Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-05 / 123. szám

test tsSÜca 5. vasárnap NŰQlAS 5 Talpon az egész falu A NYÁRI mezőgazdasági munka idején az a legfon­tosabb, hogy az ember fel­ismerje: a szervezettség, a gyorsaság nélkülözhetetlen. Ebben az időben egyszerre szakad a földművelő em­berre a munka, csak egy­szer lehet vele megbirkóz­ni — vallja Szomszéd Já- nosné, az erdőtarcsai párt- alapszervezet titkára. A párttitkár asszony nem ok nélkül vallja ezt a nézetet. Mire elérkezett az aratás ideje, nagyon ösz- szetornyosult a tennivaló­juk. Beérett a gabona, vág­ni kellett, második műve­lésre várt a kukorica, a cukorrépa, az uborka és egyéb más, a száz holdat is meghaladó kapás. Má­sodik vágásra érett a pil­langós, a réti szénát is kazalba kellett hordani. Ezek elvégzése nélkül nem lehet nyugodt lelkiismeret­tel az aratásnak látni. A községi pártalapszer- vezet élére állt a munká­nak. Vezetőségi ülésén részleteiben megtárgyalták, mi a tennivaló, hogy a község határidőre, mara­déktalanul elvégezze ten­nivalóit. Kidolgozták a feladatok részeletes tervét, a párttagok szószólói let­tek a tervnek. Ha valaki most betéved Erdőtarcsá- ra, szemlélője lehet: talpon az egész falu. — Mi egymagunkban nem tudnánk a feladatok­kal megbirkózni, ha még- egyszer olyan jó tervünk is volna — mondja a párttit­kár asszony. A tervet a közgyűlés elé vitték és megkérdezték a termelőszövetkezet tag­jait: egyetértenek-e vele? A tettek bizonyították az egyetértést. Juhász József és Nagy Mihály brigádvezetők irá­nyításával 56 parcellára osztották fel a művelésre váró kapás területet, amelyben 100—120 ember szorgoskodott. A száz hold kukoricát lókapák, gépi kapák sorolták, nyomuk­ban pedig a kézikapások lazították, gyomtalanítot- ták a tövek közt a talajt Elvégezték a 30 hold ubor­ka ápolását is, már csak tíz hold silókukorica ka­Á szokás hatalma, avagy olcsók a percek Igen sok gondot bajt okozott már eddig is az esős, viharos időjárás a mezőgazdaságban. Késlel­tette az aratást, a víz sok helyen elöntötte a gabo­natáblákat, és a jéggel sem fukarkodott a termé­szet. Ilyen időjárásban két­szeresen próbára teszi az aratás az embereket. Gyor­sabb. összehangoltabb mun­ka kell ahhoz, hogy a jobb időt kihasználva minél előbb biztos fedél alá ke­rüljön a termés. A megyét járva mégis azt tapasztalni, hogy nem mindenütt sietős az embe­reknek a gabona betakarí­tása. Egynéhány termelő- szövetkezetben valósággal segítenek a rossz időnek. Nem törődnek azzal, van-e elegendő szállítóeszköz a kombájnhoz, vagy lesznek-e elegen, akik összehordják az aratógép után a kévéket. Legutóbb, a szécsényí és a balassagyarmati járásban néztük meg az aratást. Amennyire örültünk egy­két helyen, annyira bosz- szankodtunk több más ter­melőszövetkezetben. A szé- csényi II. Rákóczi Tsz-ben Oláh József már az utol­só fordulókat vágja kom­bájnjával a Pőstyéni rész egyik árpatábláján. Az őr- halmi határban azonban Csernyik József hosszasan nézegeti a csendbe der­medt kombájnt Előzőnap hozták ki a gépet az Érsek- vadkerti Javítóállomás­ról, de már elromlott. Meggörbült a motolla haj­tótengely. Vajon, mikor indulhat? A csitári határ­ban csend honolt. Egy megkezdett táblán kévék hevertek szanaszét. A tsz- irodán azt mondták, megy az aratógép. De hol? Dejtáron két kombájn állt a községtől távol. Be­fejezték a rendfelszedést a kombájnosok és vártak. Mi mást tehetnének, ha a tsz agronómusa nem tar­totta be az ígéretét, és nem küldött elegendő szállító- eszközt. Mindkét kombájn tartálya színültig telt árpá­val, s egy megrakott pótko­csi is a közelben árválko­dott. A Berceli Gépállomás­ról Dejtárra vezényelt Ko­vács József és Kökény Im­re már szökni akart, mert nem tudtak dolgozni, azt sem tudják ezután hová mennek dolgozni. Ez bizony súlyos szervezési hiba! Egyébként azon a napon — Péter és Pál napja, az új kenyér ünnepe — alig lehetett embert látni a ha­tárban. A kalászok aratás­ra várnak, de a tsz-tagok nagy többsége tartotta a régi szokást — ilyenkor nem dolgoznak. Pedig nincs veszteni való idő, hiszen száz veszély fenyegeti a gabonát. Egy órai tétlenség is megbosszulja magát. Ma­ximális erőkifejtésre, szer­vezésre van szükség. Ehhez pedig az szükséges, hogy kivétel nélkül minden em­ber helytálljon a posztján. A jól végzett, eredményes munka után jobban__esik majd a pihenés P. A. pálása maradt hátra, de a napokban már ezzel is vé­geznek. A növényápolás tehát már nem gátolja az ara­tást. EZEKBEN a napokban senki nem engedheti meg magának, hogy elmaradjon a munkával. Amíg az ag- ronómus irányítja a gépe­ket és munkákat, Bartus István, a tsz elnöke az emberekkel foglalkozik. A napokban már elin­dultak a gépek a gabona táblákon: 379 hold jóter­mésű búzát, 10 hold rozsot, 30 hold őszi árpát, 107 hold tavaszi árpát, 7 hold zabot kell betakarítaniuk. Az aratógépekén Veizer Ferenc és Túrán Lajos traktoros ül, a kombájnon pedig Tóth Károly. — Szorgalmas hozzáértő emberek, nagyon bízunk bennük — mondja Szom- szédné. Szerdára végeztek az őszi árpával’, és már teljes lendülettel vágják a búzát. Az egyik este törést je­lentettek a kombájnon. Egyetlen értesítés kellett csupán, és Koncz István, a gépállomás szerelője ro­hant a géphez. Reggelre már a faluba hallatszott: a gép dolgozik... A jól megszervezett munka eredménye, hogy jutott munkaerő a pillan­gós második kaszálására, sőt felgyűjtésére is. Bosz- szankodnak azonban, hogy minden igyekezetük ellené­re három-négy hold szé­nát kint ért a zivatar. Az egyik este a pártve­zetőség tagjai későig tal­pon voltak. Arról tárgyal­tak a termelőszövetkezet vezetőségével, hogy mi­után teljes ütemben meg­indult az aratás, felkészül­tek-e a gabona szállításá­ra. Gondos előkészítést kí­ván ez is. A munka a ko­vács- és a bognárműhe­lyekben kezdődik, hogy ké­szen legyenek a szállítás­nál nélkülözhetetlen sze­kerek. Komhold János, a ko­vács és Kómár István, a bognár jelentették: a kar­bantartási munkát befejez­ték. indulhatnak a kocsi­sok. ÖT NAPPAL a határidő előtt szeretnénk a munká­val végezni — jelentette ki a párttitkár asszony. Nem kétséges sikerülni fog nekik, mert az egész falu és a vezetők is így akarják. B. Gy. Lelkesedéssel késmülünk hazánk felszabadulásának húsz éves évfordulójára Beszélgetés Jakab Sándor elv társsal Jövőre lesz hazánk fa­siszta elnyomás alól tör­tént felszabadulásának húsz esztendős évforduló­ja. A húsz év történelmi változást hozott hazánk, a nép életébe. Az év­fordulóról, annak fon­tosságáról és az előkészü­letekről beszélgettünk Ja­kab Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárá­val. Jakab elvtárs a kö­vetkező tájékoztatást ad­ta: — Április 4, legnagyobb nemzeti ünnepünk, törté­nelmi sorsforduló hazánk és népünk életében. Ek­kor vált valóra az, amiért a magyar nemzet legjobb­jai évtizedeken át harcol­tak. Népünk független lett, és a felszabadulással megnyílt előtte a társa­dalmi fejlődés útja. — Mindezt a hitleri fa­sizmust szétzúzó és ha­zánkat is felszabadító Szovjetuniónak, a szovjet nép hős fiainak köszön­hetjük. Harcuk, a felsza­badítás lehetővé tette, hogy 1945-ben népünk sa­ját kezébe vegye sorsa irányítását. — Az elmúlt húsz esz­tendő alatt elért sikereink is elválaszthatatlanok a Szovjetunió baráti támo­gatásától. Amikor ezt a 20. évfordulót ünnepel­jük. akkor az örök, meg­bonthatatlan, testvéri szovjet—magyar barátsá­got is ünnepeljük, amely 1917-ben, 1919-ben fogam- zott. A 20. évfordulót törté­nelmi változások előzték meg. Hazánkban fejlett ipar, fejlődő nagyüzemi mezőgazdaság van, kultu­rális forradalom zajlik. Leraktuk a szocializmus alapjait, megszűnt a ki­zsákmányolás. Népünk, a párt útmutatásával ered­ményesen dolgozik szo­cialista jövőjét!. Melyek azok a po­litikai szempontok, amelyeket szem előtt tartunk a 20. évfor­duló megünneplése­kor? — Az alapvető, hogy a 20. évfordulót szerényen, mértéktartással, de az át­lagosnál gazdagabb for­mában és tartalommal, szélesebb keretek között ünnepeljük meg. — Nagyon fontos szem­pont a proletár interna­cionalizmus elmélyítése. Már beszéltem a Szovjet­unió szerepéről, jelentő­ségéről, a szovjet—ma­gyar barátságról. De az eddig megtett út az egész szocialista 1 tábor, a többi testvéri népek támogatá­sának és segítségének is következménye. — Helyi ünnepség ke­retében ugyancsak méltó­képpen kívánjuk ünnepel­ni a nógrádi partizán te­vékenységet, amelyben magyarok és szovjet em­berek mellett igen sok csehszlovák harcos is volt E harcok megünneplése tovább fogja erősíteni né pédnk barátságát. Me­gyénk felszabadításában román harcosok is reszt­vettek, akikről szintén méltóképpen emlékezünk meg. Az évfordulót felhasz­náljuk a párt-, a szocia­lizmus- és a kommuniz­mus eszméi iránti megbe­csülés és bizalom elmélyí­tésére is. Az elmúlt húsz év alatt a kommunisták mindig az első sorokban haladtak, amikor a nép ügyéről volt szó. Ebből a munkásosztály hősies har­ca, munkája úgy emelke­dik ki, mint az élcsapatot támogató hatalmas sereg megmozdulása. Milyenek az eddigi előkészületek? — A part végrehajtó bi­zottságának határozata alapján egy, e célra létre­hozott intéző bizottság alakult. A bizottság nem nagy létszámú,“ de mind­azok tagjai, akiknek fon­tosabb szerepe van a jó előkészítésben. Ez a bi­zottság elfogadott munka­terv szerint dolgozik és az első munkák már évek­kel ezelőtt elkezdődtek. Az intéző bizottság mel­lett más különböző cso­portok vannak a felada­tok koordinálására, elvég­zésére. Ilyenek: az em­lékművek létesítésével, a kulturális rendezvények­kel. a kiadványok elkészí­tésével, a munkaverseny- mozgalmak szervezésével, 'az ünnepek előkészítésé­vel és szervezésével fog­lalkozó bizottságok. — Úgy szeretnék veled, a délutáni vonattál elutazni a pásztói strandra —. duruzsolta tegnap reg­gel az asszony a szabadsá­gát élvező férfiúnak. — Ugye elviszel? A kérdés szónoki voltá­hoz kétely nem férhet. Persze, hogy el. Ahogy a szőke Ági kér, annak kép­telenség ellenállni. A pu­szival erősített strandigé- retet őnagysága részéről megresztett hideg zuhany követi; — Akkor légy szives, vá­sárolj ma helyettem. Hi­szen te olyan ügyes vagy... Bölcs dolog lett volna start előtt tisztázni, mit is főzzünk. Paradicsom mindenképpen kell: akár szósznak, akár salátának. A világoscinóber színű gyümölcsből két kiló gör­dül a mérleg serpenyőjé­ből a szatyorba. Ötvenhat forint. Két perc múlva a zsebpénzből a bevásárlásra J a piacún kapott Összeghez hat forint vándorol. Rátarti eledel ez a paradicsom:. .. az árára Egy hét alatt csupán két, forinttal olcsóbbodott. Esz­tendeje ilyenkor bezzeg örült, ha tizenöt-tizennyolc forintjával elkelt. Van itt olyan hogyishtv- jak-gomba, de a néninek nincs mérlege; kupacocská- ba rakpa kínálja. Gyors saccolás: egy kiló körülbe­lül egy tizes. Abból a gusz- ta piciből — azt hiszem, csiperke — huszonöt fo­rintba kerülne egy kiló. De melyik is a levesnek való?? Mindenesetre, ott­hon letagadom, hogy lát­tam gombát. .. Az egyhatvanas zöldség­ből — jó, ha van a háznál — féltucatot veszek. Az uborkák előtt vigyázzba ál­lok: csupa nagyság —, nagyságok kilónként, négy- ötvenért. A csínt, pici, ecetbe kívánkozó ubor- kácskákból sehol egy szál, A zöldbab — öt forint — eláll; másfél kilót kérek. A csúfocska, kettőhatvanas zöldborsó fölött Katalin cárnői gőggel pillantanak cl a háziasszonyok. Mái válogatnak, tehetik, hiszen az előző hetihez képest ja­vult a felhozatal. Csak az árak, az árak! A cseresznye meg min­dig hat forint, a meggy nyolc, a málna kilenc... Komor hangulatomat most pecsenyeillat űzi a messze­ségbe. A lacikonyha sült­je válóban ízes lehet, hi­szen ha csapnivaló volna, a letakaratlan eledelt nem dongnák körül a legyek. Ügy látszik, a légyfallcák kedves szokása ez; hason­ló látvány fogad a 218. számú élelmiszerboltnál is. Alá tessék! A húst meg majdnem elfeledtem. Az NB. 43-70 forgalmi rend­számú motorkerékpár öl- dalkocsijának ketreceiben szép számmal csipog a ba­romfi. Sajnos, mérleg nincs, a vevő kénytelen kezének súlybecslő képességére' ha­gyatkozni. A hatvant Rákóczi Tsz teherautójáról vesztegetett szárnyasaival sem járok jobban. Az aprójószágnak negyvenöt forint darabja; úgy viszik az asszonyok, mintha ingyen osztogatnák A sárgamellű baromfiak­ból kettőt ölelek keblemre, s azzal a boldogító tudat­tal indulok hazafelé, hogy ismét bebizonyítottam őnagyságanak: Nem is olyan nagy dolog a bevá­sárlás, ha még férfiem­ber is ilyen nagyszerűen el tudja intézni. — b. z, — Melyek azok a konkrét tervek, ame­lyekről már most le­het beszelni? — Az elfogadott mun- katerv-célkitűzések mel­lett — személyes tapasz­talatom alapján is mon­dom — sok sajátos terv is van. Ünnepre készül­nek az üzemek, a közsé­gek. a különböző kollektí­vák és az egyének is. akár idősebbek, akár fia­talabbak. — Tervezünk — -város­építési okok miatt is — Salgótarjánban az új fő­téren egy új felszabadu­lási emlékművet. A terv­ben szerepel több kiállí­tás, a gyűjtési munkála­tokban részt vesznek a múzeumok, KlSZ-szerve- zetek és más szervek is. Szívesen vesszük, ha a me­gye területén élők közül egyének is bekapcsolód­nak a gyűjtési mozgalom­ba és az esetleg ismert, vagy náluk lévő történel­mi dokumentumokat a ki­állítások rendelkezésére bocsátják. — Megrendezzük a kép­zőművészek „felszabadulá­si . tárlatát”, az éppen a napokban megalakult Észak-Magyarországi Kép­zőművészek Szövetségének a felszabadulás alkalmá­val rendezzük meg az el­ső nyilvános tárlatát. — Irodalmi pályázatot hirdetünk. A legjobb mű­veket a Palócföld, illetve a Nógrád közli majd. Fényképpáiyázattal, né­pünk megváltozott életet kívánjuk bemutatni. Említette Jakab elvtárs, hogy kiad­ványok jelennek meg. különböző találko­zók lesznek. Melvek ezek? —A készülő kladvánvpk szintén eredményesen szol­gálhatják a fejlődésnek indult tudományos kuta­tómunkát. A kiadványok között található a felsza­badulás és az azt követő idők fontos politikai és gadasági eseményeinek ismertetése, elemzése (földosztás, államosítás, stb.). Kiadunk egy. a me­gye húszéves fejlődését tartalmazó adatgyűjte­ményt, valamint a megyét ismertető színvonalas, dí­szes könyvet is. Az illegalitásban as ad 1945-ös idők harcaiban, munkáiban részt vett elv- társakat találkozókra hív­juk meg, ahol felidézik emlékeiket, elmondják él­ményeiket a fiatalságnak. Az illegális mozgalmi munka és a felszabadulás utáni első esztendő jelen­tősebb eseményeinek szín­helyén emléktáblát helye­zünk cl. — Mint er.'"ettem, ezek csak a fontosabb elképze­lések. Bizonyára sikeres munkaverseny is indul, amelyben új színfolt, len­dítő erő lesz a szocialista brigádok munkája. — Mindezt egybevesse a jól végzett munka tuda­tában, a szocializmus, a béke ügyében vetett ren­díthetetlen hittel készü­lünk hazánk nevezetes év­fordulójára, amely újabb hitet, lendületet ad mun­kánkhoz. Ecsderos! János

Next

/
Thumbnails
Contents