Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-07 / 124. szám

4 NÖGR A D 1964. július 7. kedd Megyénk nagyjai: BERECZKYMÁTÉ Elkészült az északmagyarországi képzőművészek munkaterve Szó van a területi irodalmi kapcsolatok megteremtéséről is ban. A csoportos kiállítás anyaga cserekiállításként Ha megyénk nagyjai szóba kerülnek, a rangsor élét Madách Imre és Mik­száth Kálmán foglalják el — és joggal. De már ke­vesebben ismerik Bereczky Máté nevét, pedig a ma­ga idjeében országos hír­re tett szert a gyümölcs- termesztés terén. Egy 1908-ban, Temesvárott ki­adott tankönyv: Gazdasá­gi ismétlő iskolások köny­ve „Jeles gazdák" cim alatt emlékezik meg Be­reczky Mátéról, megyénk nagy szülöttéről. Hudd idézzük szó szerint. „A gyümölcsészet terén megbecsülhetetlen érde­meket szerzett Bereczky Máté. 1824-ben született a Nógrád megyei Rom- hányban, s 1895-ben tör­tént elhúnytakor óriási részvéttel kísérték sírjába a nagy gazdálkodót, kihez tanácsért eljárt az egész ország, s aki a hazci gyü­mölcsészet terén halhatat­lan nevet vívott ki ma- gánrk. Szegény kőfaragó­mester fia volt. Iskoláit csak nagy nélkülözésekkel tudta befejezni. A szabad­ságharcban hősiesen részt vett, de a szömorú idők­ben bujdosnia kellett, ne­hogy hazaszeretetéért a bitófán kelljen vértanúi héjáit szenvednie. Ezen idő alatt folyton kertész­kedéssel foglalkozott. Mi­kor tisztább lett a látó­határ, jegyző lett, majd Mezökovácsházán telepe­dett le, hol kertet vett s egész odaadással a gyü- mölcsészetnek szentelte minden idejét. Bátran el­mondhatjuk, hogy nincs hazánkban ember, ki a gyümölcsfajokat jobban ismerte volna, mint ő. S honfitársainak annyiban volt hasznára, hogy az összes fajokról könyvet írt, majd csemetéket áru­sított, amiket széles e ha­zában szertehordtak s nem CQV gyümölcsös Bereczky szakavatott tudásának 7:j- szönheti jó hírnevét. Születésének évforduló­ján büszkén emlékezünk rá, mert az ő munkássá­gának is köszönhető, hogy a magyar gyümölcs világ­hírnevet vívott ki magá­nak. A Madách centenárium előkészítő bizottságának kétségtelenül komoly gon­dot okozott eddig: miképp szólaltassa meg méltó for­mában azt a költőt, aki­nek fő műve világviszony­latban is jelentős rangú alkotása a drámairodalom­nak. Nográd és Borsod megye pártbizottsági és tanácsi kulturális vezetői megbe­szélést tartottak a napok­ban Salgótarjánban a kép­zőművészek Nógrád megyei munkacsoportja megszűn­tével életrehivott Magyar Képzőművészek Szövetsége Északmagyarországi Terü­leti Szövetsége feladatai­ról. A képzőművészek észak­magyarországi szervezete az 1964-65. esztendőre részletes munkatervet dol- gózott ki, amely az eddi­ginél lényegesen nagyobb intenzitású képzőművésze­ti programot, igényesebb és változatosabb tárlatokat ígér. A tervezet szerint már ebben az esztendőben ' a Nógrád megyei alkotók be­vonásával rendezik meg december elején a VIII. Ungvári László Kossuth- díjas, érdemes művész játsszák. A többi feladátót is olyan neves művészek töltik be, mint Kamarás Gyula, Bodor Tibor, Ké- pessy József, Gombos Ka­talin, Kéri Edit, Vámos Ica, Sándor Géza és Ved­res Tamás. Miskolci Országos Képző- művészeti Kiállítást. Az északmagyarorszagi szervezet első együttes te­rületi bemutatkozására 1965 április 4-én, felszabadulá­sunk 20. évfordulóján Sal­gótarjánban kerül sor. Ez a kiállítási anyag májusban Sátoraljaújhelyre, június­ban Egerbe és októberben Nyíregyházára is eljut. Ugyancsak Miskolcon lesz a jövő év novembe­rében az Országos Grafi­kai Biennalé, amely szin­tén szereplési lehetőséget kínál legjobb megyei mű­vészeinknek. 1964 december elejétől a miskolci Szőnyi- teremben a terület képző­művészeinek kollektív fes­tőkiállítása nyílik meg, míg a 65-ös évben ugyan­itt, egyéni kiállításokra ke­rül sor. Az egyéni kiállí­tásra jelentkezettek között szerepel Nógrád képvisele­tében Czinke Ferenc festő­művész. A területhez tartozó me­gyékben külön, önálló tár­latok is lesznek. Még ez év szeptemberében bemu­tatkozik műveivel Salgótar­jánban, Balassagvarmaton és Nádújfalun Sztrapecz Károly fiatal festőművész. Majd októberben Czinke Ferenc, Iványi Ödön. Mus­tó János, Pataki József és Tatabanyára is eljut, ahon­nan viszonzásként a jövő év elején küldenek képtó­mű vészét i csereanyagot. 1965 júniusában nyári tárlat lesz Salgótarjánban, — a jövő év szeptemberé- ben-októberében csoportos kiállítás Salgótarjánban és Balassagyarmaton. A terü­leti szervezet munkatervé­ben vándorkiállítások köz­ségi bemutatói is szerepel­nek s főképp ezekhez igen alapos tárlatvezetői, művé­szeti ismeretterjesztői prog­ram kapcsolódik. Bemutat­ják anyagukat 1965 őszén Salgótarjánban a szakköri stúdiók is. A területi szer­vezet feladatának tekinti, hogy képzőművészeti mun­kákra minél több alkotója kapjon megbízást. Lépése­ket tesz a szervezet üzemi szerződések biztosítására, helyesli és támogatja a hollókői palóc rezervátum­ban művésztelep létrehozá­sát és a Nógrád megyei Tanács tervét Művészbará­tok Körének megalakításé- 1 ra. A két megye művelődési vezetőinek tanácskozása alapján szó van a képző­művészekéhez hasonló te­rületi irodalmi kapcsolatok kialakításáról is. Ennek bá­zisát a Napjaink című Sz. EL A Tragédia — pódiumi előadásban TASNÁDI VARGA ÉVA: ANYÁM Törékeny volt, oly szép és hamvas még, fiatal ágak hajlottak fejére. Űzte a gond — hívta a messzeség, de sohasem volt ifjúságra pénze. Sokszor még éjjel is csak dolgozott. Fakó volt, mindig egyetlen ruhája, nem fogott rajta kínlódás, robot, s táncolva járt, ha szerelmese várta. Szelíden halt meg egy kék hajnalon, s róla beszélnek mind a legszebb versek, ott kint a szél, amikor hallgatom, s a dalok is, mit mások elfeledtek. Róla beszélnek mind e verssorok, s szobrát faragják ragyogva a rímek... Piros láng volt, mely könnyen ellobog, s tündöklő fehér emléke a szívnek. ÍTOMTOR Tizenhatodik fejezet ÖRÖM — BANAT — REMÉNY Dltró kérdően nézett a parancsnokára. őszintén érdekelte, vajon idehaza is olyan hajthatatlanul szerez érvényt akaratanak, mint a szolgálatban. Ez a fürkésző tekintet aligha­nem főszerepet játszott abban, hogy az őrnagy ha­tározottan rázta meg a fejét. ­— Nem. Majd ha vissza­jöttünk. ■ És ez a kutya „nem” néniét te meg Hókai Feli­cián nyugdíjas bérszám­fejtő és Muki névre hallga­tó daxlija életét... A két barát negyedóra múlva valóban ott volt az előtt a bizonyos Kokilla utcai bérház előtt. Verse­nyezve, mint a gyerekek, úgy szaladtak fel az első emeletre. Az ajtó előtt döbbenten torpantak visz- sza. Szinte egyforma fin­torral szimatoltak bele a levegőbe, összenéztek. Szó nélkül is megértették egy­mást. A csengővel nem is kísérleteztek, hanem teljes A Budapesti Irodalmi Színpad igazgatósága mos1 javaslatot tett Nógrád me­gyének, s vállalja Madách: Az ember tragédiája cí­mű drámai költeménye pódiumszerű előadását. A mű bemutatásának ez a formája jelenlegi terem­adta lehetőségeink között minden tekintetben igen előnyösnek kínálkozik, ép­pen ezért a megyei mű­velődési osztály felhívta 18 művelődési otthon figyel­mét az előadás program- bavételére. A pódiumelő­adás főszerepeit a buda­pesti Nemzeti Színház elő­adási együttesének mű­vészei: Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész. Lukács Margit érdemes művész, erővel nekivetették váliu- kat az ajtónak. A második lökést már nem bírta el a zár. Nyelve reccsenve szakadt ki, és ők ketten bezuhantak az előszobába. Itt még töményebb volt a gázszag., A köpcös, aki is­merte a járást, zsebkendőt nyomott a szája elé, és be­rohant a konyhába. A tűzhelyhez ugrott, elzárta a csapokat, és egy kony­haszékkel betörte az ablak­üveget. Közben a bajtársa már vonszolta is kifelé az öregurat a _ lépcsőházba. Ott lefektették az őrnagy köpenyére, s aztán Ditró még visszaszaladt a tacs­kóért és kihozta azt is a friss levegőre. Egy percnél nem hosszabb idő alatt játszódott le mindez. A nagy zajra felboly- dult a ház. A folyosón to­longott mindenki. Gyors telefonálás nyomán rövi­desen a mentők is előke­rültek. Az irodalmi Színpad Az ember tragédiája mellett javaslatot tett egy a költő életét, munkásságát ismer­tető összeállítás bemutatá­Sztrapecz Károly csoportos északmagyarországi kultúr­grafikai kiállítására szá- politikai folyóirat adná, míthatunk a Salgótarjáni amely készséggel nyitja Bányagépgyárban, az acél- meg hasábjait a Nógrád árugyárban és üveggyár- megyei íróknak. KÖNYV Tizenhetedik fejezet MOCSÁR GABOR — TAAR FERENC: TAiiuiíioiláq, hűmié oHáq (Kossuth Könyvkiadó, 1964.) A szerzők jól ismerik a líraisággal. Művük nem le- két. Pedig országosán sok­témát és őszinte szeretet- hét átfogó, mert hiszen az kaJ többről van szó: sok tel írnak a Debrecen kör- Alföld csak egy zúgának _mal is még ta­nyan élő ember életéről nyéki tanyák világáról, ala- mai állapotáról, problémái- jövőjéről. Sorsuk életfor- pos tárgyismerettel és sok ról villantanak fel képe- májuk tulajdonképpen a mi társadalmi rendszerünk­ében már régen túlhala- i dott. A tanyavilág elzár­— Súlyos gázmérgezés, a rendőrtisztekkel. — Ha' kózottságával, óriási távol­tompa, élteién tárgytól negyedórával később ta- ;> ságaival, szociális eimara- eredő erős ütés a fej hát- Iáinak rá — feltétlen exi- fi dottságával, kulturális, só, nyakszírt feletti ré- tus. így még van némi i szociális _országtérképünk szén — közölte az orvos remény. fi figyelmeztető nagy fehér 0 foltja. A könyv írói bemutatnak — igen érzékletesen — két, A TÖRTÉNET LEZÁRUL. EGYELŐRE!!! X aránylag kis tanyaközséget ? mai helyzetükben, s vál­— Hová? — cövekelte let első emeletére. Halkan X tozásaiban. A mű felhívás magát a portás a köpcös osont végig a betegszobák fi az időszerűtlenné vált ta- fiatalember elé. — Először előtt. v nyavilág valmiféle ésszerű is: ma nincs látogatási — Kit keres, kérem? —fi és kedvező megváltoztatá- nap. Másodszor — muta- állította meg egy fehérkö- í sara; de csak felhívás, ma - tott a degesz sportszatyor- penyes, őszhajú, de fiata- fi rád, megoldást alig ajánl rá, ami a jövevény válla- los arcú férfi. fi a sokféle lehetőség közül, ról zsinóron \ fityegett alá — Az alorvos urat. fi Könyvünk mégis jó és — élelmiszer behozatala — Én vagyok, párán- fi érdekes olvasmány, mert szigorúan tilos. csoljon. X pontos képet ad a Debre­Ditró elővette, megmu- . T Ditró pf23 rendőrfő-fi cen körüli tanyavilág mai tana igazolványát. hadnagy. Illetve mar sza-X helyzetéről. S ezzel álta­zados — tette hozza mo- 5 lanosabban, országos ér- Hivatalos úgy — solyogva. — A múlt héten í vénnyel és hangsúllyal is mondotta. - Államérdek! Iépt€ttek el6. napirenden tartják a kér­“ efp.ufzom’ ,ogy ehben _ Gratulálok. Mi óhajt?,? dést: mi lesz a tanyalakók semmifele etelnemu mn- — Ma délelőtt, amikor/ százezreivel, hogy illesz- csen- telefonon beszélgettünk,? kednek be a szoéialista me­Két ujját égnek emelte, alorvos úr volt szíves, és / tógazdaság új rendjébe, ta- másik kezével betaszította engedélyezett egy rövid fi nyaközpontokat alakítanak- a lengőajtót. Átvágott a beszélgetést Hókai Feli- J e, vagy valami más előre- kórház udvarán, és fel- ciánnal. a mutató megoldást választa­síeéett a II. B. jelzésű éoü (folytatjuk.) fi nr\ a kínálkozó sok kötól1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents