Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-29 / 143. szám

1964. július 29. szerda.

NÖGEÁD

3

^cdncu^ei kejp

Húsz hölaon termeltek korai burgonyát a patvarci Lenin Termelőszövetkezetben. Hat vagonnal szállítottak belőle a MÉK-nek. A szedés és a szállítás meggyorsítása érdekében a szövetkezetben 25 forintot fizettek minden mázsa burgonya szedéséért. Képünkön: útra készen a burgonyás zsákok

Megtalálták

Szécsényi fiatalok kozott

HORVÁTH József mind- — Jól érzem itt ma- előtt mindig kopár határ- össze 24 esztendős mező- • • • tízemben sem ke- részen, útszakaszon. Emiatt gazdasági mérnök, égy" esz- -lesnék többet, s itt mégis- aztán a szorgos tavaszi,

tendeje " végzett ’ Gödöllőn 05 sk itthon vagyok, — sum- nyári napokon rendszerint

az Agrártudományi Egye- mázza véleményét Tornyos szűntél a KISZ-élet. Ilyentemen. Friss diplomával a János. kor a közös munka tartja

kezében csak éppen szét- HASONLÓ a véleménye nézni jött Szécsénybe Is- Kuns Jánosnak

merkedni a környékkel, az

össze őket. A szövetkezet kultúrtermében azért es- is, meg ténként ilyenkor is összeemberekkel. Aztán itt ra- VSä gyűlnek. A megyei vergadt. Telve tervekkel bűz- Llgo'k Va°n m^ korábban a

galommal látott munkához közöttük olya^ ánatte. mar korábban a

ÜS* “JSÄfS nyésztő, traktoros, aki a

tés-t a termelőszövetkezet salgótarjáni Acélárugyár- , , . , . ,

egyik igen fontos üzem- ból az üveggyárból, vagy «hetnenk mar, ha a veze- afft nranyitja, többe ke- valalneiyik helyi üzemb5i tőség annakidején nem elvesbe onalloan. ment vissza a termelőszö. htja meg a kozsegbeli fiaElégedett helyzetével, vetkezőibe. Garamvölgyi ^|°7;inat:|ele"1ti7pfe^t K^ye Már amennyire pályája János, Tomis István, Győ- 2+í|rnk''" tuzel a kezdetén, reményekkel tel- ri Sándor, Varga Pál mind ve egy fiatalember elé- ilyenek... gedett léhet. *&a-,

— Azért, faa húsz eszLÄf1 linn?*; Sümegi János, a termelő- sokkal könnyebb lenne a szövetk*2et képviselö el.

dolgom... —- mondja, s ök f tartia a mezősaz- negyvenen szorgoskodnak

kicsit kesernyés ránc sza- , á munka megszerette- a szécsényi szövetkezetben, lad szája sarkába ahogy n™n toh£ ejenkor nyáron legalább

mosolyog - Nemcsak a rán kezdeni a fiatalok kö_ ennyi iskolással növekszik tapasztalat miatt... ak- S7/Wnvhcn már az szamuk. Nem vonzza egyikor bizonyára komolyabban iskofás leán ok_ két sem idegen tájék. Megvennének az idősebb allat- munkát a ker. ta aljak helyüket itt a

tenyésztők, szövetkezeti ta- téMetben ^ nem túl. szövetkezetben.

— Persze sokkal többen

Most már persze más a helyzet, de így is van ez jól.

FIATALOK. Több mint

Harmincezer farint Jutalom a legjobb brigádoknak

Még pótolható a% elmaradás a Vóróshadsereg úti

lakásépítkezésen

gok..;

ságos nagy erőfeszítéssel

Napközben ezeken a dől- jelentős összeghez juthat- gokon gondolkodni persze nak a fiatalok, nincs ideje Munkája tel- A FELNöTT tagoknak 15

jesen leköti kiváltképpen ------------- —- °

a

kkor, ha az ember ilyen forintos havi előleget fi- fiatal, s egy kicsit bizo- a termelőszövetkezet,

nyítani is akar. De vala- de a fiatalokkal kivételt melyik este, amikor a fé- tesznek- A munkaegység lelmetesen szép villám-csa- értékét, 40 forintot, mintát figyelte, helyzetén el- d«n. hónapban keszpénz- mélkedett. A szoba abla- ken váltja meg a szövetkában könyökölt, nem jött kezet. Pontosan úgy, mint álom a szemére. A szobát fz iPafi üzemekben. A a szövetkezetiek szerezték traktorosok 2000 -2500 fo- neki, s ő most szépíti, te- irntot is megkeresnek ha- szi otthonossá egy-egy új vonta. Az állattenyésztők bútordarabbal. havi keresete nem ritkán

kétezer forint. Ezerszáz—

• ezerkétszáz forintot a szorgalmasabb leányok is ösz- Két fiatalember nyitja szehoznak a kertészetben, be a szövetkezeti iroda öt fiatal kislányt említe- ajtaját. A napokban tettek nek az irodán, akik a ter- szakmunkásvizsgát, s most melőszövetkezet benczúri az eredményről tájékoztat- üzemegységéből járnak át ják Sümegi Jánost, a tér- rendszeresen dolgozni a melőszövetkezet elnökét, szécsényi kertészetbe.

Egyik sem több 16—17

évesnél, s mindketten *

szarvasmarhatenyésztő szakmunkásai a szövetkezetnek.

V. G.

Nem, félreértésről szó sincs. Bár a Vöröshadsereg úti százötvenlakásos építkezés dolgozói teljesítették, sőt 200 ezer forint értékű munkával meg is tetézték féléves tervüket., az építésvezetőségen mégis elmaradásról beszélnek. S nem ok nélkül. Az építési program és az épületek jelenlegi készültségi foka közti különbség tanúskodik erről. A lakótelep hét objektumából négyben a belső munkálatokat végzik, az ötödiken a salakbeton elemek szerelése folyik.

A hiba ott kezdődik, hogy ennek a bizonyos ötös épületnek a szerelését már július 20-ra be kellett volna fejezni, sőt állnia kéne már a hatosnak is, a hetedik épületen pedig a földszinti falak felhúzásánál tarthatnánk. Amit az építkezés dolgozói nem végezhettek el a szerkezeti munkáknál, a már szerkezetileg kész épületekben végzett más jellegű munkákkal pótolták — ebből adódik a forint terv túlteljesítése is.

Előny helyett

lemaradás

Az építésvezetőséget azonban nem nyugtatja meg a tervek ez a fajta túlteljesítése. A szerkezeti munkák elmaradása ugyanis sokféle, a határidőre való befejezést gátló következménynyel járhat.

Az elmaradást annál keserűbben emlegetik itt a Vöröshadsereg úton, mert kedvezőbb feltételekkel, akár jelentős előnyre is szert tehettek volna. Jó másfélhónappal ezelőtt ugyanis szóba került, hogy a Rapid darupályát meg

kell hosszabbítani, hogy két épület helyett hármat szolgálhasson ki. Ehhez azonban mintegy 4-500 köbméter sziklás talajt kellett volna eltakarítani az útból.

Az építésvezető határozott Ígéretet kapott arra, ■ hogy kompresszorokat és légkalapácsokat küldenek a földmunka gyors elvégzéséhez. Az ígéret, ha idejében valóra válik, lehetővé tette volna az ötös jelű épület összeszerelését — július 20-a helyett június 30-ra.

Ami nyugtalanítja

a dolgozókat

A határidők eltolódása

— a remélt előny helyett

— értehetően azért nyugtalanítja az itt dolgozókat, mert emiatt torlódhatnak a belső építőmesteri, a víz- és villanyszerelési, valamint egyéb szakipari munkák. Ezt az aggodalmat még fokozza, hogy az installációs munkák amúgy is a vártnál vontatottabban haladnak. Ezt egyebek között késleltette a gépivakolás megkezdése, és ma is késlelteti teljes lendülettel való kibontakozását.

Az építésveztőségen mégsem törődnek bele, hogy ez az elmaradás végigkísérje tevékenységüket. Az elvesztett idő pótolható. Elsősorban a nagygépek maximális kihasználásával, segédgépek — mint például gyorsfelvonó — alkalmazásával, mind több dolgozó részvételével a ^ Szabad szombatokon és vasárnapokon szervezett műszakokban.

Helyes döntés

Ez utóbbira nagy ösztönző erővel hat az, hogy a

vállalat vezetősége egy-egy

munkafázis sikeres, határidő előtti elvégzésére nagyösszegű célprémiumokat tűzött ki a dolgozóknak. Jellemző erre, hogy csak júliusban mintegy harmincezer forint prémiumot fognak kiosztani a legkiválóbb brigádok között.

Cs. G.

Száraz a kenyér

A balassagyarmati járás községeiben, sőt a járási székhelyen is gyakran hallani a panaszt: száraz, több napos a kenyér. Ha a boltos a mindennapi nem friss voltára becsületesen figyelmezteti a fogyasztókat, sokan nem is vesznek belőle. Mások — kényszeredetten — elviszik, de csak csipegetik. Ez az oka annak, hogy a kenyér egy része kárbavész.

A sütőipari vállalat balassagyarmati kirendeltségén megtudtuk, hogy ennek nem kellene így lennie. Az üzem napi termelésének mintegy harminc százalékát másnapra tartalékolja; ezzel indítja a szállítást. Az üzletekbe kerülő kenyér e szerint legfeljebb másnapos lehetNem ritka, hogy a bosszúságot a boltos felületessége okozza. A múlt hét elején — például — a járás egyik üzlete telefonon százötven kilogramm kenyérre adott pótrendelést. A teherautó e csekély mennyiséget is kivitte, majd — visszahozta. A másfél métermázsa kenyér megmaradt a következő napra...

— Még több fiatalra számíthatna a termelőszövetkezet vezetősége, ha a mostaninál valamivel na— Mindig szerettem az

állatokat — vallja Tornyos „ , , . ... . ,

János, a fiatalok egy:ke, Ef kapnád kls^a — s itt a szövetkezetben .Jtcv tK^?areg ,a keresni is lehet, ötven KISZ-titkar, Kiss Illés aki

munkaegységet megkeresek íogatof-.s a tarlón elmaegy hónapban ... radt kalasz°kat ^ oszsze logereblyevel.

az évi kereset két száza- ®eszeI. a ílataJök telkelékát is jóváírjuk - veti ® y a kévékbol kereszteket novel vaközbe Horváth József agA CSÉPLŐCSAPAT

EGYENLETESEN zúg a kazalnál indultunk, kiver- cséplőgép. Finom porfelhő te a magot. Ilyenkor kény- ülepszik az emberekre, de szer állás van, ki kell ja- ezzel most senki sem törő- vítani a hibát. Legutóbb a dik. Fogynak a kévék, ma- dobkosár romlott el. Sze- gasra emelkedik a szalma- rencsére segítséget kap- kazal. Az elmúlt napokban tunk és másfél óra állás kezdték meg Egyházasden- után már indultunk is. gelegen a cséplést, és most Azóta is megállás nélkül már az utolsó kévéket nye- megyünk. Reggel már a

li a cséplőgép.

Mlinárcsik Jánossal a

másik kazalt csépeljük. Minden szem gabonára

rármémök, az állattenyész- sámaponként is, vagy éptő. pen fákat nevel az azcséplőmunkacsapat vezető- vigyázunk. A gép körül ka- jével addig nem is lehet tonás fegyelemnek kell lenbeszélni, amig be nem fe- ni. Mindenkinek pontosan jezik az utolsó kéve csáp- el kell látni a feladatát. A lését. A gép megy, ki kell kéverakóknak, az etetők- szolgálni és minden em- nek, a kévevágóknak, a bernek megvan a feladata, szalmázóknak, a pelyvá- Kertész János a gépkeze- zóknak. Mikor átmegy a lő. Sziráki lakos, ott is dobon az utolsó kaparék is, dolgozik, csak a cséplés tudunk beszélni Mlinárcsik ideiére vállalta Egyházas- Jánossal, a cséplőmunka- dengelegen a gépkezelést, csapat vezetőiével is. Motorszerelő a mestersége. — Egy cséplőgépnél az a ismeri az öreg Hoffert. Már jó. ha nincsen különösebb a zúgásáról megítéli, ho- esemény, megv a gép reg- gvan állja a nagy erőpró- géltől estig. Akkor bizto- bát. san halad a munka, össze— A traktorral nincsen szokott gárda ez a miénk, baj, inkább a cséplőgéppel, minden esztendőben együtt Amikor az egyik kazaltól szoktunk dolgozni, a másikig vontatjuk, min- És mondja a korai kez- dig meglazul valamelyik dést, amelyet csak az késtartozéka. Ez akkor derül leltet, hogy az asszonyok- ki, amikor megkezdjük a nak, akik nagyon fontos munkát. Amikor például a emberei a zavartalan cséplésnek, az indulás előtt még uborkát kell szedni, hogy friss árút küldhesse- nek a piacra.

— Sokat dolgoznak a mi asszonyaink, jó hogy bírják. Száraz a szalma, törik, sok a pelyva. Ennyi még egy esztendőben sem volt. Azt neki kell a géptől elhordani.

MAR ÜRESEN forog a cséplődob, a gép tetejéről kászálódnak az emberek, de az asszonyok, ők még a rúdra erősített ponyvában hordják a töreket. A kazal két szélén már hosz- szan, magasan kupacban halmozták fel.

Kertész János mondta el, hogy az asszonyok zúgolódnak is. mert ennyi munkájuk még egyetlen csépiéinél sem volt, mint az idén. Az illetményt pedig még mindig a régi hagyo- mánvok szerint mérik. A férfiaknak 20 kilogramm gabonát, az asszonyoknak

pedig kilogrammot adnak. De mondják, felülvizsgálják majd és a munka arányában laqz+ajmk.

Az etetők. Vlada József és Jakus Mihály. Felváltva végzik a munkát, mert fárasztó az etetés. Az etetőtől függ. hogy a gép menynyit csépel egy nap. Amikor belefárad az egyikváltja a másik. Uj cséplőmunkást is avattak az idén. Mosonyi Tomit.

— Jól bírja a munkát... — mondják róla. — Szlo- kovszki Pál és ő a kévevágók.

Szép formás kazal emelkedik a szérűn. Csepela Mihály, Vidra András, Jakus József, Jakus Pál, Jakus János sípos, Jakus János matus rakták. Más falukba is hívják őket, olyan mesterei a „szakmának”. Mert ez mesterség. A kazalnak szilárdan kell állni esőben, viharban.

Aztán a fogatosokat dicséri a csapatvezető. Mosonyi Dánielt, Fekete Jánost, Jakus Mihály menőét, Mlinárcsik Gyula felsőt és Mlinárcsik Gyula alsót. Ök hordják be a csépelni valót. Aztán a kéve- hányók Vasúti János, Fenyvesi János, Jakus János kaparó következnek.

Ennyi emberből áH a cséplőmunkacsapat és csépel naponta 120—130 mázsa gabonát.

MUNKAHELYÜK az

egyházasdengelegi határ, ahol széles tarló szélében magasra emelkednek a kazlak. A korán kelő nappal kezdenek és napnyugtakor végeznek a munkával. j Bobál Gyufa