Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-12 / 155. szám

1964. augusztus 12. szerda. NÖ6KÁO 5 ^Bárnán nem szégyen berúgni^ Közösen ír receptet az orvos, a községi tanács vb-elnöke, a tsz üzemegységvezetője és az autóbuszsofőr Bámán a lakosság csa­ládonként és havonként hétszázegynéhány forintot költ szeszesitalra. Miért? Erre adtak választ né- hányan azok közül, akik jól ismerik a falut. — Háromnegyed éve dolgozom a községben, — így dr. Magyarfalvi And­rás körzeti orvos. — Gon­dolom, nem vétek a szá­momra kötelező orvosi ti­toktartás ellen, ha kimon­dom: ritkán kerül elém bányász, akinek ne volna elérhető a mája. Ennek megértéséhez szükséges tudni, hogy a máj meg- duzzadását — majd halált okozó zsugorodását — fő­ként a szesz okozza. Saj­nos, a falubeli gazdákról sem állíthatom, hogy mér- téldetesebbek. A doktor együk páciense, — akinek kérésére nevet nem írjuk meg, — tragi­kus esetekről beszélt: — Túl azokon az ártal­makon, amelyekről ezer­szer írt a sajtó, ezerszer hangzott el egészségügyi előadás, más szerencsétlen­séget is okozhat a mérték­telen alkoholfogyasztás. Községünkben nemrégiben égy ember felakasztotta magát és meghalt. Ketten kíséreltek meg öngyilkos­ságot. Egy bémai majd­nem életét vesztette, mivel több orvosságot vett be az előírtnál. A gyereknek is... Dr. Magyarfalvi Ajndras- né körzeti ápolónő arról számolt be. hogy a szülők akár a kétéves gyermek­nek is kezébe adják a bo- roepoharat, ha szépén ké­ri. Különösén akkor, ha ugyanerre unszolja őket a nagymama, nagypapa. A községi tanács-vb el­nöke, Csörge Géza bejára­tos az orvcsékhoz. Ki tud­ná, hányszor fontolgatta a házaspárral együtt, mi te­szi oly olthatatlanul szom­jassá a bányaiakat • • • — Nehéz munkával nagy pénzt keresnek a bányá­szok, — mondja Csörge Géza. — A szövetkezetiek­nek nincs okuk panaszra. Az az igazság, hogy az emberek nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel. Aki tv-re áhítozott, már vett. A készüléket minden ötö­dik házban megtalálja. Két gépkocsi, hetven mo­torkerékpár berreg a falu­' ban. Noha a lakásviszo­nyok jók, tavaly s tavaly előtt nyolcvan, ez évben eddig hárman építettek új házat. Elhiheti, hogy sen­ki sem jár nálunk foltos szoknyában, rongyos nad­rágban ... De hová ve­gyék fel az emberek sok jó ruhájuk valamelyikét? Csak kocsma — Művelődési házunk nincs. Építése másfélmillió forintba kerülne; ennek felét a községfejlesztési alapból kellene fedeznünk. Abból viszont egyszerűen képtelenség, mivel évente még az ötvenezer forintot sem éri el. Italboltunk vi­szont kettő is van; azaz; inkább kocsmánk, a szó legköznapibb értelmében. A tanács/már kérte a föld- művesszövetkezetet, hogy az egyiket alakítsa át es- presso-cukrászdává. Az fmsz anyagi okokra hivat­kozott ..: Mit tehet a ta­nács? Tanácsot adhat, pa­rancsot nem. Ügy érzem, a művelődési ház hiánya miatt nem megy kettőről háromra a kuítúrcsoport. Ugyancsak helyiséghiány miatt nincs egyetlen szak­körünk. Ezért unatkoznak azok, akiket a sakk, a tv, a rádió nem elégít ki. No, és hol, mikor táncoljon a bárnai fiatalság? ... Csak egy-egy, esetenként rende­zett mulatságon rophatja. Az autobuszkoziekedes gyenge. Aki alkonyattájt bekocsikázna Tarjánba szórakozni, csak másnap vetődhetne haza .. Tu­dom, sokat isznak a hár- naiak; s épp ezért tartok attól, hogy minél később épül fel a művelődési ház, gazdái annál kevésbé vágy­nak majd a művelődésre. Aki pálinkáspohárral ke­zében érzi jól magát, az nem kívánja a múzsák tár­saságát. Összefogni Marczinek Márton, . a Búzavirág Egyesített Tsz bárnai üzemegységének ve­zetője kevés biztatót tud mondani arról, hogyan áll ki a szövetkezet az italo­zás ellen. — Aki becsípetten je­lentkezik munkára, azt ha- zaküldjük. Mármint akkor, ha tudjuk valakivel he­lyettesíteni, — legyint ked­vetlenül. — Más hátrány, mint hogy az elvesztege­tett napon nem szerez munkaegységet, nem éri nálunk a részegeskedőt. A szövetkezet az italozás megfékezésében egymagá­ban tehetetlen. Oroszi József, a 2. szá­mú AKÖV autóbuszsofőr­je, mint bárnai lakos, mint gépjárművezető s mint önkéntes rendőr egy- személyben beszél a falu­ját fenyegető veszedelem­ről: Meddig segít a szerencse? — Mifelénk az az em­ber, aki egy este megiszik féliiter törkölyt. Barnán inni dicsőség, berúgni nem szégyen. Ha tudná, há­nyán panaszoltak el nekem is: kénytelenek együtt inni rokonnal, baráttal, vezető­vel, beosztottal, munka­társsal, nehogy rátartiság- gal vádolják őket! Bizony, vajmi kevesen vannak, akik ki merik mondani, amit tudnak, éreznek: jog­gal restelkedhetne másnap, aki előző nap lerészege- dett. Igyék, aki szereti; arra való a kocsma. Igyék, de mértékkel. Ha jók az idegei, üljön ide mellém egy fizetési napon... Az utolsó másfél évben leg­alább ötven, szemmel lát­hatólag becsípett biciklis­ta, motorkerékpáros miatt kellett beletaposnom a fékbe, félrerántanom a vo­lánt. Meddig segít a jósze­rencse, nem tudom ... A baj gyógyszere, amelyet a most megszólaltatottak javallnak egyszerű, hozzá­férhető: „Rp. Türelmes, fáradhatatlan felvilágosító munka.” Borváró Zoltán Munkásigenga+ók A Pásztói Gépállomás élén AZ APJA csak legyin­tett mikor bejelentette szándékát, nem bányász, hanem kovács lesz, de nem akadályozta meg ebben, így lett Kazinczi Jánosból kovácsinas, maiid három év múlva segéd a rimamurá- nyi urak gyárában. Ezzei kezdődött a Pásztói Gép­állomás jelenlegi igazgató­jának életútja. A felszabadulás után volt segédmunkás ,a bányában csúzdaszerelö, dolgozott Kisteleken ,a Zagyvaj-ra- kodón, majd végül a sal­gótarjáni bányagépgyárba került. — Eíkkor már tanultam is ,mert időközben rájöt­tem, hogy nem elég, amit tudok — mondja mosolyog­va a fiatal igazgató. — Először elvégeztem a pol­gárit, s később beiratkoz­tam a gépészet; műszaki középiskolába. Az oklevél elnyerése után egyik műszaki beosz­tásból a másikba került. Először szerkesztő techni­kus, majd gyártáselőké­szítési csoportvezető, aztan kovács üzemi művezető, később hat üzemegység üzemvezető helyettese. Idő­közben beiratkozott a mű­szaki egyetemre. A felszabadulás első per­cétől párttag. Kazinczi Já­nost 1954-ben érte az első nagy pártmegbizatás : szakértelmével, szorgalmá­val segítsen a mezőgaz­daság átszervezése ben. A földművelésügyi miniszter kinevezte a Pásztói Gép­állomás igazgatójának. — Persze, annak idején nem nagy rajongással men­tem a mezőgazdaságba. Nem is ismertem ón na­gyon a falusi életet, hiszen világéletemben a gyárhoz vonzódtam. De vállaltam, mert a párt küldött — em­lékezik azokra az időkre. — Gondoltam, hogy eltöl­tőik a gépállomáson egy­Gasdátlan forintok Karancssag és Ságújfalu között szép, új település gyönyörködteti a szemet. Csinos házak mögött gon­dosan munkált kertek nyújtóznak a hegyoldalban. A karancssági községi ta­nács sok ember számára nyújtott fészekrakási lehe­tőséget, amikor a házhe­lyeket kialakított. Ott a hiba, hogy a ker­tek a szó legszorosabb ér­telmében — nyújtóznak... Gazdáik — tisztelet a ki­vételnek — évről-évre né­hány kapavágással gyara­pítják területüket. Ingyen. Engedély és fizetés nélkül. Kereken százezer forint ér­tékű terület került már eddig ilymódon az ügyes­kedők birtokába. A községi tanács vb-ve- zetők joga és kötelessége, hogy az önkényes terület- növelésnek véget vessenek; az elfoglalt négyszögölek árát pedig megfizettessék. Ez az összeg a községfej­lesztési alapot gyarapítaná, mint terven felüli bevétel. A helyi tanács vb-n kívül ebben az ügyben a szécsé- nyi járási tanács vb-elnöb- helyettese jogosult intéz­kedni. Mind a karancssági vb- vezetők, mind az ő fi­gyelmét felhívjuk a társa­dalmi tulajdont károsító, tevékenység megakadályo­zására. B ötven esztendős a budapesti Bolgár Kulturális Egyesület, amelyet Bulgária felszabadulása után Di- mitrovrál. a bolgár nép nagy fiáról neveztek el. A jubileum alkalmából a Bolgár Népköztársaság kormánya Kiril és Metodin kulturális kitüntetést adományozott az egyesület tagjainak, a bolgár kultú­ra terjesztésével elért eredményeikért. A kitüntetése­ket Jancso Georgien, a Bolgár Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete adta át Az ünnepség alkalmából a Bolgár Kulturális Egyesület budapesti székházán leleplezték a Bulgáriai Szláv Bizottság Dimitrov emléktábláját. Képünk az ünnepség résztvevőit ábrázolja a budapesti székház előtt. két evet, aztan \isszame- gyek az üzembe. Azonban nem így tör­tént. Eltelt az egy-két év, s hizony éppen Kazinczi János nem akart elmenni a gépállomásról. Bár még mindig emlegeti azt az ese­tet, ami megriasztotta új „szakmájától”. Találkozott egy mezőgazdasági szak­emberrel és megkérdezte tőle, hogy meddig tart a munkaidő a mezőgazdaság­ban, mire azt a választ kapta: január egytől de­cember harmincegyig. — Kezdetben csak köte­lességből csináltam az uj munkát. Később mindjob­ban érdekelt, egyre inkább szenvedélyem lett — idézi az első esztendőket. AZ ALMASI grófok iszonyúan elhanyagolt, a fel­szabadulás után szanaszét hurcolt pásztói kastélyá­ban várta a jobb napokat a Pásztói Gépállomás. Az emberek már tudtak az ér­kezéséről. Előtte az öt év alatt tizenegy igazgató vallotta egymást. Kazinczi Janos elhatározta magá­ban: nem lesz tizenkette­dik a távozók sorában. Az új beosztásban ő volt az ország legfiatalabb gépállomási igazgatója Mint tapasztalt, gyakorlat­tal rendelkező műszaki embernek nem okoztak gondot a gépek. De igye­keznie kellett, hogy meg­szervezze a munkát, kiala­kítsa a törzsgárdát a gép­állomáson. A kezdetleges termelőszövetkezetek agro­nómiái irányítását rábízta a fóagronómusra, de min­dig szakított időt a me­zőgazdasági szakkérdések megbeszélésére is. Legfon­tosabb feladatának tartotta a gépállomásiak politikai, erkölcsi nevelését, szellemi felkészítését a nagyobb fel­adatokra. — Nem volt könnyű do­log — szólt a múltról. — Hamarosan rájöttem, hogy a munkaidő valóban annyi, amennyit mondtak. Igaz. sok buktató került elém, ezen az' úton, de úgy ér­zem, megérte a fáradozást. A GÉPÁLLOMÁS első sikerét 1955-ben érte el, ami­kor a felszabadulási ver­senyben országos alsó lett. A további szorgalmas mun­ka gyümölcsei sem marad­tak el. Közben szaporodtak a tsz-ek. A parasztemberek mindnagyobb . területen vártak a gépeik munkájá­ra. A kollektivizálás felfej­lesztésének évében a gép­állomási dolgozók is pél­dásan segítettek a szerve­zésben. A politikai segítség után a legjobb traktoro­sok ültek a? érkező tsz gépekre. A gépállomáson pedig új szakembereket ké­peztek ki. Az igazgató közben ál­landóan tanult. Mezogaz- dasagi könyveket forgatott, politikai iskolára járt. Egy­éves iskolán volt az ellen- forradalom kitörésekor is. A párt utasítására haza­jött, es a gépállomás élére állt. Szilárd kézzel irányí­totta a munkákat, miköz­ben segített a pártmunka- ban. Időközben új korszerű gépállomás épült a község szélén. Gépeik soíkasaga ér­kezett, a szaporodó fel­adatok ellátásira. A gép- állomásiak szorgalmasan dolgoztak minden évben. Újabb és újabb sikereket értek el, meg 1963-ban el­nyerték az élüzem címet. HOSSZÜ UTAT járt be Kazinczi János, míg elérke­zett a gépállomás vezeté­sének tízéves jubileumához, munkáját megbecsülik, számítanak rá az elkövet­kezendő években is. Pádár András Tárolható oltóanyag AZ ORSZÁGOS Köz­egészségügyi Intézet a BCG oltóanyagot a jövő­ben kizárólag fagyasztva szárított, (liofilizált) for­mában hozza forgalom­ba. Az így előállított oltó­anyag hónapokig tárolha­tó, es könnyebben bizto­sítható az oltóhelyek fo­lyamatos ellátása. Az ed­dig használt folyékony BCG oltóanyagot csak pár napig lehetett hatóérték veszteség nélkül tárolni. Agyúval - felhőkre Jövőre már 150 ezer hektárt óv a „jégvédelmi“ egység Tűz! — hangzott a pa­rancs. Az ütegeknél meg­szólaltak a légvédelmi ágyuk. A telefonon érke­zett tüzparancs nyomán tucatszám fúródtak az ég­be a lövedékek. A cél azonban nem repülőgép volt, hanem az a komoran feketéllő viharfelhő gomo- lyag, amely egyre gyor­sabban közeledett a négy- csucsu Aragac hegység fe­lől, s immár csaknem tel- jesen betakarta az égbol­tot az Ararát völgye fö­lött. A különös légvédelmi tűz nyomán jótékony eső hullott a környező kertek­re, szőlőkre, gyapotmezök- re. Ha azonban nem hang­zik el az a bizonyos pa­rancs. — jég verte volna el a termést. A különös ágyúzás a fel­hőkre Örményországban történt, ahol hadat üzen­tek a jégesőnek. Az Ara- gac-hegység lejtőjén, nem messze Astarak városká­tól, amely a köztársaság jégveréstől legtöbbet szen­vedett területeinek a köz­pontja, külön légelháritó egységet állítottak fel. Az alakulat fel van szerelve a legkorszerűbb eszközök­kel: lokátorok és rádiók segítségével derítik fel a közeledő felhőket, azok méreteit és további adata­it, hogy aztán légvédelmi ágyúikkal megsemmisítsék az ellenséget., A lövedékek ugyanis olyan speciális összetételű anyagot .juttat­nak a felhők tömegébe, amely megbontja a jég- képződés természetes fo­lyamatát Ennek nyomán a leesni készülő jég jóté­kony esővé alakul át ke­vésbé szerencsés esetben pedig darává, amely azon­ban mar nem veszélyes. Az idén az alakulat többször is megmentette Astarak és Ecsmiadzsn kertjeit és szőlőit a jégve­réstől. A különleges . „jégvédeü- mi” egység 60 ezer hek­tárnyi területet védelmez a jégveréstől. Jövőre ezt a területet 150 ezer hek­tárra növelik-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents