Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-26 / 193. szám
1964. gaept. 26. szombat NÓGRÁD 5 Tsz-tanácsadó Amire ügyeljünk az őszi búza vetésénél Sáfárkodás negyvenegy millió forinttal Űjabb lendületet adna a községfejlesztési verseny AZ ŐSZI betakarítás és szántásTvetés megyénkben is jó ütemben halad. A talajelőkészítéssel, vetéssel egyidőben 82 900 holdról kell a kapásnövények betakarítását elvégezni. A mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat most, hogy a kenyérgabonát a múlt évivel azonos nagyságú területen, jó minőségben és október 20-ig elvessék. A vetőmag előkészítése, tisztítása, csávázása, a központi készletből kiutalt műtrágya és vetőmagvak biztosítása mind egytől- egyig sürgős feladat, de legalább ilyen sürgős a talajok vetés alá történő előkészítése is. A talajelőkészítési munkák tekintetében előnyösebb helyzetben vagyunk mint a korábbi években bármikor. Több a nagyüzemi tapasztalat, nagyobb a rendelkezésre álló gépi erő, most kifogástalan talajmunkát és minőségi magágyat lehet készíteni. A talajelőkészítést illetően nem felesleges hangsúlyozni a gyom és rögmentes, ülepedett, vagy kellően tömörített vetőágy fontosságát. Ez bizonyítja az egyenletes csírázást, a gyors kelést a magas éllománysűrűséget. A talaj előkészítésnél az elmúlt években kétirányú hibát tapasztaltunk. Az egyik hiba az volt, hogy egyes tsz-ek búza alá indokolatlanul mélyen végezték a talajelőkészítést. Ez nemcsak nagyobb költséget jelent, hanem lassítja a munkát is. A talaj előkészítés üteme annyira lelassulhat, hogy a vetésnél történő megkésés veszélye miatt a kiegészítő talaj- munkákat elhagyják, vagy tudnak megfelelő magágyat készíteni. A búza nem kíván mélyművelést, 20—22 centiméternél mélyebben művelni búza alá felesleges. A másik hibát a tárcsával történő talaj- előkészítésnél követték el. amikor csak pár centiméteres magágyat készítettek. A tárcsás vagy diszkti lle- res talajelőkészítésnél is biztosítani kell a búza alá a 12—16 centiméteres művelési mélységet. Nagyon fontos agrotechnikai tényező a vetés időpontjának helyes megválasztása és a legkedvezőbb vetési idő betartása. A korai vetés nagy termésfokozó hatását ma már sokan ismerik és tudják, hogy a novemberi vetésű búzából nem várhatunk elfogadható termést. Mégis sokan arra hivatkoznak, hogy egyszer későn vetettek és jó termésük volt. Tíz-tizenöt év alatt ez is előfordulhat egyszer-két- szer, de számítani csak arra lehet, hogy a késői vetésű búza lénvegesen kevesebbet terem. A KORAI VETÉS kedvező hatása abban nyilvánul meg, hogy a búza csírázásához, keléséhez és a növények megerősödéséhez kedvezőbbek a feltételek, így sűrűbb, több kalászt termő állományt kapunk. A termésthozó kalászok száma októberi vetésben 8—10, de gyakran 20—30 százalékkal is nagyobb, mint a megkésett vetéskor. A kedvező időben vetett, jól kikelt, megerősödött növények jobban bírják a telet és tavasz- szal is kevesebb növény pusztul el. A búzavetés időpontjának megválasztásakor elkövetik azt a hibát, hogy nem veszik figyelembe a vetendő búza fajtáját. A korán letakaruló elővete- mónyek után már szeptember végén megkezdik a vetést és ilyenkor, mivel jó feltételeket tudnak biztosítani, külföldi búzákat vetnek. A külföldi búzák viszont nem kívánnak ilyen korai vetést és kevesebbet is teremnek, mint az október 10—20 között vetettek. A külföldi búzafajták legkedvezőbb vetési időpontja október középső harmada. Ezzel szemben a hazai búzafajták, elsősorban a Fertődi 293-as búza a szeptember végi vetésben adja a legnagyobb termést. Bevált módszer az, ipa hazai búzafajtákkal kezdjük és végezzük a vetést, míg október 10—20 között a külföldi búzafajtákat vetjük el. A MŰTRÁGYÁZÁS végrehajtása során is fordulnak elő hiányosságok. Előfordul, hogy a szuperfoszfát műtrágyát vetés előtti talaj műveléssel nem dolgozzák a talajba, hanem sokszor elkésve szórják ki és csak befogasolják, az pedig ilyen módon bedolgozva nem tudja kifejteni a hatását. Egyes tsz-ek túlzottan magas, már nem gazdaságos adagokat használnak a vetésterület egy részén, míg a másik részén egyáltalán nem, vagy csak igen kevés műtrágyát adnak. Az adagok nagyságának megállapításánál az elővetem ényeket is figyelembe kell venni. A jó búza elővetemények után kevesebb, a kevésbé jók, L ehet szeretni egy gyárat? Lehet. Beszélgetek a zagyvapál- falvi Bányagépgyárban Orosházi József villanyszerelővel. Tőle kérdezem: — Lehet szeretni a bort? Nem kapja fel a fejét a szóra, mint ahogyan titok-1 ban számítottam rá. Csak álldogál a fényes forgácsológép mellett, váltogatja a lábát. Rongyot gyűröget a kezében, mint valami első bálozó kislány az illatos zsebkendőt. Nem tudom, mire gondol Orosházi. Csak feszeng a számára kényelmetlen kérdés miatt a gép acélteste mellett. Aztán megszólal: — Látom, az italos embereket keresi, az Uranecz Jánost, az Angyal Gyulát, ifjabb Kaposvári Lászlót, jómagámat. — Azokat — mondom neki. — Nézze, kint a terepen, a tágas munkahelyen köny- nyen megszokja a villany- szerelő az italt. Úgy beszél, mint a katona .aki a laktanyában emlékezik a terepre. A forgácsoló műhely ablaküvegkockáin piszkos, szürke vagyis a kukorica és kalászos elővetemények után több műtrágyát, elsősorban pétisót adjunk. A vetésidő betartása érdekében több ízben vetnek gabonát gabona után, mert így a talajt vetésre korábban elő tudják készíteni. Egy ízben gabona gabona után vethető, ha elegendő műtrágyát használunk, de ezt többször is megismételni már nem tanácsos. EGYESEK a több vetőmag alkalmazását csodaszernek tekintik, mások viszont nem hisznek abban, hogy ha több vetőmaggal vetnek, akkor nagyobb lesz a termés. A több vetőmag alkalmazása nem csodaszer. Ha a vetőágy rossz, későn, vagy nem kellő mélyen vetnek, a több vetőmag alkalmazása ellenére is kicsi lesz a termés. A több vetőmag alkalmazása nem tünteti el az agrotechnikai hibák hatását, azokat csak mérsékli. A vetés-mélység betartásának nagy jelentősége van. A mintegy 5 centiméter vetésmélység az, amely a búzára kedvező. Ilyen vetésmélységnél a talaj ülepedése után 3—3,5 centiméter talaj fedi a búzát. Ha ennél mélyebben vetünk, akkor a búza nehezen és rosszul kel, a kikelt növények is gyengébbek lesznek. Ha sekélyebben vetünk, akkor nagyobb lesz a madárkár, a téli kifagyás és a télvégi felfagyás és ugyancsak csökken a búzaállomány sűrűsége. A NAGY búzatermés eléréséhez nem kell különleges eljárásokhoz folyamodni, ehhez csak az szükséges, hogy az alapvető agrotechnikai szabályokat lelkiismeretesen tartsuk be. léként csurog a szakadó eső. A maszatos üvegen keresztül a gyárudvarra látni. Orosházi az ablakon át nézi, hogyan borzolódnak a tócsák. A hideg latyakot gépkocsinyom metszi ketté. — A köd ilyenkor már tartós és hideg — emlékezik korábbi „munkahelyére” Orosházi. — A kocsmákat ilyenkor nem kerüli el a villanyszerelő, különösen, ha egész nap a vonalon van. Elfordul. az ablaktól, végignézi a fényes gépeket, így íolvtatia: — Két éve dolgozom ebben az üztmben. Még nem fordult elő velem igazolatlan múlasztás. Azaz hogy egy alkalommal igen. Egy júniusi hétfőn. Vasárnap volt. jólesett a vendéglői sarokban az ital. Később rosszul lett, másnap nem jött a gvárba. Szigorú figyelmeztetést kapott. Aztán a fényes gép mellett korábbi munkahelyéről beszél. A salgótarjáni vonalépítő vállalatnál, a A közelmúlt évek társadalmi és gazdasági fejlődése lehetővé tette községeink és városaink nagyobb ütemű fejlesztését, s hogy a tanácsok irányításával a lakosság fokozottabban bekapcsolódhasson az ország- építő munkába. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsának nemrég megjelent rendelete új, erős alapot teremtett a községfejlesztés számára. Az új módszer A községfejlesztési tervek korábban egy évre szóltak, s egyes helyi szervektől — földművesszövetkezet, termelőszövetkezet, stb. — függetlenül készültek. Az új módszer, amelynek megfelelően egy-egy település távlati terve valamennyi ott működő szerv, gazdasági egység elképzeléseit összehangolja, gazdagabb sikerekkel kecsegtet. Ugyanez a módszer nyitja meg a kaput az úgynevezett tájegységi létesítmények előtt. Ez az — egyelőre — új fogalom azt jelenti, hogy több község együttes erővel épít fel — például — vízmüvet, művelődési házat, létesít halastavat. A korábbinál biztosabb lett az állami támogatás rendszere. Eddig évenként változó mértékben gazdagodtak állami segítségből a tanácsok pénzforrásai. Ezentúl minden város egységesen, lakásonként évi harminc forintos támogatást kap az államtól községfejlesztési célokra. A községek számára az állam minden, községfejlesztési célra összegyűlt forinthoz további hatvan fillért ad. A tanácsok a költségvetési többletbevétel harminc százalékát szintén községfejlesztési célra fordíthatják. Az említett új jogszagozott. Hálózatot, szabadtéri trafókat építettek. Hátul mögötte hosszú kilométereken már futott az új vonal, pocsék esőben, a nap hevében egyaránt dolgoztak. — Aztán, ha egy kocsma akadt utunkba, nem tértünk ki előle — ismétli. — Egy féldeci még nem baj ilyenkor — szólok. — Az még nem. De könnyen több lett belőle iddogálás közben. Ma már ritkán fordul elő vele. — Ebben a gyárban jobb? — kérdezem. — Ez ad kenyeret. Orosházi villanyszerelő, jó munkás, éiti a dolgát. Szeretik az üzemben, megbecsülik a munkája után. Villanygépek karbantartását végzi. A leggyakrabban előforduló hibák, a kuplung, a működtető transzformátor, a világítás elromlása. A gép mellett álldogáló, negyven év körüli férfira pillantok. Szégyenli azt a júniusi hétfőt! A munkabály félreértést kizáró módon szabályozza, hogy kinek mennyi községfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. Akik jövedelemadót fizetnek, 1500 forintig évi 50— 300 forintot, ezen felül pedig a jövedelemadó 20 százalékát fizetik majd községfejlesztési hozzájárulásként; a háztulajdonosok a házadé legfeljebb 30 százalékát, de legalább évi 50 forintot. Eddig az állam a beruházások műszaki és anyag- ellátásról 50 százalék erejéig gondoskodott; ez a hányad most már 80 százalékra emelkedik. Társadalmi munka — milliók A tanácsok eredményes szervező tevékenységét és — sokhelyütt, de nem mindenhol — a lakosság szorgalmát dicséri a községfejlesztési tervek teljesítésének félesxtendős mérlege. Megyénk ezévi községfej lékztési bevételi terve negyvenegymillió, kiadási terve harminchat- millió forint. A különbözet onnan adódik, hogy számos falu — közöttük Tar — művelődési ház építésére, vagy más nagyobb beruházásra tartalékol. Fél esztendő alatt a kiadási terv 35 százaléka teljesült. Ugyanez alatt az idő alatt 49 százalékig teljesítették városaink, fai- vaink társadalmi munka tervüket. Ez megyénkben kevés híján két és félmillió forint. Eleddig legszor- gosabbnak a rétsági és a balassagyarmati járás lakói bizonyultak. A társadalmi munka — féléves értékelés szerint — leggyengébben a szécsényi járásban és Salgótarjánban haladt. Az építésben testet öltő társadalmi munka jelentősége annál figyelemre mélügyi osztályon az előbb elelmondották, hogy a gyárban csökkent az igazolatlanul távolmaradók száma. Az oka? Elsősorban nem az adminisztratív intézkedések. Hogyan vélekedik erről Orosházi? Aki megbecsüli magát, azt a gyár is megbecsüli. És, hogy szeretni kell a fényes testű gépeket. Újra kinéz az ablakon. A villanyhuzalokon gubbasztanak az esőcseppek, mint a költöző madarak. Az egykori vonalépítő nézi őket egy darabig. Valaki szalad a gyárudvaron, a műhely felé. Beront. Az ajtón huzat csapódik a fényes gépek közé. Villany- szerelőt keres, a szomszéd műhelybe hívja Orosházit. Orosházi búcsúzik. AT őst már megkérde- zem tőle: — Lehet szeretni egy gyárat? — Lehet. — Jobban, mint a bort. ami felelőtlenséget, hanyagságot szül? — Jobban. Úgy érzem, most nem frázis, amit mond. Mint ahogyan nem az a kenyér sem. Tóth Hemér több, mivel az állami építőipar még mindig nagyarányú munkáshiáamya! küzd. Megyénkben a község- fejlesztési alap igein nagy részét kulturális célra fordítják. Több községben felújítják 2 művelődési házat; nyolc faluban pedigj újat építenek. Huszonhat tanteremmel bővül az általános iskolai hálózat. Az óvodai helyek számát százötvennel gyarapítják. Négy községben autóbusz váróterem épüi Hat faluban építenek orvosi rendelőt, ugyanannyiban pedagóguslakást, kettőben orvoslakást. Az úthálózatot négy, a járdák hosszát majdnem hat, a villanyhálózatot hét kilométerrel nagyobbítják. Községiegészségügyi szempontból fontos hét ravatalozó felépítése. Még többet Eredményeink miatt nincs okunk a szégyenkezésre, — ez igaz. De az sem valótlan, hogy sikereink lehetnének még szebbek is. Talán úgy, ha nem csupán a legkiválóbb társadalmi munkások kapnák meg a megérdemelt megbecsülést, de azoknak a falvaknak, városoknak is jutna a dicsőségből, amelyek maradéktalanul teljesítik községfej lesztési tervüket. Az építő lendületet Szolnok megyében — például — a megyei tanács évenként megrendezett, községfejlesztési versenye élénkíti, erősíti. Ebben az alföldi megyében —amelynek lakossága körülbelül kétszerese a mieinknek — a versenyben kitűnt helységek jutalmazására évenként 380 000 forintot fordítanak. Hasonló hasznos gyakorlat alakult ki Bács megyében is. Nálunk nem folyik az említettekhez hasonló községfejlesztési verseny, — pedig aligha volna haszontalan. Megszervezése, lebonyolítása mind a megyei tanács, mind a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága számára szép, megyénket gazdagító feladat lenne. Tájékoztató a NECS vezetők részére A Nógrád megyei Nép» Ellenőrzési Bizottság tegnap délelőtt a községi népi ellenőrzési csoportok vezetői részére tájékoztatót rendezett. A NECS-vezetők az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben végzendő tájékozódáshoz kaptak útmutatást. A sokrétű tájékozódás kiterjed a vetési és betakarítási ütemtervekre, a vetőmagvakra, a szerves- ss műtrágyára, a növény- védelemre, a vetésszerkezet alakülására, a gépállomási szerződések megkötésére, az erő- és munkagépekre, a dolgozók szociális ellátására, a premizálásra, az esetleg szükséges társadalmi munkára, a tárolásra, a szállításra, a mélyszántásra, a gyümölcsösök védelmére. Barlai Gábor GYÁRSZERETET külső hálózat építésén dől-
