Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-06 / 150. szám
2 NŐGRAD 1964. augusztus 6. csütörtök Még sok nemzetközi kérdést kell rendezni Home és Hruscsov üzenetváltása Alec Douglas-Home, Nagy-Britania miniszterelnöke üdvözlő üzenetet intézett Nyikita Hruscsov- hoz a részleges atomcsend- szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. Az angol miniszterelnök véleménye szerint ez a szerződés „a legjelentősebb lépés a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megjavítása lehetőségének a meghirdetésében”. „Még sok problémát kell megoldanunk, de meggyőződésem, hogy haladás érhető el„ — hangzik Doug- las-Home üzenete. Nyikita Hruscsov válaszüzenetében kifejezte, egyetért abban, hogy ez a „szerződés pozitív hozzájárulás a nemzetközi helyzet megjavításának az ügyéhez”. A szovjet kormányfő osztozik Douglas-Home- nak abban a véleményé- ban, hogy „még sok nemzetközi kérdést kell rendezni, ha előre akarunk jutni a nemzetközi feszültség további enyhítésének útján.” ez úgy érhető el, ha „az általános és teljes leszerelés problémájának megoldására irányuló közös erőfeszítéseket tesznek és a német kérdés békés rendezésének útján” pontot tesznek a 2, világháború végére. Hruscsov megelégedését fejezi ki afölött, hogy az angol kormány Nagy-Bri- tannia és a Szovjetunió kapcsolatainak megjavításán óhajt munkálkodni. A szovjet kormány — mutat rá Hruscsov üzenete — az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. Rendkívüli határozat Laosz és Kambodzsa ügyében a hirosimai értekezleten Fekete-fehér nyár az USA-ban A TASZSZ tudósítójának jelentése szerint G. A. Zsukov, a hirosimai atomfegyverellenes értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője beszédében egyebek között a következőket mondotta: Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az értekezlet résztvevői támogatják a moszkvai nukleáris kísérlet tilalmi egyezményt, fiz az egyezmény fékezi a nukleáris fegyverkezési hajszát, s ezzel bizonyos mértékben enyhíti a nemzetközi feszültséget. A legeredményesebbén támogatjuk Dél-Vietnam népének az amerikai imperializmus agressziója elleni harcát. Támogatjuk Kambodzsa, Laosz és Dél- Korea népeit az imperializmus ellen vívott küzdelmében. Zsukov megjegyezte, hogy vannak emberek, akik a békeharcot megpróbálják szembeállítani a nemzetközi felszabadulási, függetlenségi küzdelemmel. Az egyik törekvés elszakíthatatlan kapcsolatban van a másikkal. A szónok sajnálattal emlékezett meg arról, hogy a tokiói konferencián résztvevő kínai delegáció a béke erői ellen lépett fel. .Nem véletlen az sem — mondotta — hogy az egyházi személyek békeértekezletén megjelent kínai küldöttek egyebek között olyan határozatot követeltek, amely síkraszáll a nukreális fegyverek elterjesztése mellett. A hirosimai értekezlet Utcai harcok Stanleyvifleben A felkelők által meg- szabadítási Bizottság egyik rohamozott Stanleyvilleben, vezetője. Nyilatkozatában a kongói volt keleti tar- elmondotta, hogy a kon- tomány fővárosában kedd gói felszabadítási mozgalom óta folynak az utcai har- célja jelenleg nemcsak cok. A felkelők a város- Stanleyville elfoglalása, ban elfoglalták a kormánycsapatok egyik kaszárnyáját. . Az AP arról tudósít, hogy az egyik észak-katan- gai vezető nyilatkozata szerint a partizánok újabb sikereket értek el, elfoglalták Baudoinvillet. A REUTER jelenti Nairobiból : Kedden a kenyai fővárosba érkezett Laurent Kabila, a Kongói Nemzeti Felhanem az egész Kongó birtokbavétele. Csőmbe kormánya — mondotta Kabila — „árulókból és megvesztegethető személyekből áll”. helyes úton halad — mondotta befejezésül Zsukov. — Feladatunk lényege az, hogy kidolgozzuk az imperializmus ellen, a bókéért és a népek nemzeti függetlenségéért vívott küzdelem konkrét akcióprogramját. Az értekezlet kedd délutáni ülésén rendkívüli határozatot fogadtak eh a vietnami és laoszi helyzetről. A nukleáris háború lehetőségének elhárítása, valamint a vietnami és laoszi problémák békés megoldásának elősegítése céljából a konferencia követeli: 1. Meg kell szüntetni a vietnami és laoszi katonai intervenciót; 2. Az Egyesült Államoknak ki kell vonnia valamennyi katonai egységét Vitnamból és Laoszból; 3. A genfi egyezményeket aláírt országoknak sürgős intézkedéseket kell tenniük hatékony tárgyalások megkezdése céljából, ideértve a tizennégyhatalmi konferencia ismételt ösz- szehívását; 4. Vietnam és Laosz népének meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy problémáit békésen, bárminemű beavatkozás nélkül, az önrendelkezési jog alapján oldahassa meg. Tűzharc a Vietnami-öbölben Nyugati hírügynökségek értesülése szerint a Vietnami öbölben újabb tűzharcra került sor az amerikai 7. flotta két torpedórombolója és a vietnami torpedónaszádok között. Az amerikai torpedórombolókról leadott lövések két vietnami torpedónaszádot elsüllyesztettek, kettőt pedig súlyosan megrongáltak, — közük az idézett jelentések. összeült a Biztonsági Tanács .Johnson amerikai elnök televízió- és rádióbeszédében bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását. téztek a nemzetközi vizeken tartózkodó két amerikai hadihajó ellen. Az amerikai imperialistáknak az a céljuk, hogy St. Augustine-ban, abban a floridai városban, ahol az egyik néger templomba dobott bomba megölt egy kislányt, a Man- son’s Motor Lodge éttermében a polgárjogi törvény értelmében ezentúl négereket is kiszolgálnak. E város fehér fajgyűlölői most táblákat hordoznak az étterem körül és igyeNyugati hírügynökségek epezz^ sajat illegális jelentik, hogy a Biztonsági cselekményeiket, Tanács az Egyesült Állakeznek megakadályozni, hogy oda fehér ember is belépjen. Hattiesburgban, Missisippi államban a fajgyűlölők véresre verték Arktur Lelyveld lelkészt, mert kijelentette, hogy egyetért a polgárjogi térvénnyel. A sötétedéssel együtt az erőszak és a terror is megérkezik New York legnagyobb néger negyedébe, Harlembe. A heves tüntetések, a tüntető négerek elleni rendőrterror Harlemből átterjedt Brooklyn Bedford-Stuyve- sant kerületére is. Bár Wagner polgármester bejelentette, hogy bíróság elé fogják állítani Gilli- gan rendőrtisztet, aki néhány nappal ezelőtt az utcán agyonlőtt egy Powell nevű néger diákot, a felháborodott harlemiek tovább tüntettek a rendőrterror ellen. Harlem utcáin tíz rendőrből álló járőrök cirkálnak kora estétől kezdve. És a 123. utcai rendőrségi épület előtt gépfegyvereket, puskákat és lőfegyvereket rakodnak. Délen mindennapossá váltak az erőszakos cselekedetek: Mississippi államban, Jacksonban az elmúlt hetekben tíz néger templomot gyújtottak fel a fehér fajvédők. Körülbelül egy esztendővel ezelőtt, amikor az azóta meggyilkolt Kennedy elnök elhatározta a polgárjogi törvény beterjesztését, Walter Lippman cikket írt a New York Herald Tribuneban „A négerek és a nemzet” címmel. Lippmann ebben a cikkében megírta, hogy a négereknek „igazi és mélyen gyökerező sérelmei” vannak és hogy a négerek mai nemzedéke „elveti a rabszolga-mentalitást, és nem lesz hajlandó békésen eltűrni a rákényszerí- tett alsóbbrendűségét a közoktatásban, a munka- vállalásban, a lakáskérdésben és a közszolgáltatások használatában”. Lippmann megállapította, hogy a sérelmek orvoslása a mai Amerikában lassú, a változás üteme nem elégíti ki az Egyesült Államok feketebőrű polgárait. „A történelem arra tanít, hogy ha eddig a pontig jut el az emberek harca igazságosnak tekintett jogaikért, akkor forradalmi helyzet alakul ki” — írja Lipp- mann. Ez volt egy esztendővel ezelőtt. Azóta ugyan elfogadták a polgárjogi törvényi, de az, hogy a paragrafusokból valóság legyen, talán messzebb van, mint valaha. Az a tény, hogy a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltje, Godwater nemcsak egyszerűen a polgárjogi törvény ellen szavazott, hanem elfogadta a leghangosabb fajgyűlölők támogatását, baljóslatú jel. (Nem sokkal a San Francisco-i konvenció után a Republikánus Párt értekezletének néger delegátusai külön csoportot alakítottak Georg Fleming vezetésével és elhatározták, hogy az USA színes polgárai között kampányt indítanak Goldwater ellen. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés az amerikai lapok hasábjain is, mok kérésére szerdán, magyar idő szerint 15,30 órakor összeült. HANOI: A ."vietnami hírügynökség közli:, felhatalmazást kapott annak kijelentésére, merő koholmány az Egyesült Államok hadügyminisztériumának az az állítása, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság haditengerészetének torpedónaszádjai szerdára forduló éjszaka támadást inMegtaiálíák a három polgárjogi önkéntes holttestét Az Amerikai Szövetségi Philadelphia közelében hat Nyomozó Iroda bejelentet- héttel ezelőtt eltűnt háté, hogy Mississippi Ál- rom polgárjogi önkéntes lambeli Philadelphia köze- ügyének rejtélyét. A két lében a nyomozó hatósá- fehér és egy néger ifjút gok három holttestet talál- minden bizonnyal a hely- tak. A közlés szerint a beli fehér fajvédők gyil- Szövetségi Nyomozó Iroda kolták meg. Eltűnésük óta úgyszólván biztos berme, nagyszabású nyomozás hogy ezzel megoldotta a folyt a környéken. dolgozott nagy szakképzettséget igénylő ipari munkakörl>en, de a négereknek csupán 9 százaléka tartozott, ebbe a kategóriába. A John son-kormányzat — és a liberálisabb republikánusok — egyformán azt mondják, hogy a választások során kiderül majd, hogy a négerek szavazataikkal győzelemre juttathatják mindazokat, akik a faji megkülönböztetés ellen harcolnak. Ám ha arra gondolunk, hogy a négerek csak kicsiny része élhet egyáltalán szavazati jogával, világos, hogy ez a remény nem kevéssé félrevezető. 1963-ban hozták nyilvánosságra, hogy a szavazásra jogosultak korcsoportjába tartozó négerek hány százalékának sikerült felvétetnie magát a választói névjegyzékbe. A számok megdöbbentőek. Mississippiben 5,3, Alaba- mában 13,4, Georgiában 26,8, Dél-Karolinában 22,9 százalék feketebőrű választópolgárnak sikerült elérnie, hogy legalább a névjegyzékre rákerülhessen. Nem választói, nem szavazási kérdés tehát a polgárjogi törvény a négerek szempontjából, nem is elsősorban a harlemi rendőr- terror, a st. augustinei fé- hér-sorfal, a hatiesburgi véres verekedések megszüntetésének kérdése, hanem mindenek előtt azoknak a válaszfalaknak a ledöntése, amelyek a munkakörök betöltésében merednek a feketebőrű polhogy vajon milyen nyár és milyen ősz következik az USA-ban az egyre élesedő fekete-fehér küzdelmek idején. 1960 végefelé állapította meg az amerikai munkaügyi minisztérium (azóta nem jelent meg ilyen ösz- szeállítás), hogy a színesbőrű dolgozók, akik 1939- ben még csak a fehérek jövedelmének 41 százalékát keresték, 1958-ig elérték a> fehérbőrű dolgozók keresetének 58 százalékát Ugyanez a jelentés állapította meg, hogy 1960-ban a fehérek 20 százaléka gárok előtt. A néger gettó megszüntetése — az első lépés a fajgyűlölet megszüntetéséért. Amint egy esztendővel ezelőtt Walter Lippmann írt az erőszak veszedelméről, most kezd fenyegető valósággá válni az USA- ban. Ha a kormányzat nem fékezi meg a harlemi rendőröket, ha nem tesz meg minden lehetőt arra, hogy a polgárjogi törvény paragrafusaiból valóság legyen, nehéz nyár és ősz vár az USA városaira. Gárdos Miklós
