Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-10 / 127. szám
4 mögsAb 1964 Július 16. péntek. A múzeumi szervezet gazdag programja Madách-centenárium, Múzeumi Hónap, felszabadulási évforduló A Nógrád megyei Mű- egyhónapos időszakban há- szabadulásunk 20. évfordu- zeumí Szervezet már az új rom kiállítás nyílik a me- lójával kapcsolatosan, művelődési évben kama- gyében. Kiállítás mutatja 1 toztani igyekszik a múzeu- be Nógrád nagyjait, a me- ^ Múzeumi szervezet az lúgosok megyénkben tar- gye műemlékeit s ekkor új művelődési év kiadvá- tott tanácskozásának ta- nyílik meg ünnepélyes ke- nyai között többségében pasztalatait s az 1964-65. retek között a hollókői fa- olyan tanulmányok meg- évre eseményekben bővel- luműzeum. Jelentős ese- ,jelentetését tervezi, ame- kedő munkatervet dolgo- mény lesz Ipolytarnócon a lyek témájukat a felszaba- zott ki. megyei partizánok emlék- dulástól napjainkig terjedő oszlopának leleplezése, időszakból merítik. Így rr' - emléktáblát kap Balassa- 3 tanulmány foglalkozik tlarmas CélfiltUZéS gyarmaton a néhány éve a földosztás, a 45—46-os , elhunyt kiváló költő: pártharcok, a termelőszöSoronkovetkezo legfon- Szabó LőrlnC; Karancslap- vetkezeti mozgalom ki- tosabb feladatának tekin- új tón pedig Mocsáry An- bontakozásának immár tör- 1 xifx Madac.h'centananum talnak a megye első mo- ténelmi távlatú eseményei- méltó megünneplését, a nográfusának emléktáblá- vei, a megye munkásságá- .elszabadulasi kiállítások ját avatja a múzeumi szer- nak életével, körülményei- elokesziteset, megrendező- vezet. vei. A tanulmányok többset, valamint a Múzeumi Előadások keretében szó sé8én már szorgalmasan lesz a megye) irodalmi em- dolgoznak kutatóink, hogy lékeiről, a nógrádi műem- felszabadulásunk 20. évlékekről, munkásmozgal- fordulóját a Nógrád me_ mi eseményekről és sza- . . „ teháTThárrn« mos község történetéről.' A gyel Muzeum. Szervezet is armas célkitűzés megye középiskoláiban méltó formák között üdszellemi vetélkedőket tar- vözölhesse. tanak • Nógrád történeté■ Hónap eseménysorozatának biztosítását. A múzeumi szervezet munkatársainak gyűjtési, népművelési és tudományos feladatait határozza meg s közülük is, mint legközelebbi, a Nemes Dessős A Bethleniormány külpolitikája I927=193üen A TÖRTÉNELEMÍRAS, még akkor is, ha csak egy meghatározott korszakot és azon belül különhatárolt témát dolgoz fel, csak úgy tarthat igényt a „marxista” jelzőre, ha széleskörű összefüggéseket is feltár, ha minden jelentős összefüggést figyelembe vesz. Nemes Dezső könyve a Bethlen-kormány aktív külpolitikájáról azért nagy értéke a két háború közti magyar történelmet feltáró és elemző munkáknak, mert nemcsak szemléletében, hanem módszerében és tudományos következetességben is példamutató. Lenin írta 1917 januárjában a Statisztika és Szociológia című írásában „A tények ha egészükben összefüggésükben nézzük azokat, nemcsak „makacs”, de kétségtelenül bizonyító erejű dolgok is... nem egyes tényekből, hanem a vizsgált kérdésre vonatkozó tények összességéből kell kiindulni, egyetlen kivétel Múzeumi Hónap idejére '%,a* h-évforduló tar- bol> munkásmozgalmi ha eső Madách-évforduló tartalmilag és külső formájában is színvonalas le- -bonyolítása. gyományaiból. A Múzeumi Hónap után Kiállítás sorozat a szervezet a felszabadulási kiállítás anyagának gyűjtésére és rendezésére összpontosítja erejét. Az ... anyag gyűjtése a különbö- Mar elindult megyei ut- zd levéltárakban már meg- lara a költő életéve1 mun- indult) s e munkában kassagával foglalkozó van- nagy segítséget nyújt a aorkiallitasi anyag. A tab- múzeumi szervezetnek a losorozat eddig mintegy legújabbkori tönténeti bi- 20 községben fordult meg. zottság, az Úttörő szerve- Befejezeshez közeledik a zet, valamint a pedagógus csesztvei Madách-múzeum társadalom berendezése, képeslapok jelentek meg a községről s a költő kúriájáról, a centenárium idejére Madách emlékkönyv, Madách élete és munkássága címmel pe- A gyűjtő munka össze- c:g tanulmány jelenik meg. gezéseként január elején Az október elsejével in- felszabadulási vándorkiál- duló Múzeumi Hónap a lítás indul útnak a megyé- Madách-centenárium ese- ben, április 4-én pedig ményein túlmenően is gaz- Salgótarjánban nyílik dag programot ígér. Az központi emlékiállítás felÉrdekes tanulmányok Megkezdődtek a próbák a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyén A Szegedi Szabadtéri Já- ban a vezető szereplőkön tékok színhelyén igen elő- kívül több mint 130 tagú rehaladottak az előkészil- kórus, mintegy 350 st.itiszletek a július 24-én kezdődő ünnepi előadásokra. A ta, 12 tagú balettkar, 36 tagú népi tánccsoport és a hétszáz négyzetméteres, ha- szegedi Dankó Pista nevét talmas színpadon elsőnek viselő népi zenekar is kijz- Farkas Ferenc „Vidróczki” reműködik. A szabadtéri című operájának szereplői játékok 81 tagú szinfomkus kezdték meg a helyszíni felkészülést. Az opera története arról szól, hogy a Mátra erdeiben katonaszökevényekből, zenekara Vaszy Viktor vezényletével szólaltatja majd meg az. új magyar opera muzsikáját. A darab látványosságát fokozza a bujdosókból lett betyárok lovas-betyároknak, egy pos- az 1848-as szabadságharc takocsinak a szinen való után hogyan harcolnak a megjelenése s Varga Má- maguk módján az ország tyásnak a rejtelmes, zsongó elnyomói ellen. Faikas Ferenc operájáerdőt megelevenítő, kés színpadképei is. érdenélkül, mert másképp elkerülhetetlenül felmerül az a gyanú, mégpedig teljes joggal, hogy a tények önkényesen vannak kiválasztva illetve összeválogatva. (Lenin művei 23. kötet, 295-296. oldal. Szikra kiadás, Budapest, 1951.) Elnézést a hosszú idézetért* de úgy vélem, Nemes Dezső könyvének ez a lényeges, ha röviden értékelni akarjuk elsősorban ezt kell kiemelni. Történelmet írni, korszakokat feldolgozni és elemezni sokféleképpen lehet. Szemléletében és módszerében is eltérő jelleggel lehet értékelni régen vagy közelmúltban történt eseményeket, egész időszakot. A marxista történetíró is sokféle módon nyúlhat témájához: adhatja egy korszak egész keresztmetszetét, vagy feldolgozhatja annak egy-egy részkérdését stb. De egy kérdésben következetes kell, hogy legyen, nem tehet engedményt; témája feldolgozásakor minden lehető összefüggést figyelembe kell vennie, kutatásai során minden lényeges eseményre, tényre, fel kell figyelnie, mert különben egyoldalúvá és így hamissá válik írása. KEDVEM SZERINT volna Nemes Dezső könyvének egész tartalomjegyzékét itt közölni, mert a elmek és az alcímek jól tükrözik, hogy a szerző éppen az összefüggésekre milyen nagy gondot fordított. Ezek közt a legjellemzőbb a kormány bel- és külpolitikájának összefüggése. Itt nem csupán arról a köztudott kapcsolatról van szó, hogy a népelnyomó rendszer belső helyzete miként tükröződik szovjetellenes külpolitikában — hiszen ez köztudott —, hanem arról, hogy a belpolitika változásai, árnyalati és jelentősebb különbségei milyen külpolitikai következtetéseWrfiffiW Áz ato"m V, Vk'i A sajtóban még napjainkban is megjelennek hírek, amelyek arról számolnak be, hogy Japánban újabb áldozatai vannak a Hirosimái és Nagaszaki ellen tizennyolc évvel ezelőtt intézett amerikai atombomba támadásnak. A bombázás áldozatai közül tizenkilenc évi szenvedés után gyógyíthatatlan sugárbetegségben pusztulnak el. De hát mi is az a ti- titokzatos erő, az a gyógyíthatatlan betegség, amelyet manapság sugárfertőzés néven emlegetünk? Egyáltalán, mi az atom és mi az atombomba? Milyen félelmetes erők lappanganak az anyagban, és valóban félelmetesek-e ezek az erők? Mikor és hogyan kezdődött az aftyag legkisebb részecskéinek rejtelmeit feltáró kutatás és hová vezet az emberiség által megteremtett ilyen tudomány útja? Átok és rettenetes veszedelem-e az anyag törvényszerűségeit feltáró tudomány, vagy pedig kénes az emberi haladás és ölét ügyét szolgálni? Megannyi kérdés, amely mind foglalkoztatja a ma emberét. Amióta csak gondolkodó ember él a földön, legfőbb törekvése: megismerni és a saját hasznára fordítani a környező világban lappangó energiákat. Örök emberi törekvés az anyag legkisebb részecskéiben (a mikrokozmoszban) és az anyag végtelenül nagy megnyilvánulási formájában a világmindenségben (a makrokozmosz- ban) uralkodó törvényszerűségek megismerése. Kézbeveszünk egy marék földet, egy darab követ vagy csodáljuk a tiszta éjszakákon fehéren tündöklő teliholdat, s azon túl a messzi távolból felénk hunyorgó csillagokat — évmilliárdok tekintenek ránk. De honnan tudjuk, hogy a mi emberi fogalmaink szerint milyen idős a Föld, egy darab kő, a Hold és a távoli csillagsokaság? • Az anyag kutatásának tudománya már kezd választ adni ezekre a kérdésekre. Az atomkutatás mindösz- sze egy emberöltőnyj múltra tekinthet vissza. De ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy az új tudománynak egész könyvtárat kitevő irodalma keletkezzék. Nehéz lenne minden könyvet elolvasni, minden fontos részletproblémát tudományos alapossággal megérteni. Most kezdődő sorozatunk a modern fizika történetének egy-egy érdekes epizódjával ismerteti meg az olvasót. Rövid terjedelme miatt nem törekedhet teljességre. A cél csupán az, hogy néhány fontos és lenyűgözőéi? érdekfeszítő részletet ismertessen. De ha ez a rövid sorozat felkelti az érdeklődést „korunk tudománya” iránt, ha néhányan kedvet kapnak rá, hogy elolvassanak egykét könyvet, amely erről a tudományról szól — akkor ezek az írások elérték céljukat. A kétféle sugárzás Ma már mindenki számára természetes, ha az orvos röntgen átvilágításra rendeli páciensét. Senki nem csodálkozik különösebben afölött, hogy a röntgenkészülék sugarai átvilágítják testét, és láthatóvá teszik a belső részeket. v Annál nagyobb volt az izgalma 1895 november 8- tól 9-re virradó éjjel Wilhelm Konrad Röntgen német tudósnak, aki egész éjszakáját Würzburgi laboratóriumában töltötte. Hangosan berregett a magas- feszültséget szolgáltató készülék és a különlegesen előkészített üvegcső fala zöldesen világított. A cső mögött időnként fel-fel- villant egy világító ernyő és amint Röntgen a cső és az ernyő közé csúsztatta kezét, egy csontvázkéz rajzolódott ki az ernyőn. A saját, különben láthatatlan csontjainak képe. Röntgen volt az első ember, aki megláthatta saját csontjait. Ez a beláthatatlan horderejű felfedezés robbanásszerűen tört be a tudományba. Hatalmas lökést adott a fejlődésnek, s az ember olyan új kutatáshoz foghatott, amelyre azelőtt gondolni sem mert. Alig több mint két hónappal Röntgen felfedezése után a párizsi akadémia ülésén a tudósok rendkívül feszülten figyelik az ismert matematikus és fizikus, Henri Poincaré szavait, amelyekkel Röntgen felfedezését jelenti be. Bemutatja az első felvételeket, amelyeket a német tudós küldött neki: egy átvilágított béka és egy emberi kéz képét. A test szövetein át kirajzolódik a csontváz. A tudomány emberei elképedve. csaknem hitetlenül szemlélik a csodát. Poincaré vázolja, hogyan jönnek létre azok a titokzatos sugarak, amelyekkel lefényképezhető egv test vagv testrész csontváza Elektromos kisülési csőben nagy feszültséggel úgynevezett katódsugarakat keltenek. Ahol ezek a sugarak belülről az üvegfalhoz érnék, az üveg zöld fényben fluoreszkál. Nyilván erről a fluoreszkáló helyről indulnak ki az újfajta sugarak, amelyek a csövön kívül szétterjednek, áthatolnak az átlátszatlan tárgyakon és a fekete papírba csomagolt fényképezőlemezen kirajzolják az elébe helyezett testrész csontjainak képét. (folytatjuk) két és következményeket vonnak maguk után. A mai olvasónak — főként ha a fiatalabb korosztályhoz tartozik vajmi kevés fogalma van ilyen eseményekről : „szentgotthárdi fegyvercsempészés”, „Heimwehr-puccs”, „Rot- hermere-propaganda’, „Op- táns-per” stb. Az eddigi történelem- könyvek tanulmányok is elég mostohán bántak sok olyan kérdéssel, amely pedig elég aktívan befolyásolta a kormány politikáját. ^ Egy időben azt az alapigazságot (amit Nemes Dezső könyve magas színvonalon igazol), hogy a magyar uralkodó osztályok az ország szekere rúd ját mindig nagy előszeretettel kötötték a legreakeiósabb hatalmi csoportosuláshoz — sokszor vulgárisán, leegyszerűsítve írták és tanították. Pedig mennyi ellentmondáson és konfliktuson keresztül, az uralkodó osztályokon belüli harcokon és ellentéteken át alakult: ki az a politika, mely végül is a legkegyetlenebb fasiszta háborúban való részvételhez vezetett. A könyv — ez címéből is ismert — a Bethlen-kormány külpolitikájának meghatározott időszakával foglalkozik. A szerző mégis — és ez is nagy értéke a könyvnek — nemcsak a kormány, hanem a kommunisták, a szociáldemokrata párt állásfoglalását, a különböző csoportok és osztályok, emberek felfogását, ismerteti és elemzi. A hivatalos külpolitikával szembenálló véleményed tükrében is leleplezi Beth- lenéket. A sokoldalúság, az| emberek és csoportok elem-: ző bemutatása teszi nemcsak hitelessé, hanem sok hasonló tárgyú könyvnél érdekesebbe óiTrpTbf»+r*bbé a könyvet. Kár, hogy a kiadó a könnyebb kezelhetőséget elősegítő névmutató és tárgymutató mellékeléséről lemondott. HISTÓRIA est magistra vitae (A történelem az élet tanítómestere) — mondja a régi római közmondás. Nemes Dezső könyve ennek az ezeresztendős igazságnak jegyében íródott. Ezért alkotott maradandót. K. Gy. A Bolgár Nagycirkusz vendégjátéka Érdekes nyári eseménye lesz július második felében Salgótarjánnak. Július 20-án, kéthónapos budapesti sikersorozat után látogat el néhány napra Salgótarjánba is a Bolgár Nagycirkusz, hogy különleges produkcióival bemutatkozzék nálunk. A több, mint 100 lakókocsival érkező 200 főnyi menazséria 4 ezer személyes sátorában tartja előadását a Kollégium kertben s az ötnapos salgótarjáni vendégszereplés után. kéthónapos vidéki túrná keretében Gyöngyösön,] Egerben, Vácott, Szolnokon, Jászberényben ési Hatvanban mutatja be színpompás, i izgalmakban* egzotikumokban, bátorsági és ügyességi számokban bővelkedő műsorát.
