Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-16 / 184. szám

Sí Ö G It A D 1964. szeptember 18. szerda Kölcsönös megállapodásokat kell keresni a kommunista országokkal Rusk beszéde Detroitban Dean Rusk amerikaikul- gető világégés lehetőségét ügyminiszter hétfőn este és hogy megtaláljuk a nagy beszédet mondott a detroiti gazdasági klubban, s részletesen elemezte ,.az amerikai nép és a kommu­nista világ népeinek viszo­nyát”. ; A külügyminiszter han­goztatta, hogy a világ, amelyben élünk, továbbra is súlyos veszélyekkel és s2ámos problémával terhes, amelyeket mindenképpen ‘ le kell gyűrni. Az Egye­sült Államok — mutatott rá a továbbiakban — kész olyan kölcsönös megállapo­dásokat keresni, amelyek hasznosnak bizonyulnának az Egyesült Államok és a kommunista országok szá­mára egyaránt. Fel kell kutatni a fegyverkezési verseny leállitásának eszközeit, hogy — mint mondotta — „könnyebben kielégíthessük népeink elsőrendű szük­ségleteit”. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok elfogad­ja a különböző társadal- _ mi rendszerű országok bé- ’ kés versenyére szóló kihí­vást. és maga is szorosabb kelet-nyugati együttműkö­désre szólított fel a tudo­mány. a kultúra, valamint a., betegségek és járványok leküzdésének területén. Rusk a továbbiakban el­marasztalta azokat az ame­rikai politikai személyisér geket, akiknek véleménye szerint az Egyesült Álla­moknak szilárd falat, „az engesztelhetetlen gyűlölet és a szilárdság falát” kell felhúznia az amerikai nép és a kommunista világ né­pei között. A háború és a béke kérdéseiről szólva hi­tet tett a nukleáris há­ború megakadályozásá­nak fontossága mellett, hangsúlyozva, hogy a há­ború csak „kis győzelmet hozna bárki számára, ha az utána fennmaradó ha­muhegyekre gondolunk”. — A kommunista világ­gal együtt továbbra is azon kell fáradoznunk, hogy csökkentsük a fenye­mindkét felet érdeklő moz­zanatokat, függetlenül at­tól .hogy jelentősek-e azok, avagy sem — mondotta. E józan gondolatok hangoztatása mellett azonban Rusk megis­mételte a kommunis­ta tanok és a szocialis­ta országok népei el­len irányuló elcsépelt vádakat. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban a kelet-euró­pai szocialista országokban végbemenő állítólagos „fel- szabadulási folyamatról” beszélt és szükségesnek tar­totta kijelenteni, hogy az Egyesült Államok mind­addig nem lehet megelé­gedett és nyugodt, amíg a kelet-európai népek nem szerzik vissza maguknak „az önrendelkezési jogot.” Rusk beszédének befeje­ző részében, az előre el­készített szövegtől eltérve, a legutóbbi dél-vietnami fejleményeknek szentelt néhány szót. Kijelentette, hogy az amerikai kormány továbbra is a triumvirá­tust támogatja, és meg­elégedésére szolgál, hogy a sikertelen államcsíny- kísérlet után annak ha­talmát ismét helyreállítot­ták. Ciprusi tűzharc Makariosz ciprusi elnök az ENSZ főbb ciprusi ve­zetőivel folytatott megbe­szélések után hozzájárult ahhoz, hogy egy török ha­jó kikössön Famáguszta ki­kötőjében és élelmiszert, valamint ruhaneműe-ket vi­gyen Kokkina ciprusi tö­rök falu lakosságának ellá­tására. Az elnök azt is megígérte, hogy a szállít­mányt haladéktalanul el­juttatják Kokkinába. Hamid Mandresz ciprusi török falutól északra hét­főn egy ciprusi görög hqlt- testét találták meg, akit késsel szúrtak agyon. A késelést követően tűzharc keletkezett ciprusi görögök és törökök között, de a tűzharc halálos áldozatot nem követelt. Kirenia kör­zetében a törökök megerő­sített állásaiból leadott lö­vések egy Ciprusi görög nemzetőrt megöltek. A ciprusi kormány hét­főn jegyzéket juttatott el a török ügyvivőnek. A jegyzékben tiltakozik az ellen, hogy az utóbbi he­tekben török repülőgépek és hadihajók ismét meg­sértették Ciprus légiterét, illetve felségvizeit. Nicosiában a ciprusi kül­ügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Ciprus és Csehszlovákia elhatároz­ta, nagykövetségi rangra emeli diplomáciai képvise­letét egymás országában. Arauzosz ciprusi keres­kedelem- és iparügyi mi­niszter, aki egy kormány- küldöttség vezetőjeként je­lenleg Moszkvában tartóz- koHíV. kijelentette, hoav a szovjet hivatalos személyi­ségekkel eddig folytatott tanácskozásait nagyon ki­elégítőnek találja. A mi­niszter közölte, hogy a Ciprusnak nyújtandó szov­jet katonai segítségről pénteken kezdi meg tár­gyalásait. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán, magyar idő szerint 20 órakor ülést tart, hogy megvizsgálja Ú Thant főtitkár javaslatát az ENSZ fegyveres erői ciprusi megbízatásának meghosszabbításáról. A Biztonsági Tanács vitája A Biztonsági Tanács hét­főn este folytatta a vitát a Malaysiái Államszövetség­nek Indonézia ellen beter­jesztett „panaszáról”. A vitában elsőnek fel­szólaló Subjarwo indonéz külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy a brit imperializmus már 1958- ban és 1959-ben Malájföld területéről kiindulva fel­forgató tevékenységet fej­tett ki Indonézia ellen. Rá­mutatott, hogy bizonyos amerikai ügynökségek ál­tal verbuvált amerikai pi­lóták, amerikai repülőgé­pekről bombázták Indoné­zia területét, hogy támo­gassák a zendülőket. Hajek csehszlovák kül­dött megállapította, hogy a délkelet-ázsiai térségben kialakult feszültségért a felelősség teljés mértékben az imperialistákat terheli. Usher, az Elefántcsont­part Köztársaság küldötte indítványozta: a Biztonsá­gi Tanács fejezze ki saj­nálkozását amiatt, hogy Indonéz ejtőernyősöket dobtak le Malaysiában. El­utasította azonban azt az indítvány, hogy bélyegez­zék meg Indonéziát. Szidi Baba, Marokkó képviselője indokoltnak minősítette Indonézia ag­godalmát biztonsága miatt, és Singapore brit katonai támaszpontot Indonézia fe­jének szegzett pisztolyhoz hasonlította. Ä viszály bé­kés rendezése mellett tört lándzsát. c4z Lfáihcui fóruma § Szeptember 16-án kezdődik Moszkvában a földkerekség ifjú kül­dötteinek második fó­ruma. A csaknem ezer küldött a legkülönbö­zőbb felfogású fiatalo­kat képviseli; ott van­nak a szovjet főváros­ban a chilei radikáli­szen a leszerelésért fo- § lyó harc nem azt je- c lenti, hogy a független- £ ségükért harcoló né- § peknek le kell tenniök K a fegyvert — bármeny- r nyíre is hangoztatják | ezt a békés egymás 5 mellett élés politikájá­nak ellenzői. Kuba és sok, az angol liberá- Algéria népének for­lisok és labouristák, a radalma, győzelme is japán szocialisták, az a békés egymás mellett olasz kommunisták és élés körülményei kö­kereszténydemokra- ták ifjú képviselői, s mindenekelőtt Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka fiatal nemzedéké­nek szószólói. A nagy­sikerű 1961-es Világif­júsági Fórum harcos szellemét igykeznek to­vább éleszteni. Milyen I § t zött folyó imperialista- j? ellenes harc sikerét bi- 3, zonyította. § delegátusai? Mindenek­előtt arról, hogyan se­gíthetné a haladó if­júság jobban a gyar­mati rendszer és ma­radványai, az imperia­lizmus elleni harcot. Arról tárgyalnak majd, hogyan hat a leszere­lésért folyó küzdelem­re. milyen kedvező kö­rülményeket teremt a békés egymás mellett élés a kolonializmus és a neokolonializmus el­leni harc számára. Hi­A nagy kérdések r mellett „kis” problé- jj? mák, gyakorlati fel- 5 adatok is szóba kerül- S nek: az írástudatlan- r ság elleni mozgalom ki-, bontakoztatása a füg-. § kérdésekről getlen afrikai országok- fi majd az ban, tanítók képzése, :• igparlament iskolák építése, a be- S tegségek elleni küzde- § lemben való részvétéi, fi nemzetközi ifjúsági s építőtáborok felállítása, § a gyarmati sorból fel- § szabadult országok fia- r tatjainak egyetemi kép- £ zése. A fórum legfőbb § célja: a szolidaritás, az fi összefogás és egység el- jr mélyítése. ' S Ezek a feladatok § emelik magas rangra a fi világ ifjúságának fé- 2 rumát S Sebes Tibor fi Hruscsov jogadta a japán parlamenti küldöttséget A japán parlamenti kül­döttség, melyet' a Liberális Demokrata Párt neves ve­zető tagja Fukünaga vezet, találkozott kedden a Kremlben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Állandó Bizottságának tagjaival. Nyikita Hruscsov kedden a Kremlben fogadta a ja­pán parlamenti küldöttsé­get. Szufanuvong ötödször találkozott Souvaima Phoumával Párizsban hétfőn ötöd­ször ült össze tanácskozás­ra Szufanuvong, a laoszi hazafias erők képviselője, a laoszi kormány minisz­terelnökhelyettese és Sou- vanna Phouma, aki a la­oszi egységkormány mi­niszterelnöke és a laoszi semleges erőket képviseli. A jobboldali erők képvise­lője ezen a megbeszélésen sem vett részt. Tanácskozásukról közle­ményt nem adtak ki, nyu­gati hírügynökségek azon­ban idézik jóltájékozott körök értesüléseit, amelyek szerint a találkozáskor Sou- vanna Phouma újból is­mertette a laoszi Kőedény­síkság úgynevezett semle­gesítési tervét. Az elgondo­lásnak az a lényege, hogy a Kőedény-síkság fölött — amelynek kétharmadrésze a hazafias fegyveres erők ellenőrzése alatt áll — a jövőben a három laoszi irányzatot, valamint a La­oszi Nemzetközi Ellenőrző Bizottságot képviselő meg­bízottak „vegyes ellenőrzé­se” érvényesülne. Szufanuvong a javasla­tot újból elutasította és ki­emelte; a tervnek aZ a cél- ja> hogy becsempéssze a laoszi jobboldali katonai egységeiket a Kőedény-sík­ságra, ahol eddig állásaik nem voltak. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán megállapodása A Magyar Népköztársa- nöke, a Szentszék teljha- ság és a Vatikán átfogó talmú megbízottjaként eszmecserét folytattak az Mons. Agostino Casaroli, a állam és a katolikus egy­ház viszonyára vonatkozó jogi és ténybeli kérdések­ről. A Magyar Népköztár­saság kormánya és a Szent­szék elhatározták, hogy mindkét fél számára köl­csönösen kötelező okmány­ban rögzítik az eddig foly­tatott tárgyalások eredmé­nyét. Ebből a célból Budapes­ten 1964. szeptember 15-én a külügyminisztériumban okmányt és ahhoz csatolt jegyzőkönyvet írtak alá. Ez tartalmaz néhány gyakor­lati megállapodást, biztosi­nek reálisabb és a szocialista Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációja he­lyettes titkára írta alá. Az aláírásnál jelen vol­tak: Szilágyi Béla külügy­miniszterhelyettes, Miklós megnővekedetf Imre, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnökhelyet­tese, Száll József, a Ma­gyar Népköztársaság ró­mai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete és Mons. Luigi Bongianino apostoli nunciaturai taná­csos. Az MTI tudósítója által feltett kérdésre válaszolva Prantner József, az Állami Megelégedéssel fogadjuk, következtében hogy egyes kérdések te­kintetében a Vatikánban is tért hódított a Magyar Népköztársaság fejlődésé­értékelése országok tekintélye megnyilvá-| nult a készség a kapcsola­tok rendezésére. E reálisabb politikát | folytatva, lehetővé válik, j hogy az állam és az egy­ház viszonyában még meg­oldásra váré más kérdések i is rendeződjenek Érseki és püspöki kinevezések VI. Pál pápa dr. Ham- zsefet győri, dr. Winkler vas Endrét kalocsai érsek- Józsefet szombathelyi se- ké, dr. Brezanóczy Pál gédpüspökké nevezte ki. fUSS“ SS c pOjpökM « *. STÄ. esi apostoli kormányzóvá, dr. Ijjas Józsefet c. püs­csa az 1957. paragrafusa 1. bekezdése tékot, vagy kötelezettséget, Egyházügyi Hivatal elnöke pökké és Csanádi apostoli szerint szükséges hozzájá- a vita tárgyát képező kér- a megállapodásról a követ- kormányzóvá, dr. Bánk Jő- ruiást megadta. (MTI) dések egy részéről és egy- kezőket mondta: ben lerögzíti az álláspon­tokat, igényeket, fenntartá­sokat, amelyeket a két fél az egyes kérdésekre vonat­kozólag kifejezett. A két fél kifejezte azt á készséget, hogy a jövőben is folytasson véleménycse­réket azzal a Szandiikká!, hogy lehetőség szerint más kérdésekben is megegye­zésre jussanak. Az okmányokat a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának teljhatalmú megbízottjaként József miniszter, Ez a megállapodás, amely vonatkozik a püspö­ki kinevezésekre, a papok állampolgári esküjére és a Rómában levő pápai Ma­gyar Intézet helyzetére, elősegíti az állam és a ró­mai katolikus egyház kö­zötti viszony további ja­vulását. Köztudott, hogy álla­munk az alkotmányban le­fektetett jogok és az állam és' az egyházak közötti megegyezés szerint bizto- Prantner sítja a vallás szabad gya- az Álla- korlását és az egyházak mi Egyházügyi Hivatal el- szabad működését. Megkezdte munkáját a vatikáni zsinat harmadik ülésszaka ív. Péter nál Pál Pápa a Szent bazilika fóoltárá- mondott . miséjével megnyitotta a vatikáni zsi­nat harmadik ülésszakát, amely előreláthatólag 10 hétig tart. A zsinat 1962. október 11-én kezdte meg munká­ját XXIII. János pápa kezdeményezésére. A pápa miséjén többi mint 2500 püspök és egy­házi méltóság vett részt. Számos vendég is jelen volt a Szent Péter bazili­kában, többek között dip­lomaták és nők is. A nem katolikus keresztény egy­házak mintegy 60 megfi­gyelővel képviseltetik ma­gukat. ( i (

Next

/
Thumbnails
Contents