Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-16 / 184. szám
XX. ÉVF. 184. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 16. SZERDA <2>U C^JU r0<0»^ ^. „Olyan anyagiasak vagyunk* Tax-tanáeaadó Levelezőink Írjak Itt az őazi csúcsforgalom Vetik a búzát Céljaink megfelelnek a kommunista wilágmozgalom érdekeinek Nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Vélj- ko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja Kocsa Po- povics külügyminiszter és Nikola Dzsu- nerovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cse- terki Lajos, llku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai. Pap János, a kormány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János beszéde Kedven Tito elvtársi Kedves Elvtársak! Barátaim ' A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság kormánya s a magam nevében szívből köszöntőm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelhetünk, őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntőm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. Kedves Elvtársak:! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak. hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltunk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek ösz- sze bennünket. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralko3óvá váltak a szocialista termelési viszonyok. vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nén a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a tervnek megfelelően alakul. Idén az első fél évben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát, tavasszal pedig jó ga2da módjára ápolta a vetést. Érmek eredményeként idei ken.vsrgabona-termésűnk *da as ország A kommunizmus példája Kádár elvtárs ezután visszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabaditó háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a Jugoszláv Kommunisták Pártja között Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékelj Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világ- rendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát A világ első szocialista állama, a Szovjet unió már a kommunizmus építésével matatja ao atal so eznemelkedett. A nemzeti jövedelem az 5 éves terv első három évében mintegy 17 százalékkal növekedett. A néphatalmat megszilárdítottuk. a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött és a szocialista társadalom szükséglétét. 1960 és 1963 alapjainak lerakását befe- már nem két nincstelen között a népgazdaság álla- jeztük, így hazánkban ma agrárország lép kapcso!af- mi szektorában foglalkoz- minden társadalmi osztály ba egymással, hanem két tatott dolgozók átlagkerese- és réteg alapvető érdekei olyan szocialista ország, te kereken 8 százalékkal azonosak. Az egész nép ér- amely népeinek munkíjádekelt a szocializmus épí- V^1 színvonalas nepgazda- tésében, nemgsak törté- ságot teremtett, nelmi, hanem napi érte- Mindez kedvező aiap ar- lemben is. Ez a legszéle- fa; bogy a jövőben is me- sebb körű nemzeti összefo- 1-v,tsuk f® fejlesszük kap- gás alapja csolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. Kedves Elvtársak! Ha reálisan értéke'ifik a jelenlegi nemzetközi helyzetet, megállapíthatjuk, hegy az utóbbi időben a békés együttélés aktív poKötelessegünk, hogy jól zák elő a tavalyihoz ké- |<^g Elkerült**enyhíteni6' á éljünk a szocialista társa- pest. Ez sem jelent azon- ‘ dalmi rend teremtette le- ban végső határt, s Ma mindég eddiginél jobb lebetőség van arra, hogy mindenki tudásának és tehetségének legjavát adja a társadalomnak. Népünk javára hetőségekkel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósításának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabaíd hazában, békében élhessenek. arra kell törekednünk, hogy árucsereforgalmunkat a hosszúlejáratú megállapodások és konkrét kooperációs egyezmények tartós alapjára helyezzük. feszültséget. Népi végeznek atomfegy- verkisérleteket a víz alatt, a légkörben és a magas légkörben, nem nő a háborús célú hasadó anyagok gyártása. A nemzetközi feszültség enyhülésének ezek a jelei azonban csupán kezdeti szakaszt jea műszaki és tudományos együttműködés terén is A béke erőinek tehát továbbra is maximális erőfeszítést kell tenní- ök a háború nélküli világ megteremtéséért. Rámutatott, hogy felada- Létrejöttek tehát a két or- taink teljesítésének félté- szag szorosabb egyuttmu- telei biztosítottak, mert a ködésének alapjai. Erre az Magyar . Szocialista Mun- alapra kell építenünk. Ma káspárt marxista—leninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommunista világmozgalom nemzetközi érdekeinek. Majd így foly- rök úgy vélik, hogy a nagy két is, amelyek Középtava beszédét: Felelős államférfiaink az . . . , ,r . elmúlt időszakban többször szfrint. bánhatnak találkoztak, tömegszerveze- alla™°„ teink küldöttségeket cseréltek. Rendezni a német kérdést Egyes imperialista kö- azokat a kezdeményezéssE tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki jugoszláv elvtársainkkal. Kölcsönösen Ezt az elvet alkalmazták a gyakorlatban az amerikai hadihajók a tonkini öbölben, majd példájukon felbuzdulva a ciprusi falvakat NATO fegyverekkel bombázó törökök is. meggyőződ- Kongóban amerikai születtünk arról, hogy egyet- ronyokkal támasztják alá értés van közöttünk ko- az imperialisták ingatag runk olyan alapvető kér- hadállásait deseiben. mint a beke vekényük-kedvük Európában, a Balkánon és a kis a világ más részein atomfegyvermentes övezetek megteremtését célozzák. Sürgető problémának tartjuk a német kérdés rendezését, amelynek kiinduló pontja a két német állam létezésének elismerése, a békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet rendezése. delme. a békés egymás . A magyar * a fÍugof.áv Na^ra becsüljük Ju- mellett élés politikája az kormany a nemzetközi kér- goszlavia erőfeszítéseit a általános és teljes leszere- dések többségében azonos béke és a népek közötti ba- lésért folyó harc, a vitás nézeteket vall. Mindkét rátság megszilárdítására, a kérdések tárgyalások útján kormány úgy véli, hogy a népek önrendelkezési jo- történö megoldása, a gyár- leszerelés továbbra is első- gának biztosítására, a fa- mati rendszer felszámoló- rendű fontosságú kérdés és sizmus és a revansizmus sa. támogatja az általános és újjáéledésének megakadáAz elmúlt esztendőkben teljes leszerelésre vonat- lyozására és a fejlődő or- eredményesen fejlődött a kozó szovjet javaslatokat, szágok fokozottabb tárnokét ország gazdasági Üdvözöljük és támogatjuk gatására. együttműködése. Magyar— jugoszláv gazdasági együtt- r j í , r t in ÄISVÄS» Sí A nezetelteresck megoldhatok fkníii,k°vár,óm“JSó5: J"!*" '*»*. geit Az idei kereskedel- A kommunista mozga- mozgalomma fejlődött. A mi megállaoodásnk az áru- lom napjainkban a világ nemzetközi munkáoosrtály csepeforgalom 29 százaié- társadalmi megújhodási- legnagyobb történelmi vír- kos növekedéséit mányoz- nak hatalmas mozgató (folytatása a J. nUilwiJ l I
