Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-20 / 188. szám

tS*t ssept 20. vasárnap. SÖSSÄB Pásztón a helyzet változott As első lépést a többi höve&i Alsosztregovai szövetkezeti tagok látogatása a csesztvaí Madách Termelőszövetkezetben A gazdaság 1200 hektárayii VALAHÁNYSZOR írt az újság a pásztói termelő­szövetkezetről, jót nem ír­hatott róla. Volt időszak, amikor a pásztóiak visel­ték „a megye legrosszabb termelőszövetkezete” cí­met. Való igaz, 'hogy a pásztói tsz sok nehézség­gel küszködik. Súlyos na­pokat élt ál; kevesen vet­tek részt a közös munkák­ban, elemi károk sújtot­ták a gazdaságot, hanyag­ságok hátráltatták az ered­mények megszületését. Hosszú lenne mindent elmondani, elemezni a hi­bák okát. Minden esetre tény, hogy a pásztói ter­melőszövetkezetben jelen­leg jobb a helyzet, mint az utóbbi néhány eszten­dőben bármikor. Az okok egyszerűek: a szilárdabb, összeforrottabb vezetés, az ösztönző anyagi érdekelt­ség eredménye. Holló Imre. a termelő­szövetkezet főagronómusa így beszél az elmúlt hetek eseményeiről. — Még búgtak a cséplő­gépek, de mi már silóz­tunk. Olyan sem fordult elő még a tsz életében, hogy augusztus 5-re befe­jezzük a cséplést, mint az idén. Majdnem az egész betakarítást gépesítettük. Minden munkát munka­egységre végeztek a tagok, de aki résztvett a kalászo­sok betakarításában, mun­kaegységenként négy kiló kenyérgabonát kapott. Az aratás, cséplés sike­rét követte a silózás, szer­vestrágyázás gyors befeje­zése is. Bár a kertészet 40 holdját még nem trá­gyázták meg, de ennek is az az oka, hogy nem érke­zett meg a megrendelt szervesanyag. , Befejezték az aprómag betakarítást, hozzáláttak a burgonya kiásásához. — Egy ilyen nagy gaz­daságban nem olyan köny- nyű az egyszerre jelentke­ző munkákat pontos idő­ben, a legjobban megcsi­nálni — mondja Kelemen István, tsz^elnök, aki az imént jött be az irodába. — Sürgősen meg kell épí­teni az új telepítésű sző­lők támberendezését. A kertészetben még mindig sok a paprika, paradicsom. A jó termést nem szabad veszni hagyhi. De már nyakamban a vetés, a be­takarítás is. IGAZA VAN az elnök­nek. Hiszen a csaknem 1300 holdnyi vetés, a hát­Csereüdülés a lengyel es magyar bányászok között Tavaly év végén a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt három mérnöke járt Len­gyelországban. Torez-aknán tanulmányúton. Tekintet­tel Tiribes-akna szénsav­gáz veszélyességére, tanul­mányozták az ugyancsak szénsav veszélyes lengyel bányában a biztonságossá­got. A tanulmányút során kölcsönös baráti kapcsolat alakult ki a lengyel és a nógrádi bányászok között. Nemrégen a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt hat dol­gozója töltött két hetet vendégként Lengyelország­ban, amit most viszonoztak a Tóréi-aknaiak, akik két hetet iőlter.ek Siófokon a báftyáézüdülőben ralévő 40 hold burgonya, 60 hold cukorrépa, 350 hold kukorica betakarítása, 70 hold sző’ő leszüretelése nagy szervező-munkát igé­nyel. Mondom is a két ve­zetőnek, de a főagronómus helyesbít. — Elsősorban sok mun­káskezet igényelne. Ebből pedig Pásztón soha nincs elég. Hiába szánt tíz gép is, ha a nehezebb munkát, a betakarítást nem tud­ják gyorsítani. Ebben a termelőszövetkezetben is, akár csak másutt, a vetési előkészületekkel, a vetés­sel jobban állnak, mint a betakarítással. A vetéste­rületnek eddig több mint a hetven százalékát fel­szántottuk. Az őszi árpa vetését pedig már meg­kezdtük. Egyelőre csak 4-5 vetőgéppel vetünk. Ügy tervezzük, hogy az őszi ár­pát, rozsot és az őszi ta­karmánykeveréket szept­ember 15-ig elvetjük. Ez csaknem 250 hold . . . Ha csak a vetés lenne. De a búzának jórésze ka­pásnövények után kerül a földbe. Mondja is a főag­ronómus. — Ezzel egyidóben in­dítanunk kell a betakarí­tást, mert majdnem 400 hold búza kapás után ke­rül a földbe. Ezután sen­kinek sem lehet sok ünne­pe, ha el akarunk végezni. Szigorú intézkedéseket hoztak a pásztóiak, a jó vetés érdekében. Mivel ta­valy sok baj volt a vető­mag ki- és beszállításával, az idén egyetlen jármüvet használnak erre a célra ál­landóan. Minden vetőgép­nél lehetőleg ugyanaz az ember dolgozik a vetés kezdetétől a végéig. A ve­tőgépet pedig csak ötkilo­méteres sebességgel sza­bad vontatni óránként. Ezeket az intézkedéseket rendszeresen ellenőrzik a brigádvezetők, agronómu- sok. Az elnök papírt tesz elém. — Kiszámoltuk, 'hogy összesen 22 600 mázsa ter­ményt kell betakarítanunk A salgótarjáni Öblös- üveggyár egyik for­makészítő műhelyében Pá­dár Sándor mérnök szives kalauzolásával ismerkedünk az ott folyó munkával. — A formakészítés az üveggyártás legfontosabb mozzanatai közé tartozik mondja a fiatal mérnök. — Az üveggyártás is fejlődött a hosszú évtizedek során. Korábban például vala­mennyi forma fából ké­szült, ma pedig már in­kább a vasfórmák a hasz­nálatosak, bár használjuk még az előbbit is. Az Öblösüveggyárban több formakészítő műhely is van. Az új formák azon­ban főleg ebben a gépmű­helyben készülnek. Itt je­lenleg kilenc formakészítö, azaz vésnök szakmunkás dolgozik. Közülük beszél­getünk néhánnyal. Pauchli Zoltánt éppen nagy mun­kában találjuk, egydecis kakasos pohárka formáját javítja, . A pohár gyerme­kek számára készül. Az ál­latminták kialakítása egyébként a.vésnök legne­hezebb munkája. Nemcsak türelmet, nagy hozzáértést, szakmai rutint és természe­tesen vizességet, hanem bi­zonyos ”okú művészi érzé­ket ifi kíván. november elsejéig — mondja. — S ezt úgy, hogy először azt a kukoricát, ami után vetni akarunk. A hátralévő napokat szá­molva ez átlagosan napi 565 mázsa terményt jelent EZ ELÉG SOK, Nem szólva arról, hogy lesznek napok, amikor ennek a többszörösét kell szállítani. A tsz vezetői ezért hatá­rozták meg. hogy egy te­herautó, két Szuper—Ze- tor, meg tíz fogat állandó­an csak a betakarítást szolgálja. Ha erősíteni kell, egy-két gépet ide csopor­tosítanak át. A fogatok másik részével pedig a háztájiból segítik a beta­karítást. Bár szűkösen, de elég lesz a szállítóeszköz a háztájiban is. Mindent alaposan fel­mértek a pásztóiak. Nem hagyták ki a számításból a szőlőt sem. Talán ez okozza a legtöbb gondot. Már a szüreti előkészüle­tek is sok tennivalóval járnak. A szedés igen sok munkaerőt kíván, a szállí­tás pedig újabb szállító- eszközöket A termelőszö­vetkezetiek számítása sze­rint ezt a munkát is meg­győzik. A szüretre aztán istenigazából kell mozgó­sítani a családtagokat, is­merősöket is. Bátran ki lehet jelenteni, hogy erre az őszre lénye­gesen jobban felkészültek Pásztón, a termelőszövet­kezetben. mint eddig bár­mikor. Egy legutóbbi ta­nácskozáson még azt is megbeszélték, hogy létre­hoznak egy kukoricaszár- betakarító brigádot. Ezzel is gyorsítják a munkákat. ÜGY LATSZIK, hogy a korábbi szervezetlenség, a bokros bajok jóra fordul­nak a tsz-ben. Nem lehet még végső következtetese- ket ley on ni, hiszen a leír­tak jórészben még csak tervek, a folyamatos meg­valósítás az embereken múlik. De az embereknek nagyobb, jobb a munka­kedvük mint egy évvel ezelőtt. Pedig az idén sem kímélték a természeti csa­pások a közös gazdaságot. Az eredmény-grafikon azonban egyre feljebb ível. Pádár András Ezt különben Pauchli Zoltán vésnök is megerősí­ti. Nyolc éve dolgozik eb­ben a szakmában. — Üveges család vagyunk — mondja. — Már az édes­apám is ebben a gyárban volt üvegfúvó. Most hat- vankilenc éves. nyugdíjas. Pihenhetne otthon egész nap, de nem tud. Azt mond­ja, h^ nem látja a gyárat, nyugtalan. Ezért aztán be­benéz néha a gyárba, régi műhelyébe, beszélget a fia­talabb volt munkatársak­kal, utána napokig derűsen tesz-vesz otthon a ház kö­rül, esténként kártyázgat a gyári klubban. Nővérem is itt dolgozott egy ideig. Bátyám szintén a gyár dol­gozója. Aztán a formákra terelő­dik a szó. Pauchli Zoltán felélénkül. Elmondja, hogy többfélét ismernek közü­lük a legegyszerűbbek a kétrészesek. Nemcsak újak készítésével, formafoltozás­sal is foglalkoznak. Egy- egy általában 40—60 per­cet veszi igénybe, persze ez Geczy Imre, a balassa­gyarmati járási pártbizott­ság titkára nemrégiben le­velet kapott Alsósztregová- ról. A helybeli pártszerve­zet, a Nemzeti Tanács és a termelőszövetkezet veze­tői írták a következő so­rokat: .. Községünket Cseszt- ve községgel a nagy költő, Madách Imre emléke köti össze. Nagy örömünkre szolgálna, ha ellátogathat­nánk oda, megtekinthet­nénk azt a helyet, ahol a neves író, községünk szü­lötte élt, munkálkodott.., Szívesen kicserélnénk ta­pasztalatainkat a csesztvei termelőszövetkezet vezetői­vel, tagjaival. Hogyan él­nek, dolgoznak ott, s meny­nyit haladtunk mi a szö­vetkezetben? kérjük, se­gítsenek nekünk abban, hogy meglátogathassuk Csesztvét, baráti kapcsola­tot teremtsünk a termelő- szövetkezettel.” Az alsosztregovai terme­lőszövetkezet népes kül­döttsége, — a szíves meghívásra harminchétén jöttek — szeptember 15-én érke­zett Balassagyarmatra. A határon Géczy Imre, a já­rási pártbizottság titkára, Leszák Pál a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Adler Ist­ván, a csesztvei Madách Termelőszövetkezet elnö­ke, és Dudás Pál a szövet­kezet párttitkára fogadta a vendégeket. Egy rövid séta a városban, ahol Alsósztre- gova és Csesztve halhatat­lan fia, a költő dolgozott és a sztregovai szövetkezet vezetőit, tagjait szállító autóbusz máris a Csesztve felé vezető országúton nyelte a kilométereket. Derűs szeptemberi ' nap köszöntött aznap Csesztvé- re. A község ezekben a na­pokban lázas szorgalommal c/L aéjtűik&k a gyakorlattól, illetve at­tól függ, mennyi a javítás. Uj félliteres sörösforma ké­szítése 12—13 napot igé­nyel. Évente 30—40 formát készít egy-egy vésnök. Szürke vasöntéssel dolgoz­nak, a forma vésés, a ma­rás, illetve a kézifaragás nyomán alakul ki. A mun­kafolyamatok kezűi általá­ban a legnehezebb a kézi­faragás. ITzt egyébként a mű- hely másik dolgozó­ja, Islinszki Gusztáv is megerősíti. Guszti bácsi (így szólítják a műhely­ben) a gyár törzsgárdájá­hoz tartozik. 1926-tól dol­gozik a gyárban, majdnem negyven éve készíti napról napra a különböző üvegfor­mákat. A formák az évti­zedek során változtak, ala­kultak, Guszti bácsi ma­radt. Azért ő is változott, az évek nagy gyakorlattal, biztonságérzettel ajándé­kozták meg. Ma már a legbonyolultabbnak tetsző formát Is biztos kézzel ala­kítja. Fár percre leállítja a készül a Madách ünnep­ségekre. Prazsák Mihály a tanácselnök, nem kis büsz­keséggel kalauzolta a ven­dégeket a megújult kas­télyban, a virágos park­ban, a művelődési otthon­ban. Aztán Adler István a termelőszövetkezet elnöke, a „házigazga” mutatja be a gazdaságot, amely az el­múlt egy év alatt többet haladt előre, mint a ko­rábbi években együttesen. Az 1700 holdon gazdálko­dó termelőszövetkezet több mint kétszáz tagja nagy­számú állatállományt, hat erőgépet, gazdasági épüle­tek sorát mondhatja ma­gáénak, A vendégek, — idős tapasztalt gazdaembe­rek, asszonyok, — nem is fukarkodnak az elismerő szavakkal. Jan Kminiak az agronó­mus, aki öt esztendeig do­hányos volt a szövetkezet­ben, a csesztvei dohány gazdag termését, jó minő­ségét dicséri. A „füstölni­valót” most rakják a nem­régen épített szárítókba az aszonyok. A 26 hold ter­mése sokat jelent a ter­melőszövetkezetnek. Azt mondja az elnök, négy- százezer forintot várnak belőle. Csesztve korábban a gyenge termelőszövetke­zetek közé tartozott. Az idei gazdálkodási eredmé­nyük azonban a közepes termelőszövetkezetek sorá­ba emeli. Ondrej Hugyeczzei, a sztregovai főkönyvelővel, a küldöttség vezetőjével a szö­vetkezetiek nagyszerűen megértik egymást. Jól be­szél magyarul, s mondja is rendkívül sok hasonlóságot talál a két termelőszövetkezet adottságai között. Ök is éppen úgy birkóznak a domboldalakra futó földek­kel, mint itt a csesztveiek. marógépet, hogy beszélget­hessünk^ — Mi a legfontosabb eb­ben a szakmában? — kér­dezzük a tapasztalt vésnö­köt. — Ambíció, akarat — vá­laszolja. — A vésnök úgy dolgozik, hogy az a forma, amely kikerült a keze alól, szép, tetszetős le­gyen. Hiszen a formaké­szítés kicsit művészet is... Sok érdekes dolgot is el­mond Guszti bácsi a ré­gebbi idők formáiról. Mert ahogy az öltözködésben változik a divat, úgy az üveggyártásban is isme­rünk, illetve nyomon kö­vethetjük a különböző di­vatokat. Ö angol címerekkel, jel­vényekkel kezdte a szak­mát. Egy Erdélyből jött vésnök tanította meg a szakma fortélyaira. Még most is emlékszik a nevé­re, Pál Istvánnak hívták. A vésnökök a gyárban egy műszakban dolgoznak. S mivel tölti az időt mű­szak után? Pauchli Zoltán területéből, — övék a haj­dani Madách-birtók Biröcz, Dubrava és Háj guszták, — sok a legelő, a rét, gaz­dag az állatállomány is. Csak tehénből 120 sorako-’ zik a korszerű istállóban. Igaz, Marina Demeterova a szövetkezet fiatal zoo- technikus gyakornoka ko­rán tsincs megelégedve a tej hozammal Több lehet­ne a mostaninál. De szá­raz volt a nyár, s ezt bi­zony megérzik a takar­mánytermelésben k. Mari­an egyébként a nyáron végezte el az iskolát, aho­vá négy évvel azelőtt a termelőszövetkezet küldte. A termelőszövetkezeti tagok munkáját korszerű gépek sokasága segíti. Erő­gép tizennégy, gabonakom­bájn, siló kombájn kettő­kettő, cséplőgép négy van a gazdaságban. Az erőgé­pekhez munka gépek sora. Ondrej Hugyecz mindjárt ajánlja is: szívesen átjönnek segíteni a gépekkel, ha a esészixréV- eket Bzorítja_ a munka. S ez újabb téma a berá- tok beszélgetésében: ho­gyan segítheti egymást a két termelőszövetkezet? Al- sósztregován gépekkel, kor­szerű gazdasági épületek­kel vannak jobban ellátva a szövetkezetiek. Cseszt- vén meg új módszerekkel kísérleteznek a sertéste­nyésztésben, hogy kevesebb takarmány felhasználásá­val olcsóbbá tegyék a fess» Iái ást A sztregovai szövetkezeti vezetők, szövetkezeti tagok csesztvei látogatása első lé­pése volt a két testvérszö­vetkezet között kialakuló testvéri kapcsolatnak. Ok­tóberben a csesztveiek lá­togatnak el Alsosztregová­ra. sétálni viszi a hároméves Kisfiút, aki már szintén szereti a szerszámokat, s váltig erősíti, ő is „üveges” lesz, mégpedig formakészí­tő. A formákat persze ma még csak a homokba raj­zolja az udvaron: házakat, lovakat, fákat. Islinszki Gusztáv vasár­naponként kiballag az er­dőbe gombázni. — Az édesanyám szeret­tette meg velem a gombát — emlékezett. — Gyermek­korom óta jártam vele a* erdőt. Most is járom. p ádár Sándor mérnök 1 árulja eí már a gyár udvarán, hogy Guszti bácsi sokszor hajnalban ki­megy az erdőbe, hogy le­szedje a gombát Mindig megtelik a kosara. S ta­lán az erdő, a csend is hozzásegíti ahhoz, hogy megálmodja az új formát, amelyet igaz ugyan, hogy más tervez, a fehér papír­ra más rajzolja fel a fe­gyelmezett okos vonalakat, de a vasba, az öntvénybe 6 rajzolja bele, a vésnök, aki kicsit az egyéniségét is be­leviszi a munkába. S «üt már senki sere tervezi. 'Sí SL V. L EGY KICSIT MŰVÉSZET

Next

/
Thumbnails
Contents