Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-15 / 183. szám
»fÖGIÄ? 1001 A szakmai hét RÉGEN VOLT olyan teljes héten át délután nagy sikere mezőgazdasá- két óráig és este félnyolc- gi kiállításnak, mint ami- tói ismét teljesen az ors lyen széleskörű érdeklődés szág mezőgazdasági szaknyilvánul meg a 65. Orszá- embereinek rendelkezesere all, ahol szervezett, százas csoportokban tanulmányozhatják tizenhárom szakágazat legkorszerűbb módszereit, a legújabb tí- . . , . pusú és legjobban bevált nők viszik terméloszovet- hazai és külföldi gépeket, kezetekből és állami gaz- hatszázra rúg tíaságokból az érdeklődő- megyénkben már azoknak két, és nincsen nap. hogy az állami gazdasági, gépvalamelyik megyéből ne állomási, termelőszövetke- indulnának különvonatok, zeti és szakigazgatási szak- Nógrád megyéből, a me- embereknek a száma, akik gos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár iránt. A fővárosba vezető országutakon már a kora reggeli órákban autóbusz-karavágye valamennyi járásából és termelőszövetkezetéből jártak már látogatók a Kiállításon, hogy megcsodálják az országosan elért legjobb eredményeket, megismerkedjenek a kiváló eredményekre vezető módszerekkel és az új, korszerű eszközökkel, berendezésekkel, gépekkel. A most eltelt héten csak a balassagyarmati járás tsz- eiből is több százan utaztak el a kiállításra, Dré- gelypalánkrpl autóbuszkarészt vesznek a szakmai hét bemutatóin és ha a technikai lehetőségek nem szabtak volna létszámbeli határokat, akkor még ennél is többen jelentkeztek volna a szakmai hétre Nógrád megyéből. Nógrád, köztudomásúan ipari jellegű megye, természeti és közigazgatási viszonyaink kevésbé kedvezőek,' mint történetesen az alföldi mezőgazdasági megyéké, termelési és -tenyésztési hagyományaink is szűkebb körre korlátoraván vitte az érdeklődő- zócjnak és a nagy gyakor- ket, vasárnap-hétfőn két- lati s főleg elméleti képnapos különvonatot is in- zettséggel rendelkező szak- dítottak Balassagyarmatról embereink száma is • kies a mai napon ismét Pest- sebb> mint másutt. Külö- re érkezik egy balassa- nősen sokat jelent tehát, gyarmati különvonat h°gy a kiállításon egy heAz érdeklődés azonban lyütt a legjobb gyakorlati nemcsak a látogatók nagy szakemberek, azonkívül számában mutatkozik meg. hanem abban is, hogy a látogatók túlnyomó többsége alaposan el akar mélyülni a kiállítás anyagaiban és nem elégszik meg egynapos, felszínes vizsgálódással, s legalább két napot tölt el a harminchárom hektáron fekvő kiállítás-városban Már a főpavilon is leköti az érdeklődést és látványos tablóival arra tanít, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme óta hazánk mező- gazdasága egészségesen fejlődik. A szocialista naevüzemi gazdálkodásra való áttérés korszerűsítette a termelési módszereket, gyökeresen megváltoztatta a mezőgazdasági lakosság életkörülményeit. A bemutatott anyag rá- iránvítia a látogatók fi- gvwlmét a háztáii gazöa- sások jelentőségére is. Be- i+nitatia azonkívül a KGST-hez tartozó országok együttműködésének mezőgazdaságban mutatkozó eredményeit és megismerteti mezőgazdasági exportunk népgazdasági jelentőségét is. S mindazt a politikai mondanivalót, amelyet a főpavilon látványos tablói tárnak elénk, szinte megelevenedve a gyakorlat tükrén át láthatjuk a kiállítás épületeiben, pavilonjaiban, az eredeti szabadtéri bemutatókon. Külön öröm számunkra, hogy az országosan is kiemelkedő eredmények és a követni való módszerek alkalmazásában megyénk több gazdasága is példát mutat. hogy csak az aranyérmet nyert érsekvadkerti szövetkezeti dohánytermesztőket, vagy a Szécsényi Tangazdaság krumplitermesztőit említésük. A héten az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda egy egészen újszerű kezdeményezéssel igyekszik kielégíteni a szakemberek érthetően nagy érdeklődését: a kiállítások történetében először megrendező a szakmai hetet. Egy kutatók és tudósok, gépesítési szakemberek és konstruktőrök kalauzolásával ismerhetik meg hazánk mezőgazdaságának követésre méltó új módszereit. SZAKEMBEREINKTŐL pedig azt várjuk, hogy céltudatosan és nagy figyelemmel használják ki a szakmai héten eltöltött napokat, hogy a mezőgaz daság korszerű vívmányait minél szélesebb körben alkalmazzák megyénk nagyüzemi gazdaságaiban és gépállomásain is. Lakos György cÁ i ziirke heqijekcft fűi Egy utas jegyzetei Rossz világ jár manapság az utirajzírókra! Mi újat mondhat most a tollforgató Olaszországról, Ausztriáról, Angliáról, Csehszlovákiáról — vagy akár a tengerentúli országokról is. Honfitársaink ezrei, tízezrei, sőt százezrei járták meg a külföldet. Felfedezni egy idegen országot, útirajzot adni róla, vajmi nagyképű vállalkozás! , Jugoszláviával sem más a helyzet. Mit mondjon az embef a magyar olvasóknak arról az országról, ahol az idei nyáron lépten-nyo- mon magyar szó ütötte meg a fülét. A déli pályaudvarról induló rijekai gyorsra egyre több vagont kapcsolnak A belgrádi vonatra hetekkel előtte helyjegyet kell váltani. És hol vannak még az autósok?! Nem minden meghatottság nélkül néztem a meredek dalmát szirteken felfelé kapaszkodó, bátor kis H- betűs trabantokat; egy-egy sátortáborban végig sétálva számtalanszor ütötte meg a fülemet bizalmas tónusú hazai szóváltás. Ezek után, tessék mesélni Jugoszláviáról! Valamit mégis megpróbálok, ami bennem legjobban megmaradt. A rijekai gyors, a belgrádi express, a kis trabantok utasai, a campinglakók magyarok a tudhatói, hogy úgy van-e, ahogy mondom. A zágráb-apliti éjszakai vonat utasa felriad bóbis- kolásából. A vonat fent mászik a meredek hegyek között, a Velebitekben Haj- nalódik. Az éjszakai utas mereszt- geti a szemét a derengő tájban. Ilyen magasan volnánk? Szürkésfehér hó mindenütt. Hó és hó. Világosodik. A hó már nem szürkésfehér, csak szürke. Sőt már nem is hó. S az utas ekkor eszmél rá, hogy amit eddig hónak nézett, az kő. Kopasz, ónszínű, kietlen sziklasivatagon tör árt a vonat órák óta és még ki tudja meddig. Igen, most már tisztán látni a napfényes reggelben: szi- vetszorító kopár táj, sehol egy ember, sehol egy kert, egy ház — csak kő és kő. Imitt, amott a sziklákkal a mesében, ha a akar jutni töndérországb»: csak át kell kelme a nagy szürke, kopár hegyeken __ A prospektusok, az főkönyvek nem éppen szűkszavúak, ha a portékát A- csérfk. I Népművészeti cikkek a split! piacon Split. Kilátás a Marjan hegyről egybeolvadó színű birkák bánatosan kutatnak egy kis táplálék után. Milyen valószínűtlen. hihetetlen itt ez az emberekkel zsúfolt vonat. Az utas megnézi az óráját. Tizenöt perc múlva Splitben kell lennie. Nem, ez lehetetlen. Split, oh igen Split, amint hallotta és olvasta, virágzó tengerparti város, pálmákkal és fügefákkal, hetvenezer lakóval és vidám strandokkal, hófehér villákkal és zsibongó gyümölcspiaccal. Nem, ez, lehetetlen . . . A vonat áttör egy alagú- ton, a hegyek legyezőként szétnyílnak, és ott lent, a tintakék Adria partján egy délszaki város nyújtózik, pálmákkal és fügefákkal, zsongó sétányaival és tarka strandjaival, autóbuszaival*'és fehér hajóival. Mint Emlékiratok és valóságok Magyaroszág második világháborús szerepléséről — Ránki György könyve — megüzent háborúra) és most boldog.” A hadüzenetre Kassa bombázása szolgáltatott ürügyet. Június 26-án három repülőgép jelent meg a város felett és mintegy huszonhét bombát dobott le. Bár- dossy miniszterelnök a hadbalépést bejelentő kommünikét fogalmazta, amikor jelentkezett Krúdy alA szerző rég esedékes kul ismertet a Budapesti ző a „Hadüzenet a Szov- feladatot vállalt magára, német követség titkos je- jetuniónak” című fejezete. Elemzése tárgyává tette a lentéseiből, a német kém- Horthy emlékiratában ar- Magyarország második vi- szolgálat beszámolóiból, a ról igyekezett meggyőzni a ezredes, Kassa légvédelmi lágháborús szerepével fog-, nyilasokra vonatkozó ira- nyugati világot, hogy nem parancsnoka s jelentette, lalkozó, Nyugaton megje- tokból és a berlini magyar szívesen látta gitler tárna- hogy a támadást — ellenlent könyveket, disszidens követség feljegyzéseiből is. dását a Szovjetunió ellen, tétben a német és a mamagyar politikusok és dip- Mindezek alapján kirajzó- Ezt azonban cáfolja Érd- gyár vezérkar állításával — lomaták emlékiratait, lódik a második világhábo- mannsdorff budapesti né- német gépek hajtották végHorthy Miklós és minisz- rú legfontosabb magyar met követ 1941 április 9-i re. Bárdossyt ez nem in- terelnöke, Kállay Miklós vonatkozású mozzanatai- jelentése, amely arról ér- gáttá meg elhatározásában, emlékiratainak, valamint nak összefüggése és hátte- tesíti Berlint, hogy a ma- Ullein-Reviczky Antal saj- két horthysta diplomata: re. Dokumentumok cáfol- gyár kormányzó a Szovjet- tófőnöknek kijelentette: Ullein Reviczky Antal és ják a hidegháború széllé- unió megtámadását java- „mivel a vezérkar szem- Kertész István munkáinak mében készült kommunis- solja Németországnak. A melláthatóan megegyezett állításait. Szembesíti azo- ta- és szovjetellenes beszá- háború kérdése június 15- a németekkel, s azt állítja, kát a tényekkel, a legújabb mólókat, Horthy és egyko- ón került a miniszterta- hogy a gépek oroszok vol- magyar kutatási eredmé- ri munkatársai történelem- nács elé. nyekkel. így az olvasó hamisító kísérleteit, nemcsak a disszidens polititaok to«!«»,, um* „SLtfcéíek ,0rl“4”k meg, tanem a második világháború tényleges menetét, eseményeinek és előzményeinek hiteles rekonstrukcióját is. sorozata Ránki György tanulmánya. tak, hadat üzenünk.” Egyébként is, — hangoztatta, — ha német gépek bombáztak, ez is arra utal, hogy be kell lépni a háborúba, mert ez a németek kívánsága.” Horthy, Ullein-Reviczky Több miniszter ellenezte, hogy az ország önként csatlakozzék Hitlerhez és hadseregéhez. Később mé- Érinti a kisantant-országok a hóború mellett dön- ellen folytatott revizionis- töttek- H°rthy emlekirata- ta kampányt, a Délszlová- ban az* ° vonakodott, kiát visszacsatoló bécsi Hitler azonban hadüzenet- es masok allitasaival szem- Ránki a hamisítások le- döntést, az erdélyi kérdést- re kényszerítette. Ezzel ben ez a hiteles története leplezésére felhasználta a Magyarország második vi- "zembfnu Erdmannsdorff a tragikus kovetkezme- horthysta magyar külügy- lágháborús részvételét, a tavirataban ez al Horty nyekkel laro haduzenet- minisztérium ma London- katonai vereség körűimé- reagálásáról: „A kormány- nt.-. an -i y°!?y f 0I?y ban található iratanyagát, nyelt, a horthysta politika zo ismételten megköszönte ve ezt m a többi fontos amelyben több tízezerre es diplomácia kétkulacsos az altala P°mPásnak neve- eseményt is erdekes. von- , zett hír közlését. Hanesú- zo stílusban, izgalmasan, tehető a Magyarorszagra játékát, ügyetlen kiugrási jy0Zja) hogy huszonkét olvasmányos fejezetekben vónatkozó dokumentumok kísérletét. A legérdekesebb, év óta várt erre a napra tárja a közönség elé. száma. A könyv bizonyíté- s az egész könyvre jellem- (t. i. a Szovjetuniónak d. t. Az én jugosááviai „Bes- sefithreresn” azonban | ugyancsak mostohán bánt) el a Mestrovics múzeum-’ mai, „Kicsit feljebb — írja — Mestrovics szobrász-1 művész nyári villája, most | galéria, amelyet a mester 1952-ben hazájának adományozott . A galéria és a hozzátartozó kert a spliti nyári szabadtéri játékoknak is hajlékot nyújtanak.” Ez bizony nem sok. Forró nyári délután tett le az autóbusz a Mesterovi cs-ház alőtt. Zöld templomba léc az ember Babérfák, tudják. pineák eleven fala vezet1 a fehér gránitpalota oszlopos homlokzatához. A: bejáratnál idős hölgy szúr- , dikált. Nem volt ott senki. Ezen az augusztusi vasárnapion mélyen alattunk. a| tenger végtelenébe nyúló i partjai mentén himbálóztak a gumámattracos nya-; raló seregek. A termekben nem voR őr. Minek őriani a hatal-( más márvány, bronz. ter-j méskőisteneket, a több- mázsás madonnákat. Ki I bima velük? És ki mernej hozzájuk nyúlni? De kik ezek a csodás szenvedő arcú, nyúlt koponyájú, hosszú álló Máriák, Krisztusok? És miért ilyenek? Honnét ismerem őket, ho? találkoztam veüük? A hajón sok a* álmos I ember. A hajó Ulcinjából' jön, a vad Crna Gora-i hegyek alján fekvő partvidékről és Rijekába, az egykori Fiúméba tart Mellettem verbászá család utazik. Papa, mama,, kisfiú, kisleány. A mama fekvőszékében olvas, a papa meg a gyerekek sörös- ládákon ülnek. Lentről jönnek, majdnem az albán határtól és a Bácskába- mennek. Ulcinjtől — Ri- jekáig 36 óra, onnan megvagy 600 kilométer vonaton. Az ember végigmutat a parti szürke hegyeken: — Nem olyan régen, ezt a vidéket az elnéptelenedés fenyegette. Innen ment a legtöbb Fremdarbeiter Nyugat-Németországba. Most mindenki marad, és egyre jönnék vissza a külföldre szakadtak is. Novobáczky Sándor
