Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-26 / 193. szám

WOG*AB 3SBL 9S9SC. m ^ÜáliuzűLujik úli)asúiiikmik Társadalombiztosítási tanácsadó Vili. A termelőszövetkezeti tagok és nyug díj járulék A nyugdíijárulékat a ter­melőszövetkezetnek min­den tagja után fizetnie kell, tekintet nélkül a tel­jesített munkaegységek számára. Nem kell nyugdíjjai-ulé- kot fizetni az után a tag után akinek; a) mezőgazdasag! ter­melőszövetkezeti tagsága, kisipari termelőszövetke­zeti tagsága, vagy munka- viszonya alapján saját jo­gon nyugdíjat (járadékot, nyugbért) állapítottak meg, ide nem értve a 67 százalékot el nem érő munkaképességcsökken­tés alapján járó baleseti járadékot. b) traktorosként vala­mely gépállomással társa­dalombiztosítási kötelezett­séggel járó munkaviszony­ban áll, ej sorkatonai szolgálatot teljesít, dl termelőszövetkezeti tagsága alapján öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesül (ham 260 forint), e), a), d) pontban emlí­tett járadékosoknak az öreg­ségi járadékra jogosító kor­határt betöltött Vagy mun­kaképtelen (II. csoportba tartozó rokkant) házastár­sa. Az a), -s) pontokban fel­sorolt esetekben nem kell külön kérni a nyugdíjjáru­lék fizetésének kötelezett­sége alóli mentesítést, mert a felsorolt körülmények valamelyikének fennállása már egymagában biztosítja a nyugdíjjárulék fizetése alóli mentességet. A termelőszövetkezeti tagságon alapuló nyugdíj­biztosítás szüneteltetését (a havi 27 forint nyugdíj- járulék fizetése alóli men­tesítést) kérheti még az a termelőszövetkezeti tag, akinek részére a termelő- szövetkezet vezetősége írás­beli engedélyt adott arra, hogy három egymást kö­vető naptári hónapot meg­haladó időn át olyan mun­kaviszonyt, illetőleg kis­ipari (háziipari) szövetke­zeti tagságot létesítsen, amelynek alapján 3 száza­lékos nyugdíjjárulékot kö­teles fizetni. Az ilyen tsz- tagnak a tsz-tagságán ala­puló nyugdíjbiztosítás szü­neteltetését az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül a termelő- szövetkezet vezetőségénél írásban kell kérnie. Az a tsz-tag, aki a szü­neteltetést a megszabott harminc napi határidő le­telte után kéri, csak a ké­relem előterjesztését követő hónap első napjától a mun­kaviszony, illetőleg a kis­ipari (háziipari) szövetke­zeti tagsag megszűnését magában foglaló hónap utolsó napjáig mentesül a tsz-tagokat terhelő havi 27 forintos összegű nyug­díj járulék fizetése alól. Külön felhívjuk a figyel­met arra, hogy az a) pont­ban említett mentesség csak azokra a tagokra vo­natkozik, akik tsz-tagsá- guk, kisipari termelőszö­vetkezeti tagságuk, vagy munkaviszonyuk alapján saját jogon részesülnek nyugdíjban (járadékban, nyugbérben). Nem vonat­kozik tehát azokra, akik származékos jogon kapják az ellátást, pl. (özvegyi, szülői nyugdíjban, árvael­látásban részesülnek), azokra sem, akik ugyan saját jogon, de nem az előbb felsorolt jogcímen kapnak ellátást, tehát pl. a hadigondozási ellátásban, a kegydíjban stb. részesü­lőkre. Megemlíthetjük még, hogy a b) és c) pontban felsoroltak kivételével min­den olyan tsz-tag, aki men­tesítve van a nyugdíjjáru­lék fizetése alól, a havi 6 forint betegellátási díjat és a havi 4,50 forint baleseti díjat, (együtt havi 10,50 fo­rintot) tsz-tagsága fennál­lásának teljes tartama alatt fizetni köteles, tekin­tet nélkül az általa teljesí­tett munkaegységek szá­mara. Ki utasokén is múlik A Nógrád szeptember 3-i számában, a Levele­zőink írják, c. rovatában: Abszolút higiénia címmel megjelent levélre az alábbiakban válaszolok: Minden tekintetben el kell fogadnunk azt a megállapítást, hogy nem felel meg a követelmé­nyeknek a főtéri vasút­állomáson lévő WC. Lát­ni kell azonban, hogy a jelenlegi 12-13 ezer körü­li napi utasforgalmat nem tudja ellátni, hiszen a régi. sokkal kisebb igé­nyekhez készítették. Ez a hely állandó javítás, al­katrész pótlás és csere alatt áll, ugyanis vannak emberek, akik szándéko­san igyekeznek kárt okozni. A lefolyó a javí­tás után egy oraval mar nem működik. A kilin­csek és villanyégők na­ponta pótolhatók, nem az elhasználódás, hanem a rongálás következtében. A korszerűtlen WC átépí­tésére már sor került vol­na, de mível a városköz­pont most van kialakuló­ban, az illetékes szervek semiféle építést, vagy át­alakítást nem engedélyez­nek. Reméljük, hogy vá­rosunk újjászületésével együtt jön majd az embe­rek kulturált viselkedése is, s akkor az utazás te­rén is biztosítani tudjuk a kívánt követelménye­ket. Salgótarjáni Ailomásfőnökség »**»«♦*«*< , f / « ■TT AZ ősz; Készíttesse ruháit a Balassagyarmati f Szabó KTSZ női és férfi mértékutáni részlegeiben. Legújabb divat szerinti fazonok! Olcsó vállalási árak! Megrendeléseket hozott anyagból is vállalunk. Részlegeink - Balassagyarmat Rákóczi út 30 és Balassagyarmat Ipoly u. 1, Szecsény. Érsekvadkert. Lithe, Szerkesztői üzenetek M. István (Salgótarján): A kollégiumban elhelyezett gyer­mek után csak akkor jár csa­ládi pótlék, ha legalább az er­re a gyermekre eső családi pótlékkal egyenlő, vagy na­gyobb összeggel járulnak a tartási költségekhez. Ha keve­sebbet fizetnek, mint erre az egy gyermekre eső családi pótlék .akkor nem jár utána családi pótlék. K. Lajos (Rétság): A terme­lőszövetkezetben eltöltött időt az Ipari nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál nem lehet figyelembe venni. A téesz tagként eltöltött idő azonban nem jelent megszakí­tást még abban az esetben sem, ha emiatt a két munka­viszony között öt évnél hosz- szabb kiesés van. ** Farkas Lajosné (Balassa­gyarmat) : Egyetlen megoldást javasolhatunk: keressen más munkahelyet. Azt végtelenül sajnáljuk, hogy nem minden­ben tájékoztatta helyesen szer­kesztőségünket. Kérjük, sor­sa további alakulásáról tájé­koztasson bennünket. Megalakult a bizottság A Nógrád 1964, szept­ember 11-i száma első ol­dalán Ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság” címmel többek között fog­lalkozott vállalatunkkal is. Azt írta: hogy „a csök­kent munkaképességűek­kel foglalkozó önálló bi­zottság megszervezésével még adós vállalatunk.” A vizsgálat időpontjáról, — amikoris ez a megálla­pítás történt — nem volt tudomásunk, s ezért köz­löm, hogy: „vállalatunknál még 1964. július 25-én létrehoztuk a rehabilitációs bizottságot. A bizottság tagjai az ÉDOSZ Pest- Nógrád me­gyei és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa kö­zös rendezésében 1964. jú­lius 29-én egy .napos ok­tatáson vettek részt Bu­dapesten. Az oktatáson ta­nultakról a bizottság már beszámolóját is megtartot­ta.” Zerenczky Zoltán szb. titk. Sütőipari Vállalat Körzetvezetősége Balassagyarmat Bláthy Ott© Titusz Emlékezés a tudós-mérnökre A MODERN erősáramé elektrotechnika első úttö­rői között három magyar mérnök részesült nemzet­közi elismerésben: Ziper- nowszky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Ti­tusz. A hármas mérnöki kollektíva — bártran ne­vezhetjük így — talán az első jele volt annak, hogy elérkezett a modern iparo­sítás korszaka Magyaror­szágon. Korábban mindig csak magányos feltalálók­kal találkoztunk hazánk­ban, olyanokkal, mint Puskás Tivadar, Jedlik Ányos vagy mint a tudo­mányos mukna nagy újí­tója, Eötvös Lóránd. Ho­vatovább azonban a mű­szaki tudományos prob­lémák komplex, több nagy koponya együttműkö­dését megkívánó felada­tokat jelentettek s lényegé­ben ezzel az esettel állunk szemben Bláthy Ottó Ti­tusz munkásságának mél­tatásánál is. Miután 1881-ben elvégzi a bécsi műegyetemet, ahol gépészmérnöki • oklevelet szerez és letölti gyakorno­ki éveit a Magyar Általá­nos Gépgyárban (a mai MÁVAG-ban), 1883-ban a Ganz és Társa munkatár­sa lesz, s egész életében ennél a gyárnál dolgozik Zipemowszky Károllyal és Déri Miksával, Mechwart András volt a gyár igazga­tója, akinek egyéniségét a nagy gyáralapítókéhoz ha­sonlíthatjuk. Kitűnő „idő­érzéke” volt, mérnökeit a villamosgépek szüntelen fejlesztésére irányította. Felismerte, hogy a jövő az elektromosságé, s hogy a huszadik század műszaki jellegét az elektrotechnika adja majd meg. És valóban, egymás után születnek a nagyjelentősé­gű elektrotechnikai talál­mányok: 1861-ben Jedlik Ányos találja fel „Egysar- ki villanyindítóját”, unipo­láris vülamosgépét — labo­ratóriumi kivitelben. A ha­ladás útja azonban nem amint említettük magányos feltalálóké: 1867 januárjá­ban Siemens a berlini tu­dományos akadémián be­mutatja ipari gyártásra al­kalmas soros gear#eez*és6 dinamóját, Az erősáramot aaorsbes a gyakorlatban is fel kettet* használni. 1875-ban a phi­ladelphiai kiállítás főútvo­nalain ivlámpák égnek, s rá két évre a budapesti Ganz gyár vasöntödéjében; is, de nemcsak itt, hanem' az óbudai tornacsarnokban, a Császár-fürdőben is.j Fejlődésnek indul a vflá-r gítástechnika, 1879 újévén pedig kigyulladnak Edison lámpái Amerikában a Men- lo-park téli fái között. Bláthy Ottó Ti tusát nem elsősorban a világítástech­nika érdekelte. Éles szem­mel látta, hogy a nagy. versenyben az nyer, akt az elektromos áramot minő í Olcsóbban termeli, minél messzibbre képes (nagyobb veszteségek nélkül) szüli-; tani... Azaz, megálmodta, hogy a jövő nem azt egyen-, hanem a váltó­áramé, meglátta, hogy w távvezetéket legjobb nagy- feszültségű váltóárammal' táplálni. A kérdés mégis! összhangba került a vilá­gítással. Egy francia mér­nök próbálkozott először azzal, hogy nagyteljesítmé­nyű áramfejlesztő gépeket; „megcsapoljon”, hogy a ke- j vés áramot igénylő kisebb! lámpacsoportokat kisebb! árammal is táplálhassa. Az­az, transzformálni igyeke­zett az áramot. Megoldása azonban nem volt tökéle­tes. Ekkor a három magyar mérnök összefogott, tudo­mányosan elemezték a francia mérnök elgondolá­sait, eközben vetődött fel a gondolat, hogy transzfor­mátort készítsenek. Ez si-l került. Mint a nagy olasz! mérnök, Ferraris Galileo,! Bláthy Ottó Titusz tekinté­lyes kortársa megjósolta: a{ magyar mérnökök megol­dották a XX. század kéz-' detének nagy műszóén' problémáját, az enesgüa- átvtteit. SZELLEMI hagyatéka. ami a mérnöki munkastí­lust, alkotómódszerekkel il­leti, még nem vált köz-; kinccsé s további feldolgo­zásra vár. Saíafea Falusi arcképek: cA it ezm i ijedlmÄ A z egészségház előtt petúniák, az udvar­ban tisztaság, rendezettség. Az otthonosan berende­zett szobában a szépiro­dalmi mellett szakkönyvek mutatják, hogy Bezzegh Teréz nézsai védőnő fon­tosnak tartja a továbbkép­zést. öt éve van itt. — Előzőleg iskola volt, most ez már végleges hely — mondja, amikor dicsér­jük az Ízléssel rendezett, otthonos lakást. — Nem egyszer akartam elmenni a mostoha lakásviszonyok miatt, de most már a kör­nyéken nekem van a leg­kényelmesebb védőnői la­kásom. — Miben látja munkája eredményét az eltelt öt év alatt? — A terhesek rendsze­res megjelenésében a ta­nácsadásokon. Már a ter­hesség legelején jelentkez­nek. Elértem, hogy a gye­rekeket is rendesen hoz­zák bemutatásra. Mind jobban igénylik a maga­sabb egészségügyi ellátást. Ezt meggyőzéssel, anyák iskolájával, felvilágosítás­sal értük el. Jó módsze­nek. bizonyult, hogy két csecsemő fejlődését össze- hanoslítottuk, az egyiket minden tanácsadásra be­hozták, a másikkal alig je­lentkezett a mama. Sajnos az anyák csak két éves ko­rig hozzák el a gyerekeket, pedig a fokozottabb gondo­zást ezen túl is igényelni kellene. Ezen a területen van még tennivaló. — Hogy érzi magát? Mi­lyen gondokkal nem tud megbirkózni ? — A bizalom legjobb mércéje hogy a mamák családi problémákkal isj hozzám fordulnak. így ne-' ha nemcsak egészségügy: tanácsadó vagyok. A nóg­rád sápi tanácsadó helyi-- ség viszont méltatlan a rendeltetésére. Kellene már ezen a kulturálatlan- ságában is kirívó helyze­ten változtatni. — Volt-e valamilyen kedves élménye az eltelt idő alatt? — Kettőt is említenék' Az egyik Szarka Jánosné' tanítónő kisfiához fűződik. Amikor egyéves korában tanácsadásra hozta a ma­mája, Pétiké kis kezében frissen készült fénykép volt, amit a védőnőmnek hozott. Meghatott ez a ra­gaszkodás. A másik Holik főorvos úrhoz fűződik, Névnapom volt és ő egy doboz bonbonnal köszön­tött fel, a tanácsadás előtt. Az orvos megbecsülését éreztem a munkatárs és a munkám iránt. Nagyon jól esett. Szeretek itt lenni. Veress

Next

/
Thumbnails
Contents