Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-06 / 150. szám

nőgrad 1964. augusztus 6. Csatért^: ^7)LLcLgjik emk illán nÁqiHÍdl t i u' n én,,, A műsorról, sikerekről a Duna Művészegyüttes szervezőjével Augusztus végén néhány napig Nógrád megyében vendégszerepei a Belügy­minisztérium immár vi­lágrészek méretében is nagy hírnévnek örvendő Duna Művészegyüttese. Ninics még egy évtizede sem annak, hogy lelkes, és rendkívül tehetséges, kor­szerű művészeti kezdemé­nyezésekre bátran kész fia­talokból létrejött és bemu­tatkozó előadásokra elin­dult hazai tájainkon ez az együttes, de pompás pro­dukciójával, igényes szín­vonalú műsorával az el­telt néhány esztendő alatt bejárta, s meghódította a Szovjetuniót, Kínát, Viet­namot, Németországot, legutóbb pedig Franciaor­szágban vendégszerepeit. Jellemző az együttes sike­reire, hogy a párizsi Thé- atre de L, étoile színház­ban közel egy hónapig ját­szott, minden este zsúfolt nézőtér előtt. A hazai és külföldi si­kerek alapján bátran mond­ható, hogy a Belügyminisz­térium Duna Művészegyüt­tese ma egyik legnépsze­rűbb táncművész együttes az országban. Reprezen­táns képviselője a magyar ének-, zene- és tánckultú­rának, műsorában sokszínű folklórunk teljes fényében érvényesül a legerősebb jellemvonása a humor, a mulatókedv és a játékos­ság, melyet az együttes művészei nagy kifejező erővel tolmácsolnak. Tokaji Györggyel, az együttes szervezőjével be­szélgettünk a Nógrád me­gyében nagy érdeklődéssel várt vendégjáték-sorozat útvonaláról, várható prog­ramjáról: — Űj műsorunkról azt mondhatom, hogy sike­reinkben a magyar népze­ne, néptánc mellett nagy rész jut a legújabban be­mutatott modern, temati­kus táncjátékoknak. A sza­tirikus, humoros, vagy drá­mai színű ötleteket tolmá­csoló formanyelvből kitű­nik, hogy együttesünk mű­vészeti vezetői figyelem­mel kísérik a közönség vál­tozatos igényét. A temati­kus műsor elkészítésénél az élet különböző színes jelenségei érvényesülnek, így például az Emlékezz című táncjáték erős drá- maiassággal egy üldözött család életét mutatja be a koncentrációs tábortól a felszabadulásig. A Barátok című vidám szatirikus táncjáték a szőlő levét kós­tolgató, cicázgató csuháso- kat eleveníti meg. A Mad­rid határán című roman­tikus táncjáték a spanyol szabadságharcban részt vett magyar önkéntes bri­gádnak állít magas művé­szi fokon emléket. A Ran­devú sokszemközt kedves életképben idézi fiataljaink vidám hétköznapjait. Az egymást majmoló, modern- kedő fiatalokat gúnyolja az Érdemes volt lejönni a fá­ról, vagy más nevén: Ma­jomparádé című táncjá­ték, Ezeket a kompozíció­kat szimfonikus jellegű népi zenekar kíséri s elő­adásainkban ezeknek a táncjátékoknak mindig ki­robbanó sikerük van. A si­kersorozat véleményünk szerint azt bizonyítja, hogy együttesünk útkeresése he­lyes irányba halad, s sze­retnénk, ha ennek igazo­lásával találkoznánk Nóg­rád megyében is, az au­gusztus 27-től 31-ig tartó, Nagybátonyt, Karancsla- pujtőt, Rútságot, Balassa­gyarmatot, és Szécsényt érintő tűmé keretében. HORVÁTH LÁSZLÓ: FÉLTifáüLNÁK Áz átommag TiTkAi A LEGHATALMASABB ENERGIA De más áldása is kezd már kibontakozni az atom­energiának. Atomerőmü­veket eddig lakatlan, zord vidékeken is fel lehet épí­teni, s az általa termelt energia segítségével eddig hozzáférhetetlen ásványi kincseket tárhatnak fel; az ember számára lakható­vá tesznek olyan vidéke­ket, amelyek eddig lakat­lanok voltak. E lehetőség felismerése óta ilyen ér­telmű nagyszabású terve­zés folyik a Szovjetunió­ban. Az atomenergia se­gítségével meg lehet vál­toztatni a körülményeket egy-egy távoli sarki tele­pülésen, más irányba te­relhetők a folyók, termé­kennyé tehetők homoksi­vatagok. Hiszen mi a gond pél­dául a kopár homoksiva­tagokban? Elsősorban az, hogy nincs a felszínen ele­gendő víz, csak ritkán hull csapadék. De ha ku­takat fúrnak megfelelő mélységbe, akkor ott a víz, azt felszínre lehet hozni, öntözhetnek vele. Ha ön­töznek, akkor növényeket lehet telepíteni, meg lehet fogni az örökké vándorló homokot. Ehhez a termé­szetátalakító munkához azonban végtelenül sok energia kell. A szenet vagy az olajat távolról kellene odaszállítani, amihez utak, vasutak kellenek. Viszont az atomerőmű mindenütt a helyszínen felépíthető, s évekre elegendő Üzem­Milyennek ismeri az em­ber a maga világát, kör­nyezetét, a Földet, ahol él és milyennek ismeri a Na­pot, a Holdat, a távolabbi bolygókat? Erre is választ kell adnia az emberi tu­dománynak és nemcsak arra, hogy a mindennapi életben hogyan hasznos ít­anyagot lehet odaszállítani úgyszólván egyetlen vasú­ti kocsiban. Ilyen reményekkel biz­tatja az emberiséget az atomenergia békés felhasz­nálása. Néhány évtizedes tapasztalat alapján korunk­ban azt is bizton állíthat­juk: ezeket a terveket az emberiségnek az a csoport­ja váltja valóra, amely az atomenergiában nem há­borús célokat lát. A vég­telen mennyiségben fel­szabaduló energiát így for­dítja az emberiség a maga boldogulására. Amikor Becquerel a kü­lönleges sugarak nyomára bukkant, még talán senki nem gondolt arra, hogy ez a felfedezés egyúttal kezdetét jelenti a világ­mindenség megismerésének is. Még Einstein formulái­EGY ŰJ VILÁGKÉP KIALAKULÁSÁNAK KEZDETÉN hatók a technika nyai. nak láttán is legfeljebb néhányan sejtették, hogy ezek a képletek már elő­hírnökei egy új tudomá­nyos világkép kialakulásá­nak. Az azóta eltelt év­tizedek mind elméletileg, mind gyakorlatilag alapos bizonyítékát adták ennek. A világegyetem szerke­zetével kapcsolatos munka, kutatás nem egyetlen em­ber nevéhez fűződik, de a törekvések egyben kö­zösek, valamennyi Einstein elgondolásaira épül. Az ő nyomdokain indult el de Sitter, a holland csillagász, az orosz Friedmann, a bel­ga Lemaitre és az ameri­kai Robertson. És az ő nyomdokain haladnak azok a tudósok, mérnökök és technikusok, akik napja­inkban létrehozzák a vi­lágmindenségben száguldó rakétákat. Több évtized kísérleti és elméleti kutatásainak eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy vi­lágegyetemünk csillagrend­szerek sokasága. Anyag­szigetek vagy más néven tejútrendszerek rengetege az űr tengerében. Képzeljük el, hogy a legnagyobb ismert lehetsé­ges sebességgel, a fény se­Tanuló felnőttek és a népfront Beszélgetés a mozgalom megyei és járási vezetőivel A TÉMA ROPPANT IDŐSZERŰ. Soha jobb al­kalom vitájára, mint most, néhány héttel a tanévkez­det előtt. Jónáhányan be­szélgetünk együtt, a nép­front megyei, járási és városi vezetőivel. Értekez­letük napirendjére a nép­művelési tervek készítésé­nek tapasztalatait, a fel­nőttoktatás szervezésének tennivalóit tűzték. Varga József, a népfront salgótarjáni járási titkára ezt megelőzően a járási elnökséggel is megvitatta a témát. így került aztán, alapos széleskörű kiegé­szítés után az apparátus értekezlete elé. Megtudjuk, hogy a járásban tavaly 762-en tanultak az általá­nos iskola különböző osz­tályaiban, és a tanulók 35 százaléka nő volt. De a fejlődés lényegesen többet kíván, a járásban 14000 olyan negyven éven aluli lakos van, aki nem végez­te el még az általános is­kola nvolcadik osztályát. Ez pedig fontos feladatot jelent, a szakmunkás kép­zettség megszervezéséhez mert elengethetetlen a 8 általános. Különösen a termelőszövetkezetekben van szükség a továbbtanu­lás szorgalmazására, mivel itt hiányzik a legnagyobb mértékben ez az alapfokú végzettség. Ugyanakkor gondot jelent a mezőgaz­dasági szakember képzés és utánpótlás is. Van ugyan a járásban két me­zőgazdasági technikum is, de innét éppen a tsz-tagok hmnvoznak. Csépány István, a nép­front szécsényi járási tit­kára mondta el elsőnek véleményét, saját járása területéről hozva a példá­kat: — Tervet készítetünk mi is a továbbtanulásra, amit a járási bizottság leg­közelebbi ülésén vitatunk meg. Elképzelésünk, hogy a nálunk is égető szak­munkás képzést összekap­csoljuk az általános isko­lai Végzettség megszerzésé­vel. Már kísérletképpen az elmúlt oktatási évben beségével száguldunk a vi­lágűrben. Percek alatt ma­gunk mögött hao'nuk a Napot és órák alatt el­hagyjuk egész naprendsze­rünket. Néhány év alatt elérjük a legközelebbi csil­lagokat. A távolságokat fényévvel mérjük, azoknak az éveknek számával, ame­lyek alatt megtesszük a távolságokat, ha a fény se­bességével utazunk. A mi naprendszerünk, s mindazok a csillagok, ame­lyeket derült estéken lá­tunk, a mi tejútrendsze­rünkhöz tartoznak, vagyis ehhez az anyagszigethez, amelyen élünk. De a tej- útrendszer — amelynek tagjai a Nap, a bolygók, a szabad szemmel és táv­csővel látható csillagok — csupán egyike a számta­lan szigeteknek, egyike a világegetem tömérdek tej- útrendszerének. Évezrede­kig kellene utaznunk a vi­lágűrben a fény sebessé­gével, míg elhagynánk tej- útrendszerünket, s ahhoz, hogy elérjük a legközeleb­bi csillagrendszert, több mint egymillió évig utaz­hatnánk. (Folytatjuk) is párosítottuk a két vég­zettség megszerzését, ta­pasztalataink biztatóak. Viszonylag nagyobb terhe­lést ró ugyan a felnőtt ta­nulókra, de egyúttal szak­munkássá is válik, amit munkájában jobban tud hasznosítani. Tervezünk ezenkívül kihelyezett tech­nikumi osztályokat is. Elő kívánjuk segíteni a tanács­tagok oktatását, ennek ér­dekében felméréseket vé­geztünk. A népfront téli, három hetes politikai ok­tatására pedig valamennyi bizottsági tagunkat beoszt­juk, aki valahol másutt nem folytat tanulmányo­kat. Fábián Zoltán, a nép­front rétsági járási titkára kapcsolódik a hozzászólás­hoz: — NÁLUNK is nő- vek y ÖBEN a tanulási kedv! Általában községen­ként 20-30 ember tanul valamilyen formában a dolgozók iskolájában. A szaktanfolyamok szervezé­sét gondos munkaterv sze­rint szabályozzuk. Gon­dunk viszont, hogy a ter­melőszövetkezetek vezetői nem támogatják, sőt né­hol nehezítik, gátolják is a tsz-tagok tanulását. — A szécsényi járásban — veszi át a szót Hanzelik Ferenc járási titkár — az analfabéták jórésze sajná­latos módon a húsz éven aluliakból adódik. Tanulá­suk megszervezését, bekap­csolásukat a művelődés különböző formáiba a társadalmi szervekkel szo­ros együttműködésben tud­juk csak megoldani. Ezért tervünk, hogy az ezzel kapcsolatos elképzelé­seinket, a tanulást szorgal­mazó rendezvényeinket a nőtanáccsal, KISZ-szel együtt bonyolítjuk le. Felosztjuk majd. ki, mit, hogyan tehet. Ahol több jelentkező van a továbbta­nulásra — például Szalma- teresen a hatszáz lakosból 21 tanul hetedik osztály­ban. — Elősegítjük, hogy a pedagógus járjon a felnőtt tanulókhoz, ne nekik kelljen még utazás­ra is fordítani kevés szabadidejükből. — A népfront tudatfor­máló tevékenysége csak úgy lehet eredményes­kapcsolódik a vitához El­lenbach Istvánné, a nép­front megyei munkatársa, ha szerves része az egy­séges tudatát alakító mun­kának. Nagyon helyeslem éppen ezért az előttem szóló e vonatkozású elkép­zelését. Azonban a mi munkánk sem lehet kam- pányszezű, nem vonatkoz­hat csak a szervezésre. Egész tanéven át kisérjük figyelemmel a tnuló fel­nőtteket, segítsünk gond­jaikban, problémáikban. jónas sAndor, a SZAKMAI műveltség szer­zésének fontosságát hang­súlyozta, kiemelve, hogy a fokozódó gépesítés falun is csak úgy vezethet a ter­melés növekedéséhez, ha minden falusi ember meg­ismeri ezeket a gépeket, megtanulja kezelésüket. Marczinek István, a nép­front megyei titkára pedig arról beszélt, hogy a nép­front is segítse elő: a fa­lu vezetői tekintség szív­ügyüknek a művelődési te­vékenységet. Váljon ez a napjaink nagy akciója is társadalmi üggyé, így, vagy úgy, segítse minden­ki a tudatbeli átalakulást

Next

/
Thumbnails
Contents