Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-09 / 126. szám

N0GRÄd 1964. július 9. csütörtök A szovjet külpolitika célja a béke megszilárdítása Fogadás a Kremlben a Katonai Akadémiák végzett növendékei tiszteletére Hruscsov beszéde Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szerdán a Kremlben fogadást adott a szovjet Katonai Akadémiák idén végzett növendékei tiszteletére. A megjelentek viharos taps­sal köszöntötték az elnök­ségben helyetfoglaló Hruscsovot, Kirilenkót, Koszigint, Mikojant/ Pod- gornijt, Poljanszkijt, Sver- nyiket, Szuszlovot, Voro- nyint és más vezető sze­mélyiségeket. A megnyitó beszédet Crecsko marsall, a honvé­delmi miniszter első he­lyettese mondta. Utána Hruscsov szólalt fel. Szí- véjyes jókívánságait fe­jeit e ki a Katonai Aka­démiák idén végzett nö­vendékeinek, köztük azok­nak is, akik a szocialista . testvérországból iratkoz­tak be a Katonai Akadé­miákra és váltak most ta­nulmányaik befejeztével tisztekké. — Szivem mélyéből kí­vánom, — mondotta — hogy évről-évre fejlődjék és erősödjék az összes szocialista államok fegy­veres erőinek harcos kö­zössége. A továbbiakban Hrus­csov hangsúlyozta, hogy korunkban sok figyelem­re méltó jelenség mutat­kozik a gazdaság, a tudo­mány és a kultúra fejlő­désében. ..., • — Ma már szerrtmellat- ható, — tette hozzá — hogy az ipari termelés mérvét tekintve hétéves tervünket túl fogjuk tel­jesíteni. Hruscsov rámutatott ar­ra. hogy bizonyos enyhülés mu­tatkozik a nemzetközi feszültségben. Űjabb győzelmeket aratott a szovjet külpolitika, amelynek célja a béke megszilárdítása és a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kés együttélése^ • — Amikor azt mondom — folytatta —, hogy mi ellenezzük a háborút, ak­kor az agresszív hódító háborúkra gondolok. Van­nak azonban más háborúk amelyeket az elnyomott népek vívnak elnyomóik, a gyarmatosítók és az impe­rialisták ellen. Az ilyen há­borúkat mi igazságos, szent háborúknak tartjuk. Támo­gatjuk azokat a népeket, amelyek fegyvert ragadnak és így védelmezik függet­lenségüket és szabadságu­kat. Támogatásunk nem egyszerűen szavakban, ha­nem konkrét tettekben is megnyilvánul. A szovjet kormányfő megállapította, hogy még sok nemzetközi feszültség- góc van. E gócok azért ve­szélyesek, mert e térségek­ben tulajdonképpen helyi háborúk folynak, amelyek bizonyos körülmények kö­zött nagy konfliktussá fa­julhatnak, sőt világégést idézhetnek elő. — Mi üdvözöljük az ázsiai, afrikai és latin­amerikai népek felszabadí­tó harcát — mondotta Hruscsov, majd kejelentet- te, hogy a Szovjetunió Dél-Vietnam és Dél-Korea népeinek harcát is támo­gatja. Az agresszív impe­rialista hatalmak beavatko­zása Laosz ügyeibe, vesze­delmes következményekkel fenyegető háborút idézhet elő — jegyezte meg. Hruscsov ismételten hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unió rokonszenvet érez azon arab népek iránt, amelyek nemzeti érdekeik védelmére keltek és füg­getlenségük megszilárdulá­sáért küzdenek. A Szov­jetunió együtt érez Eszak- Kalimantán (Eszak-Borneo) népeinek felszabadító har­cával is, s az Indonéz és más népekkel egyetemben síkraszáll a Malaysiával kapcsofStös neo-kolonialis- ta tervek ellen. Hruscsov ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok jogot formál Ku­ba szuverenitásának meg­sértésére és behatol Kuba légiterébe. — Ha nem szűnnek meg ezek a cselekmények — je­lentette ki ■— akkor ez a legkomo­lyabb következmények­kel járhat a Karib-ten- gcr térségében. Nem lehet elfogadni ezt a politikát, mert ez ra­gályos példa lehet az agresszív erők számára a világ más részeiben. A nagyhatalmaknak minden állammal kapcsolatban a bel ügyeikbe váló be nem avatkozás politikáját kel! folytatniok. Ebben rejlik az igazi nemzetközi, biztonság záloga. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió szíve­sen látja a ciprusi kérdés megoldását a görögök és törökök közötti barátság Szovjet emlékirat az ENSZ hatékonyságának fokozása érdekében alapján. A görög dolgozók — munkások és parasztok — és a török dolgozók — munkások és parasztok —, akik egy szigeten élnek, mindig meg tudnak férni egymással, sőt testvériesen együtt tudnak élni és fej­lődni kölcsönös megelége­désükre, ha nem fenyegeti őket kívülről jövő beavat­kozás. — A német békeszerző­dés hiánya és a háború befejezése utáni problémák rendezetlensége következ­tében veszélyes nemzetkö­zi feszültség — góc áll fenn Európa szívében — jelentette ki ezután Hrus­csov. — E térségben nagy- mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul. A nyugatnémet revansisták mindinkább kulcspozíció­kat töltenek be a NATO- ban és nukleáris fegyvert igyekeznek szerezni. Ezért a Szovjetunió halaszthatat­lan feladatnak tartja a bé­keszerződés megkötését a két német állammal, és a nyugat-berlini kérdés ennek alapján való meg­oldását. hangsúlyozta. Hruscsov hogy ha az ellenség hábo­rút robbant ki, akkor a Szovjetunió helyt áll jogaiért. A Szovjet­unió nem hagyja cser­ben barátait, és szövet­ségeseit. Emlékeztetett arra. hogy tíz évvel ezelőtt szükséges­sé vált a szovjet hadiflot­ta fegyverzetének átalakí­tása. Meg kellett teremte­ni az atomtengeralattjáró flottát — mondotta — és fegyveres erőink, hadiflot­tánk megkapta a félelme­tes fegyvert. A Szovjet­unió az utóbbi években létrehozta stratégiai nuk­leáris rakétahaderejét, amely a föld bármely pontján megsemmisítő módón vághat vissza az ellenségnek, ha az hábo­rút idéz elő. Hruscsov kijelentette: minden támadási kísérlet a Szovjetunió ellen ugyan­úgy dicstelenül és szé­gyenletesen végződhet, mint hogyan Hitler számá­ra végződött, de ennél rö- videbb idő alatt. Ä ciprusi kormány nem vesz részt a genfi tárgyalásokon Hírügynökéségi jelenté­sek szerint Görögország D. Nikolareizisz belgrádi nagykövetet jelölte ki kép­viselőjének a genfi megbe­szélésekre. Mint ismerete.1- Genfben tanácskozások in­dultak azzal a céllal, hogy rendezzék a ciprusi vi­szályt. A ciprusi..kormány nem vesz részt a tanácskozáson. Makariosz elnök kedden este Nicosiában nyilatkoza­tot tett közzé és ebben rá­mutatott, hogy Ciprus ál­láspontja ismeretes: a gen­fi tanácskozások nem ve­zethetnek célra, sőt meg­van az a veszély is, hogy a ciprusi, kérdés kikerül az ENSZ hatásköréből. A nemzetközösségi országok vezetőinek értekezlete A nemzetközösségi orszá­gok miniszterelnökeinek, illetve képviselőinek érte­kezlete szerda * délelőtt megkezdődött a londoni Marlborough House-ban. Indonéz kormányküldöttség utazott Moszkvába Subandrió, Indonézia el­ső miniszlerelnökhelyettese és külügyminisztere kísére­tével szerdán repülőgépen elindult Djakartából a Szovjetunióba. Subandrió elutazása előtt a repülőtéren kijelentette, azért utazik Moszkvába, hogy folytassa azokat a tárgaylásokat, amelyek le­zajlottak Sukarno elnök és Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese között In donéziában. Sikertelen út De Gaulle nyugat-néinetországi- látogatásáról Széljegyzet: A francia kormány nincs megelégedve De Gaulle el­nök és kísérete nyugat­németországi látogatásá­nak eredményeivel. — Ez a következtetés vonható le Alain Peyrefitte tájékoz­tatásügyi miniszter sajtóér­tekezletén elhangzott nyi­latkozatából, amelyben be­számolt a francia miniszter- tanács keddi üléséről. A francia.küldöttség tag- j jai — mondotta Peyrefitte az újságíróknak — hang­súlyozták Bonnban, hogy nyugatnémet kollégáik ré­széről „bizonyos késlekedés és ingadozás” mutatkozik a Franciaországgal való együttműködés fejlesztése területén. „A világban végbemenő események ér­tékeléséinél eltérések, sőt néhány kérdésben nézetel­térések is mutatkoznak a két országban, és ezeket nem lehet eltüntetni egy kétnapos tárgyalással”. A miniszter kijelentette, hogy például a fegyvergyártás területén az utóbbi időben „nincs haladás” a francia­nyugatnémet együttműkö­dés fejlesztése irányában. Ugyanez mondható el más olyan - területekről is, amelyek megvitatásra ke­rültek a francia-nyugat­német tárgyalásokon, akár külpolitikáról, vagy akár pénzügyi és gazdasági kér­désekről esett is szó —, hangsúlyozta Peyrefitte. — Mezőgazdasági kérdésekben nem sikerült semmiféle közvetlen, eredményt elér­ni. Nemsokára elévül... Akadt egy szociálde­mokrata képviselő a bon­ni partementben, aki inter­pellációt intézett Ewald Bucher igazságügyminisz­terhez a náci perek ügyé­ben. Bucher válaszolt. El­mondotta, hogy mintegy 800 náci pere van folya­matban a bíróságok előtt, s hogy 1964 jaguár elsejé­ig 5445 náci ügyét tár­gyalták a nyugatnémet bíróságok. Korábban pe­dig a nyugati megszállók bíróságai ötezer volt ná­cit ítéltek el. Hozzátette, hogy „a kommunista or­szágokból” — ezt a kife­jezést használta — ka­pott vádanyagokat tovább­ra is tanulmányozni fog­ják. Ámde — nehogy nagy nyugtalanság keletkezzék a náci körökben — sietett hozzáfűzni, hogy nagyszá­mú, eddig felfedetlen bűn­tett leleplezése már nem várható. A szociáldemokrata kép­viselőt nem elégítette ki a miniszter válasza. Feltette a további kérdést: „Med­dig óhajtja a kormány el­húzni ezeket a „tanulmá­nyozásokat”? Hiszen 10 hónap múlva elkövetkezik az a határidő (1965 május 8.), amikortól kezdve min­den náciügyet elévültnek tekintenek és nem is óhaj­tanak tárgyalni többé?!” Az igazságügyminiszter erre már nem válaszolt. Okosabbnak vélte a hall­gatást. Ha ugyanis őszin­tén akart volna felelni, csak ezt mondhatta volna: Éppen azért húzzuk-von- juk a most folyó pereket is, éppen azért tanulmá- nyozgatjuk oly hosszadal- masan a szocialista orszá­gokból beérkező anyago­kat, hogy — kihúzzuk az időt az elévülési időpon­tig. r (b. u Mit mutatnak a mexikói választások? Fedorenko a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője találkozott Stevensonnal, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjével és át­nyújtotta neki a szovjet kormány emlékiratát né- lány olyan intézkedésről, •.mely az ENSZ hatékony­ságának fokozását célozza a nemzetközi béke és biz­tonság biztosítása területén. A Szovjetunió ENSZ-kép- viselőjé felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt és tájékoz­tatás céljából átnyújtotta neki az említett szovjet emlékiratot. félreállították Jósé Gonza­lez Torres-t, a reakciós erők ügynökét, a Nemzeti Akciópárt képviselőjét. Ez a politikus kijelentette, hogy elnökké választása esetén „haladéktalanul megszakítja a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolato­kat Kubával és a Szovjet­unióval.,, A mexikói választások írja' befejezésül Dolgov — azt bizonyítják, hogy a mexikóiak elutasítják azok­nak az erőknek a politiká­ját amelyek le akarják té­ríteni az országot a.z ész­szerű útról. Mexikóban július 5-én általános választásokat tar­tottak. A hivatalos ered- melyeket csak néhány nap múlva közlik. de már is­meretes, hogy Gustavo Diaz Ordaz-t, a volt belügymi­nisztert a kormányon levő intézményes Forradalmi Párt képviselőjét választot­ták elnökké. A szavazás eredményei megmutatták — írja ezzel kapcsolatban a Pravdá­ban Dolgov, — hogy a mexikói nép helyesli a Diaz Ordaz programjában lefektetett haladó elveket. A mexikóiak határozottan ELNÖKJELÖLT LESZ GOLDWATER? — Cgy gazdálkodjunk vele, hogy ez az egyik utolsó hidegháborús jelöltünk! (Fülöp György rajza) NYUGAT-NÉMET KIADÓHIVATALBAN —■ Ezt az apróhirdetést kár feladni, ilyen nincs... (Szegő Gizi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents