a műszaki aparátusban is tekintélyes helyet foglalnak el. Az eredményeket * hallgatva, s e tényt ismerve szinte önkénytelenül adódik a kérdés-: Miért akadozik ? — No, és az egyéb moz­galmakkal hogyan állnak a bányagépgyári ifjak? Mivel a válasz késik, még hozzátesszük: — Gondolunk itt első­sorban a Kiváló ifjú tech­nikus mozgalomra. Bizonytalanul érkezik a szó, s kidérül, e téren ugyancsak akad pótolniva­ló. Mert hogyan is áll a helyzet? — Hát.. . sehogyan — vallja be a titkár. Később hozzá teszi még: — Azaz rosszul. S elsorolja az objektív okokat Mielőtt ezekre rá­térnénk, nézzük, mit is jelent ez a mozgalom egy- egy ipari üzem fiataljai­nak életében, munkájuk javításában. Nos, a mozga­lom évenként a vállalat műszaki fejlesztési tervei éves feladatainak megva­lósítását segíti, illetve a benne résztvevő fiatal műszakiak továbbképzését. akiknek ez egyik legked­veltebb mozgalma. Azazhogy, esak lehetne. Sajnos, nem az. A Bánya­gépgyárban idén nem is indult meg. Miért? — A legutóbb 1963-ban indult — tájékoztat a tit­kár. — Az üzem régi veze­tősége részéről a maximá­lis támogatást Ígérték a résztvevő fiataloknak, mind erkölcsi, mind anya­gi vonatkozásban. A támo­gatás általunk is csak rész­ben ismert okokból elma­radt, s ennek hatását idén éreztük a legfájóbban, amikor ismét szervezni kezdtük volna a mozgal­mat.’ A múlt év rossz ta­pasztalatai alapján nem akadt jelentkező. Igaz, je­lenleg már új vezetőség van, amely igyekszik tá­mogatni, illetve segíteni a mozgalom fellendítését, ám egy-egy rosszul sike­rült évet sokkal nehezebb helyrehozni, mintsem gon­dolnánk. A továbbiakban megtud­juk, tavaly hatan vettek részt a Kiváló ifjú techni­kus mozgalomban, illetve készítettek lelkiismeretes, szorgalmas munkával elfo­gadható dolgozatokat. A személyes tapasztalatox- ról egy résztvevő, Németh József technikus a követ­kezőket jegyzi meg: — Három feltételt telje­sítettünk. El kellett Végez­nünk a marzixmus—lenin- izmus esti egyetem egy­éves előkészítő tanfolya­mát, nekem be kellett szá­molnom a forgácsnélküli hideg és melegalakítás szakirodaimából, illetve egy újítást kellett bead­nunk. Aztán elmondja annak ellenére, hogy a megfelelő támogatást nem kapták meg, számára a mozgalom­ban való résztvétel rendkí­vül hasznos volt. Egyedülálló teljesítménye van Kelecsényi Istvánnak, a. Balassagyarmati Fémtömegcikkipari Vállalat öntö­dei fermázójáBak. Normájá t 33—4d százalékkal telje­síti tűi (Fotos Koppány György) — Elsősorban azért, mert módot nyújtott arra, hogy mind politikai, mind a gyakorlati munkában to­vább képezzem magamat Németh József újítást is készített. Az üzemben a gumis görgők jelenleg a budapesti Műszaki Gumi­gyárral történő kooperá­cióval készülnek. Újításá­ban a görgő gumirozás helyi megoldását igyeke­zett kidolgozni. Sajnos, be­fejezéséig még nem jutott el, reméli, jövőre a mozga­lom beindulásával ismét lehetősége nyilik arra, hogy a már elkezdett munkát befejezze. Indokolt lenne A KISZ-titkár szerint az üzemben műszaki beosz­tásban jelenleg 45, fizikai állományban 12 technikus dolgozik. Utóbbiak lakatos s egyéb szakmunkásként. A mozgalom szervezése tehát mindenképpen indo­kolt, s ezt a jelenlegi vál- lalatvezetöség szívén is vi­seli. Valóban közös érdek, hogy a jobb képességű fiatalok felszínre kerülje­nek, hiszen a mozgalom fő célja a gazdaságos ter­melés fellendítése, aminek egyik elengedhetetlen fel­tétele a képességek kibon­takoztatása. A feladatokat eszerint az újítási és mű­szaki feilesztés iövő évi tervei alapján állítják ösz- sze a fiatalok képességei­nek figyelembevételével. A kongresszusi készülő­dés izgalmában a fiatal műszakiak váriák ezeket s készülnek rá. Hiszen, amint azt Németh József is mondotta, a mozgalom sokat életükben. ' szakmai to- vábbkénzósiikbeo. S ez nemcsak a résztvevő fiata­lok. hanem az özem szá­mára sem lehet közömbös. A KISZ-titkár szerint ezt most már a Zaavvanálfal- vi Bánvagépgvárban is ezvre jobb»" ’áriák a ve­zetők. T. E. Meddő vita helyett tetteket A s»akmunkáskép*és gondjai *§* Öblösüveggyárban, A probléma megoldása cseppet sem egyszerű. De ha továbbra is késleke­dik, annak beláthatatlan következményei lesznek. Ezt erőteljesen jelzi a me­gyei párt-végrehajtó bi­zottság ihegáilapítása is: amennyiben hamarosan döntő változás nem tör­ténik, a szakmunkások hi­ánya — a szakmunkás- képzés fogyatékosságai miatt — akadályozni fog­ja az öblösüveggyár re­konstrukciójának eredmé- nyességét Másszóval: a még ez- idén megkezdődő és 1970- re befejeződő rekonstruk­ció során korszerűsítik az elavult üzemeket s létre­hoznak újakat, megiíjo- dik a technológia is —, de félő, hogy az új üze­mekben nem lesz elegen­dő szakmunkás. Az iparág irányító szer­veinek jelenleg ismert el­gondolásai szerint az Öb­lösüveggyár rekonstruk­ciójának befejezése után döntő szerepet kap itt a finom és a durva fehér üvegáru gyártása. Ezzel együtt jelentékenyen meg­növekedik a finom, kül­földön magasabb áron ér­tékesíthető exporttermé­kek aránya. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az e§yéb szakmákon kívül, a mos­taninál sokkal több, ma­gasan kvalifikált üvegfú­vóra, finom és korongos csiszolóra lesz szükség. Ezzel szemben a szak­munkásképzés évek óta egyhelyben topog a gyár­ban. Most pedig néhány esz­tendő leforgása alatt több, mint száz új üvegfúvót, hetven finomcsiszolót, negyvenegy korongcsiszo­lót kell kiképezni. Már pedig, elsősorban az üveg­fúvók és a korongoscsi­szolók képzése előtt e pillanatban olyan akadá­lyok állanak, amelyek ép­pen a gyors és döntő vál­tozást teszik lehetetlenné. Tételesen sorolva: 1. Az Öblösüveggyár ma nem rendelkezik a tanu­lóképzéshez nélkülözhetet­len tan-kemencével; 2. Érvényben levő rendelkezések ellenére is vita tárgya, hogy az üveg­fúvók képzése az MTH rendszeren belül, vagy he­lyi betanításos módszerrel törtenjek-e; 8. Több, mint harminc- esztendős önálló letezes után, néhány évvel ez­előtt összevonták a finom­csiszoló, illetve durvacsi- szoló szakmát. A koron­gos csiszolás ma nem mi­nősül önálló szakmának, éppen ezért az MTH isko­lákban az erre a foglal­kozásra jelentkezőket nem vehetik fel. Az Öblösüveggyárban 1958-ban ugyan építettek fazekas tan-kemencét, de kapacitását az iparigazga- tósag mar 19bU-ban „ter- vesítette”, s az oktatás rajta megszűnt. Próbálkoz­tak a gyárban a szak­munkásképzés más mód­jával is, annál inkább, mert az országosan álta­lánossá vált iparitanuló képzés rendszerét egy ren­delkezés kiterjesztette az üvegfúvó utánpótlásra ifi. De a más szakmáknál be­vált módszer itt megfenek­lett. Az esztendőkkel ezelőtt felvett ipari tanulókból, a személyzeti osztály szerint mindössze nyolc tett szak­munkás vizsgát, de a nyolcból is csupán egyet­len szakmunkás dolgozik 'ma a gyárban üvegfúvó­ként. Hangoztatják, hogy ennek legfőbb előidézője: az üvegfúvó tanulók alsó korhatárát egészségügyi okokból tizenhat évben határozták meg. Azok a fiatalok, akik üvegfúvók szeretnének lenni, tizen­négy éves koruktól átalá- ban behordó segédmunká­sokként kezdenek dolgozni a fazekas kemencéknél, s ezer-ezerszáz-Jorintos kere­setre tehetnek szert. Mire elérik azt életkört amely lehetővé teszi hogy ipari tanulók lehessenek, „meg­szokják” a magasabb fize­tést, nem szívesen cserélik fel a jóval kevesebb ipari tanuló ösztöndíjjal. Az igazsághoz tartozik azon­ban az is, hogy az üveg-fú­vó brigádok lentöbhie nem szívesen fonadta be az ivari tanulót, mert a gya­korlatlan munkás a briaád teljesítmévvét rontotta, ke­resetét csökkentette. A fiatal korban elért viszonylag magas kereset csábítás hatasa megszűnik, ha a fazekas kemencéknél gépesítik az árú továbbí­tását a műhelyektől a hűtő szalagig. De nem vallószí­nű, hogy ezzel megnövek­szik az ipari tanulónak jelentkezők száma. A tények is azt bizonyít­ják, hogy az általános is­kolából kikerülő fiatalok nagy része középiskolák, illetve olyan szakmák felé törekszik, amelyek elsajá­tításával már tizenhat-ti­zenhét éves korára szak­munkás oklevélre tehet szert. Reménytelenül cse­kély azoknak a szama, akik tizenhatéves korukig várnak, csak hogy üvegfú­vó tanulók lehessenek. Ez vezérli a gyár veze­tőit abban, hogy a szak­munkásképzésben a régi. úgynevezett betanításos módszer visszaállítása mel­lett törjenek lándzsát. Eh­hez azonban ismét tan­kemence kellene, s per­sze a termelési és létszám­terv ezzel kapcsolatos mó­dosítása, amelyre — ért­hető, okok miatt — a fel­sőbb hatóságok nem egy­könnyen kaphatók. Az “ ^ósüveggyárban járva, s a véleményeket meghallgatva, úgy tűnik, a döntés — tehát az üveg­fúvó szakmunkás képzés sorsa — a vállalat felsőbb hatóságainak kezében van. Ugyanez vonatkozik a ko­rongos csiszolásra. K szak­ma „rehabilitációjával” ér­tesüléseink =zerint már egyetért az Üvegipari Or­szágos Vállalat, a Munka­ügyi Mim'sztérium. s csu­pán az Építésügyi Minisz­térium munkaügyi főosz­tálya nem tart egy ilyen intézkedést indokoltnak. Nem. kétséges, a vita ió dolog, de az üvegipari szak­munkásképzésről meglehe­tősen elhúzódott, kezd a körmünkre égni. S ha to­vábbra is meddő marad, ha a nézeteltéréseket nem vágia el határozott és egv- értelmű döntés, csúnyá" ráfizetünk. Ezért kell a vi­tának sürgősen véget vet­ni, s hozzálátni a szak­munkásutánpótlást előmoz­dító intézkedések végrebot- tásához. Még ma. mert hol­nap már késő lehet Cs. G. % Nemcsak a teljesítmény - az emberi magatartás Gépállomási brigádok küzdelme a szocialista óimért Az idén 19 traktoros bri­gád — a brigádok 75 szá­zaléka indult versenybe a gépállomásokon a szocia­lista brigád cím elnyeré­séért. / A mozgalom a gépállo­másokon hároméves múlt­ra tekint vissza és ma már ez a versenymozgafom fő formája. A vállalásokban réális célkitűzések szere­pelnek, melyek megfele­lően alkalmazkodnak a mezőgazdasági feladatok­hoz. Az ez év eddig eltelt hónapjaiban a brigád több­sége — tizenkilencről ti­zennégy — a termelési eé- lul tűzött feladatokat tel­jesítette. A termelési feladatokon kívül a vállalásokban egyebek Is szerepelnek, melyeknek teljesítése nél­kül egyetlen brigád sem érheti el a megtisztelő cí­met. S bár a brigádok többségét nem lehet elma­rasztalni. mégis beszélnünk kell a célkitűzésekről. Az év során ugyanis a munkaerkölcs, a munkafe­gyelem ellen több brigád­tag vétett. Súlyos vétség ittas állapotban munkába állni. Ez több alkalommal is előfordult. Ezzel nem­csak saját maguknak okoz­hatnak kárt, de a gépállo­másnak is, azonkívül az Ilyen brigádtagok társaik erkölcsi lejáratását is elő­idézhetik, mert a kívülál­lók könnyen általánosíthat­nak. A berceli Vörös Csil­lag brigádban ittasság miatt borult fel Sneider Imre UE 28-as gépével. Tolmácson az Úttörő bri­gádban Nagy József italo­zott munkaidő alatt, Szé- csényben Domán Elemért kellett szeszesital fogyasz­tása miatt felelősségre von­ni több esetben. Kistere- nyén a Magyar, a Zsélyi, és a Sztollár brigádból ha­tan kaotak írásbeli megro­vást. főleg munkaidő alatti italozás miatt. De előfor­dultak más hibák is: feke­te munkák, ünnep utáni késői munkakezdés stb. A brigádok akkor jár­nak el helyesen, ha a kö­zösség erejével próbálnak hatni megtévedt társaikra. A brigádból való kizárás a könnyebbik megoldás, de nem mindig eredményes. Nem követendő módszer és esak legvégső esetben használják ezt a büntetést, amire a tolmácsi gépállo­más egyik brigád iában már volt helyes példa Nagyon fontos a szakmai és politikai képzés is. Bár a traktorosi munkakör sok­szor nyújtott napokat kí­ván, ez mégsem lehet ok. hogy a brigádok tagjai szakmai tudásuk gvaraoítá- sára. politikai látókörük bővítésére rendszertelenül, csupán elvétve fordítanak időt. A brigádok munkájának nagv része az év hátralévő ideiére esik. A tervek tel­jesítése végső soron az őszi időszakban dől el. Megfe­lelő szorgalommal a válla­lások teljesíthetők. Éppen ezért nagyobb gondot kell fordítani az egyéb, a bri­gádtagok által kitűzött cé­lok elérésére. Az is szükséges, hogy vezetők adjanak az eddi­ginél nagyobb támogatást a brigádoknak, segítsék a brigád-értekezletek havon­kénti megszervezését és le­hetőleg mindig vegyenek részt azon. Scíspodé ’Smő

Next

/
Thumbnails
Contents