Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-20 / 188. szám

4

NÖGKÄB

20.

ÚTRAVALÓ

a

f&iskolak, egyetemek kapui Í6 megnyílnak ezekben a napokban. A holnap nagy feladatainak elvégzéséhez tudományosan készülő értelmiségiek megkezdik mostani munkájukat, a tanulást. Megtelnek velük a padsorok, vitáiktól újra zajosak lesznek az egyetemi folyosók, a kollégiumok, jegyzeteik szaporodnak az előadásokon, a könyvtárakban, új ismeretek tárulnak eléjük laboratóriumok, kutató intézések mélyén, s a hajnalig nyúló vizsgakészülődések tágítják gondolkodásuk horizontját.

Egyetlen éveleji útrava- lót adunk most tanulmányaikat megkezdő fiataljainknak. Azt hogy váltsak be hozzájuk füzódö reményeinket. Azt, hogy a különböző tudományágak kutatása közben gondoljanak a maguk elé tűzött cél, az irántuk -támasztott bizalom nemes értelmére: népük, hazájuk, megyéjük, városuk, falujuk tudatos szolgálatára. Gondoljanak előző környezetük, szüleik, testvéreik, rokonaik, ismerőseik várakozására, beléjük oltott hitére, hogy ha maid felkészülnek, e várakozók sorsát, életét tegyék könnyebbé, szebbé gazdagabbá. Gondoljanak a gyárak. termelőszövetkezetek munkásaira, akik most azért dolgoznak kicsit többet, hogy ők, a fiatalok tanulhassanak. akik munkájuk értékéből még fizetnek is, hogy három év, négy év, öt év múltán orvosuk, mérnökök, tanárok, agro- nómusuk legyen. Az itthoniak nem sajnálják ezt az

áldozatot, az itthoniak büszkék arra, hogy gondtalan tanulási lehetőséget biztosíthatnak a fiataloknak, az itthoniak boldogok, hogy módjukban áll segíteni. De az itthoniak egyetlen fiatalban sem akarnak csalatkozni. Nehezén bocsáta- nák meg, ha reményeiket hanyagsággal, nemtörődömséggel, gőggel, vagy cinizmussal, felelőtlenséggel, vagy hálátlansággal csúfolnák meg némelyek. Tiszteletlenség lenne az áldozatokért így fizetni visz- sza. Méltatlan lenne a mi fiatalságunkhoz, amely a szocializmus szülötte és a szocializmus igazi birtokosa.

Nem félünk ilyesmitől! Az intő szó csak arra való, hogy még a feltételezés se születhessen meg. S ez nem a felnőttek, az idősebbek fensőbbséges hangja, hanem a nehézségek és gyakori tévedések útját megjártak tapasztalataiból fakadó jószándék: nehogy egy is elvesszen azok közül, akikre építünk, akik kellenek nekünk. Minden fiatalra szükségünk van, minden fiatalra számítunk egyre tornyosodé szép feladatainak végrehajtásában. Itt, ahonnan elmentek, hogy magasabb tudományokat gyűjtsenek agyukba. itt kellenek maid, ide várjuk vissza őket, itt kell kibontaniok majd tehetségüket. Ezért mondjuk, hogv őrizzék meg. sőt erősítsék kapcsolataikat, s a felelősségérzet ad ion ösz- lönzést tanulmányaikhoz, így lesz annak igazi haszna. így le-=z annak valódi értelme. Kondorost János

A népművelés úttörői

Emlékezés egy kazári tanítóra

Véget értek a párizsi magyar filmnapok

Párizsban véget értek a Magyar Filmnapok. A Chaillot-palotában rendezett befejező gálaesten a ..Sodrásban” című filmet mutatták be a meghívott közönség előtt. A záróünnepségen Jean Basdevan, a francia külügyminisztérium kulturális főcsoportjának igazgatója és Valkó Márton párizsi nagykövetünk méltatta a filmnapok jelentőségét

A KÉT VILÁGHÁBORÚ

között Nógrád vármegyéről kiadtak egy összefoglaló munkát, melyben szerepelt azoknak a neve is, akik az időtájt a községek életében valamilyen vezető szerepet vittek. Ebből olvasható az alábbi:

.Dianovszky Szaniszló iskolai igazgató. Vészeién, 1881-ben született, középiskoláit Körmöcbányán, a tanítóképzőt Znióváralján végezte. Működését Erdőbá- donyban kezdte. 1913 óta Kazáron tanít. A népművelődés vezetője. A világháborúban orosz fogságba esett. „Szibériai álmok” c. munkája elismerésben részesült.”

Nincs már az élők között. Neve talán csak a tanügyi berkekben ismeretes. De ma, amikor az is- kolánkívüli népművelés uj lendületet vett illő. hogy emlékezzünk a régiekre, akik az alapot megteremtették a mai ismeretterjesztéshez.

Több mint negyed évszázadot Kazáron töltött. Ez idő alatt az iskolai oktató-nevelő munka melleit talált módot és alkalmat arra, hogy ezt a kis palóc községet elzártságában megismertesse a történelmi múlttal és az őt körülvevő világgal.

Nehéz feladatot vállalt. A vasúttól és a nagyobb településektől távol eső falvakban a mozit akkor még nem ismerték. A községek élték a maguk zárt világát. Ebbe a konzervált életbe vitt ő újat. Felismerte, hog - a szórakoztatva neveles szolgálja legeredményesebben az ismeretterjesztést. Az idősebbek a tereferében, a lakosság fiatalabb rétege az egész heti munka után a pihenőnapot — a vasárnapot — abban látta legjobban kihasználni, hogy ünnepnap este a főúton sétált énekelgetett.

Ö megszervezte, hogy az akkori kezdetleges kötül- mények között összegyűjtse az érdeklődőket az isSzüts István:

V

A

•e

vörös

agyag

a

Dokument umregény

,r

13.

— Kik lettek az igazga- to tan ács tagjai? — furako- dott előre a „Népszava” munkatársa.

— A tröszt elnöke Schröder bankár aielnöke: Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója. Az elnökség tagjai még: Chorin Ferenc, Weisz Alfonz, Károlyi István gróf, herceg Montenuovo Nándor, gróf Andrássy Mihály. Az ügyvezető igazgató pedig én vagyok. A most megalakult tröszt biztosítani kívánja, hogy ne vesszen kárba a magyar bauxit, s tekintettel arra, hogy az értékesítés bizonyos nehézségeket jelent, a svájci tőke fedezetet vállalt a nyersanyagra. Az alumíniumérc részvényeket átváltjuk Bauxit Tröszt részvényekre, s ez előnyös, ment a magyar

papírok így frankra vedle- nek át.

— Oh, igen és az osztalék? — kérdezte újra Rad-^ nóti bácsi.

— Az osztalékról természetesen még nem nyilat- kozhatom. Uraim, köszönöm, egyebet nem is óhajtok közölni önökkel.

Az újságírók kivonultak a teremből és a fáradt Müller autója is elsuhant az újonnan épült, városmajori villája felé.

Az Iparügyi Minisztériumban ezen a délutánon Abzinger Gyula megkísérelte, hogy léiket öntsön barátjába.

— Nézd, Jenő! Gánt már elveszett, ott egye meg a fene. Ezen nem tudsz segíteni, a plakettjeidet eladtad, a jogodat átruháztad. Azt még csak nem is ajánlom, hogy valami állás után nézzél, különösen

kólába. Filmvetítéseket rendezett. De miből állt ez akkor? A vetítőkészülékbe (a mai diafilm ősébe) üveglemezekre rögzített képeket kellett dugni. Emlékszünk még rá. Mily élénkké tudta tenni a mozdulatlan alakokat. Előadása nyomán életre keltek az egri hősök, a szigetvári vértanúk. S a közönsége? Ma úgy mondják, telt ház. Tényleg az volt. Amennyi egy tanterembe befért, annyi volt a hallgatója. Lettek volna többen is, de a szűk terem nem fogadhatta be őket.

SEGÍTŐJE VOLT a falu körjegyzője. Megismertette a világgal a kazári népviseletet. A gyöngyösbokréta megjárta Pestet. Képeslapok vitték szét a hírét. Gyurcsik Rózsi — az akkori falu szépe — pompás öltözékében a képesmagazinok oldalain együtt volt látható a legismertebb filmcsillagokkal.

Külföldiek raja, járt le hozzájuk fényképezni. A kazári népviselet oly híressé vált. hogy... de mit mondjam tovább. Hatása még ma is érezhető. Az elindulás jó volt. Követőjük aztán akadt. A második világháború előtt a falu orvosa dr. Vass Gyula volt. Hányán emlékeznek még rá, hogy egyes előadásai alatt a kifogás csak az volt, hogy nincs nagyobb helyiség a hallgatóság befogadására.

Felidéződik bennem

egyik előadása Csokonai Vitéz Mihályról. A versszemelvényeket lélegzetvisszafojtva hallgató közönség, a mindenki által érthető előadásmód.

Az ismeretterjesztés jó úton haladt Kazáron, mert jó volt az indulás. Mindezek úgy idéződtek most fel bennem, hogy hallom egyes népművelők sirámát a mai hallgatóság „érdektelenségéről.” Arról panaszkodnak, hogy nehéz a toborzás az ismeretterjesztő előadásokra.

Nehéz, mert megfeledkeznek a legegyszerűbb tényezőről, arról, hogy úgy adjanak elő: lekösse a hallgatóságot.

MERJÜNK VISSZANÉZNI a múltba, s a jó tapasztalatokat használjuk fel ma. / A közönség nem változott azóta sem, csak meg kell találni hozzá a megfelelő hangot.

Szabó Emil

Új könyvek

Pedagógusoknak

Az Akadémia Kiadó két jelentős művel — mindkettő a napokban kerül forgalomba — igyekszik segíte- teni a pedagógusok munkáját. Az egyik a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának 1963. évi hatodik gyűjteménye, (Tanulmányok a neveléstudomány köréből) lényegesen bővítette és fejlesztette az eddigi kötetek anyagát. A szerzők konkrét vizsgálati anyagra támaszkodva foglalkoznak a neveléstudomány egységével, az erkölcsi, az esztétikai és a munkára nevelés lényeges időszerű kérdéseivel. A pedagógia és a pszichológia, valamint a pedagógia és a szocialógia kapcsolatát pedagógiai következtetésekhez vezető szociológiai vizsgálatokon mutatják be.

A másik mű (Claus, Günter—Hiebsch, Hans: Kinderpsychologie — Gyermeklélektan) a két év- alatt három kiadást elért gyermekpszihológiai munkának magyar nyelvű kiadása. A könyv az általános tájékoztató rész után életkorok szerint tárgyalja a gyermek személyiségének kialakulását és életkori sajátosságait.

Kell-e eleven lexikon? — Új tantárgy, új öröm

..JAJ. A* ÖTÖDIK...!^

Az általános iskola ötödik osztályába lépett gyerekek szüleitől nem ritkán hallani: Jaj, csak ezt az évet megússzuk!. .. Arról, hogy mennyire indokolt a szülői aggodalom, Nagy Imrénével, a salgótarjáni Sztahanov úti iskola igazgatójával beszélgettünk.

— Sok szülő azért fél az ötödiktől, mert abban olyan tantárgyak oktatása kezdődik, amelyek az alsó tagozaton nem szerepeltek, — mondotta. — Pedig aki figyelemmel kísérte gyermeke tanulmányait, észreveheti, hogy a földrajztanítás alapjait megvetettük a lakóhelyismerettel, a történelmet az irodalmi olvasmányok megvitatásával. Az orosz nyelv valóban egészen új tantárgyként jelentkezik. ..

— .. .amiben a szülök nagyrésze nem tud segíteni.

— Arra, hogy a szülők megtaníthassák oroszul a gyerekeket, nincs is szükség. Az ötödikben a rozgo- vor-t, azaz a társalgási nyelvet tanítjuk, társalgó módszerrel. Az orosz

nem a Bauxit Trösztnél. Ezek nem olyan emberek, hogy ott neked egzisztenciát biztosítsanak. Amikor Chorinék belépnek egy üzletbe, ott... különben te is tudhatnád. De neked semmi üzleti érzéked nincs!

— De Gyula, hát nem arról volt szó, hogy gyárat építünk? ... Hogy megkíséreljük egy olyan egyezmény megkötését, amely az országnak is jó? Persze, azt gondolod, hogy nekem csak a saját kisemmizésem fáj?-..

— Nem, ilyesmire nem gondolok. Ismerlek. Elölről kell kezdened mindent. Még szerencse, hogy a pénzből kiváltottad a kutatási engedélyt a Velencei-hegységben lévő területekre. És ott van még az északi Bakony! Te azt tűzted ki célul, azt választottad életpályául, hogy feltárod á természet kincseit. Nem szabad elkeseredned, van még lehetőség. Az anyagot én már — utólagos engedelmeddel — ösz- sze is állítottam számodra

De mert Abzinger látta, hogy barátja szinte der- medten áll, még hozzátette:

— Sietned kell. Az ember alkotóereje véges. Bízom benned. Meglátod,

olyan területeket tudsz még feltárni, hogy a gánti tulajdonosok még Zürichben is elsápadnak az irigységtől /..

Balás nem válaszolt. Gondolatai messze, nagyon messze kalandoztak. Elnyomkodta cigarettáját, elbúcsúzott Abzingertől- Elgyalogolt a Bauxit Tröszt szürke épülete elé. Zsebre- dugott kézzel, mozdulatlanul állt ott, nem is tudta felfogni, mennyi ideig.

— Vár valakit uram? — szólt rá kabátját érintve a havat kotró utcaseprő. — Balás összerezzent, és elindult a Duna irányába.

XI.

„CSENDES

ÜZLETTÁRSAK”

1933. január 30-án, már kora reggeltől kezdve hóvihar készült Berlinben. Felhőket kergetett a szél apró, száraz hó esett, olyan éles szemű, mint a gramofontű. Az Unter den Lin- denen az egyre erősödő szél körülcsavarta a fákat; s szórta a havat a magas házak tetejére. Lent az utcán, a kövön sem olvadt el, pedig egyre csak masíroztak a horogkeresztes zászlókat hurcoló SA-kü- lönítmények. Az újságok

külön kiadásban jelentek meg dél felé, s hírül adták, hogy Adolf Hitler birodalmi kancellár lett. Helyettesévé von Papent nevezték ki. A Reichschwer vezetésével von Blomberg tábornokot, a gazdaság irányításával pedig Hugen- berget bízták meg.

Hugenberg a gazdasági ügyek intézését a Führer szigorú intenciói szerint szervezte meg. Akárcsak a külügyben, itt is össze kellett állítani a kartotékokat a világ valamennyi befolyásos emberéről. „Ez és ez vajon megkapható-e pénzért? ■.. Meg lehet-e vásárolni? ... Vajon büszke-e? ... Milyen erotikus hajlamai vannak? ... Milyen típusú nőket helyez előnybe? . .. Nem homo- szekszuális-e? ... Ezekre különös gondot kell fordítani, mert az ilyeneket könnyű pórázon vezetni- Eltitkol-e valamit a múltjából? ... Megzsarolható-e? ... Aki szereti a pénzt, azt nem nehéz hazája ellen felhasználni. Ezeknek a módszereknek hasznát, gyümölcsét egy elkövetkezendő háborúban aratjuk le” — mondta ki az utasítás, amit maga a „Führer” fogalmazott.

(folytatjukJ

nyelvre ugyanaz érvényes, ami a többi tantárgyakra. Szükséges, hogy a szülő ellenőrizze, vajon tanul-e gyermeke, s éppoly szükséges, hogy megadja a tanuláshoz a kellő feltételeket.. Amikor a gyermek tanul, a szobában legyen csend, meleg, világosság. Gondolom, egyik követelmény sem teljesíthetetlen... A családi kör azzal segíti leghatásosabban a nevelői munkát, ha a gyermekek érdeklődését állandóan fenntartja az iskolai tanulmányok iránt. Legyen minden tantárgy öröm, az új tantárgy pedig új öröm!

— Igen, igen, de az örömből felelni is kelL..

— Csak nem fél utólag az iskolától?! Ma már nem követeljük a diákoktól, hogy szorul szóra bemagolják a leckét. Ez a régi módszer szinte eleven lexikonokká akarta tenni a fiatalokat; mi arra törekszünk, hogy értelemszerűen sajátítsák el a megtanulan- dókat. Ez éppúgy érvényes az első osztályra, mint a nyolcadikra, vagy az ötödikre.

— Szóval az ötödik is csak egy a nyolc közül?

— Ezt nem mondtam! Az ötödikben minőségileg is mások a követelmények, mint az alsó tagozatban. Ezért igen nagy alapossággal igyekeztünk kiválogatni a nevelőtestületből az ötödik osztályok vezetőit; s szeretnénk elérni, hogy ők a nyolcadikig, sőt az érettségiig vezessék osztályukat. A pedagógusok az ötödikben szeptember-októberben még a négy alsóbb osztályban megszokott és megszeretett családias légkört tartják fenn, s „mamákból” fokozatosan válnak előadókká. Egy szó, mint száz: az ötödiktől sem szülőnek, sem diáknak nincs oka félni, — feltéve, hogy mindkettő megteszi sikeres elvégzéséért a magáét