Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-12 / 129. szám

kNÓGRÁD VASÁRNAPI MELLÉKLETE JHűztum h iiépiiiíÍDf iés KÉTNAPOS országos ta­nácskozása volt a múzeu­mok igazgatóinak Salgótar­jánban, s azokról a jelen­tős feladatokról beszélget­tek, amelyeknek megvaló­sítása eredményes esztendő után az új munkaévre vár. A feladatok egyik igen fontos része a múzeumok népművelési tevékenysége. Az irányelvek — amelye­ket a muzeológusok mun­kájukhoz kaptak — világo­sak. Az eddigi jó tapasztala­tok szerint továbbra is ar­ra kell törekedni, hogy m\i- zeumaink olyan propagan­da munkát folytassanak, amelynek eredményeként dolgozóink a kiállítások rendszeres- látogatói lesz­nek. Az ifjúságot nemcsak az iskolák útján, de egyé­ni látogatások formájában is a múzeumokhoz kell kapcsolni. Fontos feladat a képzőművészeti nevelés múzeumi módszereinek ki­alakítása és a népművelési kiállítások nevelő hatásá­nak fokozása. A tervidőszak idején ün­nepli hazánk a felszabadu­lás 20. évfordulóját. Ezzel kapcsolatosan múzeumaink legkézenfekvőbb lehetősége kiállítások rendezése, elő­adások tartása. További fontos felada­tok, hogy munkatervükbe iktassák a már meglévő állandó kiállítások tartalmi és technológiai gondozását. Időről-időre kiegészítésre, frissítésre, új tudományos eredmények bemutatására, technikai és művészi fel­újításra van szükség. A TAPASZTALATOK azt mutatják, hogy az idő­szaki kiállítások akkor szá­míthatnak leginkább szé­leskörű érdeklődésre, ha tematikájukkal szorosan kapcsolódnak valamely év­fordulóhoz, eseményhez. De sikere van a ritkán lát­ható gyűjteményeknek, s a magángyüjtések bemuta­tóinak is, ha azok az ed­diginél bátrabban aktuális gazdasági-műszaki és egyéb problémákat visznek nép­szerű formában nyilvános­ság elé. A múzeumok jelentős kötelessége, hogy bekap­csolódjanak a képzőművé­szeti ismeretterjesztés megszervezésébe. A múze­umi főosztály az idén és a jövő év folyamán több di­daktikus képzőművészeti vándorkiállítást bocsát a megyei múzeumok rendel­kezésére. Ezek hatásukban csak úgy teljesedhetnek ki, ha rendszeresen helyi kép­zőművészeti tárlatokkal, tárlatvezetésekkel válta­koznak. A múzeumi főosz­tály a már meglévő és a további új vándorkiállítá­sokkal az igényeknek csak egy részét képes kielégíte­ni, éppen ezért szükséges, hogy a megyei múzeum minél több önálló vándor- kiállítást szervezzen, olya­nokat például, mint ami­lyent nemrég a balassa­gyarmati Palóc Múzeum a Madách centenáriummal kapcsolatosan indított út­nak. De nemcsak az iro­dalom és egyéb művészet szolgálhat alapul vándor- kiállítások anyagának. Hasznos kiállításokat szer­vezhetünk ipartörténeti, ré­gészeti, néprajzi, s egyéb témakörökben is. Legjobb hasznosítási módjuk pe­dig az, ha sikerültebb anyagainkat tül visszük a megye határain és csere- kapcsolatot biztosítunk a szomszédos megyékkel. E tekintetben jó segítséget adhat a múzeumbarátok köre, a TIT, az Idegen- forgalmi Hivatal. A Nóg­rádi vonatkozásban pél­dául szinte kínálva kínál­ja magát a hajdúsági test­vérvárossal, Hajdúböször­ménnyel kiépített eddigi kapcsolatunk továbbmé­lyítése. Hiányossága volt az ed­digi munkának, hogy a mú­zeumok csak igen kevés gondot fordítottak nép­művelési jellegű kiadvá­nyok megjelentetésére. A Palóc Múzeum ugyan már megindított egy hasznosnak ígérkező füzetsorozatot, a kiadványok számát azon­ban olyan testvérszervek révén, mint a TIT, vagy a Hazafias Népfront, — a továbbiakban még jelen­tősen gazdagítani lehet. Ugyanígy gondoskodni kell az állandó kiállítások meg­felelő áttekinhető, irányí­tó katalógusairól. TOVÁBBRA IS fontos feladata a megyei múze­umoknak a honismereti szakkör szakmai irányítása, ezen belül a nét>ra,izi és ré­gészeti jelentőháíózat kié­pítése. Nógrád megyében különösen régészeti vonat­kozásban sok a feltáratlan terület. Ha a jelentőhálózat­ba sikerül bevenni KISZ- szervezeteinket, az önte­vékeny Munkatársak gár­dája számos nyomra ve­zetheti rá a hivatásos múzeológusokat. S ilyenek minden faluban akadnak nemcsak a fiatalok, de a felnőttek körében is, csak szervezettebbé kell tenni feladatukat Tovább kell tehát erősíteni a múzeum­baráti kör akcióképességét, úgy, hogy feladataiból vál­laljon megfelelő részt min­den társadalmi szerveze­tünk. A feltáró munka nagyobb lehetőségeinek biztosítá­sa mellett foglalkoznia kell a megyei múzeumi szerve­zetnek a műemlékvédelem ügyével. Ennek érdekében úgy tesz legtöbbet a múze­um, ha rendszeresíti a mű­emlékek ellenőrző szemlé­jét, gondoskodik megvédé­sükről, célszerű felhaszná­lásukról. AZ ORSZÁG múzeumának az elmúlt esztendőben négy és félmillió látogatója volt. Ez a széleskörű érdeklődés azt mutatja, hogy a múze­umi tudományos kutató és ismeretterjesztő munka jó utakon indult el. Ha muzeo­lógusaink ismeretterjesztő tevékenységüket tovább szélesítik, jelentősen szol­gálhatják a tudatformálás redkivül fontos ügyöt. B. T. Somorjai Magda- VIZSGAIDŐBE FODOR JÓZSEF: Fritz Rudolph: CSÚCSOK ISTENEK NÉLKÜL Alig egy esztendeje an­nak, hogy magyar nyel­ven is megjelent a szerző­nek „A Himalája tigrisei" című műve, melynek hősei azok az egyszerű hegyila­kók, akik a világ leghatal­masabb hegyeinek meg­hódítására indult expedí­ciók kíséretében a málhát cipelik szédítő magassá-' gokban elképzelhetetlen nehézségek, veszélyek kö­zepette. Az olva-só most Fritz Ru­dolph • másik nagy sikert aratott művével ismerked­het meg. Ez is a Himalája világának embereit mu­tatja be. A teherhordók roppant megpróbáltatások­folyik tovább a küzdelem, a bátor emberek részvéte­lével újabb és újabb csú­csokért. Hetven esztendő­vel ezelőtt indultak el az első vakmerő heaym,ászók. s ma már csupán egy-két nyolcezres áll ellen a szün­telen ostromnak. Fritz Rudolph lebilincse­lően festi ezt a hősi küz­delmet Magam nyomába lépek: ámde nem Ügy mint léptem. Gyűlölöm, ami veit. Mi volt már. Fordulj szív. ki, s dobd szavad, «cin* Ki részeg vagy beszélni elfelejtett S most új nyelven dadog f el. Óh szavak Bősége! Dgró, kész mind! Ha miként Dohodt avart, felgyújthatnám a nyelvet. Csak váz maradjon. Csak amit a szükség, Végső szükség kíván, mint kín a jajt. Különben belehal. Nyűtt szók! Utálom. Sivár és fürge készség, mint silány nők Kacér kínálkozása. Szó, ezer, gyors. Csödültén már nem is nézvén valót, csak Maga-táncát. Vad, öncélú, üres! Közlött, — hív-értelem-csőd: ál-szavak Csörgő uralma! Versem oly beszéd légy. mint a lét-vég rebbenő nyögése. Hol már fölös nincs. Vagy mint újszülött Metsző «alma. ho! tárgy, fogalom A szó alatt holt még s hang. ösztön: egy. Mint rímre rím. Forró élet-közei, , , , Te fedd versem! Mint pelyvát szórd a szót. A könnyű oldást, Keltett kincs felel Mély. — hívó-hangra- S meddő agy S üres írt közhely: egy Semmi a semmivel.- ■ ■ -- - - - - «.» t -f ta.nj.a.y»*;.' Nyár# és őszi fílwiújdoM&ág&k A harmadik évnegyedben cilia, Jesse Conrad. Buddy ját. az ALTONA POG­__ 15 ország 43 egész estét Hackett, Georges Sanders LYAI-t Vittorio de Sica k ai járó életet élnek és betöltő játék- illetve do- és a kis Lorraine Power filmesítette meg; az olasz tudatos törekvésük csak kumentum filmje és egy játssza. Augusztus 20-án produkció főszerepeit Sop­annvi. hogy ők is át! én iák mesefilm sorozat vár be- jelenik meg a filmvásznon hia Loren. Maximilian a bűvös hétezer métert, mutatásra. amikor a „tigrisek” sorába lépnek, ami erkölcsi és anvagi. előnyöket is jelent számukra. Mégis akaratla­nul feltör bennük a vágy koprodukcióban az ismeretlen meoismeré- sére. az emberibb élet iránt, az elnyomót ellen, a Gertler Viktor ÖZVEGY Schell és Fredric MENYASSZONYOK című alakítja. March Júliusban tűzik műsorra vfeiátéka Garas Dezsö a mozik AZ ARANYFEJ vigiateKa uaras^^ ue^o, című készült, színes, szélesvásznú kalan­, , __, . _ A romantikus, kalandos a merikai-magyar f«“1. Sandor’ ™a*he filmek kedvelőire vár a Mezei Maria, Békés Itala, .......................... S ós Edit főszereplésével. színes, szélesvásznú fran­cia-olasz SÁNDOR MA­dos filmet, amelyet Richard Felújításban . üi ®*ert TYÁS. Verne regényének várnak a DOLLÁRPAPÁ- ra. Gertler Viktor emléke­Thorpe rendezett; főbb függetlenségért. És közben szerepeit Esztergályos Ce- ^J^keru Vatirikus“'víg­játékára, amely Gábor An dor művéből készült. A filmváltozatában Louis Jourdan és Bemard Blier játszik főszerepet. A változatos nyári-őszi ZORD TÁJ a NÉGY LÁNY AZ UD­VARBAN, amelynek for­szeptemberben megjelenő programban talájuk még a két új magyar film egyike szicíliai Maffiát leleplező ÉGETNIVALO EMBER cí­mű olasz filmdrámát, Luis gatókönyvét Zoínay Pál, Berlanga spanyol rendező irta, rendezője Zolnay Pál. társadalmi szatíráját, a \ film főszereplői: Gábor PLACIDO-t, nyugatnemet Miklós. Törőcsik Mari, alkotók érdekes, színes do- Dallos Szilvia, Nagy Anna kumentumfilmjét az ellen­és Parragi Mária fh. tétek országáról, HALLÖ, JAPÁN, címmel. A lengyel Több filmbemutatót ma- filmművészetet képviseli a ris nagy érdeklődés előz fiatalok házasságának meg. Magyarul beszélő vál- problémájával foglalkozó, tozatban vetítik majd Szí- eoizódokból álló NINCS monov ÉLŐK ÉS HOLTAK TÖBBÉ VÁLÁS és a fe- című nagyszabású regényé- szült cselekményű, huma- nek kétrészes szovjet film- nista mondanivalójú EM- változatát, amelyet Sztol- BÉR VAD ÁSZÁT. Orvos per rendezett. Mauriac környezetben játszódik, s TÉKOZLÖ SZÍV (THERE- a fasiszta múlttal való le- SE DESQUEYROUX) című számolás kérdését veti fel regényét Franju vitte film- á SZERETI AZ EMBERE- re. főszerepében nyújtott KÉT. PROFESSZOR UR? alakításáért az 1962. évi cannes-i fesztiválon dijat nyert Emmanuele Riva, a kiváló francia filmszínész­című NDK film, amelyben csehszlovák és német mű­vészek játsszák a főbb sze­Uaroslav Otcenasek festménye) nő. Sartre ismert dráma- repeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents