Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-06 / 150. szám
1934. sugussfcus 3. esütőrtök NÖCEÄO 3 Gondos előrelátással MEGYÉNK legtöbb termelőszövetkezetében minden esztendőben takarmánygondokkal küzdenek az állattenyésztők. Elsősorban szemestakarmányból nem tudják biztosítani a közös gazdaságok az át- teleltetést, illetve az állatok eltartását az új takarmányig. Ezt a helyzetet minden évben súlyosbítja az állattenyésztés egyre nagyobb feladatainak teljesítése. Ezen a helyzeten változtatni kell, mert az igények egyre nőnek, több húst, tejet igényel a közellátás. Takarmánytermő területeinket azonban csak minimálisan lehet növelni, — egyéb feladatok megoldása miatt —, ez az út tehát kevésbé járható. Az utóbbi években a megyei, a járási tanácsok, a termelőszövetkezetek már intézkedéseket tettek a termelés rejtett tartalékainak kiaknázására, azonban ezek elsősorban a pillangósok nagyobb hozamú termelését, a rét- legelőgazdálkodás hatékonyságát segítették elő. Az abraktakarmány termelésében kevés eredményt tudunk felmutatni. A cél tehát az, hogy a közös gazdaságok állattenyésztési, hizlalási célkitűzéseiknek megfelelően biztosítsák a szükséges abraktakarmány mennyiséget. Az eddigi felmérések szerint mintegy 1600 vagon szemestakarmány hiánnyal lehet számolni ebben az esztendőben. Tehát ennyi abrak hiányzik a közös gazdaságok állatállományának áttelepítéséhez, eltartásához. Az idén az időjárás sem kedvezett túlságosan a takarmánygabona termelésének. Több helyen azonban a termelőszövetkezetek sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges mennyiségű szemestakarmány mennyiséget. Előfordult már az az eset, hogy a tsz betelefonált £ járási tanács mezőgazda- sági osztályára: elfogyott az abrak, amennyiben nem kap azonnal, másnap nem Ú rdekes es megszí vle- — lemdő véleményt mondott nemrégiben egy elégedetlen fiatalember a szövetkezetünkben szokásos bánásmódról. Elmondotta, hogy meglehetősen jól élnek, munkájuk van bőven, s egy-egy munkaegység az idén is többet ér majd 40 forintnál. Ezen kívül sem szűkmarkú a vezetőség. Ha valaki tisztességesen teljesíti mindennapi kötelességét, elvégzi a váratlan és sürgős munkát is, elégedett lehet a prémiummal. Egyszóval, ami az anyagiakat illeti, neki nem volna semmi panasza Valahogy mégis elégedetlen és nem érzi igazán otthonának a szövetkezetét. Elégedetlen, mert amint mondja, ő az ember és a szövetkezeti családtag rangjára vágyik, akinek kevés az, ha egyszerűen csak megfizetik ö is örül a jó jövedelemnek, őt is jobb munkára ösztönzi minden elérhető forint, s mégis, egy-egy erőfeszítést követelő tett után úgy érzi, hogy jóval kevesebbet kapott, mint amennyit tudnak mit adni az állatoknak. A fenti eset kényelmes álláspont, és megbocsáthatatlan hanyagságot árul el. Vajon milyen termelőszövetkezeti vezetőnek tartja magát az az ember — arról beszélni sem merek, hogy milyen szakembernek —, aki nyugodtan megvárja, míg az utolsó kilóig elfogy a takarmány, s csak azután kapkod fűhöz-fához segítségért? Az igaz, hogy az állam segít megoldani ezt a nehéz kérdést, de ez a segítség elsősorban a gyenge termelőszövetkezeteket illeti meg. A gazdaságilag erősebb közös gazdaságok nem várhatják, hogy majdnem az istállóig szállítsák az illetékes szervek a takarmányt. Használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek a takarmány beszerzésére szolgálnak. Az állam lehetőséget nyújt zöldhitel felhasználására. Itt is csupán annyit kell tenni, hogy a bejelentett igény alapján, a kisegítésként kapott kalászos abrak helyett kukoricával kell fizetni a betakarítás után. A takarmányvásárlásra meg úgyszólván korlátlan lehetőségük van a termelőszövetkezeteknek. Érdekes, hogy tavaly a rétsági járás egyes tsz-eiből túlterhelt gépkocsikkal szállították el a szálastakarmányt. Ugyanezek a tsz-ek most kevésbé törődnek az átteleltetéshez szükséges abraktakarmány beszerzésével. A TERMELÉSI, felvásárlási tervek a későbbi években, az igényeknek megfelelően tovább növekszenek. A következő évben újabb 1500 darab szarvasmarhával. 4000 darab sertéssel 10 000 darab törzsbaromfival kell növelni az állatállományt: 3000 darabbal több hízottsertést. 14 vagonnal több baromfit és másfélmillió literrel több tejet kell felvásárolni jövőre, mint 1963-ban, Mindezek teljesítésének nagyon fontos feltétele a takarmány biztosítása megérdemelt volna. Szövetkezetükben ugyanis ismeretlen a dicsőség, az elismerő szó; vezetőik szájából még nem hallotta senki, hogy ,,köszönjük, ezt jól csinálták, ez derék munka volt!” Nem csupán az említett fiatalember gondolkozik így, hanem általában mindenki, akinek önérzete és önbecsülése van. S ha már így nézzük a dolgot, akkor a becsületesen dolgozó munkásban nem csupán azt a valakit kell látni, aki munkájával csak önmagának szerez, hanem azt is, aki, miközben önmaga boldogul, másokért is fáradozik. Ezért pedig mindenképpen kijár a köszönet, az elismerés. Különös dolog, hogy néhány vezető ember ma sem gondol arra, hogy nálunk már nem csak a társadalmi szerkezet változott meg. hanem az emberek is napról-napra változnak, fejlődnek S ennek a változó, öntudatosodó embernek egyik legsajátosabb fi veszteségű ellen Annak ellenére, hogy az építőipari vállalat több ebédlőjében bevezették az önkiszolgáló rendszert, s az étkezés rendjén, gyorsabb lebonyolításán ez segített is, még mindig sok a panasz az ebédidő indo- latlan elhúzódása, s az ennek következtében kárba- veszett munkaidő miatt. Munkások és munkavezetők egyaránt az étkeztetés jobb megszervezését sürgetik. mert ezzel értékes perceket, negyedórákat nyerhetnek a munkában. Hétfőtől, kísérletképpen új rendszert vezetnek be a Pécskö utcai önkiszolgáló étteremben, amelyben három építésvezetőség több száz dolgozója ebédel nap mint nap. A különböző objektumok dolgozói más és más színű ebédjegyet kapnak. Az étkezés időpontját is úgy határozták meg, hogy bizonyos időpontban csak a megfelelő színű ebédjegyet felmutató munkások, alkalmazottak kaphatnak ebédet. Előzetesen méréseket is végeztek. Kiszámították például, hogy a Tanácsköztársaság téri irodaház építésén dolgozók étkezése az ebédlőig és a vsszafelé megtett úttal együtt huszonnégy perc alatt lebonyolítható. Azokat a dolgozókat, akik az étkezés rendjét megbontják, először figyelmeztetik, ismétlődő esetben felelősségre vonják. Ha a módszer beválik, alkalmazzák más építőipari önkiszolgáló étkezdékben is. Az előírtnál többet A Salgótarjáni Acélárugyár vezetői, nagy gondot fordítanak a kiemelt cikkek tervének teljesítésére Ennek köszönhető, hogy egyes áruféleségekből nemcsak az előírt mennyiséget, hanem annál jóvá. többet állítottak elő. Ezek szerint a húzott rúdacélból 6.3, csavaráruból 5.3, edzetlen szalagacélból 1.1, szegből 0.5, acélhuzalból pedig 0.3 százalékkal adtak többet az előírtnál vonást éppen a közösségért vállalt felelősség, az a szép és magasértékű tudat, adja, hogy miközben fárad, verejtékezik, a közösséget és annak jövőjét is szolgálja. Ezért nincs abban semmi meglepő, hogy a dolgozók többségét már nem lehet csak pénzzel kifizetni. A mi embereink részt kérnek a jó szóból, az együttérzés melegéből, az elismerésből is, hiszen mindezt a szocialista társadalom ismérvének tartják. Ezért téved az a szövetkezeti elnök, gyárigazgató és minden más felelős vezető, aki csak pénzzel akarja ösztönözni beosztottjait. Az anyagi megbecsülés ugyan nagyov fontos .de nem elég ösztönző, ha nem párosul az erkölcsi elismeréssel. Csak a kettő egyiXt elégítheti ki a dolgozó ember természetes igényét. Mert az is rossz utón jár, aki csak az öntudatra apellál. Aki csupán ál„A KISZ-nek első és legontosabb feladata a termelékenység emelése” — szögezte le a KISZ I. kongresszusa. A salgótarjáni járás fiataljai ma is ennek szellemében végzik munkájukat. illetve készülnek a KISZ II. kongresszusára. Ha csak az elmúlt évet vizsgáljuk a nógrádi szénmedencében. aikkor is komoly eredményeikről adhatunk számot: 1963-ban 54 ifjúsági brigádunk volt. közülük szénfal mellett 20 dolgozott. Terven felül 24 ezer tonna szenet termeltek. Erről a tröszt vezetősége is elismeréssel beszélt. A bányászfiatalok vállalásai A múlt év tehát jó alapot szolgáltatott az idei vállalásokhoz, hisz’ a bányászfiatalok az 1963-as eredményeikkel a szénbá- nvászat terveinek túlteljesítésén kívül a bánvász KISZ- szervezetek tekintélyének növeléséhez is hozzájárultak. Elősegítette a vállalások konkretizálását a NIM. a KISZ Központi Bizottsága és a SZOT felhívása is. A Nógrádi Szénbánvászati Tröszthöz tartozó brigádok valameny- nyien csatlakoztak a felhíváshoz. Vállalásaikat az adott bányaüzem sajátos viszonyaira alkalmazva tették meg. A salgótarjáni járási KISZ bizottság és a tröszt vezetősége áprilisban brigádvezetői értekezleten ismertette a felhívást, ahol a bányászfiatalok már vállalásaik teljesítésének módjait és lehetőségeit is megvitatták. A brigádok vállalásai főképpen a termelékenység emélésére, a gépi rakodás fokozására, a balesetek megelőzésére. illetve a szakmai továbbképzésre terjedtek ki. Jelenleg a bányaüzemeknél 57 ifjúsági brigád dolgozik 530 fiatallal. Az ifjúsági brigádok eddigi vállalásai 23 800 tonna szén terven felüli kitermelését jelentik. A salgótarjáni járási KISZ bizottság épdozat vállalásokra, lemondásra kész csodalénynek szeretné látni az embereket, olyanoknak, akiknek nem kell a pénz ,akiket csupán önzetlen lelkesedés sarkall jómunkára. Ilyen emberek leginkább csak a mesében élnek, s a mi társa * lmunk nem is kívánja senkitől sem a felesleges lemondást, sem az ok nélküli önzetlenséget, sem az aszkétitizmust. Ami valakinek jár, ami őt megilleti, attól ne fossza meg semmiféle okoskodás. Szép és nagy dolog a fejlett öntudat, de amint mondani szokás, a boltban mindig kiderül, hogy pénzre is szükség van. még a mi társadalmunkban is ... A közösen vállalt nagy erőfeszítések is csak akkor megalapozottak. ha figyelembe veszik az egyéni érdekeket is. Ha a közösség minden tagja azt érzi, és azt tapasztalja, hogy ő is jól jár, ha a közös ügyet segíti sikerre vinni. pen ezért az újító mozgalom kiszélesítésével is foglalkozik. Ez év augusztus 1-től szeptember 1-ig meghirdette az újítók hónapját. A tröszti KISZ bizottsággal közösen intézkedéseket dolgozott ki az újítási hónap sikeres lebonyolítására. A tröszti ifjúsági szervezet bizottsága például baleseti TOTO-t hirdetett, melyet eddig négy alkalommal rendezett meg, s mintegy 50 ezer forint értékű ajándéktárgyat sorsolt ki a helyes megfejtők közt. Az eddiginél nagyobb gondot fordított a járási és tröszti KISZ bizottság a fiatalok szakmai továbbképzésére is. Az idén ismételten meghirdették a fiatalok körében A szakma ifjú mestere mozgalmat. Az ipari bizottság átdolgozta és a napokban juttatta el az alapszervezetekhez a mozgalom módosított felhívását. A mozgalom átdolgozott formája jobb és reálisabb lehetőségeket biztosít a fiataloknak a követelmények teljesítéséhez. Az üzemi fiatalok versenye A salgótarjáni járás bányász-fiataljain kívül a megye ifjúmunkásainak jelentős része Salgótarján ipari üzemeiben dolgozik, s a város több mint ötezer KISZ-tagja is az ő soraikból kerül ki. A kongresszus előkészítésében az üzemekben is a termelés segítése az egyik legfontosabb feladat. Kettős célkitűzéssel folyik a munka. Az egyik: szeretnék az 1960-as városi kül- dötértekezleten a második ötéves terv időszakára vállalt 350 ezer óra társadalmi munkát, s a 25 millió forint megtakarítását teljesíteni. A másik: a megyei párthatározatnak megfelelően mindent elkövetnek az 1964. évi gazdasági tervek teljesítéséért. Egyik feladat, sem köny- nyű. A küldöttértekezleti vállalásból 95 ezer munkaóra és 4,8 millió forint a hátralék, s igen sok még Barátunk, akinek panasza e gondolatsort elindította, azzal érvel, hogy sokszor lemondana egy- egy célprémiumról, ha ehelyett kezet szorítanának vele, és azt mondanák neki: „Derék ember vagy, büszkék vagyunk rád!” Teljesen érthető ez a magatartás, hiszen ember nem élhet az emberi szó melege nélkül. De az is igaz, hogy fiatal barátunk akkor is elégedetlen lenne, ha szorgalmas munkáját csupán dicséretekkel, szavakkal jutalmaznák. Ha csupán a fényképe díszelegne a faliújságon, az Önzetlenségét magasztaló újságcikkek közepén, de anyagi megbecsülés hiányában mindennapi gondok kínoznák. J ó szóra, a jó munkának kijáró tiszteletre és a lét megalapozott biztonságára, tehát anyagi és erkölcsi megbecsülésre, van szükség, mert a kettő együtt jár. Jó munkára, helytállásra, a jövendőért vívott kemény küzdelemre a kettő csak együtt ösztönöz. Kékesdi Gyula kitűzés megvalósításáért is. A célkitűzések megvalósítására a városban elsőként az acélárugyári fiatalok mozdultak meg. Már februárban megszületett a kezdeményezés: a szegcsomagoló ifjúsági üzem dolgozói versenyre hívták a gyár ifjúsági brigádjait. Felhívásuk nyomán eddig öt alapszervezet tett vállalást. illetve kapcsolódott be a kongresszusi munkaversenybe. A vállalások konkrétak, megalapozottak, jól értékelhetőek. A versenypontok kidolgozásában főleg a fiatal gazdasági és mozgalmi vezetők nyújtottak nagy segítséget. A tervek teljesítéséért, a lejt csökkentéséért, az exportkötelezettségek me nyiségi és minőségi teljesítéséért folyik a munka. A fiatalok harcolnak a munkafegyelem további javításáért, a balesetek csökkentéséért, megelőzéséért is. Az Öblös- es Síküveggyári fiatalok, a ZIM es más üzemek ifjúmunkásai hasonlóan készülnek a kongresszusra. Vállalásaik elsősorban szintén az üzem előtt álló feladatok teljesítésére vonatkoznak, s a többi között gondoltak a gyár takarítására, a munkaeszközök kijavítására, a strandépítésre, a távfűtés építésének segítésére, a termelőszövetkezeteknek való segítség nyújtásra is. A Síküveggyár fiataljai például 185 katasztrális holdon végeztek munkát: 147 fiatal vett részt a csomózásban, s 1117 munkaórával segítették a zagyvapálfalvai term előszőve tkezetét. Ugyancsak a síküveggyári fiatalok 15 000 forintot takarítottak meg társadalmi munkájukkal a KlSZ-helyi- ség rendbehozásánál, Tőlük függ A versenyző fiatalok lelkesek. de a verseny tömegesebbé tételében még sok tennivalója van a nagyüzemi és a városi KISZ bizottságnak. A lehetőségek — a személyi és tárgyi feltételek — adottak. Salgótarján üzemeiben 175 ifjúsági brigád tevékenykedik, közülük 95 a szocialista brigád címért is harcba indult. Jó munkájukon múlik, hogy őszi küldöttértekezletünkön milyen eredményekről adhatunk számot a város ifjúságát képviselő küldötteknek. Osvárt István Ujlaky István Import megtakarítás A Salgótarjáni Acélárugyár vezetői és dolgozói, keresik, kutatják azokat a lehetőségeket, melyeknek felhasználásával mód nyílik egyes importból származó anyagok csökkentésére. A dinamószalag gyártásának bevezetésével az első félévben 1500 tonnás megtakarítást értek él. Jelentős az az összeg, amelyet egyes hengerek helybeli előállításával takarítanak meg. Megoldották a vulkolán törlő hazai gyártását is. Az egész évre tervezett 132 ezer forintnyi megtakarításból mér 50 százalékot teljesíósttaki Pátiár András —— —-------------------------------------------------------------------------------------------------C/ó szénát és anyagi uieyőeesii/ésset A termelést segítő ifjúsági munka az ipari üzemekben a tennivaló a másik dél-
