Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-16 / 184. szám
/ NÖGIÄB Latlsika Sándor tanítása 1964 szeptember 16 szerda 45 ÉVE TÖRTÉNT. A levert proletárdiktatúra után dühöngött a fehérterror. A Prónay különítmény kezébe keültek a somogyme- gyei proletárok vezetői' köztük Latinka Sándor. Prónayék napokig állati módon kínozták a letartóztatottakat, sőt — a visz- szaemlékezések szerint — Latinkát megkörnyékezni is próbálták, hogy tagadja meg eszméit. Úgy gondolták, hogy egy ilyen népszerű, mindenki által tisztelt és szeretett ember átállása megzavarná a még .mindig benne reménykedők hitét. Latinka inkább a halált választotta. A maga ásta sír szélén állva végignézte tizenegy társa szadista megkínzását és meggyilkolását. míg az ő életét is kioltották. Latinka az erdélyi vasmunkás fia, a szegényparaszt unokája, sok harcon és tapasztalaton keresztül jutott el ahhoz, hogy vezetője és szervezője legyen az első proletárforradalomban Somogyor- szág népének. Ifjúságában bejárta az országot, Romániát, ott volt az 1905-ös orosz forradalomban, megjárta a kommünárdok városát, Párizst. Tanult, majd 1910-Ő1 eljegyezte magát a forradalmi mozgalommal, a Vas- és Fémmunkás Szakszervezetben, a Gali- lei-Kör antimilitarista munkájában, a Földmunkás Szövetségben, majd az őszirózsás forradalomban a Katona Tanács tagjaként harcol ,szervez, tanul és tanít. 1919 eiejen Somogy és Tolna megyében lesz a Földmunkás Szövetség vezetője. Híre, neve itt válik országossá. Nehéz a helyzete. A földterület7 69 százaléka a nagybirtokosok, hercegek, grófok, — és nem utolsósorban a papok kezében. Sok a föjd — elég ahhoz, hogy mindenki viszonylagos jómódba jusson, de tulajdonosaik ragaszkodnak az „ősi jussuk”-hoz. — Ha a szegénységnek földre vá- sik a foga, majd meglátjuk” ki döglik meg előbb”, — mondták — és parlagon hagyták földjeiké;, pusztítottak, amit lehetett. Az ellenfél erős volt, a földosztást halogató, szabotáló barátaik ott ültek a miniszteri bársonyszékekben. Két lehetőség állt Latinká- ék előtt. Az egyik földfoglaló harcba vinni a szegénységet. Ez kockázatos volt. hiszen a somogyiak az évszázados elnyomásból és lelki megnyomorí- tásból csak most ébredeztek — és az ellenfél is erős. A másik: kihasználni a földtörvény adta lehetőséget, mely kimondta, hogy a termelés veszélyeztetettsége esetében a nagybirtok termelőszövetkezet céljára azonnal kisajátítható. (Ez jobban meg is felelt Latinkáék szocialista meggyőződésének.) így is történt. 1919 .március elején az uradalmi cselédség sorra lefoglalta a sokezer- holdas hitbizományokat, megalakította a termelőszövetkezetet, és egységes erővel védte meg a felülről jövő támadással szemben. LATINKA jól ismerte a parasztokat. Tudta, nem szabad velük szemben semminemű erőszakos rendszabályt alkalmazni, — csak a saját tapasztalatuk győzi meg őket egy elv igazáról. Ezért utasította a a falusi tanácsokat, hogy ha valahol a parasztok mégis földosztást akarnak, akkor ezt a kívánságot teljesíteni kell. Ugyanakkor munkatársaival, Tóth Lajossal és Farkas Adolffal, olyan termelőszövetkezeti rendszert teremtett meg, amely a parasztságot a szövetkezet igaz hívévé tette. Erről írt Móricz Zsigmond is lángoló szavakkal. SOMOGYORSZAG népe szivébe zárta Latinkát. Nagy tisztességé vált 1919- ben, ha a róla elnevezett, zászlóaljban indulhattak harcba a szocialista haza védelméért is. Szemere Vera Népművelési feladatok az 1964-65-ös évadban AZ MSZMP VIII. Kongresszusán meghatározott közművelődési feladatok egyrészt az iskolai oktatónevelő munkában, másrészt az iskolán kívüli kulturális nevelő tevékenységben öltenek testet. A népművelést a szocialista embernevelés szolgálatában PROPAGANDISTA Tizenöt részvevője lesz annak az időszerű kérdéseket tárgyaló szemináriumnak, amelyet Bodó László, vezénylőtiszt a Balassagyarmati Vasútállomás főnökhelyettese vezet az idei pártoktatási évben. Jelenleg egy hónapos propagan dista továbbképzőn van Salgótarjánban álló olyan ideológiai tevékenységnek kell tekinteni, amely segít kialakítani a helyes ideológiai magatartást, a világi jellegű szokásokat és kultúrát, segít megvalósítani általános politikai, gazdasági és világnézeti céljainkat. A most induló évadnak a népművelés területén általános és konkrét feladatai vannak. Az általános feladatok között a politikai, világnézeti nevelés, az általános alapműveltség terjesztése, a szakmai felkészülés növelése és korszerűsítése, a művészetek tudatformáló hatásának fokozása, valamint a művészi ízlés fejlesztése szerepel. A politikai, világnézeti nevelés eredményes végzéséhez- ez évben a felszabadulás 20. évfordulójának méltó megünneplése nagy lehetőséget ad és egyben a népművelési munka tartalmi meghatározója kell, hogy legyen. Az évforduló alkalmával elsősorban a szocialista hazafiságra és az internacionalizmusra való nevelő munkát kell elmélyíteni. A különböző alkalmak során ismertetni kell az elmúlt két évtized politikai, gazdasági és kulturális eredményeit, valamint jövőbeni nagy lehetőségeinket. A szocialista tudat és életforma kialakításán belül legfontosabb feladatkén a munkaerkölcs további erősítése, a társadalmi felelősségtudat és a közösségi érzés fejlesztése jelentkezik. A LAKOSSÁG általános műveltségének, valamint szakmai felkészültségének emelése továbbra is a fő célkitűzések közé tartozik. A népművelés eszközeivel hatékonyan kell támogatni az iskolarendszerű felnőtt- oktatást és nagy gondot kell fordítani az analfabétizmus felszámolására. A J' A Sziits Isíván: A vörös Doku men filmregény V agyag 9. Az illendőség kedvéért azonban először ő is tiltakozott. — Tudja maga, milyen átkozottul nehéz dolog ez?... Magyarországot nem lehet hasonlítani Angliához, ahol nem létező dél- alrikai gyémánt-mezőkre is lehet bányavállalatokat alapítani és kis névértékű részvényeket jóhiszemű embereket rasózni. A bauxit egyelőre csak papír. Pesten látni akarják, mit vesznek. A kőszenet azért kapkodják el, mert tudják, hogy ott van Tatán. Ez a bauxit-dolog nehéz... nehéz... No. de azért ne keseredjen el. megkíséreljük, hátha sikerül valami: Idáig jutott a szavakkal Tetétleni ügyvéd, amikor kopogtak az ajtón. Az ügyvédbojtár. Müller József doktor lépett a szobába. Tetétleni rögtön tájékoztatta a bauxit-ügyröl. Balás csak elképedve hallgatta a számára idegen kifejezéseket: apport, ázsió, kontó, de annyit mindjárt megértett, hogy egy részvénytársaság megalakulásáról lesz szó. — Persze, nem olyan egyszerű a dolog — fordult Baláshoz az üg.yvédboj- tár. — A kereskedelmi, törvény értelmében igazolni kell az alaptőke harminc százalékána-c, egy bank folyószámlán történő befizetését. Ide nagy pénz kell. Magát a jogosítványáéit bevesszük. Kap bizonyos számú részvényt. Mondjuk tíz százalékot. A harminc százalékos tőkebefektetést majd úgy intézzük el, hogy az egyik bank vezére befizeti a saját pénzéből, átadja a kivonatot, aztán kiveszi a pénzét. A folyószámla már megvan, ő pedig nem veszt a/ üzleten. — Az kell — vette át a gndolatot Tetétleni-, hogy valaki felkapja az alumínium részvényt. Mondjuk Vida Jenő. Vagy a GYOSZ -bői valaki. Mi a GYOSZ? A GYáriparosok Országos Szövetsége. Jó, kis banda! Nem hallott még róla? Müller felemelte főnöke asztaláról a papírvágó kést és játszadozni kezdett vele. — De mi lesz a neve? — ráncolta homlokát Müller. — Talán: Alumínium Érc és Ipari Részvénytársaság? Ugye, ügyvéd úr, ez jól hangzik. A „bojtár” nevetett. Fogai erősen elváltak ajkától, ínyének lebegő vöröse látszott. Balás is vele nevetett. Végre fetűnt a kikötő a távolból. — írja alá, hogy atadja jogosítványait — kelt fel ültéből Müller. Balás vállára téve kezéL — Aláírom — válaszolta a mérnök -, de nekem most sürgősen pénzre lenne szükségem. — Eszébe jutott a reggeli jelenet feleségével. Háromszázzal tartoznak a fűszeresnek. A hentesnél és a péknél is kifizétetlen számláik vannak. x — Tessék, kap ötezer koronát — szólt vissza Tetétleni a páncélszekrénytől, és Müllerre kacsintott. Balás boldogan vette át a pénzt, amiből befizette az elmaradt zárt- kutatmányi díjat, rendezte kisebb adóságait és meghosszabbította zálogcéduláit. Ilonka, Dodó és Berti új ruhát, cipőt kaptak. Késő délután Balázs taxit rendéit, s egy előkelő Duna-parti szálloda éttermébe vitte a családot, vacsorázni. A pincér kristálypoharakkal, herendi porcelánnal terített asztalhoz vezette őket.. Csupa ragyogás volt minden. —Részvényes vagyok, gazdag ember! — simított végig a térdén szalvétáján Balás bátorítóan nézett a megszeppent gyerekekre. — Egyetek, amennyi csak belétek fér, csak egyetek! — Nagyobbik fia elé tolta a desszertes tálat. Ilonkával ők pezsgőt ittak, a cigány érzelmes nótát játszott. Balás behúnyta szemét. Óriási ipartelepek, hatalmas gépek jelentek meg előtte. Száz és száz épületet látott a völgyekben és a dombokon. Előtte ízzott, forrt és lüktetett egy óriási ipartelep. Milyen kár, hogy Ilonka sokáig képtelen volt megérteni az ő munkáját, álmait. Sok áldozatott hozott a beuxitért, de lám, most jön az aranyzsák. VIIL BELÉP A LAUKE WERKE A hó elolvadt, a gabonaföldek feketék voltak és lucskosak. Mintha egy óriási ajtón keresztül levegőt eresztettek volna a völgybe. a pocsolyák jege is megvékonyodott. Az út, amelyen ballagtak, sáros volt. Balás bottal szurkálta a talajt, mellette rövidkabá- tos-gumicsizmás öregember lépkedett. Virágh József. — Százat hoztam egyelőre mérnök úr. de felelek értük. Legtöbbje tizenöthúsz évet a föld alatt töltött. Igazi bányászok. Ezeknek kenyér kell, nem válogatósak. Itt van, teszem fel, Tóth, Seregélyes, Zámbéki. Három hónapja egy krajcárt sem kerestek. Sapkában elhordják a hegyet, ha akarja. Csak a szállást intézzük el. Lassan a bányához értek. A völgyben már állt egy épület, előtte sorakoztak fel az újoncok. A kártyapapírral borított barak földes szobácskájábán, pöttömnyi vaskályha mellett doktor Müller vacogott, barna irhabundáját térde közé szorítva. (folytatjuk) tömegszervezetek intenzív támogatásával és megfelelő társadalmi összefogással elsősorban az általános iskola elvégzésére kell kifejteni hatásos propagandát a felnőtt dolgozók körében. A fejlett termelési technika általánossá tétele szükségessé teszi a termelésben résztvevők szakmai műveltsége emelésének megvalósítását. Munkás- és tsz-akadémiák, valamint a szakmai tanfolyamok a legjobban bevált formák e célok elérésére. Az ismeretterjesztő előadások tematikájában nagyobb helyet kell biztosítani az egészségügyi és a természettudományos előadások számára. Az esztétika^ és művészeti nevelésnek a lakosság/ ízlésének gyors fejlesztését, a műélvezők körének bővítését kell szolgálnia, az irodalom, a képzőművészet és a zene területén. E cél érdekében fel kell használni a Madách- centenárium megyei ünnepség-sorozatát. A művészetek tudatformáló hatásának fokozásában és a művészi ízlés fejlesztésében nagy részt kell vállalnia a könyvtárnak, mint a, népművelő tevékenység egyik alapvető intézményének. A könyvtárak legfontosabb feladata a könyvállomány tervszerű fejlesztése és hatékony propaganda kifejtése. Emelni kell az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetek számát. Törekedni kell sikeres író-olvasó találkozók megszervezésére, valamint az ifjúsági könyvtárak egységes rendszerének kialakítására. MINDEN területen emelkednie kell az oktató-nevelő munka színvonalának, ha a- kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni kívánjuk. Az eredményes munka másik alapvető feltétele a népművelési intézmények együttes munkájának továbbjavítása. Különösen szükséges a népművelési munkát irányító tanácsi és szakszervezeti szervek együttműködése. (Cs. B.) DR DANKOVITS LÁSZLÓ, DR NÄFRÄDI SÁNDOR: Kiválók példája A kiválók, akiket a cin? említ, négy mezőgazdasági termelőszövetkezet. Győr— Bács — Somogy — Csong- rád megye szövetkezetei közül mutatnak meg a szerzők egyet-egyet azzal a nem is titkolt céllal, hogy e közös gazdaságok sikereinek nyitjára irányítsák az olvasó figyelmét, E szándékukat maradéktalanúl elérik. Szilárd agrárközgazdasági felkészültséggel eleftizik a tsz-ek életét, a négy különböző adottságú, sorsú gazdaság mindegyikénél jó érzékkel találnak rá a sikerek magyarázatára. A sikerült könyvecskét a Kossuth Kiadó jelentette meg. Korszerű, érdekes borítója ismét felhívja a figyelmet Papp Klára tehetségére. Bajor Nagy Ernő
