Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-06 / 150. szám
1964. augusztus 6. csütörtök NÖGRA D 5 Termelőszövetkezeti tanácsadó A nyári mélyszántás TALAJMÜVELÉSI rendszerünkben legnagyobb jelentősége a nyári mélyszántásnak van. A korszerű talajművelés egyik alapelve, hogy minél korábban és mélyen szántsunk. A gépállomások és a termelőszövetkezetek gépparkját figyelembevéve egyre nagyobb lehetőség nyílik Nógrádban is arra, hogy a mélyszántás ne késő ősszel végezzék a termelőszövetkezetek, hanem még a nyáron. Mindjárt azután meg kell kezdeni a munkát, ahogy a területről betakarítják a gabonát. A nyáron végzett mélyszántásnak rendkívül sok előnye van. Minél korábban szántunk, annál jobban hasznosítja a talaj a lehullott csapadékot. Á hasznos baktériumélet feltételei is jobban biztosítottak így, mintha késő ősszel, vagy tavasszal dolgoznának rajta a traktorok. A nyáron mélyen szántott föld télen beérik, tavasszal elmunkálása könnyebb, kifogástalan vetőágyat lehet készíteni benne a legkorábban vetett tavaszi növények alá is. Eredményes nagyüzemi gazdálkodás jó talajművelés nélkül egyetlen szövetkezetben sem lehetséges. A nyári mélyszántás azonban csak akkor eredményes igazán, ha azt időben végzik. Mégis most már több termelőszövetkezet határában látni olyan táblákat, ahol az aratógépek, kombájnok munkáját nem követte azonnal a mélyszántás. Pedig a várakozás, a késedelem rendkívül nagy veszteségeket jelent a termelőszövetkezetek jövő évi terméshozamának alakulásánál. Áz elmulasztott nyári munka drágítja a termelés költségeit, hiszen ősszel, télen vagy kora tavasszal sokkal nehezebb a mélyszántást elvégezni. Különös gondot kell fordítani valamennyi termelőszövetkezetben a nyári mélyszántások minőségére. Bármilyen eszközzel végeztük is a talajmunkát, ezzel egyidejűleg nehéz gyűrűshengerrel tömöríteni kell a talajt. A néhány centiméteres tömörített talajréteg megakadályozza a talaj kiszáradását, megőrzi a nedvességet, biztosítja a talaj beéredését. Ugyanis a le nem zárt talaj vízgazdálkodása nem jobb a szántatlan tarlóénál. Valahányszor kizöldül, kulti- várorral vagy tárcsás boronával kell a gyomokat irtani, hogy azok el ne fogyasszák a talaj tápanyag és vízkészletét. A nyári talajmunkák időbeni elvégzésének egyik feltétele, hogy valameny- nyi szántótraiktor kettős vagy nyújtott műszakban dolgozzon. Nyáron az esti, az éjszakai munka feltételei sokkal jobbak, mint késő ősszel, vagy kora tavasszal. Több évi tapasztalat bizonyítja megyénkben is, hogy azonos tipusú erőgépek teljesítménye a nyári hónapokban sokkal magasabb, mint az októberben, novemberben mélyszántást végző traktoroké. A CÉL TEHÄT az legyen valamennyi termelő- szövetkezetnél, hogy a gabonaföldek tarlója ne maradjon napokig, hetekig szántatlanul. Minden olyan területen végezzék el a munkát a gépek, amelybe nem kerül mag az ősszel, vagy amelyet nem részesítenek istállótrágyázásban az idén a közös gazdaságokban, páriái Gábor Emberi akarat — emberi segítség A rohamok egyre gyak- között került sor a nagy rabban jelentkeztek. Hol útra: vajon sikerül-e az a lépcsőházban, hol a mun- operáció? S Rehó István kahelyén esett össze és se- besítette meg magát. Rehó István, tanácsi vállalati dolgozó gyógyíthatatlannak hitt epilepsziában szenvedett. Az utóbbi hónapokban szinte naponként voltak rohamai. Az orvosok véleménye az volt, csak agyműtét segíthetne, viszont annak sikere bizonytalan, esetleg béna marad. Rehó István meg akart gyógyulni. Mint mondotta, ő gondoskodik egész családjáról. Édesapja beteg. édesanyja úgyszintén, kiskorú húga van, aki még iskolába jár, tehát nagy szüksége van rá a családnak. Valahol azt hallotta, hogy Svédországban sikeres agyműtéteket hajtottak végre epilepsziás betegeken. Levelet írt a műtéteket végző professzornak. Részletesen megírta betegsége körülményeit, helyzetét. „A műtétet ingyenesen vállalom — hangzott a hamarosan megérkezett válasz — viszont az útiköltséget és a kórházi ápolási költséget meg kell fizetnie”. A kérdés most már az volt, hogyan lehet az utazáshoz és a kórházi kezeújra itthon van. egészségesen, kicsit még fáradtan. de túláradó boldogságban. A többit már tőle tudjuk. Svédországban várták. A kórházban is és azok is, akik tudtak érkezéséről. Szeretettel fogadták a követségen. Idegenbe szaA műtét előtt meghívták egy-két napra s gondoskodtak teljes ellátásáról a műtét után pedig mindennap meglátogatták, gyakran többen is. Szék rényén mindig friss virág állt a vázában, látogatói ajándékokkal ked veskedtek neki. S gyógyulása mellett legszebb és legmaradóbb emléke: az emberi segítEgy kis falu nagy törekvései Miben kérnek segítségei Lucf alván? kadt honfitársaink felaján- ségnek és összefogásnak ez lották segítségüket, hogy a kezelési költségből ne kelljen feleslegesen költenie. a nagyszerű megnyilvánulása. Nótári Sándor ötszáz társadalmi munkanap nem kicsiség. Különösen nem az olyan apró faluban, mint Luciáivá, ahol ha mindenkit megszámlálnak, akkor sem tesz többet hétszáznál a lakosság. Karonülőktől felfelé tehát minden lucfal- vaira jut legalább egy munkanap annak érdekében, hogy még az idén felépüljön a régen tervezett orvosi rendelő és ápolón "i lakás. Kis községnek nagy költség az ilyen építkezés, felemészti a teljes községfejlesztési pénzt, de így sem tudnák tető alá hozni a tervet, ha nem segítené önkéntes vállalkozás. Így azonban szépen emelkedik az egészségház, a hozzávaló lakás, s év végén már korszerű rendelőben vizsgálhatja betegeit a Bár- kányból kijáró körzeti orEredményes társadalmi munkák De nemcsak erre büszke« a lucfalviak. Hatvanegyben művelődési otthont építettek hasonló szorgalommal, s az elmúlt esztendőben a vakolást is elvégezték, hogy tetszetős legyen külső arculatra és benső tartalomra egyaránt. Belső életét — amellett, hogy kétszer hetenként itt játszik a mozi — a helyi társadalmi szervezetek teszik változatossá. Nagy segítségére van Szliv- ka János tanítónak, az otthon igazgatójának a Kulturális munkában a falu KISZ-szervezete, a Nőta- nács, de még a tűzoltó testület is, amelyek időről időre igényes műsorokkal, fel- világosító, ismeretterjesztő programmal állnak elő. A közösség építő kedve szinte kiapadhatatlan itt. Még friss a vakolás a művelődési otthon falán, még végére sem értek az egészségház építőmunkájának, s máris új terveken jár a gondolatuk. Ügy tervezik: meg kellene kezdeni egy új pedagógus lakás építését. Ezzel egyszeriben három gondot oldanának meg: otthont adnának valamelyik tanítócsaládnak, a felszabaduló lakással szaporíthatnák a művelődési otthon helyiségeinek számát, a községi könyvtár pedig a művelődési otthon szárnya alá kerülhetne. Ezek a kínálkozó lehetőségek erősen sarkallják a tanácsvezetőket, s a jelek azt mutatják, hogy a jövő év programjában bizonyosan helyet kap az újabb kulturális építkezés. Jó telefonra van szükségük Ennyi iparkodás, saját erőből táplálkozó törekvés feltétlenül méltányossá teszi, hogy segítsünk nekik olyan gondok megoldásában, amelyek meghaladják a tanács hatáskörét. Különös probléma ez, s bár első pillanatra jelentéktelennek tűnő, a panaszokból hamar rájövünk, hogy igen gyakran súlyos gondok forrása. A község telefonja olyan korszerűtlen, századeleji eszközökkel kapcsolódik a megyei hálózatba, hogy Luciáivá gyakran hosszú órákra elszakad a környező világtól. Épp ilyen türelmetlen órák tanúi vagyunk, míg a tanács elnöke újrázva keresi Bárkánnyal, Sám- sonházával az összeköttetést’. Néha a készülék hallgató membránja kiabál, i ___________________________ a zt mondja, előfordul, hogy az közvetíti a beszédjüket s aztán fülükhöz kapják, meghallgatni a választ. De most süket a készülék. Panaszkodnak a telefonközpontosán is, aki gyakran káromkodással torolja meg a türelmetlen „kurblizást”. Szóval tenni kéne valamit. Tenni, mert bénáknak, tehetetlennek érzik magukat, ha jelenteni próbálnak, mint halad most például a betakarítás, a hordás, ha orvosra, mentőre, sürgős segítségre volna szükség náluk, vagy isten ne adja, felütné fejét a vöröskakas. — Nemrég egy szülésnél — panaszolja a tanácselnök — komplikációk léptek fel. Az asszony egy teljes órát vérzett, amíg kapcsolást kaptunk. A feleségem szülésekor is két teljes órát csengettem, végül alkalmi autót kellett szereznünk a faluban. De nemcsak emberélet van veszélyben emiatt, néha állatorvosi segítségre, sürgős beavatkozásra lenne szükség Nagybárkányból, s ha nem sikerül hívni, tetemes kárt jelenthet a gazdaságnak. A lucfalvi panasz meghallgatás indokolt. A segítés módját is meg kell találni, ha nem is mindjárt, de mielőbb. Luciáivá, amely fejlődik, fejlődni akar, a további szorgalom ösztönzéseként joggal várja el, hogy jó törekvéseiben megértő támogatást kapjon. Importanyag helyett 70 eggel nem tudok olyan korán jönni, hogy ne találnám itt, este pedig csak napnyugtakor igyekszik a szállásra, — mondja bevezetésképpen Balezer János művezető, a Főtéri 13-as lakóépület, első szekciójának VII. emeletén. A dicséret Zrupkó Bélának, az egyik burkolóbrigád vezetőjének szól, aki a fürdőszobában rak- \ ja a fehér csempéket. A jól megtermett, piros- | pozsgás arcú, fürge mozgású, gyors kézjárású fiatal- 1 embert Jászországból (Szol- | nők megye), Jánoshida ^ községből hozza a vonat léshez "szükségé tetemes í Salgótarjánba minden hét- összeget — több mint 20 Von- Immár 12. esztendeje. Munkásarcok: „rj(hzo rszághóf tmié ezer forintot — előteremteni? Rehó Istvánnak segített társadalom. Az utazás S hogy miért nem köze- lebbre, azt már ő mondja el. Katonaság után a fahezen és a következőket mondotta: valahová menni kell. Próbáld meg, hátha sikerül. Ha nem találod meg számításodat, tovább állsz... Erre azonban nem került sor. Zrupkó Béla itt maradt a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Kezdetben segítő volt. Két-három hónap múlva már önállóan dolgozott: A lábazatot készítette, mert ez volt a legkönnyebb munka, s abba lehetett hagyni, ha maltert, vagy csempét kért a mester. Közben megszerette az költségét a SZOT vállalta, \ lumbéli Csűr ja Sanyi bá- az ápolási költségekhez pe- V cs* az^ kérdezte: Határoz.I- — 1_ __n \T é pítőipart. Ezért úgy dön- sége? szép vidékeit, ahol a Tejipari Vállalat tejbegyüjtő helyiségeit csempézte. Ezután egy évig a Mátravi- déki Erőműben ütött tanyát. — Ez volt a legkedvesebb munkám — jegyzi meg, miközben a csempéket úgy megkeveri, mint más a kártyát. Siet. Erre biztatja társait, amikor határozottan így szól: maltert, maltert... Addig nem megyek a szállásra, amíg kész nem leszek a két fürdőszobával és az egyik konyhával. A héten szombaton is itt maradok. Dolgozom. Vasárnap is ... Mit szól hozzá a feledig hozájárult a Vörös- kereszt, a helyiipari szak- szervezet és a vállalata. Munkatársai több mint kétezer forintot adtak ösz- sze számára. Két hét alatt tál már, hogy merre mész dolgozni? — Nem én, Sándor bátyám ... — Gyere velem Nógrád- ba. Nem bánod meg! Nem tött, hogy egy életre elkötelezi magát a burkoló szakmával. Beiratkozott az — Megszokta — hangzik a rövid tömör válasz. — Nem mondta, hogy átképzős tanfolyamra, próbáljon közelebb kerülni amelyet még az év decem- az otthonhoz. bérében sikerrel elvégzett. Egy hónappal később, négy együtt volt a pénz. Az \ fogsz csalódni! Lehet pénzt fővel megalakította saját szolt. — De igen. — És maga mit válaútlevélre sem kellett sokáig várnia; a Belügyminisztérium útlevélosztálya soron kívül kiadta, a Nemzeti Bank pedig egy nap alatt biztosította a szükséges valutát. Remények és kétségek keresni... — pergeti visz- sza az emlékezés lapjait. Hazament és elmondta 1 feleségének, hogy mit be- 1 szélt közös ismerősükkel. ' A fiatalasszony nem vála- > szolt azonnal, hanem csak 1 később, akkor is nangynebrigádját. — Bogy egyik komám a Dolgozott a vásártéri Szolnok megyei Építőipari építkezésen, majd országos Vállalattól is hozzánk sze- körútra indult. Volt Vár- gödött, mert nem tudott palotán, Székesfehérváron, elég pénzt keresni. Meg- Hajmáskéren, és a Bala- szoktam már ezt a vállalón partján, Földváron, latot, ezt a vidéket, — Bejárta Veszprém megye folytatja felém fordulva. Nagyon szép, de nagyon drága burkolóanyag az üveg. Nekünk különösen drága, hiszen külföldről kell behozni és devizát adni érte. Most salgótarjáni építőipari szakemberek egy csoportja, éppen egy helyi probléma megoldásáHa nem lenne családi háza, otthagyná a Jászságot7 — Erre még egyszer sem gondoltam. Így hát hetenkint 100 kilométert utazik, hogy megláthassa szeretteit; feleségét és 9 éves kislányát. Hazaérkezése után kislánya kezét kérges tenyerébe fogja és elmennek sétálni. Meghallgatja csacsogását, válaszol kiváncsi, minden iránt érdeklődő kérdéseire, amikor pedig elfárad hazamegy. Akkorra bealkonyodik, s a tündérke álmot lop az édes apróság szemére. Apuka és anyuka pedig elmegy a moziba, vagy ellátogatnak a barátokhoz, ismerősökhöz egy kis tereferére. Eszre sem veszi, úgy eltelik a szabad idő. Elérkezik a visszaindulás ideje. Kézbe veszi az elemózsiás tarisznyát, amibe felesége tiszta fehérneműt is pakol, és búcsút vesz otthonától, hogy egy héten át dolgos két kezével Nógrád megyében szerezzen sok örömet a lakásra váró családoknak. G ondoljunk szeretettel rá is, amikor majd belépünk a fehér csempével díszített fürdőszobába és megmártózunk a jó meleg vízben. Venesz Károly val kapcsolatban érdekes, és az import burkoló üveget tökéletesen helyettesítő, annak esztétikai adottságaival versenyző, hazai anyagokból előállítható burkolóanyagot talált föl. Deme Attila. Bárdos Gyula, a Salgótarjani Lakáskarbantartó és Építő KTSZ, valamint Varga Jó- í zsef és Hetényi Imre, a J Nógrád megyei Építőipari i Vállalat dolgozói, egy ha- | zánkban bőven előforduló i kőzetfajta őrleménye, ce- [ ment, továbbá egy speciális i massza keverékéből tetszés | szerinti nagyságú és for- imájú, többféle színhatású ’ burkoló lapokat tudnak i előállítani. A burkolólapo- ' kát elkészültük után — egyelőre hegesztőpisztoly lángjával — fölhevítik. A hő és az anyagba kevert J olvadást előmozdító masz- sza hatására a burkolóla- [ pok felszíni rétege „üvege- 'sedik”, színesen csillogó, [rusztikus felületű lesz. Az 'újfajta burkolóanyag, szépségén kívül, hőálló, fagy- 1 álló, rendkívül tartós, al- i kalmazási köre sokféle. Az [előállítás technológiájából i adódóan az esetleges repe- 1 dések, törések gyorsan, ol- i csőn és nyom nélkül ja- j víthatók. Az ilyen burkolá- isú épületek külső tataro- j zása, fennmaradásuk tel- ijes tartama alatt szükségtelenné válik. Az újítók foglalkoznak a nagyüzemi előállítás problémáival is. Ezt sürgeti, I hogy az építőipari vállalaton, valamint az OKISZ- i on kívül már nyugati álla- 1 mok is érdeklődtek az új- i fajta burkolóanyag iránt.
