Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-06 / 150. szám

1964. augusztus 6. csütörtök NÖGRA D 5 Termelőszövetkezeti tanácsadó A nyári mélyszántás TALAJMÜVELÉSI rend­szerünkben legnagyobb je­lentősége a nyári mély­szántásnak van. A kor­szerű talajművelés egyik alapelve, hogy minél ko­rábban és mélyen szánt­sunk. A gépállomások és a termelőszövetkezetek gép­parkját figyelembevéve egyre nagyobb lehetőség nyílik Nógrádban is arra, hogy a mélyszántás ne ké­ső ősszel végezzék a ter­melőszövetkezetek, hanem még a nyáron. Mindjárt azután meg kell kezdeni a munkát, ahogy a területről betakarítják a gabonát. A nyáron végzett mély­szántásnak rendkívül sok előnye van. Minél koráb­ban szántunk, annál job­ban hasznosítja a talaj a lehullott csapadékot. Á hasznos baktériumélet fel­tételei is jobban biztosítot­tak így, mintha késő ősszel, vagy tavasszal dolgozná­nak rajta a traktorok. A nyáron mélyen szántott föld télen beérik, tavasszal elmunkálása könnyebb, ki­fogástalan vetőágyat lehet készíteni benne a legko­rábban vetett tavaszi nö­vények alá is. Eredményes nagyüzemi gazdálkodás jó talajműve­lés nélkül egyetlen szövet­kezetben sem lehetséges. A nyári mélyszántás azonban csak akkor eredményes igazán, ha azt időben vég­zik. Mégis most már több termelőszövetkezet határá­ban látni olyan táblákat, ahol az aratógépek, kom­bájnok munkáját nem kö­vette azonnal a mélyszán­tás. Pedig a várakozás, a késedelem rendkívül nagy veszteségeket jelent a ter­melőszövetkezetek jövő évi terméshozamának alakulá­sánál. Áz elmulasztott nyá­ri munka drágítja a ter­melés költségeit, hiszen ősszel, télen vagy kora ta­vasszal sokkal nehezebb a mélyszántást elvégezni. Különös gondot kell for­dítani valamennyi terme­lőszövetkezetben a nyári mélyszántások minőségére. Bármilyen eszközzel végez­tük is a talajmunkát, ez­zel egyidejűleg nehéz gyű­rűshengerrel tömöríteni kell a talajt. A néhány centiméteres tömörített ta­lajréteg megakadályozza a talaj kiszáradását, megőrzi a nedvességet, biztosítja a talaj beéredését. Ugyanis a le nem zárt talaj vízgaz­dálkodása nem jobb a szántatlan tarlóénál. Vala­hányszor kizöldül, kulti- várorral vagy tárcsás boro­nával kell a gyomokat ir­tani, hogy azok el ne fo­gyasszák a talaj tápanyag és vízkészletét. A nyári talajmunkák időbeni elvégzésének egyik feltétele, hogy valameny- nyi szántótraiktor kettős vagy nyújtott műszakban dolgozzon. Nyáron az esti, az éjszakai munka feltéte­lei sokkal jobbak, mint ké­ső ősszel, vagy kora ta­vasszal. Több évi tapaszta­lat bizonyítja megyénkben is, hogy azonos tipusú erő­gépek teljesítménye a nyá­ri hónapokban sokkal ma­gasabb, mint az október­ben, novemberben mély­szántást végző traktoroké. A CÉL TEHÄT az le­gyen valamennyi termelő- szövetkezetnél, hogy a ga­bonaföldek tarlója ne ma­radjon napokig, hetekig szántatlanul. Minden olyan területen végezzék el a munkát a gépek, amelybe nem kerül mag az ősszel, vagy amelyet nem részesí­tenek istállótrágyázásban az idén a közös gazdasá­gokban, páriái Gábor Emberi akarat — emberi segítség A rohamok egyre gyak- között került sor a nagy rabban jelentkeztek. Hol útra: vajon sikerül-e az a lépcsőházban, hol a mun- operáció? S Rehó István kahelyén esett össze és se- besítette meg magát. Rehó István, tanácsi vállalati dolgozó gyógyíthatatlannak hitt epilepsziában szenve­dett. Az utóbbi hónapok­ban szinte naponként vol­tak rohamai. Az orvosok véleménye az volt, csak agyműtét segíthetne, viszont annak sikere bi­zonytalan, esetleg béna ma­rad. Rehó István meg akart gyógyulni. Mint mondot­ta, ő gondoskodik egész családjáról. Édesapja be­teg. édesanyja úgyszintén, kiskorú húga van, aki még iskolába jár, tehát nagy szüksége van rá a család­nak. Valahol azt hallotta, hogy Svédországban sikeres agy­műtéteket hajtottak végre epilepsziás betegeken. Le­velet írt a műtéteket vég­ző professzornak. Részlete­sen megírta betegsége kö­rülményeit, helyzetét. „A műtétet ingyenesen válla­lom — hangzott a hama­rosan megérkezett válasz — viszont az útiköltséget és a kórházi ápolási költ­séget meg kell fizetnie”. A kérdés most már az volt, hogyan lehet az uta­záshoz és a kórházi keze­újra itthon van. egészsé­gesen, kicsit még fárad­tan. de túláradó boldogság­ban. A többit már tőle tud­juk. Svédországban várták. A kórházban is és azok is, akik tudtak érkezésé­ről. Szeretettel fogadták a követségen. Idegenbe sza­A műtét előtt meghívták egy-két napra s gondos­kodtak teljes ellátásáról a műtét után pedig min­dennap meglátogatták, gyakran többen is. Szék rényén mindig friss vi­rág állt a vázában, láto­gatói ajándékokkal ked veskedtek neki. S gyógyulása mellett legszebb és legmaradóbb emléke: az emberi segít­Egy kis falu nagy törekvései Miben kérnek segítségei Lucf alván? kadt honfitársaink felaján- ségnek és összefogásnak ez lották segítségüket, hogy a kezelési költségből ne kell­jen feleslegesen költenie. a nagyszerű megnyilvánu­lása. Nótári Sándor ötszáz társadalmi mun­kanap nem kicsiség. Külö­nösen nem az olyan apró faluban, mint Luciáivá, ahol ha mindenkit meg­számlálnak, akkor sem tesz többet hétszáznál a lakosság. Karonülőktől fel­felé tehát minden lucfal- vaira jut legalább egy munkanap annak érdeké­ben, hogy még az idén fel­épüljön a régen tervezett orvosi rendelő és ápolón "i lakás. Kis községnek nagy költség az ilyen építkezés, felemészti a teljes község­fejlesztési pénzt, de így sem tudnák tető alá hozni a tervet, ha nem segítené önkéntes vállalkozás. Így azonban szépen emelkedik az egészségház, a hozzá­való lakás, s év végén már korszerű rendelőben vizs­gálhatja betegeit a Bár- kányból kijáró körzeti or­Eredményes társadalmi munkák De nemcsak erre büsz­ke« a lucfalviak. Hatvan­egyben művelődési otthont építettek hasonló szorga­lommal, s az elmúlt esz­tendőben a vakolást is el­végezték, hogy tetszetős legyen külső arculatra és benső tartalomra egyaránt. Belső életét — amel­lett, hogy kétszer heten­ként itt játszik a mozi — a helyi társadalmi szerve­zetek teszik változatossá. Nagy segítségére van Szliv- ka János tanítónak, az ott­hon igazgatójának a Kul­turális munkában a falu KISZ-szervezete, a Nőta- nács, de még a tűzoltó tes­tület is, amelyek időről idő­re igényes műsorokkal, fel- világosító, ismeretterjesztő programmal állnak elő. A közösség építő kedve szinte kiapadhatatlan itt. Még friss a vakolás a mű­velődési otthon falán, még végére sem értek az egész­ségház építőmunkájának, s máris új terveken jár a gondolatuk. Ügy tervezik: meg kellene kezdeni egy új pedagógus lakás építé­sét. Ezzel egyszeriben há­rom gondot oldanának meg: otthont adnának va­lamelyik tanítócsaládnak, a felszabaduló lakással sza­poríthatnák a művelődési otthon helyiségeinek szá­mát, a községi könyvtár pedig a művelődési otthon szárnya alá kerülhetne. Ezek a kínálkozó lehető­ségek erősen sarkallják a tanácsvezetőket, s a jelek azt mutatják, hogy a jövő év programjában bizonyo­san helyet kap az újabb kulturális építkezés. Jó telefonra van szükségük Ennyi iparkodás, saját erőből táplálkozó törekvés feltétlenül méltányossá te­szi, hogy segítsünk nekik olyan gondok megoldásá­ban, amelyek meghaladják a tanács hatáskörét. Különös probléma ez, s bár első pillanatra jelen­téktelennek tűnő, a pana­szokból hamar rájövünk, hogy igen gyakran súlyos gondok forrása. A község telefonja olyan korszerűt­len, századeleji eszközök­kel kapcsolódik a megyei hálózatba, hogy Luciáivá gyakran hosszú órákra el­szakad a környező világ­tól. Épp ilyen türelmetlen órák tanúi vagyunk, míg a tanács elnöke újrázva keresi Bárkánnyal, Sám- sonházával az összekötte­tést’. Néha a készülék hall­gató membránja kiabál, i ___________________________ a zt mondja, előfordul, hogy az közvetíti a beszédjüket s aztán fülükhöz kapják, meghallgatni a választ. De most süket a készülék. Pa­naszkodnak a telefonköz­pontosán is, aki gyak­ran káromkodással to­rolja meg a türelmetlen „kurblizást”. Szóval tenni kéne valamit. Tenni, mert bénáknak, tehetetlennek érzik magukat, ha jelente­ni próbálnak, mint halad most például a betakarí­tás, a hordás, ha orvosra, mentőre, sürgős segítségre volna szükség náluk, vagy isten ne adja, felütné fe­jét a vöröskakas. — Nemrég egy szülésnél — panaszolja a tanácsel­nök — komplikációk lép­tek fel. Az asszony egy teljes órát vérzett, amíg kapcsolást kaptunk. A fe­leségem szülésekor is két teljes órát csengettem, vé­gül alkalmi autót kellett szereznünk a faluban. De nemcsak emberélet van veszélyben emiatt, néha állatorvosi segítségre, sür­gős beavatkozásra lenne szükség Nagybárkányból, s ha nem sikerül hívni, tetemes kárt jelenthet a gazdaságnak. A lucfalvi panasz meg­hallgatás indokolt. A se­gítés módját is meg kell találni, ha nem is mindjárt, de mielőbb. Luciáivá, amely fejlődik, fejlődni akar, a további szorgalom ösztönzéseként joggal vár­ja el, hogy jó törekvései­ben megértő támogatást kapjon. Importanyag helyett 70 eggel nem tudok olyan korán jönni, hogy ne találnám itt, este pedig csak napnyugtakor igyekszik a szállásra, — mondja bevezetésképpen Balezer János művezető, a Főtéri 13-as lakóépület, első szekciójának VII. eme­letén. A dicséret Zrupkó Bélának, az egyik burkoló­brigád vezetőjének szól, aki a fürdőszobában rak- \ ja a fehér csempéket. A jól megtermett, piros- | pozsgás arcú, fürge mozgá­sú, gyors kézjárású fiatal- 1 embert Jászországból (Szol- | nők megye), Jánoshida ^ községből hozza a vonat léshez "szükségé tetemes í Salgótarjánba minden hét- összeget — több mint 20 Von- Immár 12. esztendeje. Munkásarcok: „rj(hzo rszághóf tmié ezer forintot — előterem­teni? Rehó Istvánnak segített társadalom. Az utazás S hogy miért nem köze- lebbre, azt már ő mondja el. Katonaság után a fa­hezen és a következőket mondotta: valahová menni kell. Próbáld meg, hátha sikerül. Ha nem találod meg számításodat, tovább állsz... Erre azonban nem ke­rült sor. Zrupkó Béla itt maradt a Nógrád megyei Állami Építőipari Válla­latnál. Kezdetben segítő volt. Két-három hónap múlva már önállóan dol­gozott: A lábazatot készí­tette, mert ez volt a leg­könnyebb munka, s abba lehetett hagyni, ha mal­tert, vagy csempét kért a mester. Közben megszerette az költségét a SZOT vállalta, \ lumbéli Csűr ja Sanyi bá- az ápolási költségekhez pe- V cs* az^ kérdezte: Határoz­.I- — 1_ __n \T é pítőipart. Ezért úgy dön- sége? szép vidékeit, ahol a Tej­ipari Vállalat tejbegyüjtő helyiségeit csempézte. Ez­után egy évig a Mátravi- déki Erőműben ütött ta­nyát. — Ez volt a legked­vesebb munkám — jegyzi meg, miközben a csempé­ket úgy megkeveri, mint más a kártyát. Siet. Erre biztatja társait, amikor határozottan így szól: mal­tert, maltert... Addig nem megyek a szállásra, amíg kész nem leszek a két fürdőszobával és az egyik konyhával. A héten szombaton is itt maradok. Dolgozom. Vasárnap is ... Mit szól hozzá a fele­dig hozájárult a Vörös- kereszt, a helyiipari szak- szervezet és a vállalata. Munkatársai több mint kétezer forintot adtak ösz- sze számára. Két hét alatt tál már, hogy merre mész dolgozni? — Nem én, Sándor bá­tyám ... — Gyere velem Nógrád- ba. Nem bánod meg! Nem tött, hogy egy életre elkö­telezi magát a burkoló szakmával. Beiratkozott az — Megszokta — hangzik a rövid tömör válasz. — Nem mondta, hogy átképzős tanfolyamra, próbáljon közelebb kerülni amelyet még az év decem- az otthonhoz. bérében sikerrel elvégzett. Egy hónappal később, négy együtt volt a pénz. Az \ fogsz csalódni! Lehet pénzt fővel megalakította saját szolt. — De igen. — És maga mit vála­útlevélre sem kellett so­káig várnia; a Belügymi­nisztérium útlevélosztálya soron kívül kiadta, a Nemzeti Bank pedig egy nap alatt biztosította a szükséges valutát. Remények és kétségek keresni... — pergeti visz- sza az emlékezés lapjait. Hazament és elmondta 1 feleségének, hogy mit be- 1 szélt közös ismerősükkel. ' A fiatalasszony nem vála- > szolt azonnal, hanem csak 1 később, akkor is nangyne­brigádját. — Bogy egyik komám a Dolgozott a vásártéri Szolnok megyei Építőipari építkezésen, majd országos Vállalattól is hozzánk sze- körútra indult. Volt Vár- gödött, mert nem tudott palotán, Székesfehérváron, elég pénzt keresni. Meg- Hajmáskéren, és a Bala- szoktam már ezt a válla­lón partján, Földváron, latot, ezt a vidéket, — Bejárta Veszprém megye folytatja felém fordulva. Nagyon szép, de nagyon drága burkolóanyag az üveg. Nekünk különösen drága, hiszen külföldről kell behozni és devizát ad­ni érte. Most salgótarjáni építőipari szakemberek egy csoportja, éppen egy helyi probléma megoldásá­Ha nem lenne családi háza, otthagyná a Jászsá­got7 — Erre még egyszer sem gondoltam. Így hát hetenkint 100 kilométert utazik, hogy megláthassa szeretteit; feleségét és 9 éves kislá­nyát. Hazaérkezése után kislánya kezét kérges te­nyerébe fogja és elmennek sétálni. Meghallgatja csa­csogását, válaszol kiváncsi, minden iránt érdeklődő kérdéseire, amikor pedig elfárad hazamegy. Akkor­ra bealkonyodik, s a tün­dérke álmot lop az édes apróság szemére. Apuka és anyuka pedig elmegy a moziba, vagy ellátogat­nak a barátokhoz, ismerő­sökhöz egy kis tereferére. Eszre sem veszi, úgy el­telik a szabad idő. Elérke­zik a visszaindulás ideje. Kézbe veszi az elemózsiás tarisznyát, amibe felesége tiszta fehérneműt is pakol, és búcsút vesz otthonától, hogy egy héten át dolgos két kezével Nógrád megyé­ben szerezzen sok örömet a lakásra váró családok­nak. G ondoljunk szeretettel rá is, amikor majd belépünk a fehér csempé­vel díszített fürdőszobába és megmártózunk a jó meleg vízben. Venesz Károly val kapcsolatban érdekes, és az import burkoló üve­get tökéletesen helyettesí­tő, annak esztétikai adott­ságaival versenyző, hazai anyagokból előállítható burkolóanyagot talált föl. Deme Attila. Bárdos Gyula, a Salgótarjani La­káskarbantartó és Építő KTSZ, valamint Varga Jó- í zsef és Hetényi Imre, a J Nógrád megyei Építőipari i Vállalat dolgozói, egy ha- | zánkban bőven előforduló i kőzetfajta őrleménye, ce- [ ment, továbbá egy speciális i massza keverékéből tetszés | szerinti nagyságú és for- imájú, többféle színhatású ’ burkoló lapokat tudnak i előállítani. A burkolólapo- ' kát elkészültük után — egyelőre hegesztőpisztoly lángjával — fölhevítik. A hő és az anyagba kevert J olvadást előmozdító masz- sza hatására a burkolóla- [ pok felszíni rétege „üvege- 'sedik”, színesen csillogó, [rusztikus felületű lesz. Az 'újfajta burkolóanyag, szép­ségén kívül, hőálló, fagy- 1 álló, rendkívül tartós, al- i kalmazási köre sokféle. Az [előállítás technológiájából i adódóan az esetleges repe- 1 dések, törések gyorsan, ol- i csőn és nyom nélkül ja- j víthatók. Az ilyen burkolá- isú épületek külső tataro- j zása, fennmaradásuk tel- ijes tartama alatt szükség­telenné válik. Az újítók foglalkoznak a nagyüzemi előállítás prob­lémáival is. Ezt sürgeti, I hogy az építőipari válla­laton, valamint az OKISZ- i on kívül már nyugati álla- 1 mok is érdeklődtek az új- i fajta burkolóanyag iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents