Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-29 / 143. szám
2 NÖGRAD Ciprus megvédi önállóságét Makariosz levele U Thant-hoz Makariosz ciprusi elnök válaszolt U Thant ENSZ- főtitkár július 22-i levelére, amelyben a főtitkár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a ciprusi hatóságok bizonyos korlátozásoknak vetették alá a szigeten állomásozó ENSZ-egységek mozgási lehetőségeit. A ciprusi elnök válaszában hangoztatja, hogy a ciprusi kormánynak sohasem állt szándékában az ENSZ- erők mozgásának korlátozása. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a nemzetközi haderők katonái akadálytalanul beléphessenek kormányépületekbe, a ciprusi kikötők valamennyi dokkjába. A ciprusi szuverénitásból folyik, hogy az ilyen belépésekhez előzetesen ki kell kérni a cipursi hatóságok engedélyét, s ez a múltban több ízben nem történt meg. Makariosz a továbbiakban rámutatott arra, hogy a fenyegető török invázióval szemben erősíteni kell az ország védelmét és ezzel. állt összefüggésben a főtitkár által említett tény, hogy egyes ciprusi kikötőkbe fegyverek érkeztek. Ami ENSZ-megfigye- lők ciprusi kikötőkbe küldését illeti, ezt az intézkedést csak akkor lehetne elfogadni, ha a világszervezet megfigyelői felkeresnék azokat a török kikötőket is, ahol a Ciprus elözönlésére készülő török armada egységeit ’ összpontosítják. A főtitkár kifogásolta azt is, hogy ciprusi járőrök többízben igazoltattak világszervezeti járműveket. Mint Makariosz arra rámutat, „iVem térünk vissza a múlthoz44 Fidel Castro sajtóértekezlete Fidel Castro sajtóértekezleten találkozott a külföldi újságírókkal, akik a július 26-i ünnepségekre érkeztek Kubába. A több mint háromórás sajtóértekezleten egy amerikai újságíró megkérdezte eltávolodik-e Kuba a marxizmus-leneniz- mustól, ha megjavulnak az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai. Castro így válaszolt: — Nem , természetesen nem! Nem térünk vissza a múlthoz. Kuba mindig együtt lesz a Szovjetunióval és a szocialista táborral. Egy másik kérdésre Castro azt válaszolta, hogy a Karib-tengeri válság idején Kuba kormánya állandóan tájékoztatást kapott a szovjet kormánytól a fejleményekről. — A válságos pillanatokban bekövetkeA szovjet kormány jegyzékét. amelyben javasolja, hogy a genfi egyezményt aláíró 14 ország részvételével nemzetközi konferencián tárgyalják meg a laoszi kérdést, kedvezően fogadták Párizsban. Illetékes francia körökben utalnak arra, hogy De Gaulle júPompidou miniszterelnök óceáni útja során Nuruora szigetére érkezett. A francia kormány a Tahititól 1200 kilométernyire délkeletre fekvő korallzátonyt szemelte ki az atomütőerő „lőteréül” itt akarja kipróbálni a francia hidrogénbombát. Pompidou ezzel szemben arról igyekszik saegzett végső döntéseknek köszönhetik önök is — uraim, hogy most itt ülhetnek ebben a teremben — tette hozzá. A kubai kormányfő ismét megerősítette kormányának álláspontját a guantanamói támaszpontról kiinduló provokációkkal kapcsolatban. Ezt az állásoontot a július 26-i nagygyűlésen ismertette Castro: Amit már közöltük, Castfo ott kijelentette, hogy a kubai kormány békét akar, de kénytelen lesz lövésre, lövéssel válaszolni, ha nem szűnnek meg a fegyveres provokációk. A sajtóértekezleten sok szó esett Kuba és az Egyesült Államok viszonyáról. — Békében kell élni! — e szavakkal határozta meg Castro a két ország kapcsolataira vonatkozó kubai álláspontot. lius 23-i sajtókonferenciáján hasonló értekezlet ösz- szehívását javasolta Laosz, Vietnam és Kambodzsa ügyében. Párizsban azonban attól tartanak, hogy az amerikai és az angol választások miatt augusztusban nehezen hozható létre a 14-ek konferenciája. győzni a polinéziaiakat, hogy a atombomba gazdasági fellendülést jelent. Megígérte, hogy különböző védelmi intézkedésekkel elhárítják a rádióaktív szennyezés következményeit. Amennyiben ez nem sikerülne, —'mwdotta — Franciaország beszünteti a r^Jobantási kísérleteket. erre azért került sor, mert bebizonyosodott, hogy többízben török fegyveresek rejtőztek az ENSZ gépkocsijaiban. A ciprusi kormány bejelentette, hogy újabb korosztályokat hívnak be a nemzeti gárdába, amelynek létszáma így megközelíti a harmincezer főt. ATHÉN A görög fővárosba érkezett Makariosz ciprusi elnök • három és félórás megbeszélést tartott Papandreu görög miniszter- elnökkel. A találkozóról hivatalos közlemény hangoztatja, hogy görög és ciprusi vezetők ragaszkodnak ahhoz a politikához, amelyet Makariosz áprilisi athéni látogatása alkalmával körvonalaztak. Ez a ciprusi nép önrendelkezési jogán alapul. Makariosz újságírók előtt annak a véleménynek adott kifejezést, hogy • jelenleg nem valószínű a törökök partraszállása Cipruson. Ennek ellenére a ciprusi kormány kénytelen felhívni az ENSZ közgyűlésének figyelmét a partraszállással való állandó török fenyegetőzésekre. Arra a kérdésre, hogy a ciprusi probléma milyen irányban halad, Makariosz azt válaszolta, hogy feltétlenül az enozisz, vagyis a görög anyaországgal való egyesülés irányában. Afrika területileg legnagyobb állama a 2 345 000 km2 nagyságú és 15 millió lakosú (volt belga) Kongó. Államjogi függetlenségének elnyerése (1960. július 1.) óta az ország az imperializmus és helyi kiszolgálói, valamint a kongói hazafias erők, továbbá a különböző nemzetközi — belga, angol és amerikai — monopóliumok egymásközti harcának küzdőtere. A belga kolonizátorok kongói gyarmatukat hosz- szú évtizedeken keresztül erősen centralizáltan — a területet hat, hatáskörrel alig rendelkező tartományra felosztva — kormányozták. (A Patrice Lumumba vezette első független kongói kormány által átvett közigazgatás beosztását ábrázoló melléktérképünket lásd balra fent.) Ismeretes, hogy Kongó függetlenségének kikiáltása után alig néhány nappal, a nemzetközi imperializmus hathatós támogatásával Kongó kincses bányája Katanga tartomány, továbbá Dél-Kasai a központi kormánytól elszakadva önállósult és „független” állammá nyilvánította magát. A hirtelen jött szeparatista önállósulási megnyilvánulások mögött a monopolista társaságok állottak, mert az említett területek bányakincsekben rendkívül gazdagok (Katanga a réz, a horgany, a kobalt, az urán és a wolfram, Dél-Kasai pedig az ipari gyémánt, termelésben a kapitalista világ termelési ranglistáján előkelő helyet foglal el) s a monopoltőkés társaságoknak a Párizs kedvezően fogadja a Laoszra vonatkozó szovjet javaslatot Atombomba és „gazdasági fellendülés“ Pompidou kijelentései Tahitiban 1964. július 29. szerda. T Jelentés am Egyesült Államokból FuLbríght könyve, Ball sajtóértekezlete, Johnson instrukciója Hruscsov fogadta Butiért Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Richard Butler angol külügyminisztert és kíséretét. A megbeszélés első perceinek a bebocsátott újságírók is tanúi lehettek. Hruscsov Butlerhez fordulva megelégedését fejezte ki, hogy a brit külügyminiszter ellátogatott a Szovjetunióba. Butler kijelentette, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Hruscsov fogadja őt, majd hozzáfűzte, örömmel ismerkedik meg a szovjet népgazdaság vívmányaival, az építkezésekkel. Ezután megkezdődött a szovjet kormányfő és Butler beszélgetése. Butler látogatást tett Gromikó szovjet külügyminiszternél is. Kanada fenntartja kapcsolatait Kubával Az AÁSZ döntés után a kanadai parlamentben kérdést intéztek a kormányhoz, nem változik-e Kanada politikája Kuba irányában. (Mint ismeretes, Kanada — a Brit Nemzetközösség tagja — nem vesz részt az amerikai államok szervezetében) Paul Martin külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy Kanada fenntartja diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Kubával, s csupán fegyvereket és stratégiai árucikkeket nem szállít a szigetországnak. Ez eddig is így volt, tehát Kanada kubai politikájában semmiféle változás nem áll be. A mind élénkebbé váló amerikai választási kampányban hétfőn három amerikai kormányférfi is hallatta hangját. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke „Régi mítoszok és új realitások” címmel könyvet jelentetett meg. A szenátor hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak túl kell tennie magát a „hidegháborús gondolkodásmódon”. Fulbright könyvében felsorolja az Egyesült Államok különböző politikai problémáit. Kubával kapcsolatban megállapítja, hogy az amerikai politika újjáértékelésére van szükség. A jelenlegi kubai rendszer — írja — „kínos és kényelmetlen” az Egyesült Államok számára, de nem jelent tűrhetetlen veszélyt.. A panamai kérdésről szólva ezt írja: az amerikaiaknak le kell tenniök arról a hitről, hogy a kis országgal való nézeteltérésük a bátorásg és az eltökéltség próbája és el kell fogadniok az 1903-as szerződés felülvizsgálását. Ugyanakkor Fulbright továbbra is síkra száll a délvietnami kormányzat minden erővel történő támogatása mellett. Rendkívül érdekes Fulbright szenátor véleménye Kínáról. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke azt írja, hogy az Egyesült Államoknak tudomásul kellene. vennie bizonyos realitásokat elsősorban azt, hogy nem létezik két Kína, hanem csupán egy, amelyet a kommunisták kormányoznak. Fulbright szenátor könyvében felveti azt a lehetőséget, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokkal együtt részt vehetne egy második csatorna építésében, az óceánok között Közép-Amerikában. Az új közlekedési út nagyobb lenne, mint a jelenlegi Panama-csatorna. A szenátor hangsúlyozza, hogy egy ilyen közÖ6 vállalkozás javíthatná a békés együttélés kilátásait. Ball amerikai kültigymi- niszterhelyettes hétfőn sajtóértekezleten válaszolt az elnökválasztási kampányra vonatkozó kérdésekre. a külügyminiszterhelyettes kijelentette: az Egyesült Államok nem szándékosak felszólítani Amerika szövetségeseit arra, hogy „maradjanak nyugton” az elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban és hozzáfűzte) véleménye szerint a külföldi sajtókommentárok nem sokat változtatnak azon, ami az amerikai politikai színpadon történik. Jonhson elnök az elmúM héten felszólította kormányának tagjait, tartózkodjanak a személyes támadásoktól a kampányban. Johnson véleménye szerint a legeredményesebb politikai kampányokat magas szinten vívják. Gold- water, mint ismeretes, „csalónak” nevezte John- sont a polgárjogi törvény elfogadásával kapcsolatban. Az elnök azzal válaszolt,, hogy a szavazókat nem érdekli, mi az ó személyes véleménye ellenfeléről. KONGÓ felsorolt ásványkincsek kitermelése óriási extraprofitot biztosított. A nemzetközi imperializmus a kongói nép igazi érdekeit szolgáló erőket szétverte (részint fizikailag megsemmisítette) és gazdasági-politikai befolyásának további biztosítására teljesen anarchikus állapotokat teremtett. A kongói rend helyreállítására érkezett ENSZ erők pedig sajnálatos módon az amerikai monopoltőke szálláscsinálóinak bizonyultak. Az ENSZ egységek ez év június végén hagyták el Kongót, melynek jelenlegi államigazgatási beosztása is jól tükrözi (áz időközben teljesen kapitalista politikai irányzatot felvevő) központi kormány ingatag helyzetét. Kongó jelenleg húsz — erősen a törzsi alapokra felépített, nagyfokú politikai és gazdasági önállósággal rendelkező — közel föderációs jellegű — „tartományból” és a főváros Leopoldville területéből áll. A „tartományok” határait több ízben módosították, de számos terület hovatartozásáról még ma sem dötöttak. Az imperializmust atfgi leplezve kiszolgáló politika azonban a kongói nép ellenállásába útközük. Há-, rom tartományban (azok soraikat már újjászervezett) kongói hazafiak vezetésével partizánharc in-, dúlt meg s nem kétse-i ges, hogy a partizánok, győzelemre viszik a kongói nép ügyét. . Jelmagyarázat: 1. tarto-i mányok, ahol a partizánok’ fegyveres harcot indítottak az új független Kongó létrehozásáért. 2. A jelenlegi tartományokhoz még be nem osztott területek. I^KOZEP-AFRIKAI KÖZTARSASA& KÖZPONTI CUVETTE KONGÓ TARTOMÁNYAI 1960 ykMNDOV^. SANKURU K0ZP0I ÉSZAK KATAN6AP ,TARTC%*NYAri964júliusában §> 804 JUllUSdDon -t . 32S42 .S' VE-,-.-
