Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-18 / 160. szám
1964. augusztus 18. kedd NOGEAD 5 ' Nem is olcsó ! Legfőbb közegészségügyi gondunk Teremtő gonddal Befejezik az erdők tulajdonviszonyának rendezését zés során minden talpalatnyi erdőt felmérnek. Egyetlen fa sem maradt ki a számításból, mert fában szegény országunknak nem mindegy ez. Változás történik az erdő kezelésében is. Nagy erdőterületek kerülnek a termelőszövetkezetek kezelésébe. A volt közbirtokossági erdők jórészét pedig haszonbérbe veszik az erdőgazdaságok. Hasznos teher a szövetkezeteken Ezzel a nagy átalakulással, az erdőviszonyok rendezésével igen nagy felelősség hárul a termelő- szövetkezetekre. Ugyanis ezután már a közös gazdaságoknak kell majd gondoskodni az erdőművelésről, a fakitermelésről, a vadvédelemről, s ezernyi más tennivalóról. Ehhez bizony elsősorban hozzáértő szakemberek szükségesek, és munkáskéz. Az igaz, hogy az erdőgazdaságok, az erdészetek szakemberei ellátják szaktanácsaikkal a tsz-eket, de emellett sem nélkülözhetők ezután a termelőszövetkezetből sem az erdészek, s innen-onnan az erdőmérnök sem. Az utóbbi hetekben több termelőszövetkezetben is panaszkodtak, hogy a kerületvezető erdészek fel- szóllították a vezetőséget, hogy a tsz kezelésében lévő erdőrészt tisztítsák ki, s végeztessék el a szükséges favágást. Ellenkező esetben ugyanis az erdészet elvégzi ezt a tsz költségére. Ezt sérelmezik a közös gazdaságok, azonban a legtöbb esetben oktalanul. Hiszen éppen maguk a termelőszövetkezetek kérték az erdőgazdaságot, hogy készítsen tervet a tsz-er- dőkre is, amely alapján elvégezhetik a szükséges munkákat. A tervet tavaly ősszel minden tsz-ben megkapták. Tehát lett volna idő azóta elvégeztetni azokat a munkákat amelyek elmulasztása miatt most jelzést adnak az erdészek. Az erdőrendezés még be sem fejeződött, s máris ilyen gondok jelentkeznek. Pedig a termelőszövetkezetek a fásításokkal eddig nem is törődtek. Csupán az erdő kivágása volt a gondjuk. Néhány helyen azonban még erre sem jut munkaerő. Vajon az ilyen közös gazdaságokban hogyan fogják megoldani az erdőművelés kényes, sok gondosságot igénylő feladatát? Űjabb szakemberek Megyénk jellege, adottságai nagy lehetőségeket nyújtanak a termelőszövetkezeteknek az erdőművelésre, amit a megerősödött, nagy közös gazdaságokban már különösebb erőfeszítés nélkül megoldhatnak. Ez a nagy munka nemsokára befejeződik, s hozzá kell látni az erdőgazdálkodáshoz. Minél előbb gondoskodni kell a termelőszövetkezetekben az erdőterület nagyságának megfelelően a szükséges szakemberek alkalmazásáról, az újabb tennivalók megbeszéléséről — az illetékes erdőgazdasággal, vagy erdészettel. P. A. Emberek és napok Cséplés után Kétbodonyban Utcán és szórakozóhelyen, este és éjjel gyakori, visszataszító látvány a részeg ember. Sokan közülük nemcsak gajdolisuk- kal zavarják az éji nyugalmat, de beszennyezik a járdát, sőt békés járókelőket háborítanak. Tántor- gásuk'kal állandó rémei a gépjárművezetőknek, veszedelmei a közlekedés biztonságának. A társadalom, a hivatásos és önkéntes rendőri állomány több éves. szívós harcot vív az alkoholizmus ellen. A hatóság emberei lehetőleg jó szóval igyekeznek tisztességes magatartásra bírni az ittasokat, de ha próbálkozásuk eredménytelen, erélyesebb eszközökhöz is hozzányúlnak. Tavaly s ez év első félévében például ezernél több személy ellen folytattak eljárást botrányos részegség és verekedés miatt. A garázdaságéit rendőrileg felelősségre vonták Amire Balassagyarmaton már megvan a lehetőség Új rendelet az alkoholizmusellenes küzdelemben száma ez alatt az idő alatt elérte a negyvenet. Ezek az adatok nem szólnak azokról az élet- és vagyon elleni, közlekedési és erőszakos cselekményekről, amelyek elkövetésében szintén döntő szerephez jutott a mértéktelen alkohol- fogyasztás. Az alkoholellenes küzdelem hatékonyságáért alkotta 1/1964. számú együttes rendeletét a Belügyminisztérium és az Egészség- ügyi Minisztérium. Ez a jogszabály arról intézkedik, hogy a nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen ittas személyt hivatásos vagy önkéntes rendőrnek kijózanító szobába kell szállítania. A részegség mértékét a kijózanító szoba vezetőorvosa állapítja meg; ugyanő dönt arról, hogy az illu- mináltat alá kell-e vetni belgyógyászati kezelésnek. A rendelet felhatalmazza a rendőrséget, hogy az akarafoskodókkal szemben kényszerintézkedést foganatosítson. Amint berúgni sem lehet ingyen, úgy a jövőben emiatt orvosi segélyben részesülni sem. A kijózanító szobában kapott kezelésért a páciensnek még akkor is százötven forintot kell fizetnie, ha SZTK-jogosult. öt terheli a beszállítás költsége is; ha pedig szállítás közben beszennyezi a járművet, újabb száz forintja bánja ittasságát. — Örülök a rendelet megjelenésének, hiszen a túlzott alkoholfogyasztás Salgótarján legfőbb közegészségügyi gondja! — jelentette ki dr. Deák Ferenc, a salgótarjáni városi tanács egészségügyi csoportjának vezetője. — örülök, noha végrehajtása nem ígérkezik egyszerűnek. Helyiség, orvos, ápolószemélyzet kell. Nézetem szerint a rendeletben használt „kijózanító szoba” megjelölés nem teljesen pontos. Többről, mint egyetlen szobáról van szó! Kell kezelő- és mellékhelyiség, elkülönített fektető, nők és férfiak részére. Ezt tudva, nem tekinthetjük véletlennek, hogy a rendelet a kijózanító szobáról szólva, mint intézményről beszél. Remélem, rövidesen megjelenik a végrehajtási utasítás, amely a rendeletnél konkrétabban határozza meg teendőimet, s ugyanakkor az anyagi forrásokat is biztosítja. Balassagyarmaton hasonlóan nyilatkozott Simon Endréné vezető védőnő, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja, valamint dr. Abai-Nemes Gyula, a váro6 főorvosa. — Városunkban már a kijózanító szobáról szóló rendelet megjelenése előtt leraktuk annak alapját, — mondotta a főorvos. — Az alkohol mérgezetteket kórhazunk alkoholelvonó osztályára szállították a mentők. Ügy gondolom, leghasznosabb lenne az elvonóosztályon megnyitnunk a kijózanító szobát. Egy arra megfelelő épület, becslésem szerint, körülbelül kétszázezer forintba kerülne; a kórháztól független üzemelése pedig igen nagy, hónapról hónapra ismétlődő kiadással járna. Minek fölöslegesen terhelni a népgazdaságot? ... Orvos, ápolószemélyzet? Egyikben sem bővelkedünk. Meggyőződésem, hogy a kijózanító szoba működése fokozná a dr. Samu István főorvos vezette elvonóosztály munkájának eredményességét Ha a kijózanító ott van az elvonóosztályon, az utóbbin kezelt betegek ismételten láthatják, hová vezet a részegség. Az ittas emberek megújuló látványa méginkább megerősítené elhatározásukat: tartózkodni az alkoholtól. Kmetty Kálmán, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára szintén helyesléssel szólt az anti- alkoholizmus újabb fegyveréről, amelyhez lasonlót már nem egy baráti országban sikerrel vetettek be. — b. z. — A pásztói kovácsműhely előtt Sok-sok szakember fáradozik azon, hogy pontosan, megbízhatóan felmérje a megyénkben lévő erőket, lelkiismeretesen tisztázza az évtizedek alatt kialakult bonyolult, szövevényes tulajdonviszonyokat. S egyben tisztázza végre a jogviszonyokat. Nagyon sokat lehetne erről a munkáról beszélni. Fontosságáról, menetéről, arról a rengeteg akadályról, amely hátráltatja az erdőrendezés mielőbbi befejezését. A múlt rablógazdálkodása Ez a nagy munka igen sok gondot jelent mezőgazdaságot irányító szerveinknek, a termelőszövetkezeteknek, hiszen fárasztó felmérésekkel, régi iratok aprólékos átnézésével, személyes tárgyalásokkal jár. A régi össze-visszaság rendbehozása nem könnyű feladat. Az erdőket megadta a természet, de az ember évszázadokon keresztül csak vágni, pusztítani tudta; óvni, nevelni már kevésbé. Az erdők sokféle tulajdonosa legtöbbször csak azzal törődött, hogyan lehetne minél nagyobb hasznot nyerni az erdőből, a befektetést, az erdő megújítását — későbbi haszon szülőjét — már nem szorgalmazta. Öröklődött ha- gyományozódott a rengeteg, ami néhány évtized múlva már csak hektárokat jelentett egy-egy örökösnek. A kis területeken pedig nem lehetett ésszerű erdőgazdálkodást folytatni. Sok erdőnek nem volt gazdája sem. A most folyó erdőrendeBEFEJEZTÉK a cséplést a kétbodonyi Egyetértés Termelőszövetkezet szérűjén. Jól dolgozottt a gép, s eredményesen tevékenykedett a cséplőcsapat is. A felkelő nap sugarai már munkában találták a cséplőcsapat tagjait, de este még a szérűn búcsúzott tőlük. (Koppány felvJ Jó munkások ezek — mondja Filo András tsz elnök. — A munkagép napi normája 80 mázsa volt és ők átlag 150 mázsát csépeltek el. Kétbodonyban nemcsak a cséplőcsapat tagjai szorgoskodtak. A tagság nagy része szívén viseli a szövetkezet ügyét, becsületesen, lelkiismeretesen dolgozik. Orsós Imre így vélekedik a szövetkezetről: — Régen nem becsültek, mert cigány vagyok. De itt jól esik érezni, hogy értékelik munkámat. — Jól dolgozik — dicséri őt az elnök. — Takarékos. Pannónia motor- kerékpárt vásárolt és rövidesen építkezni fog. Hofsza Mihály egész családjával együtt dolgozik a szövetkezetben. Még iparitanuló fiát is befogta az aratási munkálatokba. Krajcs Jánosnak nem számít. hogy vasárnap, vagy hétköznap, nappal, vagy éjszaka, bármikor hívják dolgozni, mindig megy és végzi a munkát. A GYALOGMUNKÁSOK és a fogatosok mellett a vontatóvezetők sem maradtak le a munkában. Sas- ko Mihály, a zetoros hajnali háromkor kel és megy dolgozni. A munkából nagy részt vállalt a női szocialista brigád is. — Nem tudunk nekik olyan munkát adni, amit ne végeznének lelkiismeretesen, becsületesen — dicsérik többen is a brigádot. Az elnök büszkén mutatja meg a határt. A kukoricaföldön úgy érzi magát az ember, mintha, erdőben járna. Az 50 holdas burgonyaföldön felszakítottunk egy pár bokor burgonyát átlag 15 darab szép gumót találtunk a fészkekben. Egy gyors hozzávetőleges számítás s az eredmény ezen a táblán legalább 70 mázsás átlagtermésre számíthat a szövetkezet. A 20 holdas vöröshere táblát magnak hagyták. KÉTBODONYBAN a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is fejlődik, s az eredményét tekintve nem marad el a növénytermesztés mögött. Az évi tejleadása tervük 600 hektoliter, s ebből már az első félévben 501 hektolitert teljesítettek. A fejési átlag 9,5 liter, ami a járási viszonylatban a második legjobb eredmény. A szövetkezet vezetősége a nyáron végzett jó munka elismeréséül az Országos Mezőgazdasági Kiállításra viszi el a tsz dolgozóit. Szenográdi Ferenc „Rendes ember rendes úton jár“ Ezt a feliratot kis táblán olvastam, mely egy parkosított terület szélén állt. Első olvasásra nem mondott sokat. A füves részen noha nem volt nagy, s mellette aszfalt út futott, egy kitaposott ösvény vezetett keresztül. Ezért hát a tábla?... Az emberek szeretnek olyasmit tenni, amit nem szabad. Ilyenek vagyunk, nem tehetünk róla. Ha tilos a napraforgóhéjat szétdobálni, akkor biztos, hogy szétdobáljuk. Tilos az úttesten áthaladni, csak- azértis a zebra mellett megyünk. Ha ki van írva, hogy: „Amíg a vonat az állomáson.. ”, akkor egyesek csakazértis... Igen csakazértis. Ha a parkban ki van írva, hogy: „Fűre lépni tilos!’’, akkor már csakazértis rálép az ember, hogy megtudja, milyen is az. Mikor az előbb említett park mellett a rendes úton mentem, eszemben sem volt fűre lépni, ámde a tábla rávezetett arra, hogy az ösvényen keresztül rövidebb az út. A „Rendes ember, rendes úton jár” szép, hangzatos megállapítás, csak nem biztos, hogy igaz is. Az ugyanis, hogy a rendes ember jár, még rendben lenne. Az, hogy úton jár, már nem biztos. Az pedig, hogy rendes úton jár, lehetséges ugyan, de elsősorban nem az embertől, hanem az úttól függ. A felirat tehát kifogásolható. Ezután, ha rendes ember akarok maradni, mindig meg kell gondolnom, hogy merre menjek. Ajánlatos lenne útelágazásoknál felállítani ilyen táblákat, és azokat „Rendes ember útja”, illetve „Lelkiismeretlen emberek útja* feliratokkal ellátni, az utak állapotától függően. Ahol nem megy tovább rendes út, oda „Állj!” feliratú táblát célszerű elhelyezni. nehogy valaki az út felénél gondolja meg. hogy jobb lenne mégis rendes embernek maradnia. sió > -í.. •
