Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-25 / 165. szám
n6GSÄ3 Hetven százalék TECHNIK 4, harminc százalék SZÍV A4 ÜZEMVEZETŐ hátratett kézzel, az öntőformákat kerülgetve lépked és szemét le sem veszi a kupoló kemencéről. Megáll, aztán hangjában jóleső megelégedéssel megszólal: — Öröm nézni most ezt a kupolót. Nagyon szépen megy. Rápillantok: — Miért? Valami baj volt vele? Bólint. Most rendben van minden. Hőfok, mennyiség, minőség. Olyan jó a vas, hogy az ember legszívesebben megsimogatná. — És miért jobb most? Már csak azért is firtatom, mert tegnap találkoztam Monostori Ottóval, a tűzhelygyári öntöde üzemvezető mérnökével, kérdem tőle mi újság. Azt mondja: semmi, dolgozunk! Nálunk nincs semmi, újságba való. Az öntők mozdulatait követi tekintetével — semmi, csak a napokban leváltottam a csapost, másik csapost helyeztem ide. — Mért váltotta le’ — Káromkodott. Károm- kodós volt. — Mi köze a kupoló termeléséhez annak, hogy a csapos káromkodós? Rámnéz, egy kicsit úgy, mintha én más csillagzatról kerültem volna ide. Elmosolyodik. Tatáros szemei vannak, és amikor nevet, az orrától a szája szegletéig két félhold alakú redő fut egymás felé: — A termelés' 70 szá- , zalék technika. 30 százalék szívj ' — Még mindig nem értem. — Nézze van két öntő műszakunk. Az egyiknek — amelyik most dolgozik — rosszabbul ment a munka. A féléves tervet teljesítettük, nem arról van szó. Százkét és valahány százalék. De ez a műszak hat hónap alatt negyvenezer formaszekrénnyel termelt kevesebbet mint a másik. Százhúsz tonna vassal! Miért? — ez volt a kérdés. A berendezés ugyanaz, létszám, feltételek szintén. Nem termelhet kevesebbet csak úgy, minden ok nélkül. Aztán megcseréltem a művezetőket és hétfő óta ... — AZ ELŐBB mintha a csapost említette volna — Persze, a csapos. Akkor ugrott ki a probléma. A művezető ugyanis kerekperec kijelentette, hogy nem hajlandó Cs. József csapossal dolgozni. Hogyhogy nem akar? Termelésben ilyesmi nincsen. Meghökkentem. De mikor egy művezető ilyesmit mond — különben is komoly, szolid ember — ott differenciának kell lenni. És cikkor kiderült, hogy nemcsak a művezető, az öntők sem szeretnek dolgozni ezzel a csapossal. — Mert káromkodós — visszhangozom, még mindig kétkedve. — Igen. Mert káromkodós. Mert úgy beszélt az öntőkkel, mint kondás a disznaival. Itt kémény munka folyik. Latod cipelik a vassal teli üstöket. Nehéz is, meleg is. A formaszekrény néha visszaköpi a vasat. Éget. Van mikor csontig. De ezek az emberek dolgoznak. Ráadásul teljesítmény bérért. Ha kevés a vas, meg rossz is — kevesebbet keresnek. És ha kérdezték a csapost: „Mi van szaki? Nem jó a vas, kevés, hideg, sok a selejt” — elküldte őket valahová. Közben az öntődében leállították a konvejor motorját is. Reggeli idő. Az egyik öntő odajött hozzánk: HÁROM NAPJA annyi selejtünk sincs — újságolja az üzemvezetőnek — mint máskor egy nap alatt. Az öntőt Kónya Ferencnek hívják. Most egy darabig hármasban folytatjuk a beszélgetést. 0 meséli, hogy nemcsak káromkodott a volt csapos. Szándékosan úgy csinálta, hogy hosszabb legyen a kupoló „hidegjárata”. Hogy neki, a csaposnak kevesebb legyen a munkája, s hogy az öntőkkel kitoljon. És közben — ha türelmetlenkedtek — kigúnyolta őket. A csapos „passziója” havonta 5—600 forintjába került az öntőknek. Ennyivel kerestek kevesebbet. Hónapok óta. — Rossz szakmunkás volt? — kérdem. — Nem — feleli az üzemvezető s Kónyához fordul. — Tíz éve ugye? Tíz éve dolgozik itt. Hiszen éppen ez az! Mikor erről a műszakról volt szó, a művezető mindig azt hajtogatta: ez gyengébb műszak mint a másik, meg a beteg is több. A csapos? Szóba se került, hiszen Kiváló dolgozó kitüntetést, oklevelet, sőt jelvényt is kapott már. Úgy látszik elbízta magát. Alighanem el is kapatták. Azt hitte, hogy neki már mindent szabad. És ugye kiderült, hogy ez a műszak sem gyengébb. Hogy önteni káromkodás nélkül is lehet. A reggeli időnek vége. Felbőg az öntő-szalag motorja, a kupolónál a csapos, egy mackómozgású komoly arcú férfi, meg- kondítja a kolompot. Jön a vas. Az öntőpárok odasorolnak a csapolóvályúhoz az üsttel. Néha felszólnak a kemencepulton álló csaposhoz. Az visszanevet. Felel valamint. A nagy zúgásban nem hallatszik ide, mit mondanak. MIT IS MONDOTT az üzemvezető? „A termelés: 70 százalék technika. 30 százalék szív”. Lehet benne valami .. Csizmadia Géza Város a Táróiban Készülődés a hatvanötödik Országos Mezégazdasugi Kiállításra és Vásárra Már csak tíz nap választ el bennünket az idei sorrendben a hatvanötödik, mezőgazdasági kiállítás megnyitásától, de az épülő kiállítás-városban még minden félkész állapotban levőnek tetszik, hogy önkéntelenül is felmerül a kérdés: „El lehet itt készülni a megnyitóig?” Minden kiállítás megkezdése előtt elhangzik ez a kérdés s az utolsó pillanatra mindig, minden alkalommal helyükre kerülnek a táblázatok, gépek feliratok díszítések, még akkor is, ha az utolsó szeget az első látogatók jelenlétében verik be. így lesz ez minden bizonnyal a hatvanötödik Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár eseteben is. Épül és bővül A megnyitás közeledtével a készülődés izgalmas feszültsége is nőttön-nő s abban sincs eltérés a korábbi kiállításokkal szemben, hogy ismételten új város épül a fővárosban és ez a „város a városban” nagyobb es lenyügözőbb lesz minden eddiginél. A kiállítás összes területe az idén már eléri a 33 hektárt, a bemutató épületek szama 36-ra növekszik, s meghaladja a harmincezer négyzetmétert a pavilonok alapterülete, a szabadtéri bemutatóknak pedig több mint negyvenezer négyzet- méternyi helyet tartanak fenn. Aki minden utat végig akar járni, annak pontosan húsz kilométert kell gyalogolnia, vagy a kiállítási mikro busszal megtennie. Az állandó kiállítási terület főbejáratánál hatalmas, új torony épült, mely mar messziről felhívja a figyelmet a közelgő országos eseményre s egyúttal uj arcot és jelleget kölcsönöz a kiállítás-varosnak, Külsőségeiben az idei kiállítás minden eddigit felülmúl. Gazdag tartalom Az idei, tartalmi gazdagságban is vetekszik a korábbi kiállításokkal. A nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével egyidejűleg nőtt meg az üzemszervezés jelentősege : éppen ezért nagy érdeklődésre tarthat számot az üzemszervezési pavilon. A növénytermesztés es a kertészet ugyancsak küiön-külön pavilont kap s azonkívül mintegy tizenhétezer négyzetméternyi területen szabadtéri növénytermesztési és kertészeti bemutató is lesz. Pavilonban és szabadtéren tanulmányozhatják a látogatók a gépkarbantartás, javítás és tárolás legfejlettebb módszereit is és sok látni- és tanulni valót kínai a gépudvar is. tejhez és az itatásos borjú- nevelő. 24 borjúval. A ser- tésfiaztató és malacnevelő es a sertéshízlaló a hozzájuk csatlakozó takarni anykonyhával a sertés- tenyésztés bevált nagyüzemi módszereit dokumentálja. A baromfitenyésztés sokrétű bemutatói közül is kiemelkedik a zarttertású jércenevelő, ahol az előnevelőben 3200 négyhetes Nichk-Chick jérce. az utóneveiében pedig háromezer tizenöthetes tojóhibrid jérce nevelkedik. Mindezeken kissel az idén sem marad ki a kiéül tás programjából a juhte- nyésztesi, lótenyésztési, nremesallat-tenyesztéss, méhészeti és vadassal*! bemutató sem. A haláaaatot 31 akvárium alkalmasásé- hozzák élő Közelségbe es érdeklődésre tarthat számot ae álla* „ ’zségügyi pavilon látnivalója » beamtet Az állattenyésztés bon- szerű módszereit is szemléltetően mutatják be és ismertetik meg az érdeklődőkkel. A szervasmarfae- tenyésztés bemutatói közül a legerdekesebbnek ígérkezik a 24 tehenes vákuumos vezetékkel ellátott tehéms- talló, a háromezer literes Egy újítás - háromszoros termelékenység Megtérülő befektetés Kovács Lajos, aki egyéb megbízatásain kívül a Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ salakblokk- üzemének is vezetője, régen spekulál azon. hogyan lea iországos íftálőzatfellentési terv Az Útügyi Kutató Intézet 1961-ben kezdett vizsgálatai első részének eredményeként összeállították az úgynevezett tizenöt éves országos közúthálózat fejlesztési programot. Ebben meghatározták azt a több mint hatezer kilométernyi „kiemelt” útszakaszt, amely fontossági sorrendben feltétlenül az első helyen áll, már csak azért is. mert az országos úthálózatnak ezen a 20 százalékán jelenleg — és várhatóan a jövőben is — a forgalomnak körülbelül 60 százaléka bonyolódik le. Közülük is a legsürgősebb tennivaló a Budapest—Székesfehérvár — Siófok, a Budapest—Gyöngyös, a Budapest—Szentendre, a Tatabánya és a Győr közti majd a Budapest—Váci szakasz kiépítése korszerű autóúttá. illetve autópályává. E munkálatok egy rész* egvebként már folyamatban is van. IFJÚSÁG ÚTJA Hódmezővásárhelyről való ez a szívderítő hep. A szép, új, komfortos családi hazak közül többnek a kéménye árulkodik arról, hogy gazdára talált. S nem is akármilyen gazdara. hanem ifjú házasokra. A KISZ városi bizottsága támogatásával — és az érdekelt ifjú párok közreműködésével — Hódmezővásárhelyen felépült az ifjúsági lakónegyed 28 családi háza, s többe már be is költöztek a bo\»og fiatalok. Az új lakónegyed utcája stílszerűen az „Ifjúság útja” nevet kapta. Rövidesen a még üresen álló házak falai között is megindul az élet... hetne a magánház építésnél kedvelt és keresett építőanyagból többet termelni. A termelés fokozásának természetes akadálya, hogy az előregyártó tér akkora amekkora. Terjeszkedésre nincsen mód. Márpedig a régi technológia olyan, hogy csak akkor lehet több salakblokkot előállítani, ha több a hely is hozzá. A „placcra” betonsávokat öntöttek. A betonkeverőtől talicskával, vagy habarcsládával hordják az anyagot a betonsávokhoz, a vibrátort megtöltik, az felberreg, két munkás megemeli a berendezést és ott marad a betonsávon a nyers salakblokk. Szó szerint ott marad, mert azt két napig míg meg nem kot mozdítani sem szabad. És addig az amúgy is szűkös helyet foglalja. A másik — természetes — akadaly, hogy esős időben megáll a munka. Ha a betonsáv nedves, a salakblokk hozzáköt és csak csákánnyal lehet leverni onnan. 1 Nos. ezeket az akadályokat győzte le Kovács Lajos újítása. Négy.labon álló vaslemez sámlikat szerkesztett, amelyek kalitka- szerüen egymásra rakhatók. De előbb egy-egy sámli vaslemez lapjára két salakblokkot „vernek”, majd a sámlikat fogantyúinál fogva a tárolóhelyre szállítják. Az újítás haszna, hogy a blokk termeles« igy közvetlen a keverő gép elé kerülhetett, s nem ke® húsz-húszonöt méterre szállítani az anyagot. Azonkívül a salakblokkok termelésének üteme lényegesen meggyorsul. Hiszen ezután nem kell arra várni, míg az elkészített téglák annyira megszilárdulnak, hogy mozdítani lehet őket. Az újítást kipróbálták — nagyszerűen bevált Most a nagyüzemi alkalmazás feltételeit készítik elő. Kaptak egy a réginél nagyobb teljesítményű tőrőgépet Két darab tizenöt méteres szállítószalaggal gépesítik a salakszállítást a tórőgep- ig, onnan pedig a keverő- hóz. Idáig a szabad ég alatt dolgozott mindenki. Ez is megszűnik, mert a szövetkezet százötven negyzetmé- teres pavilonját az ipari vásárról ide szállítják. A pavilon nemcsak esőtől, hidegtől védi majd a munkásokat. hanem egyéb szociális szükségleteiket is kielégíti. Végezetül, folyamatban van ezerötszaz sámli előállítása, amely háromezer salakblokk előállítására elegendő. Mindez kétszázotvenezer forintjába kerül a szövetkezetnek. de megéri, mert eredményeképpen az idei százezer salakblokk helyett jövőre legalább háromszáz- ezret fognak gyártani könnyebb. egészségesebb emberibb körülmények között A mezőgazdasági köőIK-. tés tulajdonképpen a hasas termékek, teesoóR#ek, módszerek, eszközök sesrag- szemléje, mútdameRött a külföld is képviselte® magét A KGST-államok nemzetközi mezőgazdasági gépbemutatóján például Sütí- gá»a 36, Cschsziowáfcéa 5, Lengyelország 49, Mawar- ország 236, az NS>K 9S, Románia 20, a Szovjetunió pedig 70 géppel ve©» rését, összesen 1469 máeper tesr. látható a KGST-Äaiwöfc nemzetközi meeőgaadaeftgi műsBeztoemutatöjáa. A nemzetközi takantnángbe- meteten Butgania. Lengpel- orszég, Magyarorseág. a Szovjetunió és az JTOK '«esz részt A nemzetközi besseBm&e kiállításon tizenhat ország 92 cége ezer címkével hép- viselteét magát, a nemaet- hözi mezőgazdasági könyves folyóirat kiállításon pedig 17 ország 37 könyvkiadója mutatja be kiadványait A kiállításról a nyugati cégek sem maradnak el ezideig két-két angol és francáé, egy osztrák, öt olasz és négy nyugatnémet cég jelentette be résavéte- lét. Még nem mwtdenüét kötött meg a friss beten, meg ácsolják az ásványokat, teherautókon árteeeaek a makettek, kiéÜítáei táblák, a vagonokból a nap minden szakában jólfejJett jószágokat raknak ki, a termelőszövetkezetek és állaim gazdaságok b*a*esé- geít, még mindig vsätoefk és szépül a kiáüftás-t^Wos, de már a falu figyelme odamányut és keszÖÄaSc valamennyien, hogy a közszemlére tett tácggaSML növényekből, állatokból, gépekből, szerkezetekből üt tapasztalatokat, haseasoeőt- hato módszereket szerezzünk-
