Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-15 / 183. szám

1964. szeptember 15. kedd NŐGlAü 5 Kerékasztalnál a táppénzes arányról A nagA baionyi tapasztalatokat másutt is hasznosítani lehet összeültek a szakszerve­zeti irodában. Vincze Im­re, a szakszervezeti bizott­ság tagja, dr. Gáti János üzemorvos, Horváth György munkaügyi előadó. Szű- kebbkörű kerekasztal kon­ferencia volt ez. Témája a táppénzes állomány. Nagy- bátonyban már nagyon sokszor tárgyaltak tóla különböző szinten, hisz nem mindegy 450, vagy ennél jóval kevesebb ember hi- ányzik-e nap mint nap a termelésből. A munkaügyi előadó ér­dekes megfigyelésről tájé­koztat bennünket. Érveit statisztikából merítette. — Fizetésnapok után mindig ugrásszerű a beteg­létszám növekedés. — Az­tán sorolja: — Május 14- én 337, de 16-án, fizetés utáni napon már 424 volt a beteg. Júniusban a fize­téskor egyszerre 50-nel több, és júliusban is. Au­gusztusban már kisebb volt ez a növekedés. Mi a véleménye erről az üzemorvosnak ? — Sajnos a bányászok között sokan vannak, akik derékfájással és egyéb olyan panasszal mennek a körzeti orvoshoz, hogy hir­telen nehéz megállapítani a bajt. Az orvos sem le­Kiskörzeti értekezletek a balassagyarmati járásban A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben most a legfontosabb fela­dat, hogy a tervezett 11.650 holdon időben földbe te­gyék a kenyérgabonát. Ezért az elmúlt héten kis­körzeti értekezleteken be­szélték meg az 1965. évi ter­melési terveket, valamint a legsürgősebb őszi tenniva­lókat a községi és a ter­melőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és a párt­titkárok. Az első ilyen tanácsko­zást Örhalomban tartották amelyen öt község — Patvarc. Csitár, Hugyag, Szügy és őrhalom, — ve­zetői vettek részt. Filmklubok a megyében A Nográd megyei Mozi­üzemi Vállalat a KISZ megyebizottságával karölt­ve az új művelődési évre hat estből álló filmklub­sorozatot és filmtanfolya- mot szervez a megye fia­taljainak. Az érdeklődésnek megfe­lelően egy-egy járásban öt klub kezdi meg működé­sét s a vetítésre kerülő filmek felszabadulásunk 20 évét ölelik fel a Talpa­latnyi föld című alkotás­tól egészen napjainkig. A vetítéseket ismertető elő­adások, ankétok egészítik ki. A klubvezetők részére a KISZ megyebizottsága és a MOKÉP tanfolyamo­kat szervez. hét bizalr atlan. Van vi­szont amiből következtet­ni tud. Általában majdnem mindig ugyanazok az em­berek jelentkeznek szom­baton, vagy fizetésnap után „derékfájással” — mondja. — Aki beteg, annak jár az orvosi kezelés, a táp­pénz. Sajnos nemcsak az igazán betegek veszik igénybe, hanem vannak olyanok, akik mulasztásai­kat igyekeznek eltakarni. Ellenőrzésük is körűimé5- nyes, hisz mintegy 40 köz­ségből járnak be az üzem­hez és vagy 20-25 körzeti orv-oshoz tartoznak. A statisztikát vizsgálhat­juk azután. Az elmúlt 14 hónapról készült részletes kimutatás. Érdekes, hogy 1963 második felében az összlétszámhoz viszonyítva mindig kilenc százalék fe­lett volt a táppénzes arány, szeptemberben a legtöbb 9,7 százalék. Ez az arány ez év elején sem volt jobb, és a márciusi, áprilisi né­mi csökkenés után — fő­leg a nagyobb mezőgazda- sági munkák idején —, má­jusban 9,8, júniusban 9,1 százalékra ugrott. Ez is ar­ra késztette a nagybátonyi- akat, hogy fokozott gondot fordítsanak erre a kérdés­re. — Mit tettek? 1 — Mióta itt vagyok, elég sok körzeti orvost meg­látogattunk. Rendeztünk rendkívüli felülvizsgálato­kat. Meglátogattunk otthon betegállományban levő­ket. Véleményem szerint ezt az ellenőrző tevékeny­séget kellene még fokozni és lehetne is, csak jármű kérdése — mondja az üzemorvos. — Bizony jók voltak a rendkívüli felülvizsgála­tok, hisz’ a betegállomány­ban lévők közül nem is egy. már előre jelentkezett munkára. Kányáson a 60 betegből 31-et kellett kiír­ni munkára — mondja a munkaügyi előadó és még hozzáfűzi: — Három nyugdíjast is foglalkoztattunk betegláto­gatással. Ezt a munkát jól A zagyvapálfalvi Bá­nyagépgyár üzemi párttitkárától olyan em­ber után érdeklődünk, aki­nek több szakmája is van. Azt mondja a párttitkár, hogy beszéljünk Vaspál Jánossal, ő a gyár görgő [üzemrészének „mindenese”. Felkeressük a műhelyben. Amikor odaérünk, eppen „fürdik” az olajban. A gép mellett, amit javít ketten állnak. Egyikük, Antóni Sándor, — aki a gépen dolgozik — elmondja, hogy az egyik befogópofa nem nyílt ki, azt csinálja. A gép egyébként kitűnően működik, gumiszalag gör­gőket készít egy befogás­sal. összesen kettő ilyen [ masina van a műhelyben. — Ez a bonyolultabb — 'mondja Vaspál János. — Igen — bólintok. — A „mindenes” szó évek során át ragadt rám — folytatja, amikor szak- 1 mája után érdeklődünk. — Egyébként szerszámbeállí­tó lakatos vagyok. De munkatársaitól meg­tudjuk, hogy ért a forgó­éi tudják végezni. Minden­kit meglátogattak, s az iga­zán betegeknek pedig jól­esett, hogy érdeklődtek utánuk. Egyáltalán nem vették zaklatásnak az el­lenőrzést. Persze volt olyan, aki figyelmeztetést kapott, vagy éppen a táp­pénzét vonták el. — Kétségtelen, az ottho­ni ellenőrzés az egyik leg- beváltabb módszer — szól közbe az üzemorvos. Milyen eredménnyel járt ez a fokozott törődés? A statisztika ékesen bi­zonyít. A májusi napi 447 beteggel szemben július­ban 382, augusztusban 344 dolgozó volt táppénzes ál­lományban. Ha ennek ha­tását a termelésben mé­rik, akkor is érdekes szá­mot kapnak. A fejteljesít­ményeket alapul véve ez a táppénzállomány-csökke- nés napi átlagban július­ban 195, augusztusban 306 tonna szén többtermelését tette lehetővé. — Milyen terveik van­nak a jövőre vonatkozó­lag? — Mindenesetre kedve­ző, hogy az elmúlt hónap­ban már 7,5 százalék a táppénzes arány, tehát egy év óta a legalacsonyabb Igazolja, érdemes több időt áldozni erre a mun­kára. A jövőben a beteg- látogatásra még több gon­dot fordítunk — mondja Vincze Imre. A rendkívüli felülvizsgá­latokat is rendszer ettebbé tesszük. A fokozott ellenőrzésnek nem az a célja, hogy fe­leslegesen zaklassunk em­bereket, hanem az, hogy táppénzben valóban azok részesüljenek, akik rászo­rulnak. Éz a törekvésünk találkozik a becsületes em­berek véleményével, —vé­lekedik az üzemorvos. A nagybátonyi tapaszta­latokat másutt is lehetne, sőt kellene is hasznosítani. Arról van szó ugyanis, hogy a többi bányáknál a szokásosnál nagyobb a táp­pénzes arány, amit semmi nem indokol. Tanácsrendelet kenyerünk rédelmében Lépés az államigazgatás társadalmasítása útján A MEGYEI tanács 3/1964. számmal rendeletet alko­tott. Az új jogszabály a termelőszövetkezetek tűz­biztonságát szolgálja. Lét­rehozása igen indoKolt. Me­gyénk mezőgazdaságának a tavalyi év első felében negyvenezer-, ez év első­felében kereken háromszáz- ezer forintos kárt okozott a tűz. Az iparban azonos időszakban tizenháromezer, illetve csak százötven fo­rintnyi érték lett a lángok martaléka. Ennek egyik oka, hogy az ipari üzemek — általában — védetteb­bek a tűztől; másik, hogy az ipar dolgozói a terüle­tükre vonatkozó megelőző tűzrendészeti előírásokat már korábban megismer­ték, és megtartották. Megyénkben a tűzrendé­szed osztályparancsnokság a rendelet tervezetét szö­vetkezeti gazdák és veze­tők, önkéntes és hivatásos tűzoltók véleményének meghallgatása után készí­tette el. Ez fontos lépés volt az államigazgatás tár1 sadalmasításában. Az új rendelet a tűzren­dészeti feladatok megoldá­sáért — felszerelések meg­vásárlásáért, tűzrendészeti előírások megtartásáért, a szövetkezeti gazdák tűzvé­delmi oktatásáért — a tsz elnökét teszi felelőssé. Sa­ját, szűkebb területükön természetesen ->z üzemegy­ségvezetők, brigádvezetők is felelősek. A tanácsrendelet ponto­san meghatározza a terme­lőszövetkezetek tűzrendé­szeti szervezetének felada­tait. E tűzrendészeti szer­vezet tagjai társadalmi ak­tívák. Az elnök kötelessé­ge, hogy részükre időt biz­tosítson a védelmi előké­születek gyakorlására. A rendelet pontosan meg­határozza, miként' kel] a termények és takarmányok tűzvédelmét biztosítani. Előírja, hogyan kell végez­ni a cséplést, szállítást, raktározást. Mellőzhetet- lehné teszi az erőgépek évenként megismétlődő tűzvédelmi felülvizsgálatát. A TANÁCSOK végrehaj­tó bizottságainak és a ta­nácsi tűzrendészeti bizott­ságoknak a' rendelet fel­ügyeleti hatáskört adott a szövetkezetek tűzrendészete fölött. A tanácsrendelet intézkedik arról, mint és kinek kell támogatnia a termelőszövetkezet önkén­tes tűzoltóraját, s szabá­lyozza a termelőszövetke­zeti és községi önkéntes tűzoltók kapcsolatát. Az új tűzrendészeti ta­nácsrendelet megalkotása, és a végrehajtásáért köz­vetlenül felelősökkel törté­nő megismertetése még nem biztosítja a kívánt cél — a termelőszövetke­zeti javak tűz elleni vé­delme — elérését. Főként a tsz-tagokkal, de a község valamennyi lakosával is­mertetni kell a rendeletet. NEM RITKA, de veszé­lyes az a nézet, amelyet a tűzesetekkel kapcsolatban egyes szövetkezeti emberek hangoztatnak. Ügy mond­ják, az Állami Biztosító gavallérosan megtérítette i kárt, — nincs tehát semmi baj, nem csökken a mun­kaegység értéke. Ez igaz — lehet... bár az elégett ta­karmányért megkapott kár­térítés aligha rúghat any- nyira, amennyit a meghiz­lalt jószágért kaphattak volna a gazdák. Tsz-tanáesadó: így készítjük elő a vetőmagot A Ludányhalászi Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben jelentős területen ter­melünk Bezosztéja búzát. Az idén 160 hold átlagá­ban csaknem 15 mázsás átlagtermést értünk el hol­danként. De az utolsó há­rom év átlagában sem volt rosszabb a holdankénti búza termésünk 10 mázsá­nál. Termelőszövetkeze­tünkben továbbra is az a cél, hogy növeljük a búza holdankénti hozamát. En­nek egyik előfeltételé, hogy a vetésre kerülő vetőmag­vakat megfelelőképpen előkészíttessük, tisztítás, csávázás, próbacsíráztatás nélkül ne kerüljön a vető­mag egyetlen holdon sem a földbe. Több éves tapasztalata­ink azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezetünkben a Bezosztája 1-es és a Kompolti 169-es buzaiajla termeszthető a legeredmé­nyesebben. A vetőmagfaj­ta megválasztása után na­gyon fontos feladatnak te­kintettük a vetőmag tisztí­tását, csávázását, csirázta- tását. Termelőszövetkeze­tünkben például még egyetlen évben sem fordult elő, hogy tisztítatlan vagy csávázatlan vetőmagot ve­tettünk volna el. Mi csak azt a vetőmagot tesszük a földije, amelynek tisztasá­ga legalább 90 százalékos, csírázóképessége pedig le­galább 98.5 százalékos, A próbacsíráztatást még ak­kor is elvégezzük, ha a gabonavetésekhez nem a saját vetőmagunkat hasz­náljuk, hanem fémzárolt vetőmagot kap termelőszö­vetkezetünk. Mi minden esetben a gabona csirázó- képességétől tesszük füg­Az üzemrész „mindenese csoláshoz, a maráshoz, a hegesztéshez, s kicsit elek­trotechnikus, rádióamatőr és órás is. A műhelyben, ahol har­minc ember ismeri, a mi­nap például megállt a fali­óra, Vaspál János fél óra alatt megjavította. Sőt, az üzemi párttitkár szerint, ha hiányzik a művezető, azt is helyettesíti. Vaspál János 1948 óta dolgozik a gyárban. Azaz­hogy nem is a gyárban. Amikor idejött, akkor a jelenlegi üzem még csak gépjavító műhely volt. 1950-ben lett gyár. Azelőtt meg a kisterenyei bányá­ban dolgozott az üzemrész népszerű „Jani bácsi”-ja, ahol jelenleg is él. Onnan jár be naponként. Az 1948-as év másról is em­lékezetes számára. Ekkor végezte el a gimnáziumot esti tagozaton, illetve ek­kor érettségizett. Kutatom a „titkát” en­nek az embernek, pedig nincs is „titka”. Ha mégis van valami, ami eddig se­gítette Vaspál Jánost, az a szorgalma, a munkában való becsületes helytállása, s az az olthatatlan szenve­dély, ami állandóan új és új feladatok megoldására serkenti, szakmai tovább­képzésre ösztönzi. Ezért becsülik az üzem­részben, az egész gyárban, de még a műhelyei kívül is. Magáról keveset beszél, ajkáról ilyenkor gyéren fo­lyik a szó. Azt azért meg­tudjuk tőle. hogy bizony már nem mai gyerek, öt­ven felé jár. Esténként Kiste renyén az asszony, meg két gyermeke várja, egy fiú és egy kislány. Utóbbira most különösen büszke, a kislány tizenhá­roméves, s az általános is­kolában eddig még min­dig kitűnő bizonyítványt szerzett. Rem£li, a további­akban is megállja majd a thelyét. Otthon szinten akad mindig tennivaló. Nemcsak a ház körül és az azt kö­rülvevő gondosan ápolt kertben, de a község fia­taljai közt is. Vaspál Já­nos ugyanis, most azt ter­vezgeti hogy rádiószakkört kellene szervezni az MHS kertében a közeljövőben bevonuló fiatalok részére. Ö szívesen segítene abban, hogy ez a szakkör mielőbb létrejöjjön. Tj izonyára úgy is lesz, hiszen Vaspál Já­nos nem szívesen enged abból, amit eltervez. Ta­nácsért is bizalommal for­dulnak hozzá, mindenkinek szívesen segít. Olyankor nem szűkszavú, a fiata­labbaknak, ha van idő, félórán keresztül is szíve­sen magyaráz egy-egy munkafolyamatot. Mindössze ennyi tehát csak a „titok", ami „körül­lengi” a Bányaaépgyár görgőket készítő üzemré­szének mindenesét. T. E. gővé. hogy egy-egy holdon milyen mennyiségű vető­magot vetünk. Ha a vizs­gálatok azt bizonyítják, hogy a vetőmag csírázási erélye gyenge, ilyen vető­magot nem tesszük a ta­lajba. Az ilyen magból ki­kelt vetés egyenlőtlen, nem lesz meg a szükséges növényállomány és ebből következik, hogy kevesebb lesz a holdankénti átlag­termés is a tervezettnél. Termelőszövetkezetün k- ben az őszi gabonavetések megkezdése előtt intézke­dési tervet készítettünk, amelyben meghatároztuk a vetés valamennyi munka­folyamát. Ebben rögzítet­tük a vetőmag tisztításá­nak. csávázásának, próba- csíráztatásának idejét is. Mindezt úgy ütemeztük be. hogy ezek a munkálatok ne akadályozzák az időbe­ni vetést. Tapasztalataink ugyanis azt bizonyítják, hogy azon a területen volt a legnagyobb termés az idén is, amelyen szeptem­ber 10 és október 25-e kö­zött elvetettük a magot. A vetőmag megfelelő előkészítése a vetésre, ter­mészetesen egyedül még nem biztosítja a gazdag termést. Mi is úgy szervez­zük a munkát, hogy a megfelelően előkészített vetőmag jó magáavba ke­rüljön. , A talajelőkészítés és a vetési munkákat saját gépparkunk végzi, s így az ütemezést pontosan tartani tudjuk. A magot a gép szórja a földbe, még egyetlen esetben sem tör­tént meg. hogy a búzát kézzel vetettük volna, Va­lamennyi búzafajtához igyekszünk biztosítani a megfelelő műtrágya meny- nyiséget is. Tervünk az, hogy tovább növeljük ter­melőszövetkezetünkben a Oúza holdanként) hozamát. Ezt pedig csak úgy érhet­ni k el, ha időben biztosít­juk az eredményes búza- termesztés valamennyi fel­tételét. Nagy István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents