Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-09 / 126. szám

V 1984. július 9. csütörtök KÖG&AD Lázár József traktoros és Kovács József aratógépkezelő példamutatóan veszt ki részét az idei aratásból. Gépükkel kiváló munkát végeznek, s már az első napon mintegy tizenöt bold kalászost vágtak le a dejtári József Attila Ter­melőszövetkezetben ...Szégyellné az ember... — TESSÉK ELHINNI, hiszen váltjuk egymást, két hogyha azt nézték volna, műszakban vagyunk, melyik brigádnak milyen — És a gyárakban? Ott kulturális vállalása van, js dolgoznak három mú- még annyi szocialista bri- szakban. Mégis szakmai tó­gád sem lenne, mint most... vábbképzésre, beiratkoznak Már legalább fél óraja vitatkozunk Verebélyi Pál szocialista brigádvezetővel. Még akkor ismerkedtem meg vele, mikor a Pécskő utcai salakblokk épületeket rakta össze társaival. Azon az Objektumon lettek ők specialisták. Kőműves-sze­relők. A Pécskő utca után jött a főtéri tizenhármas, most pedig a Vöröshadse­reg úti lakótelep. Itt újra iskolába. — Nyolc órát dolgozni mégis mas, mint tizet. — És télen? Télen, ami­kor kevesebb a munka, rö- videbb a műszak, akkor jobb a helyzet? Többet fog­lalkoznak tanulással, műve­lődéssel? — Hát nem sokkal. Azért nem állunk egyhelyben. Eddig még minden évben rekordra készülnek. Nyug- volt valami haladás. Ket­fel­talan, az újat bátran karoló kis társaság ez. Még nem volt rá példa, hogy a vállalat vezetői kér­tek valamit, s ők ne telje­sítették volna — megtetéz­ve. Tavaly éves átlaguk 110 százalék. Az idén is ezt akarják Munkájuk minő­ségét a műszaki ellenőr az építési .naplóban is elis­merte. Verebélyiék olyan emberék, akik hajlandók éjjel és nappal dolgozni, ha a szükség úgy hozza. Akkor idegesek, ha nem látnak maguk előtt nehéz feladatokat, akik elégedet­lenek, ha nem adhatnak a társadalomnak többet, mint amennyi a kötelességük.. Ennél a pontnál mégis va­lahogy elakadtunk. — Ne gondolja, hogy az iskola, minden — mond­ja. — Én például már ta­pasztaltam, hogy nem egy ten péládul nehézgépkeze­lői tanfolyamra kerültek tőlünk. Az egyik daruke­zelő lett a főtéri tizenhár- mason. Az embernek örül a lelke, hogy meg vannak elégedve vele. — Szóval elmentek, —Ketten építőipari tech­nikumba járnak. — Alighanem idővel azok is búcsút mondanak a bri­gádnak. — Igen. Azért az mégis nagy dolog, hogy közülünk kerülnek ki, nem? — EGYETÉRTENEK. De mi lesz azokkal, akik ma­radnak. Azzal az öttel, aki régi héttagú gárdából nem rendelkezik általános isko­lai 'végzettséggel. .. — Azok már túl vannak jóval a negyvenen. — És mi lesz azzal a hét kőművessel, aki nem­iskolát kijárt ember nem rég került a brigádhoz. És számolta ki azt, amit én. a segédmunkásokkal7 —És — Ebben a brigádban a kőművesek például jól ér­tik a műszaki rajzolást. De mit szólna ahhoz, ha min­den brigádnak külön-kü- lön el kéne magyarázni, mi a dolga. Mert önnállóan nem tud eligazodni. — Nálunk nincs ilyen probléma. —A többi szocialista bri­gádnál sincs? — AZT NEM mondanám. Van, ahol a művezetőnek sorba kell járni mindenkit, hogy mit csináljon. De mi már behúnyt szemmel is... — Szóval a Verebélyi brigád azért nem jár szak­mai továbbképzésre, mert... és az elképzelhetetlen, hogy esetleg jön egy munka, azokkal, akik már idősek ahhoz, hogy beiratkozza­nak az iskolába, de a mű­velődésükről mégis csak kéne gondoskodni, segíte­ni rajtuk, hogy kitáguljon előttük a világ. A brigád­nak nincs kulturális válla­lása. — Politikai oktatásra jártunk. És azért könyvet mindenki vesz a kezébe. Én is olvasom a szakkóry- veket. szépiradolmat. — Tudom, és a másik is. a harmadik is. De mindez szétfolyik. összefoghatat- lan. Irányítani sem tudja a brigádvezető, ellenőrizni sem. Az értékelésnél ezt nem vehetik figyelembe. A vállalásnak kilenc amely új szakmai problé- pontja van. Ha a legíonto- mák elé állítja a brigádot, sabbat teljesítettük, ezt az meg kell tanulni... egyet mégis enyhébben kell — Szakmai oktatásról elbírálni... volt szó, de abbamaradt. — De a szoci sta bri- De nehéz is volt eljárni, gad jelszava három köve­telményt állít. dolgozni, tanulni, élni sz icialista mó­don. Nem a kilenc pont egyikéről van szó, hanem a három alapköveié'meny egyikéről. Amely nélkül ez a mozgalom csőn Ka ma­rad. .. —... Hat, ez igaz. — És ahhoz mit szóltak volna, ha az év elején a Hármos elvtárs, vagy vala­melyik másik vezető azt mondja maguknak: ha az idén nem lesz kulturális vállalástok, nem kapjátok meg a szocialista címet! Elmosolyodik. — Akkor csináltunk vol­na valamit, az biztos. Már csak azért is, mert ha már háromszor elnyertük, nem akarjuk elveszteni a cí­met. Szégyelné az ember. AHOGYAN most van, mindenkinek kevesebb a gondja. A szakszervezetnek is, a műszaki vezetőknek is meg a origádoknal: is Bár. felfogás dolga, hog-' mit tart gondnak. Az is felfogás dolga, hogy miért lenne jó művelődnie a Ve- rebélyi brigádnak. Hiszen termelni, ragyogóan ter­melnek Van például rádió, van televízió. Mégis szűk a világ. Csizmadia Géza A CSITARI HEGYEK ALATT Kényszerpihenő — Trópusi időjárás! — mondja Dovic&in Sándor a csitári tsz-elnok és Ge- mer Zoltán, az agronómus helyesel hozzá. Néhány vaskos kifejezés is elhang­zik Medárddai kapcsolato­san. Második hete, hogy csaknem minden délután esik, az eső, azonkívül gya­kori a vihar, amely sok villámlással, elektromos kicsapódással jár együtt. Most is egy viharos zápor kényszerítetle az irodába a szövetkezet vezetőit. A kényszerpihenőt arra hasz­nálják fel, hogy megvitas­sák az aratás időszerű te­endőit. — A baj az — mondja Herczegh István József könyvelő —, hogy ilyenkor a traktorosok sem tudnak dolgozni. Állnak az arató­gépek. Szerencsére a csitari ara­tógépek idejében kezdték a munkát és minden alkal­mas percet kihasználnak az aratásra. nemrégiben, az aratást megelőző közgyűlésen ép­pen a tagok aggodalmas­kodtak, hogy vajon meg- oldhatók-e az összetorló­dott munkák. Többen is feltették a kérdést: hogyan lehet egyidejűleg aratni, csépelni és dohányt törni? Mert bár a dohánynak sok a híve a tsz-ben, hi­szen a simitózás a téli idő­szakban is munkát bizto­sít az asszonynépnek, a ka­pálás és aratás idején mé­gis a dohány /okozza a leg­több gondot. Éppen ezért juttatják előnyösebb pré­miumhoz, szénarészhez azokat, akik a dohányföl­dön is dolgoznak. Mindennek van felelése az aratassal! — jelenti ki megggyözódéssel az el­nök és a mezőgazdász meg­erősíti az állítást. — És a többi munkák? — Azzal sem lesz gond. — Hogyan csinálják? — Nálunk minden főbb munkának felelőse van — mondja Dovics Sándor, az elnök. És Gemer Zoltán. .átve­szi a szót. — Én mint mezőgazdász elsősorban az aratásért fe­lelek. A növényápolásért viszont Herczeg. István Jó- nos. a növénytermesztési brigád vezető a felelős. Her­czeg István Surányi pedig a takarmánybetakarításnak a ..kormánybiztosa.” Ho- lecz Jánosra, a másik nö­vénytermesztési brigadve- zetőre bizsuk a csépi és es a behordás irányítását. Sokat akar a gazda — Két aratógepünk van magyarázza a mezőgazdász. — Csaknem 300 holdat akarunk levágni egy-egy géppel. Hatvan holdat vá­gunk kézzel s ehhez a ti­zenöt aratópárt idejében lekötöttük. — A Jele is elég lenne egy aratógépre — vetem ellen. — Mi kőrán kezdtünk —- védi álláspontját a mező­gazdász. — Három hetünk van az aratásra. Több mint kétszáz hold árpát már le­arattunk. Aratjuk a Be- zosztáját is. Rövidesen a magyar búza is sorra ke­rül.­A hatarban valóban ha­talmas gabonatáblákon lát­tuk már keresztekbe so­rolva az idei termést. De azért csaknem hatszáz hold túlzott teljesítmény két aratógépre és egy nagyobb üzemzavar, vagy a szeszé­lyes időjárás megoldhatat­lan helyzet elé állíthatja a szövetkezet vezetőit. — A tsz-tagság körében van még rejtett tartalé­kunk — mondják. Viszont A tsz vezetői ismerik a nehézségeket, de tisztá­ban vannak a tagság szor­galmában rejlő erővel is. Azután a tervezett jó ered­ményeket is csak megfe­szített, gondos munkával lehet elérni. Tavaly pré­miummal együtt is alig há- ladta meg a 32 forintot egy munkaegység értéke, az idén viszont prémium nél­kül is 37 forintnál nagyobb részesedést terveztek mun­kaegységenként. A tavaszi árpa nagyon rosszul sikerült, jóformán a felét adja a tervnek, viszont a búza. a rozs és az őszi árpa pótolja a veszteséget. —»Jó termés, több mun­ka — mondom. — Július 15-ig végzünk 4 munka szerves részé S úgy határozták, amíg a nyári munkákkal nem vé­geztek, közgyűlést sem tar­tanak és mellőzik a fölös­leges összejöveteleket, az adminiztrációs tennivalókat is másodrendűnek tekintik. Természetesen a munkák­kal kapcsolatos papírmun­kát a termelő munka szer­ves részének tartják. A „csitári hegyek” aljá­ban húzódik meg 3 falu. amelyben a tsz-tagok es vezetők oly derűlátóak. Kí­vánjuk, . hogy derűlátásu­kat szorgalmas munkájuk­kal. eredményeikkel igazol­ják. Lakos György se Öreg borsó nem vén borsó Tart a zöldborsó sze­zon. A zöldsegesboltokban, piacokban kívána'tosan, frissen, nagy halmazban kelleti magát. Mégis az üzemi konyhákon a tavalyi borsó delente változatla­nul kopog a tányérokon. Pedig az üzemélelmezési vállalatok igyekeztek meg­győzni az üzemi árube­szerzőket, hogy nyár kö­zepén friss borsót illik tá­lalni az ebédlőkben is. MUNKÁSARCOK: cA fialniű k ycqilÄie — A délutános mű­szakban dolgoznak, akik­kel együtt kezdtük; — mutat körbe Kovács Nándomé, a gyár alapí­tó tagja, a Balassagyar­mati Porcelángyár uj nagytermében. Egy pilla­natra leteszi kezéből a forrasztót, majd kisvár­tatva így folytatja: neh^ felsorolni a nevüket, hiszen olyan régen volt. — Vagyunk vagy' tizen, a többiek elmentek — ma­gyarázza. Amikor először ült le a munkaasztalhoz, az át- vezetők peremezését bíz­tál* rá. Ott jártunkkor is ezzel foglalatoskodott. Megszokott mozdulatok­kal helyezi a lyukas tár­cára az alkatrészeket. — Nyolc óra alatt 1500-at készítek, ez 115-el több mint amennyit a norma előír. De nemcsak itt mutat Otthonosan mozog még négy reszortban. Az első perctől kezdve egyik munkafolyamaton sem adta 100 százalékon alul. öt-nyolc százalékkal min­dig megtetézte. — Tizet sem szolunk egymáshoz a munkaidő alatt. így van? — kérdi közvetlen asztaltársától Bálint Lászlónétól. Az fejével bólint.. . Most azonban egyre be­szédesebb. Kedvenc témá­ja: fiatalok segítése, ta­nítása kerül szóba. — Szeretem őkét. Annak idején sokukat én segítet­tem át az első nehézsége­ken. Károly Mari jelenleg is peremez. Irénke férj­melyiket hol találja meg. — Az volt a jó idő, amikor csak fiatalokkal dolgoztam együtt — idé­zi fel az akkori időket. Nem kért, nem kívánt tőlük többet, mint . hu­szonkét éves lányától, aki szintén itt dolgozik. Be­csületes munkát, szorgal­mat, igyekezetét. időseb­bek tiszteletét. És ezt si­került elérnie, ezért na­gyon boldog. Valószínű ez is közre­játszott abban, amikor társai eldöntötték, hogy a kommunisták közül ő is érdemes a kiváló dolgozó oklevélre, amelyet április 4-én kapott meg. Észre sem vettük, úgy hez ment, Antal Sándor- elrepült az idő. Megkér­ne lett. Kiss Jánosné is ügyeskezűnek bizonyul. Németh Anci férjhez ment Pestre. Szabóné pedig visszaköltözött Dunántúl­ra ... emlékszik, mi köz­fel ilyen teljesítményt, ben szemével kutatja. dem: feltartottam munká- jában? — Nem. Hisz közben dolgoztam. Csak a szokott tempónál, valamivel las­sabban. Venesz Károly nem kémény rágósát. He­lyenként meg utasítás ki­adásától sem riadtak visz- sza; mindez — a jelek sze­rint — kevés volt.,' Hogyan bizonyult a ta valyi borsó harcedzettebb nék az idei zsengécskék- nél? Jó taktikázásánál köszönheti. Hiaba próbál ták meg külföldre szállt tani; a tavalyi borso szi lárd talajon állt, nen hagyta magát. Ki tudja mi meg nem tett azért, hog; az ádáz terv ne sikerül jön. És ha mar itthoi maradt, azt is megmutat ta, hogy csak azért is a: üzemi konyhákra kerül Merész taktikai húzássá olcsóbban hagyta megvá sárolni magát. Még a kön zerválás termelési költsé geivel és az egyéves rak tározas bérével együtt i olcsóbb, mint az idei, frís sen szedett zöldborsó. Bor sódömping — sóhajtana! az üzemi étkezők. Van. ak megadja magát a sorsa nak és fegyelmezett állam polgár módjára rágni keze de az üzemi ebédlők zöm/ nem hagyja szó nélkül. . . Meg kell hagyni, a ta valyi zöldborsó állja a sa rat. Lehet, hogy azért mert ezeket az ádáz tak ti kai fogásokat a Belke súgja neki? Jókor súgott akkor engedte le a tava lyi borsó árát, amikor a idei érése miatt már nyíl vánvalóvá vált, hogy elad hatatlanok a készletei. Egyszóval, az üzemélel mezési vállalatok utasítá sai frissek, de a zöldbor só. amely a tányérokra ke rül, változatlanul őrei — a —

Next

/
Thumbnails
Contents