Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-07 / 124. szám
19«. JŐEus 7. kedd *f ö a s I b 5 Emberek a szövetkezetben Adalékok Mátranovák krónikájához Mátranovák. Kis község a Mátra alján. A megélhetést a község határában rejlő szén jelenti errefelé. Bányászkodó emberek lakják. Néhány esztendeje azonban a nem egészen háromezer holdas határában másképpen birkóznak a földműveléssel az emberek mint eddig. Szövetkezetét alakítottak. A tagok, 177- en vannak, földművelők, nyugdíjasok, bányászasz- szonyok... Mátranovákon mostanában a következő tréfa járja: nemrégiben a szövetkezet elnökét, párttitkárát, mezőgazdászát, még a községi tanács elnökét valami vigalomra invitálták. Az egyik félreeső asztalnál koccintgatfcak csendesen, de mégis csak felfedezték őket egy homokterenyei ismerősük. Tarják Lászlót, a szövetkezet elnökét üdvözölte elsőnek, mert hogy az tavaly másodállásban segített talpraállítani a homokterenyei gazdaságot is. — Jó estét kívánok kedves tsz édesapánk — mondta illedelmesen j Édesapjá-' nak nevezte a párttitkárt, a tanácselnököt is, csak amikor a mezőgazdászhoz ért a sorba komolyodott el addig virágos hangulata. — Szervusz te tsz mostohagyerek mondta, s lemondóan legyintett. Ez persze csak amolyan jó tréfa. Göböly Gellértet a Szilaspogonyból Mátra- novákra szakadt fiatal mezőgazdászt egyáltalán nem tekintik mostohagyereknek. Mondják, eleinte nehezen illeszkedett be, de most már egészen ott van a közösségben. Szervezőkészségét, páratlan buzgalmát vezetők, tagok dicsérik. Nagyszerű társra talált benne Törjék László, a szövetkezet elnöke. Sem az -elnök, sem pedig a mezőgazdász nem tartozik azok közé' az emberek közé, akik az asztalt könyökűk benn a irodán. Most meg, hogy Mátranovákon is az a legfőbb gond, hogyan birkóznak meg a szövetkezetiek az öt és fél- száz hold gabona betakarításával, kiváltképpen gyakran látják őket együtt, vagy külön külön a sárgára festett homokfutón a határban. — A két aratógép, amit a gépállomás küldött levág 300 holdat —, mondja a mezőgazdász. A többit kézzel aratjuk... Van hozzá munkás, ötven pár. Szövetkezeti tagokból, ipari munkásokból... Gyors számítás és egykönnyen kiderül, öt hold gabonát kell levágnia minden aratópárnak Mátranovákon. Csakhogy a kaszát nem egyformán forgatják az emberek, a terület sok egy egy párnak. A mezőgazdász azonban így számol : — Mi itt egy kicsit rá tartottunk az időre. .. Ha a szél nem kuszálja meg a gabonát, majd. négyszáz holdra ugrik a géppel learatott terület. Akkor már nem jut több három és fel holdnál. Ennyit pedig levágnák. Az anyagi érdekeltség, tavaly is meghozta amit vártak. A burgonyát jórészt géppel dolgozzák az idén a kukoricából Hungazin irtja a gyomot, nem sok marad belőle a szövetkezeti asszonyoknak. Javarészt bányászok, ipari munkások feleségei. Ilyenkor, aratás idején haza dirigálják a bányából, az üzemből a férjeket, aratási szabadságra. Nádasdi Emi-lhé meg a férje, tavaly is valami öt holdat aratott. Azt mondja az asszony, az idén sem adják alább. A tavasszal Nadasdiné munkacsapata elhatározta megszerzik a szocialista címet. Legalább 120 munkaegységet teljesít valamennyi asszony. Nagy dolog ez, egy olyan gazdaságban, ahol esztendők óta a munkaerőhiány- miatt maradtak el a munkával. — Most csak a két hetes eső vetett vissza bennünket —, magyarázta Nádasdiné a kukoricában ahol munkacsapatával serénykedett. — Különben már régen elfelejtettük volna a növényápolást— Tudja mi volt itt a répaegyelésnél is? Negyven asszony szállta meg a 10 hold répát, s nem egészen öt nap alatt végeztünk a munkával. Nádasdiné áprilisban a Szovjetunióban járjt. A szövetkezet küldte. Jutalom volt ez az út, még nem is annyira az idei, hanem a tavalyi meg az azelőtti évek szorgalmáért. Március vegén kihajtják az ötszáz birkát az erdei legelőre, s Tóth István a juhász ott van velük egészen addig, amíg leesik az első hó. A termelőszövetkezet takaros kis téglaházat építtetett számára az erdő közepén, s negyedik esztendeje kinn él vele a család, az asszony meg a két fiúcska. — Jobb mintha banyában dolgozna az uram —, summázza véleményét az asszony. — Van dolga az igaz, de megvan érte a fi- zettség is. Fiatalasszony a juhasz felesége, úgy mondja mindezeket, hogy közben a szállításhoz készíti elő a frissen fejt tejet. Kinn az udvaron már türelmetlenül topognak a szekér előtt a lovak. A szövetkezet meg nem tartozik az igazi jó gazdaságok sorába, a munkaegység értéke a prémiummal együtt az idén sem lesz több 35-36 forintnál, rie a iuhászék így sem panaszkodnak. — Aki dolgozni akar, az megél itt nálunk*— mondja az ember. — Tavaly is valami 830 munkaegységem volt. aztán a háztájiban is tarthatott birkákat. Csak az emberektől vannak túlságosan távol. A telepes rádió, meg az elnök a mezőgazdász, a brigádvezető látogatásai jelentik ilyenkor a kapcsolatot a világgal. — Mar megszoktuk —, mondják szinte egyszerre. Hanem azért, amikor az idő hidegre fordul, s beköltöznek a faluba a portájukra, nem múlik el mozi, színház, hogy a falubeliek ne látnák ott a széksorokban Tóth Istvánt, a juhászt. * Regebben a Matra aljai kisközség krónikája abból állott, -hány uraság birtokolja kevéske szántóját, erdeit. A mostani krónika már azt is elbeszéli, hogyan élnék alakítják a határ, a falu képét, a szövetkezeti emberek. Vincze Istvánná Villamosítás, automatizálás a nógrádi bányaüzemekben A korszerű bányászkodás elképzelhetetlen gépek, műszerek nélkül. Az utóbbi időben itt js mint általában az élet minden területén mind több az automatikus berendezés. A nógrádi bányákban is tapasztalható a fejlődés. A gépesítés alapfeltétele a villamosenergiahálózat. A nógrádi bányákban a negyven évvel ezelőtt létesített és azóta szakaszosan bővített 10 kilovoltos hálózat már nem felel meg a megnövekedett követelményeknek. Folyamatban van a 35 kilovoltos körvezeték építése, amely érinti a szénmedence súlypontjait és az ott elhelyezett transzformátor állomásokból sugarasan biztosítják a bányák 5 kilovoltos energia ellátását. A földalatti hálózatot is tökéletesítik, és a munkahelyek közelében helyezik el a transzformátorokat. Új távvezetékek A tervek nagyrésze mar megvalósult. Elkészült a Csengerháza — Kányái,, a Csengerháza — Szorospataki távvezeték. Készül a Kányás — Tiribes — Szorospatak 35 kilovoltos távvezeték. A tervben szerepel a Szorospatak — Mén- kes — Mátranovák — Tőkés távvezeték építése is. A földalatt eddig Kányá- son és Szurdokon valósult meg az öt kilovoltos energiaellátás, és még ebben az évben elkészül a Katalin, a Szeptember 6 és a Gáti IV. aknaüzemeknéi. A későbbi tervben szereoel Tiribes, Kistelek VII., Mén- kes, Tordas II., Gáti II. és Királytáró aknaüzemek energia ellátásának javítása. A kitermelt szén felszín- rehozása után kötélpályákon és villamos mozdony szállítással jut az osztályo- zókra. A kötélpályák megfelelnek a követelményeknek. A villamosmozdonyok azonban elavultak, egyré- szük több mint 60 évvel ezelőtt készült. Javításuk sok gondot okoz. hisz alkatrészt sem gyártanak Szobafestés helyett — radírozás J Az Újítók lapjaban ol- karitó Vállalat lakások, vasiunk egy érdekes úji- üzletek, intézmények latosról, amelyet érdemes latnak festése helyett ravolna bevezetni Salgótarjánban is. A Fővárosi TaTorják László elnök és Göböly Gellert a mezőgazdász határszemlére indul. Nádasdi Emiiné és a szocialista címért küzdő munkacsapat. dirozást alkalmaz. Ehhez liszt, rézgálic, szalmiáksó cs asztalisó keverékéből jyurmát készítenek, és ezzel a gyurmával végig dörzsölik a falakat. A falakra rakódott kormot, port piszkot a gyúrma tökéletesen eltávolítja, a falak viszont visszanyerik eredeti színüket, fényüket. A fal-radirozás technológiáját a múlt évben dolgozták ki a vállalatnál. Az érdeklődés az új szolgáltatás iránt igen nagy. hiszen alkalmazása k ét-három évenként elegendő, s a radírozott fal hasonlóvá lesz az újrafestetthez, a festésnél lényegesen egyszerűbb és természetesen jóval olcsóbb. A radírozott falak újrafestése csupán hát-hét év után válik esedékessé. hozzájuk. A ja vitás, üzemeltetés és a sorozatos üzemzavarokból adódó termeléskiesés többe kerül, mintha új mozdonyokat vásárolnának. Ezért, meg a szűk beruházási keret ellenére is, nyolc uj villamosmozdony beszerzései tervezték. A jobb munka korszerű A tröszt bányaiban az elmúlt evekben számos újtipusú villamos- es gépi- berendezést helyeztek üzembe. Munkahelyi Szivattyúk, rabolóvitlák, hálózati világítási szerelvények érintésvédelmi relék, fúrógép transzformátor. sZige- telésellenzórző műszer, tranzisztoros jelző- es riasztókürt szolgálja a jobb munkát. Számok villamos és gépi berendezés korszerűsítése nógrádi kezdeményezésre valósult meg. Ilyen a tranzisztoros szigetelést ellenőrző, a fúrógépek transzformátora, a tranzisztoros jelző és riasztó kürt, a Kóta rakodók, és a rablóvitlák sujtóleg- biztos kivitele. A műszaki fejlesztés eredményét a Bányászati Kutató Intézet segiségével érék el Ök dolgozták ki a korábbinál lényegesen olcsóbb szigetelést ellenőrző relét, amelyet Mátranovákon kísérleteztek ki es a sorozatgyártását is megkezdték. A jelző es riasztó berendezések további korszerűsítése is folyamatban van. aminek a szüksegesseget csak alahuzza a nógrádi bányákra jellemző sujtólég- veszély. Az előirt sujtólegbíztos berendezések beszerelése azonban egyrészt nagyon költséges, másrészt gyártási kapacitás hiányában az igényeknek megfelelően lehetetlen. Ezért foglalkoznak a gondolattal, hogy az au- tomaikus metar. védelmi rendszert kialakítsák. Az automatizalással egyébként elég aktivar foglalkoznak a Nograd- Szénbányászati Trösztnél Vizsgálták, hol van em mód, és megállapították- i leggyorsabban és legkevesebb beruházással, a legnagyobb munkaerő leszamo' a főszellóztetők és kötél hajtóművek automatizáló sával. Mindkét berendezésre számos újítási javas lat érkezett. Figyelembe vételükkel már az idén 1- főszellórtető automatizáló lását kezdhetik meg. A technika állandó fej lödése azonban egy masil gonddal is jár. A dolgo zók szakmai tudását szün telenül növelni kell. Töbt jól képzett szakembere lenne szükség, hogy a előrehaladás meg gyorsahl legyen. (Fotó: Koppányi a. s.
