Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-05 / 123. szám

2 NÖGEÄD 1964. július 5. vasárnap Befejeződött Hruscsov skandináviai körútja A szovjet kormányfő elutazott Ősidből ■- /- y Grivasz Ciprus és Görögország egyesülését akarja Kiss Csaba jelenti: Szombaton délelőtt a Baskírja fedélzeten eluta­zott Osloból Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke. Ezzel végétért a szovjet kormányfő három hetes skandináviai körútja. Hruscsov osloi búcsúzta­tása a megszokott ünnepé­lyességgel ment végbe: a kikötőben díszszázad sora­kozott fel, a díszkikötő mó­lója melett két fellobogó­zott norvég torpedorombo- ló kötött ki, fedélzetén fel­sorakoztak a haditengeré­szek. A szovjet kormányfő búcsúztatására eljöttek a norvég kormány tagjai, élükön Gerhard- sen miniszterelnökkel. Hruscsov köszöntötte a búcsúztatására megjelente­ket, megtekintette a lest- őr-díszszázadot, majd Ger- hardsen miniszterelnök rö­vid beszédben vett búcsút a szovjet kormányfőtől. A beszédre Hruscsov vála­szolt. A nagy tetszéssel, taps­sal fogadott beszéde után a szovjet miniszterelnök — családjának és kíséretének tagjaival együtt motorcsó­nakra szállt, amely a Bas­kíriához vitte. Amikor a szovjet hajó kifutott a ki­kötőből, 21 ágyúlövés dör­dült el. Norvégia így vett búcsút Hrusesovtól. A Baskíría előrelátható­lag már vasárnap megér­kezik Baltyijszk kikötőjé- bej ahonnan Hruscsov Ka- linyingrádon át tér vissza Moszkvába. van lehetőség a Szov­jetunió, tágabb érte­lemben a szocialista világrendszer s a tőkés országok közötti békés együttélésre, vannak olyan pontok, ahol az érdekek találkoznak. Ez természetesen nem valami új dolog, hiszen ez a szo- cilaista országok külpoliti­kájának alapja — azonban a nyugati országok s min­denekelőtt a Skandináv ál­lamok közvéleménye most magától a szovjet kormány­főtől hallhatta meg annak a politikának alapelveit, s ugyanakkor az érdekelt országok vezetői is megerő­sítették Hruscsov szavait. Grivasz tábornok, az EOKÁ volt vezetője cip­rusra történt hazatérése óta elsőízben szállt síkra nyíltan az „enózis” Ciprus görögországgal való egye­sülése mejlett. Az egyik nicosiai kórházban mon­dott beszédében a tábornok hangoztatta, hogy az egye­sülést mindenképpen kihar­tártottók Bogotában a Ko­lumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának ülését. U Thant cáfolata colják. Grivasz szerint a ciprusi feszültségért nem lehet általánosítva a cip­rusi török lakosságot hi­báztatni, elsősorban egyes török vezetők a felelősek a mostani helyzetért. A pénteki napon néhány kisebb összetűzés volt Cip­ruson törökök és görögök A plénum állást foglalt a kommunista és munkás­pártok nemzetközi értekez­letének összehívása mellett. között. Sebesülésekről nem érkezettt jelentés. * Thimajja indiai tábornok, a ciprusi ENSZ-erők újon­nan kinevezett főparancs­noka hosszabb megbeszé­lést folytatott U Thant ENSZ-főtitkárral New Yorkban. A tábornok hét­főn utazik Nicosiába, az ENSZ főtitkára fogadta Kiprianu ciprusi külügy­minisztert is. U Thant ENSZ-iőtitkar Kücsük ciprusi alelnökhöz intézett üzenetében vissza­utasítja a ciprusi törökök vezetőjének azon állításait, amelyek szerint az ENSZ magasrangú képviselői Cip­ruson a görögöket támo­gatják. A ftőitkár hangoz­tatja, hogy az ENSZ kép­viselői teljes pártatlanság­gal járnak el a szigeten. Június 27-től 29-ig meg- szovjetellehes támadásokat tartalmaznak. Ott voltak a diplomáciai képviseletek vezetői, de igen nagy számban gyűl­tek össze Oslo polgárai is, akik itt tartózkodásának néhány napja alatt őszin­tén megszerették Hruscso- vot nyíltságáért, barátsá­gos magatartásáért. A három hetes skandi­náv látogatást mindvé­gig nemcsak az érintett három ország közvélemé­nye kisérte nagy figyelem­mel : érdeklődést tanúsított iránta szinte az egész vi­lág. Ez a körút a gyakor­latban bizonyította be: & felkelők Kaszavubu lemondásét követelik Kongói helyzetkép Moise Csőmbe, Katan­ga tartomány egykori sza- kádár vezetője, aki pén­tek este állítólag jelen­tést tett tájékozódó jelle­gű kormányalakítási tár­gyalásairól Kaszavubu el­nöknek, még mindig nem hozta nyilvánosságra, kit ajánlott Kaszavubunak a miniszterelnöki tisztségre. A Leopoldville-ben folyó alkudozással egyidőben a partizánok kezére került észak-katangai Albertville városban működő rádió­adó — mint az AFP je­lenti — nyilvánosságra hozta, milyen feltételeket támasztanak a kongói fel­kelők a ..megbékélés” kormányában való részvé­telre. Követelik Kaszavubu elnök lemondását, -Gizen- ga ■'."olt miniszterelnök­helyettes szabadonbocsátá- sát, a parlament újbóli összehívását, Lumumba halálának kivizsgálását és olyan száműzetésben élő kongói politikusok hazaté­résének engedélyezését, mint Gbenye volt belügy­miniszter. Nem hivatalos jelenté­sek szerint Csőmbe most minden követ megmozgat, hogy találkozót eszközöl­hessen ki Gaston Soumia- Lot-val, a kongói nemzeti felszabadítási bizottság egyik vezetőjével, aki az észak-katangai és Kivu tartom ánybeli felkelők élén áll. Egy AFP-tudósí- tás szerint az albertvillei hatóságok nem ellenzik ezeket. a megbeszélése- kety de — mint szóvivő­jük kijelentette — ragasz­kodnak hozzá, hogy a ta­lálkozón Gbenye is jelen legyen. ■ A Kongóban máradt tisztviselők egyébként kapcsolatot tartanak fenn Albertville-vel. Értesülé­seik alapján bejelentet­ték, hogy az észak-katan­gai székhelyen élő európai származású telepeseknek semmi bajuk, az ott ma­radt JiNSZ-szakértök nem akarjájv^elhagyni a várost. EGY HÉT A nemzetközi élet ese­ményei közül az elmúlt hé­ten is Nyikita Hruscsov skandináviai látogatása áll a figyelem középpontjá­ban. Ezúttal Norvégia, a szovjet miniszterelnök észak-európaL kőrútjának utolsó állomása került sor­ra. .Kétségkívül ez a látoga­tás volt a legérdekesebb. Norvégia az egyetlen olyan ország a felkeresett skan­dináviai államok közül amelynek közös határa van a Szovjetunióval. A szovjet csapatok a második világ­háború idején a norvég ha­zafiakkal vállvétve harcol­tak a fasiszták ellen or­száguk felszabadításáért. A háborút követő években bizonyos területeken gyü­mölcsöző együttműködés alakult ki a két állam kö­zött. A határszakaszon kö­zös vízerőművet építenek, a határterület lakói közvet­len gazdasági kapcsolat­ban állnak egymással. A Szovjetunió jelentős külke­reskedelmi forgalmat bo­nyolít le Norvégiával. Hruscsov eredményes tárgyalásokat folytatott Gerhardsen miniszterel­nökkel és munkatársaival, látogatást tett több város­ban, s. alkalma. volt talál­kozni az egyszerű emberek­kel is, akik mindenütt me­leg fogadtatásban részesí­tették. A szovjet kormány­fő megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy az észak­európai helyzet sokkal nyu­Az FLN tanácskozása Az algériai FLN-Párt Központi Bizottsága ülé­sén Saabani ezredes, a 4. katonai körzet lázadó parancsnoka ügyében ho­zandó további intézkedé­seket vitatják meg. Az al­gériai nemzeti néphadse­reg szilárdan kézbentart- ja az ellenőrzést Biszkrá- ban és a környező szaha- rai városokban. Saabani ezredes a Biszkrától északra fekvő hegyekbe vonult. A Központi Bizottság jó­váhagyta a Kínai Kommu­nista Párt vezetőinek frak- ciós és szakadár tevékeny­ségével . kapcsolatban ko­rábban elfogadott elitélő határozatokat. A plénum különleges ha­tározatban Ítéli el a pe­kingi vezetők utasításait követő úgynevezett ..zseb­pártok” létrehozását külön­böző országokban. A hatá­rozat megállapítja, hogy a kínai vezetők által az utób­bi időben terjesztett pro­paganda anyagok aljas A KÜLPOLITIKÁBAN godtabb, mint a világ más térségeiben. E nyugodt lég­kör döntő tényezői Finn­ország aktív békepolitika- ja, de igen fontos szerepet játszik ebben Svédország semlegessége, valamint az is, hogy Norvégia és Dá­nia nem enged atomfegyve­reket tárolni és külföldi csapatokat állomásoztatni országa területén, nem haj­landó részt venni a NATO sokoldalú atomerejének a létrehozásában. A szovjet miniszterelnök megismételte Dániában és Svédországban tett kijelen­tését, a Szovjetunió béké­ben és barátságban akar élni a Skandináv országok­kal, együttműködésre tö­rekszik velük, biztosítani kívánja észak-békéjét. Ha az egymással határos orszá­gok — mondotta — nem tesznek olyan lépéseket, amelyek a bizalmatlanság­hoz, a helyzet kiéleződésé­hez vezethetnek, ebben a térségben, akkor ezeknek az országoknak a népei nyugodtabban. nagyobb biztonságban élhetnek. Hruscsov skandináviai útja kétségkívül kiemelke­dő szerepet játszik a Szov­jetunió és a meglátogatott országok kapcsolatainak erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok együttműködésének fejlesztésében, az európai és a vüágbéke megszilár­dításában. A nemzetközi élet többi eseményét a Hruscsov-lá­togatás meglehetősen hát­térbe szorította. Legfeljebb az olaszországi kormány- válság kerülhetett helyen­ként a világsajtó első ol­dalaira. Az olaszí keresztényde­mokrata és a szocialista párt közvetlen együttműkö­dését jelentő Moro-Nenni kormány bukása nagyobb jelentőségű, mint az olasz kormányválságok általában, jóllehet közvetlen okául egy látszólag kicsi epizód szolgált: Gui keresztény-1 demokrata közoktatásügyi miniszter a kabinet több tagjával való előzetes meg­beszélés nélkül, tudta nél­kül növelni akarta a ma­gániskoláknak nyújtott ál­lami támogatást. Valóságban a kormány bukását a kommunista párt vezette baloldali tö­megek nyomása váltotta ki. Csupán júniusban több mint hétmillió dol­gozó sztrájkolt a maga­sabb bérekért, a kormány által ígért strukturális re­formok megvalósításáért, illetve a kormány politi­kája elleni tiltakozásként. A keresztény demokrata vezetők növekvő nyomása a monopóliumok támadó fellépése ellenére sem si­került a kormánynak el­érnie a bérrögzítést, nem sikerült megtörnie a töme­gek harckészségét, meg­akadályozni a sztrájko­kat, s küdarcot vallott az Olasz Általános Szakszer­vezeti Szövetség egységes irányvonalának akcióegy­Dél-vietnami partizánok sikere Egy dél-vietnami parti­zán-egység szombaton a hajnali órákban rohamot intézett a kontumi katonai tábor ellem amely a fővá­rostól 250 mérföldre észak­keletre fekszik. A tábor­ban különleges egységet képeztek ki partizán-elhá­rításra. A REUTER jelen­téséből kitűnik, hogy a ha­zafiak a kormánycsapatok 40 katonáját megsemmi­sítették, 22 1 másikat pedig — közöttük három ameri­kai „tanácsadót” — meg­ségének a megbontására irányuló manőver is- Jog­gal állapította meg az Unité, az Olasz KP lapja, hogy a „Moro-kormány nem azért bukott meg, mert nem bízott benne a nagytőkés nagyburzsoázia, hanem azért, mert kezdet­től fogva nem bíztak ben­ne a tömegek, amelyek nem akarják egyedül fi­zetni a mostani gazdasági nehézségek árát”. A válság legvalószínűbb megoldása az lesz, hogy Moro vezetésével hasonló jellegű, azonos programú új kormány alakul, vagy­is nem oldanak meg sem­mit a kormánypártok kö­zötti nyitott kérdésekből és továbbra is ingatag marad az olász politikai helyzet. Kíútat ugyanis csak olyan új politika je­lenthet, amely a kormány és a tömegek közötti bi­zalmon alapszik. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a kormány vissza­utasít minden olyan lé­pést, amely a dolgozókra és a középrétegekre akar­ja hárítani a jelenlegi gazdasági helyzet terheit. Rövid közlemény tájé­koztatott a napokban egy nagyfontosságú Balkán­eseményről, a bolgár—gö­rög tárgyalások sikeres befejezéséről, Ez a meg­állapodás hosszas tanács­kozások eredménye. Je­lentőségét legkézzelfogha­tóbban mutatja az a tény, hogy egyidejűleg tizenkét államközi egyezményt pa- rafáltak: A két kormány képvise­lői a többi között megál­lapodtak a két évtizede megoldatlan pénzügyi kér­sebesítettek. A partizánok betörtek egy fegyverrak­tárba is, és négy gépfegy­vert, valamint száz kézi lő­fegyvert zsákmányoltak. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya erőteljes tiltakozást inté­zett a nemzetközi ellenőr­ző bizottsághoz, mert a hét elején egy dél-vietna­mi különleges osztag meg­támadta a VDK partvidé­két. A támadókat- a helyi rendőrség és milicia tette ártalmatlanná. .......... ) d ósek rendezésében, a gazdasági együttműködés fejlesztésében, a vasúti és közúti szállítás megjaví­tásáról és hosszú lejáratú kereskedelmi-fizetési szer­ződést, hajózási egyez­ményt, tudományos- és kulturális együttműködési tervet írtak alá. Ezek az egyezmények a második világháború be­fejezése óta először most normális mederbe juttat­ják a bolgár—görög vi­szonyt, s megteremtik a két szomszád ország szo­ros együttműködésének alapjait. Ez pedig komoly hozzájárulás a Balkán békéjének a biztosításához is. A fentieken kívül ter­mészetesen nem kerülték el a figyelmet a Mikojan miniszterelnökhelyettes ve­zette szovjet parlamenti küldöttség indonéziai tar­tózkodásának és Tito ju­goszláv elnök lengyelor­szági útjának az esemé­nyei, Inönü török minisz­terelnök londoni és Pa­pandreu görög miniszter- elnök párizsi tanácskozá­sa a ciprusi helyzetről, to­vábbá a kongói belpoliti­kai helyzet éleződése, Lübkének, a Német Szö­vetségi Köztársaság elnö­kévé való újjáválasztása, U Thant ENSZ-főtitkár e hó végén sorra kerülő moszkvai látogatásának a bejelentése s a laoszi és a dél-vietnami helyzetet érintő diplomáciai lépé­sek. Így végeredményben eseménydús hetet tudha­tunk magunk mögött a nemzetközi politikában. Márkus Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents