Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-11 / 180. szám
4 NÓGSÁD 1964- szeptember 11. péntek A művelődésügy új leiadatai a Salgótartáni Városi Tanács végrehajtó bizottsága előtt A Salgótarjáni Városi kiemelten kell foglalkoz- hasznosabb formája, az Tanács végrehajtó bizottsá- nunk felszabadulásunk 20. akadémia rendszer tovább ga az elmúlt napokban be- évfordulója — s most köz- terjedjen. Ennek érdeké- batóan foglalkozott az vetlenebb feladatként a ben fel kell használni az 1964-65. évi művelődés- Madách centenárium mél- eddig szerzett hasznos ta- úgyi feladatokkal. tó megünneplésével. pasztalokat. Az ismeretterBátran mondható kor- Felszabadulásunk évfor- jesztő munka azonban csak szaknyitónak ez az észtén- dulója alkalmat ad a város differenciáltan elégítheti dó Salgótarján tudoma- népművelőinek, hogy sok- ki a lakosság igényeit, nyos, szellemi, kulturális rétűen propagálják húsz A művészetek tudatfor- életében olyan mozgalom év politikai, gazdasági, máló hatásának növelése, kereteit kell tartalommal kultúrális eredményeit, fo- a művészi ízlés fejlesztése megtölteni, amelynek se- kozhassák a szocialista ha- érdekében foglalkozott a gitségével a megye széllé zafiságra, az internaciona- végrehajtó bizottság a mony központjává növeked- lista szemléletre irányuló zik szerepével, a színházi, hét a város. Vannak ered- nevelő munkát, ismertet- zenei, képművészeti élet ményei a korábbi észtén- hessék hazánk, társadal- problémáival, nőknek is ezen a téren, az műnk, a szocializmus épí- A végrehajtó bizottság előttünk álJó időszak azonban még sok lehetőséget tésének jövő lehetőségeit, a városi művelődésügyi A végrehajtó bizottság osztály kötelességének jereiteget. A városi tanács feladatának tekinti, a 20 lölte: az eddiginél is fokovégrehajtó bizottsága ennek megfelelően mérlegelte az új feladatokat s fogiskola takarékbélyeg-betét- gyűjtési mozgalom kiszélesítése érdekében a megyei éves jubileum szellemében zottabban foglalkozanak megrendezésre kerülő Or- megfelelően irányítsa, el___ J szágos Vasas Színjátszó lenőrizze, segítse az oktal alkozott a^ fOTitos tárgyi és Fesztivál, az Országos Fú- tási és népműveiéi munkát. személyi feltételek fejlesz- vószenekari Találkozó si-------------------------------------------t ésének kérdésével, azzal: kerre vitelét az új megyei milyen lehetőségek vannak művelődési ház és könyv- az oktató-nevelő munka tár méltó avatását, az új eredményesebbé tételére? felszabadulási emlékmű A tanácskozáson egységes elkészítését és leleplezését, álláspont született. Mind a Képzőművész Szövetség az oktatásban, mind a ne- Északmagyarországi Cso- velésben fokozottabban portja és a Nógrád me- követelménnyé kell tenni gyei képzőművészek jubile- a szilárd dialektikus mate- urai kiállítás előkészítését, rialista szemlélet, szocia- a megye 20 éves fejlődését lista gondolkodásmód ala- dokumentáló kiállítás meg kítását, a gyakorlati és el- szervezését, s Salgótarjáni méleti 'munka összekapcso- Zenei Napokra, az Irodal- lását, a tanulók aktivitásé- mi és Könyvbarát Hónapnak fokozását. Növelni kell ra, a KISZ és az Úttörő az általános iskolákban és Szövetség jubileumi kul- alapismereti tanfolyamok- turális szemléiére. vala- ra ielentkezés arányát, kü- mint a város fotoművesze- lönösen az analfabéták ok- inek kiállítására való moz- tatására kell nagy gondot gósitást. fordítani. A közéoiskolára A Madách centenárium jelentkezett felnőtteket keretében Saleótariánban gondosan kell kiválasztani, tart országos teliegű emlék- hogy a rendelkezésre álló ülést a TIT irodalmi vá- létszámkeretet olyanok lasztmánya, az acélárú- töltsék ki 'elsősorban, akik- gyár színjátszó együttes nek a középiskola elvégze- bemutatja Madách: Cívise munkaköri követelmény lízátor című drámáiét, az -is egyben. Ennek szem Országos Filharmónia pe- előtt tartására Géczi János, dig ünnepi hangversenyt a megyei tanács-vb elnök- rendez. Megállapította a végre- haitó bizottság: törekedni Autós-kölcsönzéstől a TIT-előadásokig s i &zámaeth az ehs katátkő-nH Éppen öt éve hordja a Megyei Könyvtár művelődési autója a könyveket a legeldugottabb községekbe, pusztákra, hogy lehetővé tegye az ott élőknek is a könyv megismerését, megszerettesse velük a régi és a mai magyar, valamint a külföldi írók legszebb alkotásait. — Az 1959. év kísérleti esztendő volt — mondja Medve István autókönyvtáros. A kölcsönzés ekkor még az autóról történt. Közben ismeretterjesztő előadásokat és filmvetítéseket tartottunk, ezzel is igyekeztünk közelebb hozni a lakosságot a könyvhöz. 1961-től az autóról történt kölcsönzést a letéti könyvtárak váltották fel. Mintegy 18—19 ol^an helyen létesítettünk letéti helyettese hívta fel a gyeimet. fiTöbb mint 3 millió forint a megye tanulóifjúságának megtakarítása Az 1963/64. tanévben az gyénk az értekelés során országos viszonylatban ismét első helyre került. A megyében a legjobb tanács vb művelődésügyi helyezést a nagylétszámú osztálya versenyt indított iskolák között Zagyvapál- a megye összes iskolái kö- falva érte el 126.32 forint zött. Az egy’ tanulóra eső átlagbe- 1962 63-as tanévben téttel. A közepes létszáországos értékelés alapján mú iskolák között a me- megyénk az első helyen gyei első a vizslási iskola végzett, és ugyanakkor me- volt gyei viszonylatban a ta- gal. nulók 2 millió 910 ezer forintot gyűjtöttek. Az 1963/64. tanévben a szülők. a tantestületek és a szülői / munkaközösségek összefogása és eredményes nevelő munkája nyomán még kedvezőbb eredmények születtek. 121.17 forint átlagA népművelési feladatok kell arra. hogy az ismeretterén az 1964-65-ös évben terjesztési tevékenység legA tanulóifjúság megtakarítása 3 millió 473 ezer forintot tett ki. Mindezekből eredően meA kislétszámú iskolák közül a Marakodj puszta tanulói érték el a legjobb eredményt 1075,66 forint egy tanulóra eső átlagbetéttel. Az 1963/64. évi iskolai versenyfelhívásban foglaltak szerint tehát az 5000 forintot Marakodi-puszta, a 10 000 forint összeget a vizslási, a 15 000 forint jutalom összegét a zagyva- pálfalvi iskola nyerte el. könyvtárat, ahol eddig még nem működött, illetve különböző okok miatt nem működhetett. A fejlettebb kölcsönzési forma beváltotta a hozzá fűzött reményeket; évről évre növekedett az olvasók száma. Míg 1961-ben 297 beiratkozott olvasó hatezer könyvet olvasott, addig 1962-ben 661 olvasó kezében 9200 könyv fordult meg. 1963-ban már 744 olvasó 11 405 könyvet olvasott. Ebben az évben még tovább növekedik az olvasók és olvasott művek száma. Emellett az ismeretterjesztő előadások és játékfilm vetítések száma is megnövekedett. 1962- ben négy ismeretterjesztő és tizenkét játékfilmet mutattunk be, 1963-ban már 24 ismeretterjesztő előadást, 131 filmvetítést és két könyvkiállítást rendeztünk. — Hogyan kezdték el a könyv megismertetését, megszerettetését egy-egy kisebb helyen? — Olyan könyveket igyekeztünk ajánlani, amelyek feltételezhetően érdekelték őket. Kezdetben legtöbb helyen a meséskönyveknek volt sikerük, de később rátértek komolyabb olvasmányokra is. Igen szép eredményt értünk el például a 218 lakosú Debercsényben, ahol 55 beiratkozott olvasónk van és nagyon sokan kérik a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos szakkönyveket. — Növelik-e tovább a letéti könyvtárak számát? — A letéti könyvtárak száma nem igen emelkedik. Sok község kap új kultúrotthont, vagy könyvtárnak megfelelő helyiséget, ezeken a helyeken községi könyvtárak alakulnak és átveszik a letéti könyvtárak munkáját. Pusztaszántón és Kiskér- pusztán létesítettünk 7 Szüts István: A ## «9 yoros v Dokumentumregény JT 5. Holtfaradtan zuhant a kis erdészházba. Bokorné fektette le. Még álmában is — az öregasszony megfigyelte — a férfi keze a padló felé kotorászott. Harminchat órát aludt egyfolytában. 1 < IV. KÖZJÁTÉK A termelési népbiztosság tanácstermének előcsarnokában csizmák, bakancsok, félipők kopogtak a lila kőkockákon. Balás hóna alatt vaskos iratköteggel közelített a szélesre tárt terem- ajtó felé. Mint a hullámok a parthoz, úgy csapódtak fülébe a várakozók szavai. „. . . Most mindegyik azt bizonyítja, hogy forradalmár ... az volt már, amikor megszületett , . .” ; . Tegnap Csepelen látok egy plakátot: Vasas, ne hagyd magad. S valami burzsoá kölyök utána firkálta: a frontra vinni . ..” .........Az élelmezést kell m egjavítani. Bár ha aratásig kihúzzuk . . .” „ . . . Hevesi itt lesz, talán Vágó is? . . . Mit gondolsz? . . .” .........Kún Béla kérte, h ogy a jegyzőkönyvet küldjék fel neki . . .” „... De kit,- érdekel most a bányászat helyzete? .. . Kenyér kell!” Balás a teremben az elnöki asztal előtt állva, ismerős arcokat pillantott meg. Nánási. Blaum, Her- tok, a Szlonkay? ... Mi történt? . . . Mindent elképzelt volna, csak azt nem. hogy Nánási a vörösök bányászati megbeszélésén részt vesz. Mit akar vajon? . . . Mire felocsúdott volna meglepetéséből, a férfi kitárt karokkal üdvözölte. — Szervusz, Balás, pállottam, hogy te tartasz itt előadást. Mondom, ezt már meghallgatom. Nagyon érdekelnek a munkáid . . . — Eddig nemigen adtad tanújelét. — Kérlek, az embernek sokszor vissza kell fojtania a belsejében forrongó dolgokat A korszak dugója ... he, he, he ... a váratlan ütéstől kipattan. Balás legszívesebben szólt volna az egyik katonának, hogy vezesse ki ezt az urat. — Kezdjük talán! — ragadta meg Balás vállát egy alacsony, kopaszodó férfi, aki be sem mutatkozott. — Ügy gondolom, ne sokat beszéljen, csak a lényeget. Az emberek türelmetlenek és az összetétel... ' Kezével félkört rajzolt a terembe, ahová lassan szállingóztak be a meghívottak. — Többségük egyszerű bányász, ezért nagyon közérthető nyelven szóljon hozzájuk — magyarázta Balásnak, majd kikiabált a folyosóra. — Elvtársak, jöjjünk befelé! Balás felállt a pódiumra, a tömeg összefolyt szeme előtt. Tarka ruhákat, sok-sok fejet látott, dagály hullámzását idéző mozdulatokat. — Hölgyeim és Uraim! Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a termelési népbizottság felkért: ismertessem eddigi kutatásaim lényegét, hogy azt a Tanácsköztársaságnak felajánlhassam. A nép szolgálatába akarom állítani eddigi kihatásaim eredményeit . . . — Jól van, kedves uram — emelkedett fel az első padsorok közül egy bőrkabátos férfi, megszakítva a szónokot, — de előbb tudni szeretnénk, kicsoda, micsoda maga? Mit akar tulajdonképpen? . . . Balás az elnökség tagjai felé fordult, azok mosolyogtak. — Ugye, erre nem volt felkészülve az egyetemi előadások után? — súgta feléje a kopaszodó férfi. — Válaszoljon csak nekik! — Én, barátaim, bányamérnök vagyok. Erdélyben, Gyergyóremete községben születtem. Sok éven át kutattam Magyarországon különböző ércek után. Például még régebben megvizsgáltam szülőföldem határát és ott, a Kereszthegy környékén ércet találtam. Azaz feltételeztem, hogy érc van jelen. A Kecskekő nyugati oldalán, a patak szintje felett egy hasadékban, telér kaolin kibúvása könnyen megtalálható. Az elkavicsosodott andezitlapok . . . — Tarján felé nem kutatott? Jó szénre lenne ott szükségünk! — szólt közbe egy mély hang. Balás bosz- szúsan fordult feléje. — Nem! De a Szárhegy galenitje, cerussitja tény. A Szárhegy mészköve a legjobb szállásadója az ércnek . . . — Drága elvtárs! Azt mondja meg, hogy mit talált máris, mert nekünk sietnünk kell a bányászkodással — szólt a többiek helyeslő zúgásától kisére, a tatabányaiak küldötte. Az emberek harsány, vidám közvetlensége feloldotta feszültségét. Félretolta jegyzeteit. — Nem is arany, vagy ezüst itt a fontos — folytatta emelt hangon —, hanem a bauxít. Tudják mi az? Abból lesz az alumínium. Vasban szegények vagyunk, de sok millió tonna bauxitunk van. Persze fel kell tárni, nekem ehhez nem volt pénzem. De megtaláltam Gánton. A feldolgozása viszont sok áramot igényel. (folytatjuk) ugyan nemrégiben letéti könyvtárt, de ugyanakkor más helyeken a községi könyvtáraknak adjuk át azokat, á. — Az olvasott művek, illetve az olvasók száma egyenletesen növekszik- e? — Általában igen, ámbár a nyári munkák idején mindenütt visszaesés mutatkozott, de ez természetes is. Ilyenkor a legtöbb helyen nem nagyon kerül könyv a kézbe. Kivételként említem meg Mangyalos pusztát, ahol a 65 olvasó ez év első felében 1900 könyvet olvasott el. Bakó pusztán és Hényel pusztán viszont visz- szaesés mutatkozik. Bakó pusztán az elmúlt évi 71 olvasóval szemben 21 van jelenleg, Hényel pusztán pedig a tavalyi 65-ből csak 32 olvasó maradt. — Mi a nagy visszaesés oka? — Csesztve, ahová Bakó puszta tartozik, új kultúrotthont kapott és a ba- kóiak nagy része a TV- előadásokat és a játékfilmeket nézi szívesebben. Hényel pusztán a visszaesés okát abban látom, hogy a könyvtáros nem tartja szívügyének a könyvek propagálását. — Mik a jövőévi terveik? — Az olvasottság növelése érdekében a TIT-tel; karöltve 10 helyen hat előadásból álló ismeretterjesztő előadássorozatot indítunk. Az előadásokkal kapcsolatban felméréseket végeztünk és ennek alapján állítottuk össze az előadások anyagát. Bakó pusztán például a méhészetről szeretnének hallani, tehát ott ilyen tárgyú előadást tervezünk. Az irodalmi, történelmi, földrajzi és mezőgazdasági előadások mellett „Hogyan viselkedjünk” címmel is hallgathatnak majd előadást olvasóink. Reméljük, az előadássorozat még jobban elősegíti az olvasótábor növekedését. Takács András ÚJ KÖNYV: Hegedűs Zoltán: VASARFIA (Szépirodalmi) Déd, egy képzeletbeli, ds nagyon is ismerős bányatelep építőinek életét, növekedésének gondjait-ba- jait, embereinek egymáshoz és a munkához való viszonyát ábrázolja sokrétűen, színesen és nagyon őszintén az író. Sorra vonulnak fel az annak idején ködös pátoszba burkolt „munka hősei" a maguk szépitetlen mivoltában, anyagi és érzelmi problémáik szorításában, a mindennap józan megvilágításában. Valóságos modern kis Bábel ez a bányaváros, minden rendű és rangú .,munkaerötartalék” felvonulási terepe, a legkülönbözőbb jellemek és embersorsok nagy kohója, ahol a zavaros kavargásból lassan- lassan kiforr az időálló nemes anyag. Ezt a forrongó alakuló világot ismerjük meg közvetlen közelről, egy nagyon figyelő, józanul látó írástudó reális meglátásában.