Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-11 / 180. szám

4 NÓGSÁD 1964- szeptember 11. péntek A művelődésügy új leiadatai a Salgótartáni Városi Tanács végrehajtó bizottsága előtt A Salgótarjáni Városi kiemelten kell foglalkoz- hasznosabb formája, az Tanács végrehajtó bizottsá- nunk felszabadulásunk 20. akadémia rendszer tovább ga az elmúlt napokban be- évfordulója — s most köz- terjedjen. Ennek érdeké- batóan foglalkozott az vetlenebb feladatként a ben fel kell használni az 1964-65. évi művelődés- Madách centenárium mél- eddig szerzett hasznos ta- úgyi feladatokkal. tó megünneplésével. pasztalokat. Az ismeretter­Bátran mondható kor- Felszabadulásunk évfor- jesztő munka azonban csak szaknyitónak ez az észtén- dulója alkalmat ad a város differenciáltan elégítheti dó Salgótarján tudoma- népművelőinek, hogy sok- ki a lakosság igényeit, nyos, szellemi, kulturális rétűen propagálják húsz A művészetek tudatfor- életében olyan mozgalom év politikai, gazdasági, máló hatásának növelése, kereteit kell tartalommal kultúrális eredményeit, fo- a művészi ízlés fejlesztése megtölteni, amelynek se- kozhassák a szocialista ha- érdekében foglalkozott a gitségével a megye széllé zafiságra, az internaciona- végrehajtó bizottság a mo­ny központjává növeked- lista szemléletre irányuló zik szerepével, a színházi, hét a város. Vannak ered- nevelő munkát, ismertet- zenei, képművészeti élet ményei a korábbi észtén- hessék hazánk, társadal- problémáival, nőknek is ezen a téren, az műnk, a szocializmus épí- A végrehajtó bizottság előttünk álJó időszak azon­ban még sok lehetőséget tésének jövő lehetőségeit, a városi művelődésügyi A végrehajtó bizottság osztály kötelességének je­reiteget. A városi tanács feladatának tekinti, a 20 lölte: az eddiginél is foko­végrehajtó bizottsága en­nek megfelelően mérlegel­te az új feladatokat s fog­iskola takarékbélyeg-betét- gyűjtési mozgalom kiszéle­sítése érdekében a megyei éves jubileum szellemében zottabban foglalkozanak megrendezésre kerülő Or- megfelelően irányítsa, el­___ J szágos Vasas Színjátszó lenőrizze, segítse az okta­l alkozott a^ fOTitos tárgyi és Fesztivál, az Országos Fú- tási és népműveiéi munkát. személyi feltételek fejlesz- vószenekari Találkozó si-------------------------------------------­t ésének kérdésével, azzal: kerre vitelét az új megyei milyen lehetőségek vannak művelődési ház és könyv- az oktató-nevelő munka tár méltó avatását, az új eredményesebbé tételére? felszabadulási emlékmű A tanácskozáson egységes elkészítését és leleplezését, álláspont született. Mind a Képzőművész Szövetség az oktatásban, mind a ne- Északmagyarországi Cso- velésben fokozottabban portja és a Nógrád me- követelménnyé kell tenni gyei képzőművészek jubile- a szilárd dialektikus mate- urai kiállítás előkészítését, rialista szemlélet, szocia- a megye 20 éves fejlődését lista gondolkodásmód ala- dokumentáló kiállítás meg kítását, a gyakorlati és el- szervezését, s Salgótarjáni méleti 'munka összekapcso- Zenei Napokra, az Irodal- lását, a tanulók aktivitásé- mi és Könyvbarát Hónap­nak fokozását. Növelni kell ra, a KISZ és az Úttörő az általános iskolákban és Szövetség jubileumi kul- alapismereti tanfolyamok- turális szemléiére. vala- ra ielentkezés arányát, kü- mint a város fotoművesze- lönösen az analfabéták ok- inek kiállítására való moz- tatására kell nagy gondot gósitást. fordítani. A közéoiskolára A Madách centenárium jelentkezett felnőtteket keretében Saleótariánban gondosan kell kiválasztani, tart országos teliegű emlék- hogy a rendelkezésre álló ülést a TIT irodalmi vá- létszámkeretet olyanok lasztmánya, az acélárú- töltsék ki 'elsősorban, akik- gyár színjátszó együttes nek a középiskola elvégze- bemutatja Madách: Cívi­se munkaköri követelmény lízátor című drámáiét, az -is egyben. Ennek szem Országos Filharmónia pe- előtt tartására Géczi János, dig ünnepi hangversenyt a megyei tanács-vb elnök- rendez. Megállapította a végre- haitó bizottság: törekedni Autós-kölcsönzéstől a TIT-előadásokig s i &zámaeth az ehs katátkő-nH Éppen öt éve hordja a Megyei Könyvtár művelő­dési autója a könyveket a legeldugottabb községekbe, pusztákra, hogy lehetővé tegye az ott élőknek is a könyv megismerését, meg­szerettesse velük a régi és a mai magyar, valamint a külföldi írók legszebb al­kotásait. — Az 1959. év kísérleti esztendő volt — mondja Medve István autókönyv­táros. A kölcsönzés ekkor még az autóról történt. Közben ismeretterjesztő előadásokat és filmvetíté­seket tartottunk, ezzel is igyekeztünk közelebb hoz­ni a lakosságot a könyv­höz. 1961-től az autóról történt kölcsönzést a letéti könyvtárak váltották fel. Mintegy 18—19 ol^an he­lyen létesítettünk letéti helyettese hívta fel a gyeimet. fi­Több mint 3 millió forint a megye tanulóifjúságának megtakarítása Az 1963/64. tanévben az gyénk az értekelés során országos viszonylatban is­mét első helyre került. A megyében a legjobb tanács vb művelődésügyi helyezést a nagylétszámú osztálya versenyt indított iskolák között Zagyvapál- a megye összes iskolái kö- falva érte el 126.32 forint zött. Az egy’ tanulóra eső átlagbe- 1962 63-as tanévben téttel. A közepes létszá­országos értékelés alapján mú iskolák között a me- megyénk az első helyen gyei első a vizslási iskola végzett, és ugyanakkor me- volt gyei viszonylatban a ta- gal. nulók 2 millió 910 ezer forintot gyűjtöttek. Az 1963/64. tanévben a szü­lők. a tantestületek és a szülői / munkaközösségek összefogása és eredményes nevelő munkája nyomán még kedvezőbb eredmé­nyek születtek. 121.17 forint átlag­A népművelési feladatok kell arra. hogy az ismeret­terén az 1964-65-ös évben terjesztési tevékenység leg­A tanulóifjúság meg­takarítása 3 millió 473 ezer forintot tett ki. Mindezekből eredően me­A kislétszámú iskolák közül a Marakodj puszta tanulói érték el a legjobb eredményt 1075,66 forint egy tanu­lóra eső átlagbetéttel. Az 1963/64. évi iskolai versenyfelhívásban foglal­tak szerint tehát az 5000 forintot Marakodi-puszta, a 10 000 forint összeget a vizslási, a 15 000 forint ju­talom összegét a zagyva- pálfalvi iskola nyerte el. könyvtárat, ahol eddig még nem működött, illetve kü­lönböző okok miatt nem működhetett. A fejlettebb kölcsönzési forma bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket; évről évre növe­kedett az olvasók száma. Míg 1961-ben 297 beirat­kozott olvasó hatezer könyvet olvasott, addig 1962-ben 661 olvasó kezé­ben 9200 könyv fordult meg. 1963-ban már 744 olvasó 11 405 könyvet ol­vasott. Ebben az évben még tovább növekedik az olvasók és olvasott művek száma. Emellett az isme­retterjesztő előadások és játékfilm vetítések száma is megnövekedett. 1962- ben négy ismeretterjesztő és tizenkét játékfilmet mu­tattunk be, 1963-ban már 24 ismeretterjesztő elő­adást, 131 filmvetítést és két könyvkiállítást rendez­tünk. — Hogyan kezdték el a könyv megismerteté­sét, megszerettetését egy-egy kisebb helyen? — Olyan könyveket igye­keztünk ajánlani, amelyek feltételezhetően érdekelték őket. Kezdetben legtöbb helyen a meséskönyveknek volt sikerük, de később rá­tértek komolyabb olvasmá­nyokra is. Igen szép ered­ményt értünk el például a 218 lakosú Debercsényben, ahol 55 beiratkozott olva­sónk van és nagyon sokan kérik a gyümölcstermesz­téssel kapcsolatos szak­könyveket. — Növelik-e tovább a letéti könyvtárak szá­mát? — A letéti könyvtárak száma nem igen emelke­dik. Sok község kap új kultúrotthont, vagy könyv­tárnak megfelelő helyisé­get, ezeken a helyeken községi könyvtárak alakul­nak és átveszik a letéti könyvtárak munkáját. Pusztaszántón és Kiskér- pusztán létesítettünk 7 Szüts István: A ## «9 yoros v Dokumentumregény JT 5. Holtfaradtan zuhant a kis erdészházba. Bokorné fektette le. Még álmában is — az öregasszony meg­figyelte — a férfi keze a padló felé kotorászott. Har­minchat órát aludt egy­folytában. 1 < IV. KÖZJÁTÉK A termelési népbiztosság tanácstermének előcsarno­kában csizmák, bakancsok, félipők kopogtak a lila kő­kockákon. Balás hóna alatt vaskos iratköteggel közelí­tett a szélesre tárt terem- ajtó felé. Mint a hullámok a parthoz, úgy csapódtak fülébe a várakozók szavai. „. . . Most mindegyik azt bizonyítja, hogy forra­dalmár ... az volt már, amikor megszületett , . .” ; . Tegnap Csepelen látok egy plakátot: Vasas, ne hagyd magad. S valami burzsoá kölyök utána fir­kálta: a frontra vinni . ..” .........Az élelmezést kell m egjavítani. Bár ha aratá­sig kihúzzuk . . .” „ . . . Hevesi itt lesz, ta­lán Vágó is? . . . Mit gon­dolsz? . . .” .........Kún Béla kérte, h ogy a jegyzőkönyvet küld­jék fel neki . . .” „... De kit,- érdekel most a bányászat helyze­te? .. . Kenyér kell!” Balás a teremben az el­nöki asztal előtt állva, is­merős arcokat pillantott meg. Nánási. Blaum, Her- tok, a Szlonkay? ... Mi történt? . . . Mindent el­képzelt volna, csak azt nem. hogy Nánási a vörö­sök bányászati megbeszélé­sén részt vesz. Mit akar vajon? . . . Mire felocsú­dott volna meglepetéséből, a férfi kitárt karokkal üd­vözölte. — Szervusz, Balás, pál­lottam, hogy te tartasz itt előadást. Mondom, ezt már meghallgatom. Nagyon ér­dekelnek a munkáid . . . — Eddig nemigen adtad tanújelét. — Kérlek, az embernek sokszor vissza kell fojtania a belsejében forrongó dol­gokat A korszak dugója ... he, he, he ... a váratlan ütéstől kipattan. Balás legszívesebben szólt volna az egyik kato­nának, hogy vezesse ki ezt az urat. — Kezdjük talán! — ra­gadta meg Balás vállát egy alacsony, kopaszodó férfi, aki be sem mutatko­zott. — Ügy gondolom, ne sokat beszéljen, csak a lé­nyeget. Az emberek türel­metlenek és az összetétel... ' Kezével félkört rajzolt a terembe, ahová lassan szállingóztak be a meghí­vottak. — Többségük egyszerű bányász, ezért nagyon köz­érthető nyelven szóljon hozzájuk — magyarázta Balásnak, majd kikiabált a folyosóra. — Elvtársak, jöjjünk befelé! Balás felállt a pódium­ra, a tömeg összefolyt sze­me előtt. Tarka ruhákat, sok-sok fejet látott, da­gály hullámzását idéző mozdulatokat. — Hölgyeim és Uraim! Abban a megtiszteltetés­ben részesültem, hogy a termelési népbizottság fel­kért: ismertessem eddigi kutatásaim lényegét, hogy azt a Tanácsköztársaság­nak felajánlhassam. A nép szolgálatába akarom állí­tani eddigi kihatásaim eredményeit . . . — Jól van, kedves uram — emelkedett fel az első padsorok közül egy bőrka­bátos férfi, megszakítva a szónokot, — de előbb tud­ni szeretnénk, kicsoda, mi­csoda maga? Mit akar tu­lajdonképpen? . . . Balás az elnökség tagjai felé fordult, azok moso­lyogtak. — Ugye, erre nem volt felkészülve az egyetemi előadások után? — súgta feléje a kopaszodó férfi. — Válaszoljon csak nekik! — Én, barátaim, bánya­mérnök vagyok. Erdélyben, Gyergyóremete községben születtem. Sok éven át ku­tattam Magyarországon különböző ércek után. Pél­dául még régebben meg­vizsgáltam szülőföldem határát és ott, a Kereszt­hegy környékén ércet ta­láltam. Azaz feltételeztem, hogy érc van jelen. A Kecskekő nyugati oldalán, a patak szintje felett egy hasadékban, telér kaolin kibúvása könnyen megta­lálható. Az elkavicsosodott andezitlapok . . . — Tarján felé nem kuta­tott? Jó szénre lenne ott szükségünk! — szólt közbe egy mély hang. Balás bosz- szúsan fordult feléje. — Nem! De a Szárhegy galenitje, cerussitja tény. A Szárhegy mészköve a legjobb szállásadója az ércnek . . . — Drága elvtárs! Azt mondja meg, hogy mit ta­lált máris, mert nekünk sietnünk kell a bányászko­dással — szólt a többiek helyeslő zúgásától kisére, a tatabányaiak küldötte. Az emberek harsány, vi­dám közvetlensége felol­dotta feszültségét. Félre­tolta jegyzeteit. — Nem is arany, vagy ezüst itt a fontos — foly­tatta emelt hangon —, ha­nem a bauxít. Tudják mi az? Abból lesz az alumí­nium. Vasban szegények vagyunk, de sok millió ton­na bauxitunk van. Persze fel kell tárni, nekem eh­hez nem volt pénzem. De megtaláltam Gánton. A feldolgozása viszont sok áramot igényel. (folytatjuk) ugyan nemrégiben letéti könyvtárt, de ugyanakkor más helyeken a községi könyvtáraknak adjuk át azokat, á. — Az olvasott művek, illetve az olvasók száma egyenletesen növekszik- e? — Általában igen, ám­bár a nyári munkák ide­jén mindenütt visszaesés mutatkozott, de ez termé­szetes is. Ilyenkor a leg­több helyen nem nagyon kerül könyv a kézbe. Ki­vételként említem meg Mangyalos pusztát, ahol a 65 olvasó ez év első felé­ben 1900 könyvet olvasott el. Bakó pusztán és Hé­nyel pusztán viszont visz- szaesés mutatkozik. Bakó pusztán az elmúlt évi 71 olvasóval szemben 21 van jelenleg, Hényel pusztán pedig a tavalyi 65-ből csak 32 olvasó maradt. — Mi a nagy vissza­esés oka? — Csesztve, ahová Bakó puszta tartozik, új kultúr­otthont kapott és a ba- kóiak nagy része a TV- előadásokat és a játékfil­meket nézi szívesebben. Hényel pusztán a vissza­esés okát abban látom, hogy a könyvtáros nem tartja szívügyének a köny­vek propagálását. — Mik a jövőévi ter­veik? — Az olvasottság növe­lése érdekében a TIT-tel; karöltve 10 helyen hat előadásból álló ismeretter­jesztő előadássorozatot in­dítunk. Az előadásokkal kapcsolatban felméréseket végeztünk és ennek alap­ján állítottuk össze az elő­adások anyagát. Bakó pusztán például a méhé­szetről szeretnének halla­ni, tehát ott ilyen tárgyú előadást tervezünk. Az iro­dalmi, történelmi, földraj­zi és mezőgazdasági elő­adások mellett „Hogyan viselkedjünk” címmel is hallgathatnak majd elő­adást olvasóink. Reméljük, az előadássorozat még job­ban elősegíti az olvasótá­bor növekedését. Takács András ÚJ KÖNYV: Hegedűs Zoltán: VASARFIA (Szépirodalmi) Déd, egy képzeletbeli, ds nagyon is ismerős bánya­telep építőinek életét, nö­vekedésének gondjait-ba- jait, embereinek egymás­hoz és a munkához való viszonyát ábrázolja sokré­tűen, színesen és nagyon őszintén az író. Sorra vo­nulnak fel az annak ide­jén ködös pátoszba bur­kolt „munka hősei" a ma­guk szépitetlen mivoltában, anyagi és érzelmi problé­máik szorításában, a min­dennap józan megvilágítá­sában. Valóságos modern kis Bábel ez a bányaváros, minden rendű és rangú .,munkaerötartalék” felvo­nulási terepe, a legkülön­bözőbb jellemek és ember­sorsok nagy kohója, ahol a zavaros kavargásból lassan- lassan kiforr az időálló ne­mes anyag. Ezt a forrongó alakuló világot ismerjük meg közvetlen közelről, egy nagyon figyelő, józanul látó írástudó reális meg­látásában.

Next

/
Thumbnails
Contents